Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-30 / 271. szám
1943. NOVEMBER 30. 3 KuetiUjsxg Harsány! Zsolt 1887-1943 Budapest, november 29. Harsányt Zsolt, a Vígszínház igazgatója, az országhatárokon túl is jólismert író és színpadi szerző, hétfőn délelőtt 10 órakor 56 éves korában agyvérzés következtében meghalt. Harsányi Zsolt vasárnap este korán tért haza és utasította inasát, hogy hétfőn reggel fél 8 órakor keltse fel. Amikor az inas bekopogtatott á hálószobába, azt üresen találta és a dolgozószobában lelt rá gazdájára, ahol Íróasztalára borulva, eszméletlen állapotban volt. A jelek szerint az Író egész éjszaka dolgozott. A hamutartó tele volt cigarettavégekkel. A telefonon értesített mentők eszméletlen állapotban szállították szanatóriumba Harsányi Zsoltot. Itt Injekciókat adtak neki. Az orv isi beavatkozás hiábavaló volt, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, meghalt. Harsánvi Zsolf élete és pályafutása Harsányi Zsolt halálával egyik legsokré- tübb és legsz nesebb egy éniségét veszítette el a mai magyar irxialom. Mint újságíró indult el pályáján, mint iró több éltékes munkával szerzett külföldön is ismert nevet magának, de nem szorult háttérbe mint színpadi szerző és mint fordító sem. Hihetetlenül szorgalmas és munkabíró volt. Alkotási vágyára jellemző, hogy a halálát okozó agyvérzés is Íróasztalánál érte. Méltán el lehet mondani róla, hogy „hivatása teljesítése közben“ halt meg. Harsányi Zsolt Kolozsvárról indult el felfelé Ívelő pályáján. Măr akkor is bensőséges kapcsolatokat szövött a színházi világgal. Színházi lapot alapított s innen került fel azután Budapestre, ahol nagyobb lehetőségek tárultak a törekvő fiatal iró elé és nevét egy csapásra országszerte megismerjék. Színpadon főként Mikszáth Kálmán regényeinek dramatizálásával aratott sikert. A szinházjáró közönség még élénken visszaemlékezhetik a „Noszti fiú esete Tóth Marival“, a „Beszterce ostroma“ és a „Vén gazember« színpadi változatainak átütő sikerére. Legutóbbi színpadi alkotásai közül „A bolond Ásvayné“-t Bajor Gizi vitte nagy sikerre. Irodalmi téren Harsányi Zsolt az utóbbi években egész sereg magyar életrajz-regényt Irt. „Az üstökös“ clmü regényében Petőfinek állított emléket, ,JZmber küzdj“ cimmel Madách életét dolgozta fel regényes formában, a „Szólalj, Szólalj virrasztó“ cimü re- g gényében Zrínyi korát támasztotta fel, az „Ecce Homo“ Munkácsy Mihály küzdelmes pályájáról szól, a „Magyar rapszódia“ pedig Liszt Ferenc tüneményes életéről. Müvei közül nem egyet idegen nyelvre is lefordítottak s regényei külföldön is a „bestsellernek közé tartoztak. Harsányi Zsolt kitűnő verselő is volt, nem egy általa fordított külföldi zenés darab versszövegeit is ö irta, de sok opera szövege is került Ifi tolla alól. Harsányi Zsolt temetése december 2-án délelőtt 11 órakor lesz a Farkasréti temetőben. A tökbe ejtett vadcseresznye Bosca-Malin a „Curentul“ hasábjain az északerdélyi románok névmagyarosításáról siránkozik A bukaresti „Curentul“ november 15-i számában Bosca-Malin egy a kolozsvári „Tribuna Ardealului“ részéről célzatosan közzétett hirbe kapaszkodik bele, amely szerint a magyar belügyminiszter megengedte egy máramarosi aljegyzőnek és nyolcvan földművesnek a román hangzású nevük megmagyarositását. Nem csodáljuk, hogy a hír miatt egy nagyromán élharcos, ami yen Bosca-Malin, epeömlést kapott s ezt szokása Folberth Éva áll. engedélyezett gyors-, gépíró és szépirószakiskolájában dec. 1-éb uj tanfolyam kezdődik Kolozsvár, Kossuth Lajos utca 5. Telefon: 18-94 Vid ikieknek kedvezmény. Államvizsga. rendszerről. Legpontosabban meghatározhatjuk: a Székelyföldön, a trianoni korszakban, ahol és amikor a hírhedt Anghe- lescu-törvény által életbeléptetett u. n. névelemzéssel csakugyan önkényesen átváltoztatták a magyar gyermekek neveit románra. „Az erdélyi román lakosság 25 százalékának még ma is idegen neve van“, — há- borog Bosca-Malin. Ezt teljességgel helybenhagyjuk, a 25 százalékos arányt alaposabb néwizsgá’attal készségesen felemeljük akár 50 százalékra. A kérdés mindössze az, hogy „minek következtében“ állott elő ez a helyzet? Nagy a gyanúnk, hogy Bosca-Malin véleményével merő ellentétben, éppen másajkuak nagymérvű elrománositása következtében. Ha ugyanis az imént említett két román vezető egyéniségen tulmenöleg is sorra vesszük az Számtalan emberen segít a Pyramtdon tabletta. Ön sem kivétel! nül „tiszta román“ nevével. Kettős nevében a „malin“ szó vadcseresznyefát jelent, melynek tudvalevőleg élvezhetetlen a termése, amiként Bosca-Malin újságírói termése. Kettős nevének másik