Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-13 / 231. szám

4 f $ ser da 1843 o ktöber 18 Í. Oll 32AtXrY’JLS /Képviaelöhaz V' n •; V 4 * . 2ő ay vtái EULU?:^ PAHLAME’îî EZTSRÎJ Ára m fillér SZERKESZTŐSIG, KIADöHTVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFI6K: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.00 PENGŐ. — POSTATAKAIÍÉK­­PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZÁM/ 72148. A MOSZKVAI ÉRTEKEZLETEN RÁ AKARJÁK VENNI A SZOVJETET, HOGY LÉPJEN HÁBORÚBA JAPÁN ELLEN EH an^liullak az orosz I á ni a dia sole Zaporozspe környékén Változatlanok a japán-portugál kapcsolatok Szigorú zsidóellenes inlézkedések Olaszországban fiz angolok Sforza grifof jelölik olasz miniszterelnöknek A NEMZETKÖZI POLITIKAI ÉLET leg­többet vitatott kérdése na kétségtelenül a moszkvai értekezlet, amelyen az egyesült nemzetek három nagyhatailma, Anglia, az USA és a Szovjetunió igyekeznek össze­egyeztetni meglehetősen ellentétes érdekei­ket. Természetesen Berlinben is élénk fi­gyelemmel kisérik a moszkvai tárgyalások előkészítését, gondosan mérlegelve a lehető­­cégeket, állást azonban nem foglalnak. Ber­lini illetékes körök kijelentették, hogy meglehetősen tisztában vannak az értekez­let főbb pontjaival és nem kételkednek ab­ban, hogy Sztálin maradéktalanul érvényt szerez terület* kívánságainak, különösen Déleurópára vonatkozólag. Ugyancsak rendkívül érdekes Moszkva ma­gatartása is a háromhatalmi értekezlettel kapcsolatosan. Mert mialatt az angolszász közvélemény és semlegesek a lehető legna­gyobb érdeklődéssel tekint a konferencia elé, és sajtójukban nap-nap után jelennek meg a legkülönbözőbb természetű értesülé­sek és kommentárok, Moszkva mélységesen hallgat, A Tester Lloyd ankarai tudósítójá­nak információja szerint szovjet hivatalos helyről még semmiféle közlést sem tettek az értekezlettel kapcsolatosan. A hivatalos szovjet hírszolgálati iroda, a Tass, minded­dig egyetlen szót sem közölt a háromha­talmi értekezletről. Az Izvesztija és a Pravda sem adott hirt a kérdéssel kapcso­latosan, úgy, hogy az orosz fővárosba utazó angolszász delegátusok valósággal a sötét­ségbe lépnek. Az orosz hallgatás minden- 1 esetre jellemző Sztálin kétségkívül nagyon ügyes politikai vonalvezetésére, aki igyek­szik mindig utolsónak megszólalni. S csak azután kijátszani kártyáit, miután a több! tárgyaló fo’ek álláspontja már nyilvános­ságra került. A legérdekesebb értesüléseket a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatosan kétségtelenül a semlegesek közö’nek. Természetesen nem áll módunkban mérlegelni ezeknek hitelessé­gét s így legfeljebb minden megjegyzés nél­kül közölhetjük azodit. A „Basler Nach­richten“ londoni tudósítója példáui közli, hogy az értekezlet legalább két hétig fog tartani és legjobb esetben október utolsó napjaiban ér véget. Értesülései szerint telje­sen függetlenül attól, hegy a megbeszélés sikeres lesz-e, vagy sem, számolni lehet Churchill, Roosevelt és Sztálin találkozásá­val is. Nyilvánvaló, folytatja a londoni érte­sülés, hogy a megbeszélésnek mindenekelőtt politikai jellege lesz. A tárgyaló bizottsá­gok összeállításából ugyanis következtetni Iahet a tárgyra 's. Minden valószínűség saerint szóba kerül Közép- és Északeurópa, valamint bizonyos Balkán-államok határkér­déseinek rendezése, végső célként pedig a kérdések egységes megoldása szerepel. A svájci lap londoni tudósítója rámutat arra is, hogy a. moszkvai értekezleten igyekez­nek megoldani a "lefolyás! körzetek megálla­pításának kérdését ’s, valamint Németor­szággal kapcsolatosan is igyekeznek egysé­ges álláspontot megfogalmazni, Ez az utóbbi pont különösen érdekes, a „Moszkvai szabad német bizottság“ megalakításával a szovjet önálló vonalú német politikára irányuló szándékát mutatta ki. Mert mig az angol­szászok a Casablanca! formula alapján teljes megadást követelnek, az oroszok a Wehr­macht köte'ékeinek orosz területekről való visszavonulása esetén hajlandónak mutat­koztak tárgyalni. Szóbakerül az értekezleten Oroszország ■viszonya Japán irányában is A „Basler Nachrichten“ értesülései szerint még a kö­vetkező kérdéseket tárgyalják meg: 1. Oroszország helyzete a Távolkeleten. 