Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-28 / 244. szám

KtiniUjsXG 4 1943. OKTÓBER 99.

Erdélyi kérdések ' a kultusztárca költségvetésének bizottsági tárgyalásán

Miért a kereskedők?

Az utóbbi időben sajtóban és társaságban minduntalan felvetődik a kereskedelem, áruhiány és áremelkedés kérdése. Ezzel kapcsolatban nem égyszer támadások, éles birálat és kifakadás éri a kereskedelmet. Rendkívül furcsa tünettel állunk szemben, tlgy állítanak oda bennünket, mint rakoncátlan fenegyerekeket, pedig deresedő fejjel küzdünk, hogy a nehézségek két vállra ne tegyenek bennünket. Kevés kivétellel senkinek sem jut eszébe, hogy nyíltan védelmezzen. Egyszerűen elfeledkeznek a termelésről és feldolgozó üzemekről, az előállítási költségek igazolt és törvényes színvonaláról. Elfelejtik, hogy árubeszerzésben és árban szigorú szabályok érvényesülnek. Nem akarják ismerni a mind szigorúbb árellenőrzést a nagy és kiskere»kedeiem!>en és úgy tüntetik fel, mintha paradicsomi állapot lenne, csak kereskedő ne létezne, mert csak keserűséget hoz életüklie.

Ha a polcon nincs áru, Őt okolják. És őt teszik felelőssé, ha a gyáros által szállított áru silány műanyagból készült, öt okolják, ha az áru kifogy és már nem kapható. Pedig jól tudják, hogy nem vagyunk ezermesterek, sem bűvészek, hogy a „terülj asztalkám“ meséjével egyszerre elővarázsoljuk a kabátunk ujjúból mindent.

Higvjék el, hogy nagy a fájdalmunk, mikor nem adhatjuk mosolygó arccal a legjobbat és legszebbet. Olcsón és udvariasan, amint kívánják. Hagyjanak tehát fel a gyanakvók a gyanúsításaikkal. Ne tekintsenek kétkedőén széjjel a boltban, mikor belépnek. Barátkozzanak meg a valóságokkal, legyenek jók és türelmesek, mert nem a kereskedők uralják az Időt, liánéin megfordítva: az idő uralj« őket mindenütt szerte a világon: Berlinben, Tokióban, vagy ellen' ségeinknél, — sehol nincs kivétel.

A jobb belátást tehát az idő parancsolja mindnyájunknak. Aki mást és többet követel, nem tudja, vagy nem akarja felfogni a magasabb állami érdekek parancsát, mely minden magán, személyes, egyéni Igényt alárendel egy felsőbb országos érdeknek: — az állam boldogulásának, azaz kedves mindnyájunk jobb jövőjének. A jelen óra: küzdelmet, lemondást, kitartást követel. Az kell legyen a jelszó, hogy: — mindent a véderőnek, a szó igazi értelmében. Mit ér az egyén tíz pár cipője, tíz rend ruhája, tiz kiló csokoládéja, száz darab szagos sz«ppana, ha otthona, családi nyugalma, vagyoni és személyi biztonsága védelmét szem elől téveszti és figyelmen kivid hagyja? Ne legyen tehát senki sem kicsinyes.

Különösképpen az erdélyi kereskedőkről kell elismerés hangján beszélni. Úgyszólván észrevétlenül, megrázkódtatás nélkül foglaltuk el őrhelyeinket. Nagy része van ebben Bereeky Ernő dr. miniszteri biztos, iparkamarai főtitkár urnák, aki Időt és fáradságot nem kiméivé dolgozott az átállítás munkáján, biztatva és támogatva bennünket. Nem tagadjuk: nagyrészüuk néni rendelkezett nyomban hatalmas tőkévei. De csak anyagiakban voltunk szegények. Magyar érzésben kimondhatatlan kincset halmoztunk fel a sötét kisebbségi Időkben. Nem lehet idegenül érézni velünk szemben. Nem szabad felülni az ellenséges érd“kei<et szolgáló propagandának, mely mindent fpkete színben igyekszik feltüntetni és az a célja, hogy a közönségnek „sóvárgását“ és „fájdalmát“ fokozza.

