Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-30 / 271. szám

Ára te fillér Kedd 1943. november 30 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ H U S Z O N H ATODIK ÉVFOLYAM 271. SZÁM ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÉÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA OROSZORSZÁGBÓL AZ UTOLSÓ HÁROM ROMÁN HADOSZTÁLYT IS HAZASZÁLLÍTOTTÁK — feleníi a „freue Zürcher A K. im-féf$zrgeViőI és Odesszáitól vontál«; vissza a román csapaloltaV Oroszországban Korosten városa, az Égei-fengeren Szantorin szigete került német kézre Á Gi berí-szigeieknél a japánok e!süi!yeszfet!ek négy amerikai repülőgéphordozót és két cirkálót Amerikai értesülések s nagy fontosságú javaslatokat tanulmányoz NEMMEL FELEL A SZÖVETSÉGES SZAKÉRTŐK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE IS arra a kérdésre, hogy legyőzhetö-e Németor­szág csupán a legvégsőkig fokozott légi há­borúval. Különösen élénken tárgyalják ezt a kérdést most, a Berlin ellen :dí 'r.eit két nagy támadás után. A svéd lapok washing­toni és londoni tudósítói szerint angolszász körökben elhatározták a légi háború továb­bi fokozását. Tudják ugyan, hogy a német nép lelki erejét ezekkel^iem lehet megtörni, a légi háborút azonbcoP stockholmi jelenté­sek szerint az Európa-erőd elleni szárazföldi és tengeri támadás bevezetésének tekintik. Amint mondják, rohammá éretté akarják tenni Európát. A „Stockholms Tidningen“ washingtoni tudósítója azt Írja, hogy a no­vember hónapban ledobott bombák mennyi­sége valószinüleg túlhaladt minden eddigi teljesítményt. Az Európa elleni általános támadással függ össze a svájci távirati irodának az az újabb jelentése, amely szerint Marshall tá­bornok hamarosan Angliába érkezik és át­veszi az európai szárazföld ellen irányuló támadásban résztvevő angol—amerikai had­erő főparancsnokságát. Német részről természetesen minden intéz­kedés megtörtént és továbbra is serény munka folyik arra, hogy a támadásra a le gmél többképpen válaszolhassanak. Göring birodalmi tábornagy röviddel ezelőtt meg­szemlélte a dániai német védelmi berendezé­seket és elsősorban a silkeborgi repülőteret. A ,ßvenska Dagbladet“ ezt a látogatást és általában a jütlandi védelmi berendezéseknél folytatott gyorsított munkát is összefüggés­be hozza azzal, hogy német részről számi- tanak a szövetségesek inváziós kísérleteire. Számítanak azonban a német ellenrend- szabáiyok között az Anglia elleni megtorló támadásokra s ez a magyarázata annak, hogy az ellenséges sajtó nem egyöntetűen Ítéli meg ezeknek a hadműveleteknek ész- szerüségét. így a newyorki lapok egy része a támadások folytatása mellett van, másik része ellen. Több lap azt hangsúlyozza hogy Amerikának nincs semmi oka ilyen bosszucselckedetekre. Az angolszász terrortámadásokról és az azokra várható, német válaszról beszélt Göbbels dr. a Hitler-ifjuság téli filmokta­tásának megnyitásán. — Anglia — mondotta — az első világ­háborúban kiéheztetéssel, a másodikban foszforral és tűzzel harcol asszonyok és gyermekek ellen, akik védtelenségükben ha­lasabb célpontok a brit gentlemeneknek, mint a fegyveres német katonák. Azt reméli, hogy ezekkel a támadásókkal megtörheti a belső arcvonalat és kikényszerítheti a fel­tétlen meaadást. Az eaész német népre!; erre egyetlen válasza van: soha. A londoni sajtó azt hangoztatta hogy Berlin lakossága most kezében tartja a háború eldöntését. Ha az ellenség véleménye szerint a háborút e pillanatban a német nép magatartása dönti el, akkor ez a döntés már meg is történt. — A német nép — folytatta Göbbels — nyugodt lehet afelől, hogy éjjel-nappal lázas buzgalommal dolgoznak az Angl.a tlie.nl megtorlás eszközein és egy szép napon majd, amikor