Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-19 / 262. szám
1943. NOVEMBER 19, 5 KéietiUjskg @Sís& — Széleskörű megbízatást kapott Tóth litván festőművész. Illés Gyula dr. tankerti éti főigazgató Tóth István festőművészt, a kolozsvári unitárius főgimnázium! rajztanárát a tankertilct területén működő valamennyi főgimnáziumhoz a rajz- és műalkotások tanulmányi felügyeletével bízta meg. A Lajla a leggyönyörűbb film, felejthetetlen élmény! Ezt mondják, akik látták. Sikerült prolongálni. Bemutatja a Corvin. Kérjük az iskolák i. t. Igazgatóságát,hogy afilm együttes megtekintésére jelentkező növendékek létszámát d.e. telefonon szíveskedjenek közölni a titkársággal . — Meghalt Hegyi Mózes, kékesi református lelkész. Dési tudósitónk jelenti: A szamosmenti magyarságot érzékeny veszteség érte. Harmlncötéves korában, tragikus váratlansággal elhunyt a dési közkórházban Hegyi Mózes, a kékesi református egyház lelkipásztora, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa, az Erdélyi Párt tagozati elnöke, a Gazdakör vezetője. Hegyi Mózes már a kisebbségi időkben is fáradhatatlanul harcolt a magyar gondolatért. Feleség és két kisgyermek maradt utána. Tragikus halála mély megrendülést keltett mindazokban, akik ismerték és tisztelték a fiatal és nagyon tevékeny lelkészt. — ötven százalékkal emelik a meghat&l- mazási illetéket. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a minisztérium rendeletét, amely a már végrehajtott általános illetékemelés mértékéhez hasonlóan a meghatalmazás illetékét is 50 százalékkal emeli. — Tisztiorvosi áthelyezés. Kovács Lajos dr.»t a Csepregbe áthelyezett Sárospataky János dr. tisztiorvos helyett a belügyminiszter Magyarláposról Hidalmásra helyezte át tisztiorvosi minőségben. Kovács Lajos dr. tisztiorvos már meg is kezdte uj állomáshelyén működését.-— Megtagadta a közellátási ellenőrnek a mindennapos fogyasztók számára fenntartott zsemle kiszolgálását. A Horthy Miklós- uton lévő Guráth-féle péküzletbe ezév augusztus 10-én betért Harack Lajos közellátási ellenőr és zsemlét kért. A kiszolgáló Székely Emma azzal utasította el, hogy kifogyott. Éppen ekkor ugyancsak zsemlevá- sárlásra tért be az üzlet egyik állandó fogyasztója, akinek viszont a kiszolgáló Intett, hogy az alkalmi vevő távozása után rendelkezésére áll. Az ellenőr felfigyelt erre és kilétét felfedve vizsgálatot tartott az üzletben. Közel 100 darab elrejtett zsemlére akadt az egyik fiókban. Az ellenőr jegyzőkönyvet vett fel az ügyről s annak alapján Székely Emmát az egyes uzsorabiróság felelősségre vonta. A kiszolgáló azzal védekezett, hogy a'„félretett" zsemléket az üzlet diétán élő rendes vevői számára tartogatta Az uzsorabiró ezt az állítást csupán enyhítő körülménynek tekintette és — jogerőssé vélt Ítélettel — 100 pengő pénzbüntetést szabott ki Székely Emmára. — Szeptte avatnak egy cisztercita apáeét. Avilából jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az avilai püspök javaslatot tett az 1617-ben Avilában meghalt Maria Fcla cisztercita apáca szenttéavatására. Maria Fela teteme több mint 300 év múltán is majdnem te’jesen ép maradt, csupán az orrán és az ajkakon mutatkozik kisebb bomlás jele. y — Szamosmenti gazdák tanulmányútja a Dunántúlon. Tudósítónk jelenti: A Számos- mentéről 12 „kalászos“ gazda Indult dunántúli tanulmányútra. A gazdák Tata, Sopron és környékén folytatják le tanulmányújukat. Erdé’yből összesen 50 gazda vesz részt a tanulmányúton. December folyamán ugyanilyen létszámú dunántúli gazdacsoport jön át tanulmányútra Erdélybe. Ellátogatnak a szamosmenti Somkerékre, ahol a Gazdakör munkáját tekintik meg. December 17-ike és 20-ika között az EMGE téli gazda tanfolyamainak előadói tartanak értekezletet, amelyen a téli szamosmenti gazdatanfolyamok is szóba kerülnek. AGYAR. ÓNÁL i INTERPELLÁCIÓ A VAJBAN PÁROLT HARCSA ÜGYÉBEN Annák a szakmai élelmezési bizottságnak az utolsó ülésén, amelyet az Iparkamara hivott életre, a kolozsvári vendéglátóipar egyik képviselője szóvátelte a vendéglősök sérelmét. Elpanaszolta, — amint azt már megírtuk —, hogy a vendégiparosok az utóbbi időben nem kapják meg a közellátási hivataltól kiutalt 15 kg. vajat. Ennek hiányát pedig különösen most, a halszezon idején érzik meg a vendéglősök. Bocsánatot kérünk tájékozatlanságunkért, miszerint nem tudtuk, hogy a vendéglősöknek ilyen sérelme van s méginkább azért s tudatlanságunkért, miszerint nem is sejtettük, hogy a vendéglősök 15 kg. vajat kapnak a meglévő szűkös vajkészletből. Mindezt nem tudtuk, de készséggel tudomásul veez- szük, bár azt a szempontot is szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy a háború ötödik évében sokkal fontosabb volna, ha a gyermekek, anyák és betegek jutnának vajhoz. A fentnevezett bizottság ülésén a város képvsielöje megnyugtatta a panaszkodó vendéglősöket, hogy a közellátási hivatal ezután csak a hat éven aluli gyei'm ekeknek utal ki vajat s a felszabaduló vajmennyiséget a vendéglősök rendelkezésére bocsátja. Tisztelettel, de kategorikus határozottsággal megfellebbezzük a megoldásnak ezt a módját. Ez a megoldás azt jelenti, hogy a közellátási hivatal a jövőben nem utal ki vajat másnak, csak hat éven aluli gyermeknek s a betegek, bármily súlyos Is legyen bajuk, s bármennyire is életkérdés számukra egy kis vaj, többé egy grammot sem kapnak, ellenben kapnak a vendéglősök, tekintettel a halszezonra. Tisztelettel, de kemény határozottsággal meg kell kérdeznünk mind a közellátási hivatal felelős tényezőitől, mind a kolozsvári vendéglős urak lelkiismeretétől: miért kell mellőzni, háttérbe szorítani az anyáit és betegek érdekét azért, hogy a háború ötödik évében a jó- pénzü Ínyencek még mindig vajban párolt harcsát, vagy pontyot fogyasszanak? Megdöbbenéssel vesszük tudomásul, hogy a vendéglősök vajban párolt harcsája minden más szempont fölé emelkedett sorrendi fontosságban s most már a vajra orvosságként igényt tartó betegeket te mellőzik azért, hogy a kolozsvári vendéglők étlapján megmentsél? az 5—6 pengős vajban párolt harcsa a gokat. A kolozsvári fogyasztók megdöbbenését nem csak ez a megfontolás váltja ki. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy vendéglősök és vendégeik egyaránt igen jól meglehetnének a vajban párolt hal nélkül Is, s az ínyencek meghozhatnák azt az „áldozatot«, hogy ha már harcsáról, vagy pontyról van szó, süssék zsírban, süssék roston s fogyasszák úgy, mert mindnyájan tudjuk, hogy a roston sült hal még a hal szezon derekán is van olyan Ízletes inyencfalat, mintha vajban párolnák. Tisztelettel, de emelt hangon fellebbezzünk a vajban párolt hal fényűzése ellen, annál is inkább, mert ezt a fényűzést igen antiszociálisnak érezzük akkor, amikor betegek nem juthatnak vajhoz, viszont makkegészséges ínyenceknek maga a közellátási hivatal jegy és jogcím nélkül valósággal tálcán kinálja fel ezt az elsőrendű fontosságú tápanyagot. Ismerjük a közellátási hivatal álláspontját a vaj-ügyben. Nincs vaj, mondják, s érthető is, szükséges is, hogy a szétosztást szigorúan szabályozzák. Mindaddig azonban, amíg az egyik erdélyi érdekképviselet kolozsvári központja a gyárában termelt vaj Igen tekintélyes hányadát elvonja a közfogyasztástól és heti fél kg.-os adagokat juttat protekciós ügyfeleinek, a közellátási hivatal ne nyugodjék meg abban. hogy „nincs vaj«. Vaj igenis van! Csak utána kell járni és a rendszabályozást ne a betegeken és vajra alaposan rászorulóknál kezdjék, hanem a kedvezményezettekén és a kiváltságosokon, akiknek semmi más jogcímük nincs vajra, mint jő összeköttetésük. Amíg a város közellátási hivatala tűri ezt az állapotot, a város közönsége* rováséra, jogosan kifogásolhatjuk, hogy a vendéglősök továbbra is vajban párolt harcsát szervírozzanak. Tisztelettel kérjük InczéAy-Joksman Ödön dr. főispánt, mint közellátááügyi kormánybiztost és Keledy Tibor dr. polgármestert a fenti interpelláció szives tudomásulvételére és a szükséges intézkedések sürgős megtételére. Iff, XánSus János dir.: . Libanon, a viharsarka, Európa határait kétségtelenül valahol Afrikában vagy Ázsiában kell keresni. A Földközi-tenger» a »»nagy angol tó“ Eui'ópának beltengere s a mediterrán partvidék teljes egészében beleesik földrészünk gazdasági és politikai vonzókörébe, erővonalainak mágneses mezejébe. A mediterrán peremországok, Marokkó, Tunisz, Algír s az északafrikai olasz gyarmatok, csak úgy mint Egyiptom, nagyon sokat hallattak és hallatnak magukról manapság s igy szinte természetesnek látszik, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének peremtájai is szorosan kapcsolódnak a földrész sorsdöntő kérdéseihez, annak ellenére, hogy földrajzilag Ázsiához, nem pedig Európához tartoznak. Szíria és különösképpen Libanon azok a tájak, amelyek most politikai és gazdasági kérdéseikkel magukra vonták a világ figyelmét. Libanon Ct/prus-szigetével szemközt, Kis-Ázsia partjain fekszik. Államformája köztársaság, területe pedig 9.200 négyzetkilométer, tehát hozzávetőlegesen akkora, mint Csik és Háromszék vármegyék együttvéve. Közigazgatási határai nem választják el Szíriától, amelyhez földtani felépítésénél és földrajzi helyzeténél fogva szorosan kapcsolódik. A Földközi-tenger partján hosszú, de rendkívül keskeny parti sáv húzódik Mögötte meredeken emelkedik a Liba- non-hegység s az innen lerohanó vadvizek vastag kavicstakarót terítettek a parti síkságra még jobban megnehezítve az .amúgy is kopár terület földművelési lehetőségeit. Meredek, napégétte lejtőkön kapaszkodhatunk fél a Libanon-hegység lejtőin. Mindenütt mészkővidéken járunk, ahol a csapadékvíz eltűnik a búvópatakokkal, dolinák fenekén, hogy szinte kiszámíthatatlan messzeségben bukkanjon elő újra. Nyolcszáz méter magasságban azonban hirtelen megváltozik a táj. A magasabb régiókban eltűnő csapadékvizek itt buk- kanak elő a mélyből s a mészkő elmállá- sából keletkező „terra rosa“ termékeny talaján paradicsomi szépségű hárs és platán erdők, tu ja, ciprus és aleppai fenyőligetek váltakoznak a gondosan megművelt ültetvényekkel. A keresztény maroniták lakják ezt a nehezen megközelíthető hegyi országot, misztikus szertartásaikban a kereszténység bizarrul pogány sámánizmussal keveredik. A táj hadászatilag jól védhető s a zárt földrajzi helyzet kellőleg megmagyarázza azt is, miért olyan szabadságszerető, idegen gyűlölő a maroniták népe? Ezerötszáz méter magasságban feltünedeznek azok a szép cédrusfa ligetek, amelyek késő emlékét őrzik a hajdani cédruserdőknek. Emlékét csupán, mert az emberi kapzsiság már korán hadat üzent itt az erdőnek s az illatos törzsekből karcsú fe- niciai hajók készültek kalandorokat és kereskedőket röpítve ,,messzi roppant tengerekre“. A Libanon-hegység keletre néző lejtői igen meredeken esnek arra a hatalmas árokra, amely közte és a keletre fekvő Antilibanon (Dsebel el Serki) között húzódik. A Föld kérgének nagyki- terjedésü törésvonala ez, amely egyes helyeken, igy a palesztinai Holt-tengernél, mélyen a tenger színe alatt fekszik. Libanon területén két folyó: az Oron- tesz és Leöntesz folyik végig. Az Or öntesz csak kis területen öntözi Libanon * 'oldjét, aztán Latákia kormányzóság területén, Antiochiánál áttöri a hegységet ás szép keresztvölgyön át éri el a tengert. Délen a Leöntesz kanyarog a Libanon. ás Antilibanon között, hogy Tyrus városka fölött szintén áttörje a parti láncot s ’lérje a tenger sós hullámait. Az Antilibanon-hegység is rendkívül meredek peremmel tekint a sziriai árokra, de meglehetősen lassú átmenetekkel olvad bele keleten a sziriai fennsíkba, A Békának nevezett óriás árok s a iziriai plató éghajlata meglehetősen száraz s ezért földművelés és nagyobb emberi település csak ott lehetséges, ahol mesterséges öntöző müvek létesülnek. Tlyen öntözéses oázis kultúra azonban csak ott mutathat fel számbajövő eredményeket, ahol társadalmilag és politikailag szervezett lakosság az uralkodó, hiszen az öntöző müvek megépítése, a riz elosztása mind a közösségi élet szervezettségén alapul. A hatalmas árok keleti peremén lévő Baalbek városka jól példázza ezt. Hajdan a klasszikus római és görög idők szervezett társadalma óriás méretű, öntözőművekkel varázsolt életet a sivatagba. Az öntözött oázisban templomok, márványpaloták emelkedtek. Ma az elhanyagolt öntözőmiiveken úrrá lett a szárazság s nyomorult vályogviskók kiáltó ellentétet rajzolnak mult és jelen közé. Az Antilibanon keleti peremén a sziriai plató szélén emelkedik Libanon legnagyobb városa: Damaszkusz. Bővizű folyócska siet itt befelé a sivatag felé. Damaszkusznál még óriás oázisokat táplál éltető nedvességgel, a várostól keletre azonban sós mocsarakban vész el. Damaszkusz és a hozzá tartozó oázisok is a hajdani nagyságról beszélnek- Volt idő, amikor Damaszkusz az ozmán birodalom második városa volt félmillió lakós- sal. Ma csupán 170.000 ember lakja, de igy is tekintélyes nagyságú város annak az útnak mentén, amely a mediterrán tájakat Mezopotámiával és Iránnal köti össze. Damaszkusz valóban a sivatag tengerének kikötője, világhírű háziipara, fegyverkovácsai, szőnyegszövői ismertté tették nevét, az egész Közelkeleten. A kis köztársaság fővárosa Beirut, a római műveltség Beritusa. Szép terra- szos kertek között fekszik, termékeny parti síkon, de sokat szenved a gyakran ismétlődő földrengésektől s talán ennél is többet az állandóan válsággal fenyegető politikai mozgalmaktól. Libanon földjén kultúrák és civilizációk kavalkádja vonult végig és vonul végig ma is. Hajdan a gyorsan szaporodó fenikiai nép indult el innen uj hazát keresni, kereskedve gyarmatosítani s vetélytársává lenni Rómának is, Hannibált és a pun birodalmat állítva az Impérium gyarmatosító törekvéseinek útjába. A görög és római kulturkör is érinti Libanon földjét, majd a félhold árnyékában a próféta zöld zászlaja alatt arab és török kulturhatások érik. Ma a. francia gyarmatpolitika, az angol érdekeltségek, a pánarab mozgalom és nem utolsó sorban a maronita függetlenségi törekvések ütköznek itt össze egymással. A politikai harc hátterében azonban kétségkívül gazdasági okok * rejlenek. < Libanon és Szíria partvidékén végződnek a perzsiai olajkutak távvezetékei s maga a libanoni föld is igen gazdag természeti kincsekben. Svájci forrásmunkák alapján Libanon, illetőleg Szíria termelési eredményeit az alábbiakban tekinthetjük át (1939-40- es adatok): 50.000 tonna 4000—6000 kolóriatartal- mu szenet termelnek Arsum és Brebdin városok, gazdag vasérctelepei vannak Merdjida környékének. Só, foszfátok és aszfalt előfordulások is vannak. Kiaknázásuk még távolról sem mondható teljesnek. Gyapotból például 176.000 métermázsát termelt (Szíriával együtt), vajból, évente 8 tonnát, sajtból ugyanennyit. Szézámból 53.000 métermázsát. Cementből 251.000 tonnát. \ Kereskedelmi mérlege rendesen kiegyensúlyozott, azaz a bevitel és kivitel ugyanazt az összeget mutatja. Bankjegyforgalma a Bank of Syria adatai szerint 35.6 millió livre volt. (1939) Libanon a Földközi-tenger peremországa a jelennel küzködik, de a jövőbe néz. Mint jellegzetes ,,ut-tájnak“ valószínűleg nagy szerepe lesz a jövő Európájának Közelkelettel összefüggő kérdéseiben. Jd ára és jójbirde^iűffiac! »te.pja « ló üzletei eaetoen