Ne feledjük egy percre sem, hogy nehéz időkben „nyitott“ az uj erdély i kereslte *elem. Háborúba léptünk, mert másként nem lehetett. A háború arra jó, hogy a kitűnőség valóban megmutatkozzék bennünk. Amilyen kitűnők voltunk, olyannak kell lennünk és maradnunk, bármilyen megpró'iíltat-ást és nélkülözést is mér ránk a sors, melynek kemény ökle összezúzni nem volt képes. Ellenkezőleg: még acélosabbá, s/ivósabbá, kitartóbbá ka'apált bennünket.

Százéves kereskedőházakról lehet szó: a eég, a kereskedő személye nem képes arra. hogy kivonja magát a közös sorsból. Azt kívánom mondani ezzel, hogy a nehézségek láttán nein kell mindjárt „készületlenség“ vádját hangoztatni. Ha akad konkoly, nincs szükség különös rendszabályokra, mert az élet és az ügyész rostája kiszitálja őket. Hát a többi [>á!\ákon az értelmiségi pályán lévő ezer és ezer ember, mind s»ázszáza’ékosan áll helyén és mind tőkék-vs?

Sokat hallóik a „belső front“ kifejezést az utóbbi időben. Eszerint itthon láthatatlan front katonái vagyunk, azzal a célkitűzéssel, hogy a hazát no'gári öltözetben szolgáljuk, minden jó igyekezetünkkel Kereskedő, iparos, értelmiségi foglalkozású egyformán. A „b első fron t“-nt írvöngiti tehát az, aki nemzeti érzéssel telt kereskedelmen akar ütni, hogy ezzel a kollektivizmus magvát hintse el, mintha kivénlu dt volna az egyéni vállalkozás és a tisztes kereskedelem. Az áruhiány' és áremelkedés kitűnő jelszót jelentenek azok részére, akik mindenáron kollektivizmusra törekednek. Nem szabad azonban fonák oldalról és hibás szemszögből nézni ezeket a kérdéseket. Ne feledjék, hogy ezzel — akarva, nem akarva — az ellenség malmára hajtiák a vizet. borbátvizi BALAZS LÁSZLÓ

Budapest, október 27. A képviselöház pénzügyi és közoktatásügyi bizottsága letárgyalta és elfogadta a kultusztárca költségvetését. A bizottsági vita során több erdélyi hozzászólás Is történt. Nyirő József a szőrványmagyarság kérdéseire mutatott rá, kérte, teremtsenek lehetőséget arra, hogy a szórványlelkészek rendszeresen látogathassák híveiket. A szórványmagyarságot ki kell emelni kisebbségi érzéséből és tudatosítani kell benne, hogy a nemzet teljes erejévefl mögötte áll.

Szilivel-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter Nyirő Józsefnek, válaszolva, közölte, hogy a szórványügyekben az erdélyiek bevonásával kongresszust kívánt tartani.

Nyirő József képviselő a kolozsvári Nemzeti Szinház és az erdélyi rádió müsorkérdéseinek ügyében is felszólalt és annak lehetővé tételét kérte, hogy a szinház ne csak Kolozsváron, hanem vidéken is teljesíthesse hivatását, a kolozsvári rádió pedig a budapesti műsor rendszeres közvetítése mellett külön erdélyi műsort is sugározzon, amelynek összeállításáról az erdélyi tudományos, irodalmi és művészeti körök közreműködésével gondoskodjanak. Javasolta a székelyudvarhelyi festőiskola megnyitását, az erdélyi ásatások eredményeinek feldolgozását és külföldi ismertetéseit. Indítványozta a műemlékek védelméről szóló törvény módosítását, rámutatva arra, hogy Erdélyben az alig százéves kúriák is a műemlékeknek kijáró védelmet követelik.