rátörünk vele Angliára, az angol nép köszönetét mondhat azoknak, akik az éjszaka sötétjében békés városainkra rátámadtak. * ÁLLÍTÓLAGOS BÉKETAPOG VTÓZASOK­BÓL terjesztenek különböző hirekel az utóbbi időben. így az TJNRRA — a szövetségesek úgynevezett segély és újjáépítő bizottságá­nak európai tagjai azt a kijelentést tették, hogy XII. Pius pápa nagyfontosságu olyan javas'atokat tanulmányoz, amelyeket a had­viselő felek terjesztettek eléje. Ezzel kap­csolatban a Német Távirati Iroda diplomá­ciai tudósitója a következőket Írja: Az angolok a német főváros elleni terror- támadásokkal együtt propagandahadjáratba kezdtek, amelyben el akarják hitetni a né­met néppel, hogy az olyan német személyi­ségek, akiknek a német birodalom politiká­jához semmi közük nincs, de jelen eg kül­földön tartózkodnak, állítólag béketapogató­zást végeznek. Ezzel összefüggésben a Va­tikánnak te különleges szerepet juttatn"!- Ezeket az állításokat kísérleti léggömbként eresztik fel, hogy kikérnie'jék a politikai helyzetet. Mindezek a propagandahangok azzal a vezérszólammal csendülnek ki, hogy a szövetségesek ujjárendeznek, jóllehet a ujjárendezést és ezzel az igazságos, tartós .jékét a szövetségesek — az előjelek szerint — még a saját táboruknak sem tudják biz­tosítani, amint azt a „Weekly Rewiew" an­gol hetilap nyiltan elismerte. A Budapesti Tudósító londoni jelentése szerint a Szentszék békeközvetitéséről szál- lingó híreket londoni beavatott körökben sem erősítették meg. Ezekben a körökben rámutatnak arra, hogy a pápa diplomáciai fogadásába*?*» ucs semmi rendkívüli. Ami­kor a pápa kihallgatáson fogadta Osborne brit követet, akkor már az általános hadi- helyzetböl kifo yólag is elég sok megvitatni való kérdés merülhetett fel. Ezzel kapcsolat­ban reámiitatnak az olaszországi harctéri eseményekre, amelyekkel kapcsolatosan a Vatikánt érdeklő kérdések egész sorát kell megvitatni. Az egyik svéd hirszo’gálati iroda úgy tud­ja, hogy a pápa az angolszász hatalmaktól és Németországtól biztosítékokat ldvánt vol­na arra, hogy a Vatikánt többé nem bom­bázzák. Római értesülések szerint valószínű, hogy XII. Pius pápa diplomáciai tárgyalása azzal a beszédével áll összefüggésben, ame­lyet karácsony délelőttjén a vatikáni rádió utján intéz a világhoz. * CHURCHILL, ROOSEVELT ÉS SZTÁ­LIN TALALKOZASA, , Lisszabonba érke­zett jelentés szerint, szombaton ismeretien helyen már megtörtént. A hirt más fonás­ból; nem erősítették meg s a brit hir- V»... ' c/o>f azt jelenti, hagy a hányas találkozó a közeljövőben megtörténik. Nagyban folyik a találgatás arról a kér­désről, hogy mi lesz a tanácskozás főtár­gya? Az „Unrra“ európai képviselői állító­lag kijelentették, hogy szóba fog kerülni a fegyverszüneti feltételek kérdése is. A Szovjet szándékairól az „Izvesztija" cimü moszkvai lap egyik újabb cikke leb­benti fel a fátylat. A szovjet lap határozot­tan megírja, hogy Moszkva magának köve­teli Breszt-Lltovszkot. Ennek a városnak említése mutatja, hogy a bolsevisták egy­általában nem mondtak le Lengyelország­gal szembeni területi követeléseikről. Römer, a londoni lengyel kormány kül­ügyminisztere érdekes kijelentéseket tett a szovjet-lengyel kapcsolatokkal összefüg­gésben. A keleti arcvonalon folyó hadműveletek­kel és az azzal az esetlegességgel kapcsolat­ban, amelyek ott előadódhatnak, a lengyel emigráns kormány azt az álláspontot fog­lalja el, hogy ha a lengyel terület valame­lyik része a német megszállás alól felsza­badulna, a lengyelek szuverén jogait, vala­mint a lakosság életét és tulajdonát a szö­vetséges kormányokkal egyetértésben hala­déktalanul biztosítani kell. A moszkvai ér­tekezletről szólva a külügyminiszter ezeket jelentette ki: — Kedvezőtlen