tagja, a Bosca már kétféle szóból eredhet: vagy a „bős“ szóból, ami tököt jelent, az adott esetben tehát megint találó értelemmel, vagy az ő dákoromán szellemű izgatásának még megfelelőbb „boscar" szóból, ami — szemfényvesztést jelent. V. P. Julius 10-ike óla 60 ezer áldozatot követelt a kolera egy indiai tartományban Genf, november 29. (MTI) Londonból jelentik: A Times kalkuttai értesülése szarhat ez év julius 10. óta Bengáli-tartományban 60.000 áldozata volt a kolerajárványnak. szerint rapszódikus stílusgyakorlattal körítve tálalta a nyilvánosság elé. Jóideje figyelemmel kísérjük tevékenységét, hogyan tör fel a magyarellenes izgatás élére. A nevére még emlékszünk kolozsvári biró korából. Már akkor is közismert volt arról, hogy az elébekerülö apró-cseprő ügyekben hozott ítéletei rendszerint a torzrajzát képezték annak is, amit nagyban „Justizmord“ néven ismer a jogászvilág. Jelenlegi tevékenységét is az Ítélőképesség ugyanezen hiánya jellemzi. Következetesen olyan témákat pendít meg, amelyekkel önmagát és saját személyén keresztül a román álláspontot nevetség tárgyává teszi. EGY ETEM-MOZGÓBAN a magyar filmgyártás ütme ne: FUTÓTŰZ Egy lángoló szerelem /nÉDVyÓ ® magyar szó ás ma drámai története. ţft/EK ¥ PIE/ gyár dal diadala. Főszereplők: „A névmagyarosítást Erdélyben a XVH. —XVIII, században gyakorolták először“, — úgymond. I SZABÓ ILONA SZILASSY LÁSZLÓ CSORTOS GYULA De hogyan egyeztessük össze ezt a megállapítást magának a román propagandának azzal az állításával, ahogy tagadásba szokta venni, hogy Erdély 1868 előtt valaha is magyar uralom alá tartozott volna. Mi több, nem is tagadjuk, hogy pontosan ebben a jelzett időszakban Erdély csakugyan bécsi, azaz osztrák igazgatás alá tartozott. Hát hogyan? A magyarsággal szemben a románokat pártfogoló Bécs buzgólkodott volna névmagyarosításokkal ? Igen, isme ünk ebből az időből is nem román hangzású neveket. Pl a dákoromán politikai tétel szellemi apjának, Klein Innocent balázsfalvi püspöknek a nevét, ezt azonban véleményünk szerint semmiféle nyelvtudomány nem minősítheti magyarnak. „Ezt a magyar nemzeti missziót aztán az iskola vette át, ahol a magyar tanerők a romája gyermekek nevét minden megkérdezés nélkü! magyarul irták be az iskola katalógusaiba", — folytatja Bosca-Malin. Valóban tudunk ilyen eljárásról is. sőt erdélyi dákoromán agitátorok nevelt, ezek csodálatos módon mind zengzetesen szerb hangzásuak: Szlávics, Popovics, Petrovics, Dajkovics. Hogy t. i. további névelemzéssel ne is éljünk, mert ez bizony siralmas eredménnyel járna Románia múltbeli és jelenlegi nagyságainak többségére nézve egyaránt. Bosca-Malin mindezek alapján általános és erélyes névrománositást követel. Rendben van. Csakhogy ezzel is lekésett kissé, miután ugyanezt már néhány hónappal ezelőtt követelte a temesvári „Nordves- # túl" fo yóirat szerkesztője, Stoica is, aki meglehetősen komikus helyzetbe csöppent bele a követelésével, minthogy látni- valóan saját magának is legtisztábban szláv a neve, amivel nem volt tisztában. Viszont talán tanácsos ’esz a nagyszabású névromá- nositással is kissé óvatosan eljárni, nehogy más ugyancsak olyan komikus helyzetbe kerüljön, amilyenbe dákoromán élharcosi minőségében Bosca-Malin a maga kétségteleli katolikus egyház továbbra is keresztelhet zsidókat Romániában Temesvár, november 29. A Déli Hírlap közli: A temestorontáli megyei prefektura közlése szerint a vallásügyi minisztérium egyet- értőleg a külügyminisztériummal e'ismerte, hogy a zsidók más vallásra való áttérésének tilalma nem áll fenn abban az esetben, amikor a katolikus vallásra való áttérésről van szó. Ily módon a minisztérium elismeri a katolikus ^egyháznak azt a jogát, hogy zsidót keresztelhessen. A vallásváltoztatás azonban a megkereszteltnek jogi helyzetére nincsen kihatással. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAI JA A Jó ÜZLETMENETNEK Uiból megállapították a dióból legmagasabb árát Budapest, november 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A közellátásügyi miniszternek a Nagykereskedők Országos Egyesülete fűszer, gyarmatáru és száraz déligyümölcs szakosztályához intézett felhatalmazása alapján az 1943. évi termésű dióbél legmagasabb árát újólag november 29-töl az alábbi kimutatás szerint állapították meg: egységes fekete- mentes dióbél ára: diólörőde-nagykereskedö részére kilogramonként 26 pengő, diótöröáe- kiskereskedő részére kilogramonként 26.50 pengő, nagykereskedő részére kilogramonként 27 pengő. Fogyasztási ár az egész ország területén egységesen 30 pengő. Az irányárak betartása a legszigorúbban kötelező.