Szinyel-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter Nyirő József felszólalására kilátásba helyezte a kolozsvári Nemzeti Színház vidéki kőrútjára a minisztérium támogatását. Az erdélyi műemlékekre való tekintettel munka alatt van a védelemről szóló törvény teljes átdolgozása, reméli,

Kolozsvár, okt. 27. (MTI) A kolozsvári egyetemi ifjúság körében Antonescu Mihály helyettes miniszterelnök nyilatkozata és a délerdélyi magyar középiskolák bezárása igen nagy elkeseredést és nyugtalanságot váltott ki. A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége e tárgyban ülést tartott és elhatározta, hogy a miniszter úrtól retorzió alkalmazását kéri.

Buza László rektor átvette a határozatot és a következő táviratot küldte Szinyet- Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszterhez:

„A Kolozsvári Magyar Diák Szövetségnek Major László elnök vezetése alatt ma előttem megjelent küldöttsége mély tisztelettel kéri Nagyméltóságodat, méltóztassék a romár királyi kormánynak a Dél-Erdélyben lakó magyarok legszentebb jogait súlyosan sértő intéz.kedéseivel szemben retorzióval élni.

Ehhez a kéréshez magam is csatlakozom. Éreznie kell délerdélyi testvéreinknek, hogy velük vagyunk.

Midőn ezt egyetemünk hallgatóinak tudomására hozom, egyszersmind felelősségemhez hiven teljes bizalommal, de a leghatározottabban felhívom őket, hogy egyéni megtorlástól tartózkodjanak. Senkit nemzetisége

Kolozsvár, október 27. Vakmerő rablótámadás ügyében indított nyomozást ^ kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya Pünkösdy Pál Magyar-utcá 16. szánj alatti lakos feljelentésére. Piinkösdy Pál kedden délután az egyik belvárosi káyénázban ügyfeleivel egy ügyletet bonyo’itott le s annak során átvett 4500 pengőt. Utána az egyik vendéglőben vacsorázott, majd záróra után haza igyekezett Magyar-utca, 16. szám alatt lévő lakására. Amint a Kossuth Lajos-utcán haladt hazafelé, három ismeretlen fiatalember útját állotta és pénzét követelte. Az utcán tekintettel arra, hogy már amugyis te'jes elsötétítés volt —* Pünkösdy senkit sem látott támadóin kivüi, de igy is ellenszegült és menekülni próbált. Támadói erre többször arcbaütötték, rávetették magukat és elrabolták 4500 pengő készpénzét s utána nyomtalanul eltűntek.

hogy a javaslat a jövő hónap folyamán már el is készül. A székelyföldi művészeket

10.000 pengő ösztöndíjjal támogatja, az ásatásokra, a kultusztárca 100.000 pengőt fordít.

Mikó Imre dr. képviselő többirányú felszólalásában foglalkozott az úgynevezett ^ hétosztályos érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személyek egyenjogúsításának ügyével. Mint emlékezetes, a román megszállás alatt 1921?—1936-ig a diákok hét gimnázium elvégzése után szereztek érettségi bizonyítványt. A magyar kultuszkormányzat yaz ilyen bizonyítványokat nem egyenjogusitotta és emiatt rendkívül sokan hátrányos helyzetbe kerülnek, illetve kerültek. Mikő Imre dr. rámutatott arra, hogy e nyolc évfolyamhoz tartozók nagyrésze már az életben elhelyezkedett és nem volna méltányos tőlük uj érettségi vizsga letételét kérni.

Szinyei-Merse Jenő miniszter válaszában kijelentett^, hogy az. egyenjogúsításra vonatkozó rendeletet módosítani fogja és addig is utasította az egyetemeket, hogy a hetedik osztály elvégzése után román érettségit tett diákokat ugyanolyan elbánásban részesítsék, mintha nyolc gimnáziumot végeztek volna.