az a körülmény, hogy Moszkvában az európai ügyek és köztük azok is, amelyek Lengyelországot közvetle­nül érintik, megoldási javaslatok formájá­ban Olaszország és Ausztria kivételével nem jutottak kifejezésre. Ezek az ügyek tehát ennek következtében további tárgya­lások tárgyai, amelyeket most folytatni fognak, vagy tanácskozó szervek megvizs­gálnak. — Világos — mondotta Römer —, hogy erre vonatkozó határozatokat csak az érde­kelt államok részvételével hozhatnak. Az Atlantic Charta alapelveinek bármiféle el­utasítása kedvezőtlen hatással lenne a szö­vetséges nemzetek közös érdekeire. Ami életérdekeink védelmét jelenti, számítunk brit szövetségesünk barátságára és lojali­tására és az északamerikai Egyesült-Álla­mok teljes rokonszenvére. A Szovjetnek ezekben a kérdésekben el­foglalt véleményét a legjobban fejezi ki Sztálin egyik napiparancsa, amely .szerint Európa csupán „lázadó tartománya Nagy­oroszországnak“. Ezt a kijelentést az OFI, a hivatalos francia távirati iroda hirmagya- rázója idézte a moszkvai értekezlet kérdé­seivel kapcsolatban és arra a következte­tésre jutott, hogy Sztálin Imperializmusa a legveszélyesebb, amely valaha Is Európát fenyegette. A bolsevista módszerek pedig, amelyek­kel Európát engedelmességre szándékoznak tanítani Moszkvában, a légiek. A Szovjet­uniónak a németek által kiürített részein a l-.rkcsságot a 'ooteevisták a legkegyetleneö- büi üldözik. Ha valaki arról beszél, hogy a német megszállás alatt jó dolga volt, az ilyeneket a bolsevisták éhhalálra Ítélik. El­veszik minden élclmiszerkészietét és meg­akadályozzák újabb élelmiszerek vásárlásá­ban. * A KELETI ARCVONALRÓL ÉRKEZŐ LEGÚJABB HÍREK szerint a tovább tartó kemény küzdelmekben a német csapatok nemcsak, hogy mindenütt feltartották a szovjet támadásokat, hanem saját kezdemé­nyezéseik is eredménnyel haladnak előre. Korostent visszafoglalták a bolsevistáktól, Kievtől nyugatra és Nyeveljtől délnyugatra a német ellentámadások újabb teret nyer­tek. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a szovjet súlyos veszteségei következtében az emberhiány a Szovjetunióban katasztro­fális méreteket öltött. Számos fogságbaju- tott magasi'angu szovjet tiszt csupán az el­múlt hat hónap veszteségeit egyhangúlag három és félmillióra becsüli. Az egyik ma- gasrangu szovjet tiszt kijelentette, hogy sorozóbizottságok és a gazdasági és felsze­relési bizottságok között a viszály rendkí­vül kiélesedett. A csapat vezetőségek kijelen­tették, hogy nem folytathatják tovább a har­cot, ha nem bocsátanak legalább két millió főnyi friss tartalékot rendelkezésükre. A fegyverkezési bizottságok azonban vonakod­nak akár egyetlen munkaerőt is elengedni, mert különben nem tudják a biztosok a ter­melési mennyiséget biztosítani, az erre vo­natkozó rendelet benemtartásáért pedig a fejükkel fizetnek. Abból a célból, hogy a szovjet az emberhiányon segítsen, rendele­tét adták ki, amelynek értelmében minden legalább 10 évre elitéit fogy ház- és börtön­töltelék arcvonaii .olgálattal kitöltheti bün­tetését. A szovjet csapatok ellátási helyzete a fo­kozódó szállítási nehézségek miatt egyre ko­molyabbá lesz. A nyevelji területen zsákmá­nyul ejtett parancsból kitűnik, hogy a szál­lítási nehézségek miatt az Egyesült Álla­mok nem tudják többé húskonzervvel ellátni a szovjetet. Miután a szovjet mögöttes terü­letein belátható időn belül nem lehet az el­látást teljesen biztosítani, a szovjet harccso­portok parancsot kaptak, hogy saját terü­letükről élelmezzék magukat. Ez azonban egyelőre gyakorlatilag lehetet’en. mert itt az élelmiszer-készleteket, amennyiben a né­metek nem szállították el, megsemmisítet­ték. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom