Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-09 / 228. szám

4

KlllTlUjSXG

1943. OKTÓBER 9.

„Mindaz, amit Kolozsváron láttam, teljes mértékben meggyőzött arról,hogy a bécsi döntés az igazság ügyét szolgálta“

— mondotta Knut Bo'ander svéd újságíró Budapestről

.való buauzásakor

Hinni kell abban, hogy eljön az idő, amikor saját érdek és megértés kiegyenlítődésében megvalósul a kis nemzetek békés együttműködése

Budapest, okt. 8. Alig félóra állt rendelkezésünkre, . hogy a svéd újságírókkal bucsuzásukkor elbeszélgessünk. Knut Bolander a Svenska Dagebladed munkatársát fogtuk el. Mindenekelőtt azért, hogy mielőtt haza térne, beszámolót kérjünk erdélyi útjáról.

Egy közeli asztalhoz húzódunk el az északi, finomvonásu, hullámos szőkehaju emberrel. Kezében térkép. Az erdélyi útvonal. Mutatja a bejárt helyeket s sajnálkozva mondja, hogy nem futott több az időből és nem tudtak végigmenni a székelyföldön. Marosvásárhely és Szováta után Beszterce, majd Szászrégen felé már visszakellett térjenek.

Első kérdésünk kapcsán az északi államok együttműködéséről esik szó, az annyit hangoztatott dunai konfederációhoz hasonlóan. Hogyan tudják ők megoldani azt, amit Dálkelet-Európától elvárnának az általános európai nyugalom érdekében?

__ Közös összefogásról — kezdi érdekes

fejtegetéseit — jelenleg nem igen lehet szó. Legalább is gyakor lati alapon. .. talán csak elvileg. Hiszen a finnek, mint német szövetségesek, az oroszok ellen harcolnak, __ Dánia német megszállás alatt

van — a Londonban siékelö norvég kormány pedig nem tud kapcsolatot fenntartani az északi államokkal. Az összefogásra pedig nagy szüksége lenne a kisebb államoknak. Úgy nálunk, mint éppen Délkelet-Európában. .. például a román—mamagyar viszonyban. E két nép egymásra utaltsága nagyon érthető, az őket körülvevő szláv gyűrűben.

— Mi a helyzet területi követelések tekintetében ?

.'— Vannak nálunk is területrészek, amelyeket svédek laknak nagyobb részben és Finnországhoz tartoznak. Általában Finnországnak 10%-a svéd, 9% beszél svédül, í tnnország alig a világháború idején vívta ki önállóságát. Előbb hozzánk, majd Oroszországhoz tartozott. Ezt az önállóságát ml is elismertük. .. mégis, ilyen kimondott területi viták, mint a lent említett Aaland szigetcsoportra, stb., egyáltalában nincsenek s még elképzelni is lehetetlen, hogy Svédország valaha Finnország ellen fordulna áz ottani svédek miatt. Ez természetesen sajátos helyzetünk nekünk, északiaknak.

— Közös kulturszintjük talán? — vágunk közbe.

— Talán igen. . . egészen speciális valami. Es nem lehet a balkáni kérdésekkel hasonlatba hozni.

— Esetleges kapcsolódások államformák tekintetében ?

— A svédek és finnek között már felvetődött a múltban egy personál uniónak a gondolata. Ezt a tervet azonban az oroszok meghiúsították. Különben e szellemi kölcsönös megértés mellett hangsúlyoznom kell, hogy az északi államok mindegyike, igy ml is féltékenyen őrködünk önállóságunk és szabadságunk fölött. Legfeljebb ,.államszövetség" formája lenne talán lehetséges. És semmiesetre sem a „szövetséges államé“, amely kevesebb önállóságot jelent. Ugyancsak elképzelhetetlen az is például, hogy akár a norvégek, akár a svédek háborúba menjenek szomszédaik nyugati, vagy keleti határainak érdekében. A passzív közös védelem már inkább valószínűbb*. Erre a múltban is volt példa.

— Ilyen szövetséges államformát, vagy éppen közös királyságot, ezekhez hasonlót már sokkal inkább megvalósíthatónak tartok itt a Dunamedencében... Habár?...

Kolozsvár — értékes élmény

Knut Bolander itt egy kicsit elgondolkozik, aztán igy folytatja:

— Véleményem szerint a kis nemzetek közti ellentétek elsimításának nehézsége nem a nyelvi elkülönülésben rejlik, hanem sajátos hagyományokban. E hagyományok, szokások egész külön világot jelentenek, amin nehéz változtatni. Különösen, ha olyan nagy ellentétesség van köztük, mint például azt Erdélyben láttam.

Itt részletesen elsorolja erdélyi utjának főbb állomásait. Felemlíti a kalotaszegi népviseletet, a falvakat, áz egymástól teljesen elütő építési jellegét a házaknak. És megjegyzi: a különbségek annyira szembeszököek, hogy ütjük második felében már könnyen eligazodott, milyen 'nemzetiségű vkláken járnak. Majd hozzáteszi:

— A sötétkékre meszelt román házak. . . a kupolás román templomok egészen más világot jelentenek.

— Mondjon valam.it a kolozsvári látogatásról ?

— Külföldi utazásaim egyik legértékesebb és legérdekesebb eseményének tartom. Az ottani egyetem egyik magántanára, Teleki Géza gróf kalauzolt tanulmányi körsétánkon. Amit láttam és tapasztaltam, különösen néprajzi kérdések tekintetében, az teljesen meggyőzött arról, hogy

a bécsi döntés a lehető legigazságosabb ' ügyet szolgálta.

Sajnos gazdasági szempontból sok nehézségek elé állította Észak-Erdélyt.

A magyar zárkózottság

Beszélgetésünk további során már inkább a jövőre vetjük szemünket, a civilizált népek kulturközösségének lehetőségeit fejtegetjük. Megállapítjuk, hogy ez annál inkább lehetséges, minél jobban áthalad az emberiség egy bizonyos fejlődési, kifinomulás! folyamaton. Amikor az ősi „önző“ formgt elhagyva — ember, vagy nemzet másokkal

Beállítottunk "a kapusok elsőszámú ellenségéhez, a gyilkoserejü rúgásairól híres játékoshoz és határtalan tisztelettel érdeklődtünk világhírű lövései titkáról.

A kiváló játékos éppen jókedvében volt és humorosan válaszolt kérdéseinkre, amelyekkel igyekeztünk kipuhatolni lábfejének titkait, vádlijának bőségét, életmódját, egyszóval mindent, amiről gondoltuk, hogy öszszefüggésben lehet a kolosszális lövésekkel, amelyeket nem egyszer magunk is megcsodáltunk.

— Hát nézze, kérem — mondta ö a maga közvetlen módján és lehúzta lábbelijét, melynek nagysága láttán indokoltnak tartottuk a behozott cipőtalp-korlátozást. — Rövidesen lehámozta a lilacsikos strimpflit is magáról és ekkor végre előtűnt a lába, helyesebben a lábfeje, mellyel útjára indította azokat a zugó bombákat, amelyeknek láttán akaratlanul is mindig eszünkbe jutott e pár szó Toldi-ból: „elindul a nagy kő, ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg. .

Mély tisztelettel tekintettünk erre a hatalmas vörös lábfejre, minden bombák eredendő okára., őmaga is nagy szeretettel nézegette a bütyköket a nagyujja tájékán és hangja szinte meghatottságtól remegett, mikor közölte velünk:

— Itt van a kutya elásva, uram.

Érdeklődve közelebb hajoltunk. Ah, de

rögtön vissza is hökkentünk. A nagy játékos lába ugyanis félre nem érthető módon izzadt. Lábszaga volt a hires lábnak. Ez bizonyára nem tartozott az erős lövések magyarázó titkai közé. Azért inkább a nagy játékos további szavait igyekeztünk emlékezetbe vésni.

— A hibátlan felépítésű láb a fontos, csak ilyen lábbal lehet nagyokat rúgni... — mondta kissé öntelten és mi ebben a pillanatban arra gondoltunk, hogy a legjobban még talán az elefánt tuskólába közelíti meg a nagy játékos hibátlan felépítésű lábát. És mély sajnálkozással gondoltunk az emberek millióira, akik soha, soha nem lehetnek nagy futballisták, mert nem élnek elefántlábon, mint ez a szerencsés Nagy Játékos.

— Továbbá a csüd, na ja, a csüd. .. — folytatta és újra az orrunk előtt volt a hires láb. — Látja, kérem, itt az is van.

szemben is megértőbbé válhat. Szó esik arról, hogy e téren mi magyarok nem járunk hátul.

— Nem gondolja, — tesszük fel a kérdést —* hogy számunkra ez nem egyszer hátrányos helyzetet is teremt. Hiszen örökös harcunkban, gondjainkban magunkba zárjuk igazságunkat és kissé zárkózottak vagyunk, ami jogaink örökös emlegetését illeti. Különben ugyan e kérdést éppen a napokban fejtegette egyik kiváló közírónk is.

— Mi, svédek ezzel tisztában vagyunk... És a szentistváni politika is ismeretes előttünk — feleli. — Belátom, hogy nehéz kérdések ezek. De talán eljön az idő, amikor saját érdek és megértés minden oldalról kifogják egyenlíteni egymást az emberiség jelenleg amugyis nagyon felkavart életében.

Knut Bolander, aki komolyan foglalkozik a kérdésekkel s aki már 1923-ban'terjedelmes könyvet irt a balkán népek politikájáról, — maga is hisz ebben a megjegyzésben.

Ezt sejteti érdekes válasza, amikor a napokban elhunyt Raoul Francé magyar biológus, majd Liszt Ferenc személyével foglalkozunk. Nevezetesen azzal, hogyha valaki németnek, vagy franciának születik, de magát magyarnak tartja, vájjon milyen nemzetiségű ?

— Mind a kettő!

— Lehetséges ez?

—- Miért ne ?! — feleli északi gondolatvilágának fölényével és olyan könnyedséggel, amely cseppet sem árt mély nacionalizmusának.

IVANI ZOLTÁN

Ez a puskaporos hordó. Ettől robban úgy a labda, hogy, ha nem volna vonzóerő, talán a Marsban kötne ki, hehehehe... és ugyancsak nagyot nézne a marsbéli kapuskolléga, mikor orrba trafálná és bevinné a hálóba, holott a pályájukon, már ott a Marsban, tudniillik, egészen ártatlan akció folyt éppen.

Pár percig tisztelettel szemléltük a nevezetes domborulatot a lábfején. Jókora volt valóban. Mintha darázs csípte volna meg, olyan dagadt volt.

— Na és a beállás — mondta rövid szünet után a Nagy Játékos, ffin mindig ráfekszem a labdára. Nézze csak. ..

Körülnézett a szobában, labdát keresett. Csodálkozva láttam, hogy leemel a szekrényről egy beföttes üveget.

— Ez itt a labda — mondta könnyedén és a szilvalekvárt letette a padlóra. Aztán az ablakhoz ment féllábon, majd onnan nekifutot't az üvegnek, mintha szabadrúgást rúgna:

— Figyelte? — mondta oktató hangon, mikor a roham után megtorpant az üveg előtt.

őszintén szólva nem figyeltük, mert azt vártuk, hogy az üveget el fogja rúgni. Már előre azt néztük, hogy hol fog kikötni a falon a szilvalekvár.

A Nagy Játékos, a kapusok réme elnézően mosolvgott.

— Megmutatom mégegyszer — mondta kedvesen.

Valóban nagyszerűen rádölt a labdára, de most úgy látszik, nem számította ki tökéletesen a lehdületet, mert alaposan belerúgott az üvegbe.

tunk, hogy milyen jókedélyü vicces gyerek is ez a hatalmas Nagy Játékos, akit a kapusok elsőszámú ellenségüknek tisztelnek.

Nahát, igazán jó pofa, soha ilyen jóizüt nem nevettünk.

De soha ilyen nagyot nem is repültünk.

A Nagy Játékos ugyanis csak most mutatkozott meg a maga félelmetes mivoltában. Most újra nekiszaladt... azt hittük, az üvegnek, de nem... nekünk. Alaposan beledéit a rúgásba.

— Auuuu... auuuuuu! — mondtuk repülés közben, ahogy a kerítés veszedelmesen közeledett felénk.

A Nagy Játékos szelíden mosolygott.

— Azt hiszem, — mondta — most elég szemléletes volt. Megfejtette tehát most már a nagy lövések titkait?

Levakartuk magunkat a kerítésről.

— Oh igen, soha nem fogjuk elfelejteni — mopdtuk hálálkodva és hírnevéhez méltó tisztelettel elköszöntünk tőle.

A Nagy Játékos megbékélten mosolygott és kedvesen integetett, mig el nem tűntünk előle.

— Lúdtalpul — montuk akkor magunkban. Mert igenis: a Nagy Játékosnak olyan lúdtalpa volt, mint egy szállodapincérnek a negyvenéves szolgálati jubileuma alkalmával. Csakhogy ezt a Nagy Játékos elfelejtette felsorolni az ágyulövés titkai között.

Mi ezennel nemes bosszúból megtettük.

Irta és rajzolta: DOBRY LAJOS

Klubnapot larloft a Magyar Klet Parija

A Magyar Országos Tudósitó jelenti:

A Magyar Élet Pártja csütörtökön este Akadémia-utcai székházában rendkívül nagy érdeklődéssel kisért klubnapot tartott. A párthelyiségek már a koraesti órákban benépesedtek. A kormány tagjai közül megjelent Kállay Miklós miniszterelnök, Radocsay László igazságügyminiszter, báró Bdnffy Dániel földművelésügyi miniszter, vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, Szász Lajos közellátási miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelem és közlekedésügyi miniszter. Az államtitkári kar tagjai közül jelen volt vitéz Turánszky László miniszterelnökségi, vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárcxay János földművelésügyi és Jüresek Béla közellátási államtitkár. Ott volt továbbá vitéz Tors Tibor, a képviselöház alclnöke, Putnoky Móric, a képviselöház háznagya, a párt vezetősége részéről Kölcsey István országos alelnök, vitéz Magasházy László, Bencs Zoltán és Donáth György alelnökök, Teleki Béla, az Erdélyi Párt vezére, valamint igen sokan a Magyar Élet Pártja és az Erdélyi Párt törvényhozói közül. A klubnapon csakhamar élénk eszmecsere alakult ki. Különösen nagyszámban vették körül a törvényhozók Kállay Miklós miniszterelnököt, aki baráti beszélgetés keretében a feltett kérdésekre válaszolva, behatóan elbeszélgetett pártja törvényhozóival az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről.

Átadták Herezeg Ferencnek Kassa, Ungvár, Marosvásárhely és Zombor városok díszpolgári okleveleit

Budapest, okt. 8. (MOT) Kassa. Ungvár, Marosvásárhely és Zombor városok díszpolgári okleveleit ünnepélyes külsőségek között adták át Herczeg Ferencnek. A Magyar Revíziós Liga elnöki tanácsa ünnepi ülést tartott Herczeg Ferencnek, a Liga alapitó diszelnökének 80. születésnapja alkalmából. Az elnöki tanácsülés keretében ünnepélyesen átadták Kassa, Ungvár, Marosvásárhely és Zombor városok küldöttségei a díszpolgári okleveleket.

MOZI-MŰSOROK

ÁRPÁD Filmszínház: Gareonlakás kiadó. Fősz.: Turay, Rajnay, Simor, id. Latabár. Előadások kezdete 3, 5, 7 órakor. Vasárnap d. e. fél 12-kor matiné olcsó helyárakkal.

CORVIN: Szerelmi láz. Főszerepben: Dajka Margit, Csortos Gyula, Tímár József, Romváry Gertrud, Makiári Zoltán, Újvári Lajos. Előadások uj kezdési ideje:

1^6, l/s8 óra. Vasárnap és ünnepnap d. c. 11 és d. u. 1^2-töl is. >

EGYETEM-mozgó: Anyámasszony katonája. Előadások kezdete 3, 5 és 7 órakor.

ERDÉLY mozgó: A harmincadik. Főszerepben: Páger Antal, Pelsőczy Irén, Somlay Artur, Juhász József. Előadások kezdete: 3, 5, 7. Vasárnap d. e. 11 órai kezdettel matiné.

MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Jómadár. Fősz.: Pe'söczy Irén, Ajtay Andor, Szilassy, Mály, Vaszary. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Vasárnap d. e. 11-kór matiné.

RÁKÓCZI mozgó: Egy asszony visszanéz. Főszerepben:. Tasnády Fekete Mária, Jávor Pál, Somlyai, Csortos. Az előadások kezedete d. u. 3, 5, 7 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné.

«

■ I

(Áombeli riport a kapusok rémévet)