A bizottsági tárgyaláson Csipák Lajos' képviselő felszólalása alapján szóba került a papi kongruák rendezése, Mikó Imre dr. előadásában pedig a tanári fizetések emelésének szüksége is. Csipák Lajos kérte, hogy a lelkészeket .minden tekintetben az egyetemet végzettekkel egyforma elbírálás alá vegyék. Mikó Imre a tanárok olyan mérvű fizetésrendezését szorgalmazta, hogy hivatásuknak élhessenek és családot alapíthassanak. A felszólalásokra a miniszter kielégítő választ adott.

miatt személyében bántódás nem érhet. A megtorlás joga egyedül a m. kir. kormányt illeti meg. Minden egyéni akció veszélyeztetné a nemzet külpolitikai érdekeit és megnehezítené az állam élén állók felelősségte'jes munkáját.

Kolozsvár, 1*143 október 27.

BUZA LÁSZLÓ, rektor.“

Sajnos, a rektornak minden igyekezete ellenére sem sikerült biztosítani azt, hogy a román nemzetiségű hallgatók az előadásokon zavartalanul megjelenhessenek. Ezért az egyetemet október 27-én reggel bezárta s ezt a következő hirdetménnyel hozta az ifjúság tudomására:

„Tekintettel arra a sajnálatos jelenségre, hogy egyesek a román nemzetiségű hallgatókat az előadások látogatásában korlátozni akarják, az egyetemet azonnali hatállyal bezárom, mert nem tűrhetem el, hogy nemzetisége miatt bárkit személyében támadás érjen s hogy jogérvényesen felvett hallgatók az őket, mint egyetemi polgárokat megillető jogok gyakorlásában akadályoztassanak. Az egyesek által meggondolatlanul felidézett helyzet következményeit minden hallgató egyformán viselni fogja!

BÚZA LÁSZLÓ, rektor.“

Pünkösdy í^ál segélykiáltására egy bérkocsis sietett a heyszinére, aki Pünkösdit kocsijára vette és hazaszállította. A rendőrség megindította a nyomozást a vsfkmerö tettesek kézrekeritésére. A nyomozás már eddig is megá’lapitott annyit, hogy Pünkösdy támadói látták, amikor a nagyosszegü pénzt átvette s ezért követték el az elsötétítés alatt — amikor az utcán már amúgy sem járt senki — a rablótámadást.

— Balás P. Elemér egyetemi tanár az Egyetemi Könyvtár előadótermében tartja meg mai előadását. A kolozsvári Szabadegyetem mai előadását az egyetem bezárása miatt nem az Aulában, hanem az Egyetemi Könyvtár előadótermében tartja meg Balás P. Elemér professzor „Az életkép jogra" címmel.

Könyvek között

W. BEULEMBURG: BOSEMÜLLER

A német katona regénye. Danubia-kiadás.

Ha kézbe Vesszük Werner Beulemburgnak, „Bosemüller“ cimü regényét, amely arról a világháborús névtelen német katonáról szól, aki négy embertpusztitó esztendőt töltött a fronton, önkéntelenül is egy másik katonaregény jut eszünkbe, bizonyos Erich Maria Remarque „Nyugaton a helyzet változat!an“-ja. Másfél évtizeddel ezelőtt lehetett, amikor valósággal megbolondította az olvasóközönséget. Bejárta az összes könyvpiacokat s szinte felbecsülhetetlen mennyiséget adtak el belőle minden nyelven. „Nagy, megrendítő emberi élményről“ beszéltek s egyesek kezdték már úgy emlegetni Remarque-ot, (akit különben Kramemak hivtak és németországi zsidő volt), mint valami uj Tolsztojt. Mit csinált ez az „uj Tolsztoj"? Mindenekelőtt szorgalmasan rágcsálta a németséget. Szép humanista szólamok, testvériességre buzditó jelszavak orvé alatt oldalról oldalra igyekezett bebizonyítani, hogy a német katona az első világháború alatt gyűlölte feljebbvalóját, mert azok szinte kivétel nélkül mind gazemberek vagy hülyék voltak. Remarque-Kamer úgynevezett „realista" volt. Realitása azonban csak egyoldalú volt. Szinte kéjjel teregetett ki mindent, amiből árnyék esett a világháborúban becsülettel küzdő német katonára. „Igazságról" beszélt. Igazsága azonban csak egyoldalú volt, azoknak az „igazsága“, akik a béke és humánum jelszavával maszlagot kevernek mindenbe. Remarque- Kramer könyve jellegzetes terméke volt izgatott és izgága fajtájának, s ha ezt annakidején csak kevesen vették észre, bizonyltja, milyen nagyszerűen sikerült a tévutravezetés.

Beulemburg „Bosemüller“-je mondhatnék „ellenkönyve“ Remarque müvének, bár a szerző bizonyára nem ilyen szándékkal irta. írója igazi művész, aki egyetlen feladatának az igazság elmondását tudja. S milyen nehéz, kényes, gyakran leküzdhetetlen feladat ez! Elmondani az igazságot arról a négy esztendei emberfeletti szenvedésről, ami a világháború volt. Beulemburgnak mégis sikerült. Miért? Egyszerűen azért, mert igaz ember és igaz művész, akit alkotásában nem rejtett szándékok vezetnek.

BoseimMler, a névtelen, egyszerű német sorkatona milyen más ember, mint Remarque vánnyadt széplelke, akit tanára kényszerít a frontra. Bosemüller nem propagandafigura. Nem énekel hazafias dalokat a lövészárok sarában s még azt sem mondta, hogy „Gott strafe England“. Nem szidja az ellenséget, de teljesíti a kötelességét s ebben igazi férfi. Nyugodtan, frázisok és szónoklatok nélkül vállalja sorsát, mint ahogy minden becsületes férfi igy tett. „Bosemtiller" tulajdonképpen a legszebb, legemberibb katonaerényröl, a bajtársiasságról szól. Ez nem a Remarque féle ijedt egymásbakapaszkodás, hanem férfiak szép, egyenes, báráti közössége. A könyvnek az a nehány oldala, amikor Bosemü’ler önként visszamegy a frontra, mert tudja, nem hagyhatja el a többieket, drámaian mély és Őszinte. S milyen jól esik, hogy sehol egyetlen harcias szólam, vagy vezércikkmondat sincs benne.

Az egész könyv írójának magatartásával és életszemléletével győz meg és állit a maga oldalára. Érezzük, hogy ez az igazi bnmanizmus és emberiesség, a k ötéi ességtel jesités és sorsvállalás emberiessége.

Mindenen túl pedig Beulemburg könyve dokumentum is azok számára, akik a megértést nem csak az egyik oldal relé hirdetik. E most folyó világháborúnak egyik hőse a névtelen német gyalogos, aki éppen most bizonyítja, nem csak adni, de állani is tudja az ütéseket. Ma a Bosemüllerek fiai állanak Ukrajna földjén s aki magatartásukat meg akarja érteni s magyarázatot akar találni a németek hallatlan ellenállóerejére és szívósságára, el kell olvassa a Bosemüllert, mert ebben nemcsak Irodalmi értékű könyvet, hanem Igaz emberi dokumentumot is talál.

A könyvet a „Danubia“ kiadó adta lei egyszerű, Ízléses kiá'litásban, Lothriegel Mihá'y fordításában. (n, e.)

— Markos György: „A Magyar ipar száz

éve" cimü munkájának egy éven belül harmadik kiadása jelenik meg. A harmadik kiadás változatlan szinességben mutatja be a magyar ipar fejlődését Kossuth és Széchenyi fellépésétől napjainkig. Nemcsak a mult gondjait és a jelen problémáit tárja fel, hanem a jövő feladataival is foglalkozik. A könyvet, amely a STUD kiadásában jelent meg, a szerző közismert színes és eleven grafikonjai díszítik. A könyv ára a mai viszonyokhoz képest nevetségesen olcsó, mnidössze 2.— P., mert a szerző és kiadó célja az, hogy a magyar életnek ezt a fontos problémáját a legszélesebb néprétegek Is megsimerjék.

A kolozsvári magyar főiskolai hallgatók élesen tiltakoztak

a délerdélyi magyarság újabb üldöztetése eilen

Bizonytalan időre bezárták a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet

Kedden este vakmerő rablótámadás történt a Kossuth Lajos-utcában

Három fiatalember 4500 pengőt rabolt Piinkösdy Pál Magyar-utcai lakostól