2. Ko­rea fölötti befolyás megosztása a Szovjet és Kína között. 3. Oroszország magatartása I rák és Irán irányában. 4. Oroszország, Ki­na és Turkesztán jövendőbeli kapcsolatai­nak leszögezése. 1 Ugyancsak érdemes feljegyezni Norman Thomasnak, az amerikai szocialista vezér­nek nyilatkozatát, melyet a „Washington Post“-nak adott. Thomas megállapítja, hogy a háború után Németországban és Iíözép- Európában egyedül Sztálin lehet a hangadó. Majd szőról-szóra a következőket állapítja meg: „Sztálin Világosan és érthetően meg­mutatta, hogy ki vem várva a békekonfe­rencia összeilléséi, nem fogja tűrni, hogy angol, vagy amerikai hadsereg fellépjen Kö­­zép-Európában, vágy Németországban“. Ez a vélemény mindenesetre rámutat azokra a mélységes ellentétekre, melyek a moszkvai tárgyaló feleket elválasztják egymástól. Kényes kérdés le3.z Moszkvában a Balti­­államok ügye is.| Közismert, hogy a Balti­­államok volt angliai es amerikai diplomáciai képviselői mindent elkövetnek, hogy rábír­ják az angol és "incrikai politikai vezető­ket, tűzzék napirendre a moszkvai értekez­leten a Balti-államok kérdését is és hogy ezeket az államokat a háború után újra ál­lítsák fel. A „Sozialdemokraten“ londoni le­velezője szerint a Balti-államok képviselői Eden külügyminiszternek és Hullnak em­lékiratot nyújtottak át. Amerikában tartóz­kodó balti diplomatáit között a Hullai tör­tént megbeszélés után bizonyos derülátó hangulat észlelhető. Londoni diplomáciai kö­rök azonban arra utalnak, hogy ez a derű­látás alighanem túlzott. Rámutatnak a „Sunday Times“ moszkvai keltezésű cikké­re, amely hangoztatja: Moszkvában felette, csodálkoznak azon az állításon, hogy a Balti-államok kérdését napirendre akarják tűzni. Az URSS álláspontja ebben a kérdés­ben az, hogy a Szovjetbe való bekebelezés­sel ezeknek az államoknak a jövője egy­­szersmUidetikőrra eldőlt, Londonban külön­ben, állapítja meg a laptudósitó, általában ugyanez a felfogás érvényesül Washingtonban úgy tudják, hogy az ame­rikai kormánykörök a leghatározottabb op­timizmussal tekintenek a moszkvai értekez­let elé. A „National Zeitung" értesülése sze­rint, ténynek látszik, hogy az egész tárgya­lási alapot a biztonsági vitára helyezték át. A tárgyalások részletei tekintetében abba* reménykednek, hogy a lengyel határkérdés­­l>en találnak formulát, amely kielégíti a ha­dászati határ megvonására vonatkozó orosz követeléseket és ugyanakkor a lengyel kö­rök számára is elfogadható lesz. A menekült kormányok köreiben — amint egy kairói jelentés közli — bizonyos aggo­­- <’ lom észlelhető a moszkvai értekezlettel kapcsolatosan. Attól tartanak ugyanis, hogy Edent és Hullt kormányaik Igen messzemenő felhatalmazással látták cl arra vonatkozóan, hogy egyes kérdések tekintetében engedmé­nyeket tegyenek abból a célból, hogy az értekezlet minden körülmények között po zltiv eredményt érjen el. Arról is megvan­nak győződve, hogy az Egyesült Államok, bár jelenleg úgy nyilatkoznak, hogy nőm ismerik el az Oroszország által követelt stratégiai határokat — mégis egyes pontok­ban hajlandók lesznek ettől az álláspontjuk­tól eltérni, ha sikerül nekik a szovjetet rá­bírni, hogy lépjen be a Japán elleni hábo­rúba. Számolnak azzal, hogy az oroszok megtagadják ugyan hivatalosan a hadbalé­­|>ést, támaszpontok átengedéséről azonban lehet velük tárgyalni. Kairóban arról Is be­szélnek, hogy a szovjet szabadkezet akar magának biztositaui a Balkánon, Lengyelor­szágban és a Keleti-tenger térségében. A kairói emigráns körök aggodalmaik meg­erősítését látják a „Newyork Timos“ va­sárnapi közlésében, melyben a vezető észak­amerikai lap kiemeli, hogy a nyugati szö­vetségesek politikájukat a Kreml politiká­jával é3 a forradalmár partizán mozgalom követőivel hozzák összhangba.-* A SZOROSAN VETT KATONAI HELY­ZETBEN az utóbbi 24 óra alatt jelentősebb változások nem történtek. Az A~ovi-tengcr és Znporozsjc között a szovjet támadás alábbhagyott. Általában az elmúlt napon__ mint a véderő főparancsnokságának mai jelentése kiemeli, mindenütt meghiúsultak a szovjet támadások. Berlinben megállapít­ják, hogy az A şort-tenger és Zaporozsje között megindított nagy bolsevista támadás­nál az oroszok messzemenő tervei meghiú­sultak. Ennek a ténynek német katonai körök szerint tulajdonítanak nagy jelentősé­get, mert az orosz hadvezetőség mindent megkísérelt, hogy az arcvonalat itt áttörje. Kedden német katonai körökben leszögezték, hogy a keleti arcvonalon az utóbbi napok­ban az arcvonal semmit sem változott és az oroszok újabb területeket nem tudtak el­foglalni. Az időjárás különben jó, száraz és meleg s ez s hadműveletek szempontjából a legkedvezőbb. * OLASZORSZÁGBAN lényegében még mindig inkább csak helyezkedés és előké­szítő liarcok folynak. A német hadijelentés közli, hogy az ellenség helyi támadásokkal kísérletezett, és inkább csak tapogatózások­ról lehet beszélni. Ezzel szemben angol részről érkező hírek arról tudnak, hogy Alexander tábornok hadserege elkeseredett harcok után elérte a Nápolyból Termoüba vezető ut egyik elég jelentős pontját, Pont del Andoäfot. Hivatkoznak angol részről a rendkívüli terepnehézségekre, ami lassitja az előnyomulást. Az utánpótlást jelenleg csak öszvérrel és hernyótalpu vontatógé­pekkel tudják lebonyolítani. Nyilvánvaló azonban, hogy további nagy­szabású hadműveletek kibontakozására le­hel számítani. A Budapesti Tudósító algíri forrásból szerzett értesülése szerint a saler­­nói kikötőt szállító gőzösök népesítik be, amelyek hadianyagot és páncélosokat rak­nak partra. A jelentés megállapítja, hogy szállító hajó ilyen arányú gyülekezése a szövetségesek Salemóban történt partra­szállása óta még nem volt. A német erők olaszországi hadmozdula­tairól közelebbi jelentés nincsen. Minden jel arra mutat azonban, hogy a Mussolini ve­zetése alatt álló fasiszta párt teljes elszánt­sággal veti magát bele a küzdelembe a né­metek oldalán. A milánói lapok újabb fel­hívást közölnek mindazokhoz a katonákhoz, akik a fegyverszünet időpontjában a gya­logság, vagy a bersaglieri kötelékébe tartoz­tak, hogy azonnal jelentkezzenek laktanyá­jukban. Azokat, akik a felszólításnak nem tesznek eleget, a zászló alól megszökő!tök­nek tekintik. Olaszország Mussolini fennhatósága alatt, álló részében újra életbe'éptették azokat a törvényeket, amelyeket a Badoglio-kotmány felfüggesztett. Elsősorban a zsidók ellent intézkedésekről van szó. A\milánói prefek­tus felszólította a munkásokat, hogy lépje­nek be a Todt-szervezetbc. Az angolszászok, miután minden valószí­nűség szerint arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy Badoglionak nincsen kejlő nép­szerűsége, most uj embert akarnak kiját­szani Mussolinival szemben. Ez nem más, mint az olasz emigráció kétségtelenül leg­jelentékenyebb alakja, Sforza gróf. Róla^ közismert, hogy a Délatnerikában tartott olasz emigráns értekezlet vezetőjévé vá­lasztotta. Azt is tudják róla, hogy az angol udvari körökkel igen meleg kapcsolatokat tart fenn. Sforza, aki valamikor külügymi­niszter volt, hosszú évek óta emigrációban él. Most a Budapesti Tudósító Zűriekből keltezett hire azt jelenti, hogy Sforza Lon­donban folytatott megbeszéléseket mérvadó brit körökkel. A római rádió egyik adásá­ban azt közölte, hogy Sforzát az angol külügyminisztérium az olasz miniszterelnöki tisztségre jelölte Badoglio helyeit.-ü-A LÉGI HÁBORÚ egyre .jobban fokozó­dik. A pénteki' és vasárnapi légi támadások __mint német jelentésekből kitűnik — nagy károkat okoztak. Ugyanakkor azonban a német légvédelem Is egyre fokozódik. Pén­tektől vasárnapig például 195 négymotoros repülőerődöt lőttek le, Németország légi terében. Egy Berlinből keltezett hír megál­lapítja, hogy as angolszász támadások ere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom