Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-27 / 243. szám

fCUETlOjSZG 4 W4S. OKTÓBER rt. Herbert Olireclrona Hétfőn, október 25-én délután a buda­pesti rádió a „Nagy kortársaink“ elő­adássorozatban kolozsvári orvostanár előadását sugározta. Környey István dr. egyetemi ny. rk. tanár, a Ferenc József Tudományegyetem ideg- és elmegyógyá­szati klinikájának főorvosa Herbert Oli­­vecrona svéd ‘orvostanárról a nemrégi­ben Budapesten járt vi'ághnü agyse­bészről tartott figyelemreméltó előadást. Szövegét az alábbi cikkben közö jük: A központi idegrendszer modern sebésze­te az Északamerika Egyesült Államokban született meg. Szinte kizárólag a Ba’timore­­ban, majd Bostonban működő Harvey Cus­hing és nehány munkatársa érdeme, hogy ez a szakma az 1920-as években, legalábbis az agydaganatok kezelését i'letöen, jófor­mán teljesen kialakult. Az amerikaival egyenrangú idegsebészetnek, elsősorban az agybetegségek sebészetének első képvise­lője az európai kontinensen Herbert Öltve-' crona lett. ( A szakkörökön kívül agysebészetröl szok­tak beszélni, holott a nemzetközi nvelv­­haszná'atban elismert neurochirurgia szónak „idegsebészet“ felelne meg. Hogy éppen az agysebészet kifejezés lett közkeletű, bizo­nyos mértékig érthetőimért az agybetegsé gek sebészi kezelése a legnehezebb. Ezért velük kapcsolatban merü’t fel a specializá­lódás szüksége és pedig elsősorban a daga­natok révén, mig az agyvelö sérüléseinek sikeres műtéti gyógyítása nem látszott olyan nehéznek, mint a daganatoké. Olivecrona előtt földrészünkön a közpon­ti idegrendszer sebészetét csaknem minde­nütt a nagy sebészeti intézetek keretein belül, mint a sebészet egy ágát művelték. Ezzel szemben Cushing nyomán az ameri­kaiaknál kialakult a specializálódás: az el­­merülés a sebészetnek ebbe az egyetlen te­rületébe s ennek kapcsán a központi ideg­­rendszer sebészeti betegségeinek részletek­ben merülő általános — bonc- és kóréletta­ni ’— tanulmányozása. A specializált ideg­sebésznek az egyik oldalon bizonyos mér­tékig el kel'ett szakadnia az általános sebé­szettől, illetve le kellett mondania a sebé­szet többi ágainak műveléséről, a másik ol­dalon pedig szorosabb kapcsolatba kellett lépnie az idegkórtannal. Érthető, hogy en­nek a fejlődésnek során az idegrendszer modern sebészei két táborból jöttek: vagy általános sebészek specializálták magukat a központi idegrendszerben, vagy pedig ideg­orvosok sajátították el a műtői technikát. A ma 52 éves Olivecrona azok közé az idegsebészek közé tartózik, akik az általá­nos sebészettől jöttek. Specializálódását azonban bizonyára elősegítette korábban szerzett elmé’eti képzettsége. Idegsebészeti munkásságát az 1920-as évek elején kezdte meg a stockholmi sebészeti klinikán. Első korszaka természetszerűleg az európai mi­lieu hatása alatt állott. Ha ez a sebészeti szempontból nem is volt kedvező, kétségte­lenül nagy előny vo’t Olivecronára az, hogy az idegkutatás Stockholmban igen magas színvonalon volt. Az idegrendszer anató­miáját ott olyan kiválóság képviselte, ami­nő Retzius volt, a klinikai idegkórtant pe­­■dig Salomon Eberhard Henschen s épen az agydaganatok kórbonctani tanulmányozásá­ban is a svéd iskola maradandó nyomokat hagyott. Olivecrona első korszakára jellemző 1928-ban megjelent könyve az agydagana­tok kezeléséről. Az ebben leírt technika és eredmények mutatják, mit érhetett el egy ekkor már specializálódásra törekvő, de az európai izoláltságban dolgozó kiváló mun­kaerő ezen a téren. Ha a könyvet ma lapoz­gatjuk, felmérhetjük az azóta bekövetkezett óriási haladást. Olivecronánál a változás szinte hirtelen jött, lényegében minden bi­zonnyal egy hosszabb amerikai tanulmány­út áldásos hatásaként. Az 1930-as évek ele­jén már úgy tekintettünk reá, mint az ame­rikai módszerek hivatott átültetőjére Euró­pában. A viszonyok változását mutatta be­teganyagának rohamos megnövekedése is. Munkássága első kilenc évében 313 agyda­­ganat-esetet operált, amivel már akkor is valószínűleg fe ü'multa minden kontinentá­lis elődét és kortársát. 1930 jutius 1-töl 1935 április 30-igl tehát nem egészen 5 év alatt már 577 esetről tesz emlitést. Ma Olivecronii a stockho’mi egyetem tanára s neurochiruraiai klinikájának igazgatója, si­került tehát szakmája önál’óságát minden külsőségében is elmertetnie. A lényeg azon­ban áz, hogy intézetének olyan hatalmas beteg-anyaga van, amely a kellő tapaszta­latgyűjtést biztosítja, hogy ennek alapján gyógyító eredményéi nem maradnak e’ a ‘legjobb amerikai szakemberek által közöl­tek mögött, hogy ma is a legtöbb tengeren­túli újítás Stockholmon át éri el földrészün­ket ja hogy ott a munka nemcsak modem technikával, de sokoldalú tudományos szem­­póntok figyelembevételével fo'yik. Az eredményes gyógyító munka mellett Olivecrona tudományos sikereivel is szak­mája vezetőinek sorába emelkedett. Nem múló értékű monographiákban ismertette egyes agy daganat fajták kórtanát és műtéti • kezelésének módszereit. Cushing óta tudjuk, hogy az agydaganatok kezelésének csak pontos bonctani és biológiai ismeretük ad­hat megfelelő alapot. A központi idegrend­szer daganatai ugyanis eredésük és szövet­tani sajátságaik szerint nem egységesek, hanem több csoportba oszthatók. Kü'önbsé­­geiknek nemcsak elméleti jelentőségük van, hanem az egyes agyadaganatfajták kezelé­si kilátásai is eltérőek. Amikor általános­ságban agydaganatról beszélünk, nyelvhasz­nálatunk pongyola. így tulajdonképen csak azokat a daganatokat volna szabad nevez­nünk, melyek magából az agy szövetéből alaku tak ki. Használatos azonban a kifeje­zés olyan daganatokra is, amelyek pl. az agyhártyákból, az erekből, az agyfüggelék­­böl erednek. A kórisme szempontjából pedig még egy veszély rejtőzhetik az „agydaga­nat“ megjelölés mögött: egyes nem dagana­tos betegségek tünetileg szinte te'jesen meg­egyezhetnek a daganatokkal, mert épugy helyet vesznek el a koponyaüregen belül az agyállománytól, mint ezek. Ilyenek például bizonyos agyhártysvérzések, az agytályog és az agyi gümö. Ezeket a betegségeket a különböző konponyaüregi daganatokkal együtt mint a koponyán be'ül tért foglaló folyamatokat fogla’juk össze. Olivecrcma különösen kimerítően tanul­mányozta azokat az agydaganatokat, ame­lyek az agy hártyáiból és ereiből indulnak ki. Az agyhártyadaganatoknak u. n. menin­­geómáknak, nagy fontosságot ad az a kö­rülmény, hogy megfelelő technikával arány­lag gyakran távolíthatók el teljesen, s minthogy a működő agyszövetet nem ron­csolják lényegesen, kiirtásuk tünetileg is teljes gyógyulásra vezet. Amit Oiicevrona ezeknek a daganatoknak vérellátásáról s az ebből folyó sebészi elvekről irt, utmutatásu' szo’gál minden ilyen műtétnél. Olivecrona mik köszönhetjük az agymű­tétnek utókezelése során jelentkező bizo­nyos szövődmények beható megismerését. Az intézetét átható szellem diagnosztikai haladásokra is vezetett. Az ggydaganat.ok­­nak ugyanis csak kb. 80 százalékát tudjuk tisztán klinikai eszközökkel pontosan kóris­­mézni. Ahol tovább nem jutunk, ottan a röntgenologia segít. Jelesül a felvételek ké­szítése előtt az u. n. ventriculographiás vagy arteriographiás vizsgálatot végezzük el, amelyeknél az agykamrákba kontraszt­­anyagként levegőt, illetve az agy ereibe a Röntgen-sugár számára át nem járható anyagot juttatunk s kiterjedésükből Ítéljük meg az agyvelö helyzeti viszonyait. Olive-Kolozsvár, október 26. A háború foly­tán előállott nehéz gazdasági helyzet rendkívül próbára teszi a szegény nép­osztályt s ezért a közigazgatásra is sú­lyos feladat hárul, hogy az átmeneti idők nehézségein átsegítse a szükölködő­­ket. Kolozsvár városa, amely a hazatérés óta jelentős összegeket áldozott szociális célokra, a jövő évben fokozottabb mér­tékben áldoz a szegények, elesettek gon­dozására és igyekszik a népjólét ügyét széles keretekben felkarolni. A város jövőévi költségvetési tételei­ből kitűnik, hogy csupán a szegények se­gélyezésére 61.678 pengővel többet for­dít a jövőben, mint eddig• A népjóléti célokra előirányozott összeg csaknem egymillió pengőt, pontosabban 958.299 pengőt tesz ki. Ebből az összegből 317.323 pengő jut a szegények segélyezésére. Az előirányo­zott összeg tekintélyes, de mégsem elég a szegény-ügy megoldására. Még ma is igen sok koldus ténfereg az utcákon. A szegénysegélyezés és népjóléti ak­ciók személyi kiadásai 57-853 pengőt tesznek ki, a munkaképtelen szegények állandó segélyére a város a jövő évben 88.000 pengőt fiz.et ki a Magyar Norma utján. 46.000 pengővel többet, mint az idén. Utisegélyekre 1000, gyotssegélyek-­­re 5000, szegények ingyen temetésére 15.000. szegények gyógvszerellátására 40.000. szegény gyermekek %ruha és láb­beli ellátására 35.000 pengő áll rendel­kezésre. Karácsonyi szeretetcsomagokra 14.000. szegények laksegélyére 4000, sze­gények tüzifasegélyére 16.000, élelmi­szersegélyére 30.000 pengőt irányoztak elő. A város vezetősége a jövő évre is fenn­tartja a szegény gyermekek konyháját, ahol naponként sokszáz magyar gyermek kap meleg ebédet. Erre a célra 158^280 cronának sikerült Lysholm személyében ki­váló röntgenologus-munkatársra szert ten­nie, aki ezen a téren vezető egyéniség lett. Egy nagy német sebészeti gyűjtőmunkában két év előtt az agydaganatok Röntgendiag­­nosztikáját Lysholm, kezelés módszereit pe­dig Olivecrona irta meg: ez a kötet az agy­­daganatokkal foglalkozó szakember egyik legsűrűbben használt segédkönyve. Olivecrona tudományos anyagán alapul­nak, mint társtudományok eredményei Bergstrand-nak az agydaganatok szövet­tanát gazdagító dolgozatai és Rydberg lé­lektani munkája, amelyből kiderül, hogy az agyvelö homloklebenyének kiirtása nem vezet az embernél olyanfoku szellemi kie­séshez, amelyek munkaképességét s vele szociális helyzetét számottevően rontaná. Kétségtelenül a haladás szolgálatában ál­lott Olivecrona, amidőn egyes vonatkozások­ban a korábban el nem ismert műtéti radi­­kálizmusért szállt sikra. Itt az agysebész egyik legsúlyosabb lélektani prob’émájával kellett megküzdenie: számolnia kellett az­zal, hogy ~ legalábbis átmenetileg,, amig a technika kialakul — a műtéti halandóság emelkedni fog. Viszont a végleges gyógyu­lásokat sokszor csak ezen az áron lehetett a nehéz terrénumon megszerezni. Az orvostudományban nincs szabadalom: jelesei haladásukat, felfedezéseiket nem tartják meg maguknak. Olivecrona európai jelentősége abból is kitűnik, hogy földré­szünk számos országában az ö tanítványai honosították meg a modern, specializált agy­­sebészetet, igy elsősorban Németországban. Még többen vagyunk, akik ugyan nem vol­tunk közvetlen tanítványai, de azon kivül, amit közleményeiből tanultunk, intézetének meglátogatása alkalmából szinte minden műtétnél nyertünk o'yán tanulságokat, amelyeket munkánkban értékesítünk. Olivecronának az egész kontinensre pél­­dátadó pályafutásához és világviszonylatban is kiváló munkásságához egy kis ország adott hátteret. Hiszen Svédországnak ke­vesebb lakosa van, mint a trianoni Magyar­­országnak volt, Stockholm lélekszáma pe­dig jóval Budapest a'att marad. Hogy kis országok is adnak kiváló egyéniségeké1, ez természetes. De nekünk, magyaroknak, meg­szívlelendő az, hogy kis országból is kiindul­hat egy szaktudománynak sok szervező I erőt és anyagi áldozatot kívánó refoiroja. Mert, ha van szakma, amelyben az égvén! értelmi és technikai kiválóság költséges előtanulmányok, nagy gyakorlat és a test­vérszakmákkal va'ó együttműködés nélkül eredménytelenségre van kárhoztatva, az ideg­sebészet valóban az. Hogy Olivecrona oda eme'kedett, ahol ma van, dicsősége neki és hazájának. pengőt irányoztak elő, 18.930 pengővel többet, mint az idén. A város vezetősége számit arra, hogy a tehetősebb családok 20 fillérrel naponként megváltják az ebédet s ilymódon — 180.000 ebéd után — 36.000 pengő visszatérülésre számit. A városi szegényház, ahol állandóan 60—70 szegény, elaggott ember kap me­leg otthont és teljes ellátást, 91.131 pen­gőjébe kerül Kolozsvár városának. De támogatja a város a felekezetek által fenntartott szeretetházakat is. Erre a célra 5000 pengőt irányozott elő a jövő­­évi költségvetésben. Jelentős az az összeg, amelyet a város gyermeknevelésre fordit. A sokgyerme­kes családok részére 10.000, nyomorék gyermekek neveltetésére 2160, szegény gyermekek tanszerköltségeire 500 pen­gőt irányozott elő. A napközi otthonok fenntartása a jövő évben 00.000 pengőbe kerül. A gyermeknyaraltatási akcióhoz 18.600 pengővel járul hozzá. Ezen kivül 100.000 pengőt irányozott «“lő a gyermek­nyaraltatási alap beruházási céljaira. A jótékonysági intézmények támoga­tására 7000 pengő, kiházasitási kölcsö­nökre 4000 pengő az előirányzat. A vá­rosi néphivatalok fenntartása 4770 pen­gőt emészt fel. A hadbavonuiiak hozzá­tartozói és hadiárvái segély alaojának hozzájárulása cimén 29.450 pengőt vet­tek fel a költségvetésbe. A számadatokból kitűnik, hegy a vá­ros vezetősége nem fukarkodik akkor, amikor jótékonykodni kell. Segit ott, ahol segiteni kell, hogy enyhüljön az Ín­ségesek gondja s hogy az istápolásra szorulók átvészelve a válság idejét, rá­léphessenek majd a felemelkedés út­jára . . . (V.) JŐ ÄRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK i|/ialriciri mm. napid A HŐS SZATMÁRI DIÁKOK emlékművet kapnak Szatmárnémetibe«. A város különös gondot fordit arra, hogy emlékművekkel, szobrokkal szépítse az utcákat s egyúttal maradandó emlékkel örökítse meg a magyar múltat. Csali nemrégiben avatták fel a volt cs. és kir. 15. huszárezred impozáns hősi emlékmű­vét s most a hős diákok emlékművének felállítása foglalkoztatja a várost. A ter­vek szerint az emlékmű egy XVIII, szá­zadbeli tógás diák szobra lesz, aki eldob­va kezéből a tollat és könyvet, kardot ragad a haza védelmére. A tervet már fel is terjesztették és az Országos Irodal­mi és Művészeti Tanács engedély :zte is a szobor felállítását, úgy hogy a város kö­zelebbről egy újabb szép műemlékkel gya­rapszik. * * REFORMÁTUS NAPOKAT tartottak a váróéban a Szatmári Reformá­tus Egyház Evangéliumi Munkásszövetségé­nek rendezésében október 23. és 27. között. A református napok szombaton délután 6 órakor kezdődtek a Láncos templomban és négy napon keresztül tartottak, rendkívül gazdag egyházi kulturális műsorral, amely­ben különösen nagy szerep jutott mindkét nembeli ifjúságnak. A nagyszabású egyházi ünnepségeken ezúttal ta1 álkoztak a. vissza­csatolás óta először a szatmári, nagybányai és nagy károlyi egyházmegyék. * ARANYKALÁSZOS GAZDÁKAT avatott a téli gazdasági iskola és mezőgaz­dasági szaktanácsadó. Az avatást ünnepé­lyes vizsga és termelési verseny előzte meg. A tanulmányi és termelési eredmény össze­gezése után Kákossy Jenő gazd. tanár vizs­gáztató biztos az első dijat Debreceni Ká­­rolynak, másodikat Balogh Sándornak, a harmadikat Szabó Lászlónak itéAe oda. Az ünnepélyes vizsgák végeztével összesen negyvenhárom alanykalászos gazdát avat« tak fel. * ORSZÁGZÁSZLÓT AVATOTT Kővárremete községe. Az avatási ünnep­ségen számos vendég jelent meg, többek között Hann Elek ezredes a Kolozsvári hadtest képviseletében, Gyurkóczy János dr. vm. főjegyző a vármegye részéről, Ecsedy Fái dr. főszolgabíró, Kotder dr. szolgabiró. Az Ereklyés Országra tzló Bi­zottságát Vass Mihály képviselte. Rajtuk kívül megjelent az EMKE, szatmári és nagybányai Turáni Vadászok, a nagybá­nyai Péch Antal Bányaiskola, JNagysom­­kut község, a szilágymegyei Napád köz­ség, valamint a körjegyzőség összes köz­ségeinek kiküldöttei. Az Országzászlót » Vadásztöltény és Gyutacsgyár adományoz­ta s azt Zupf Henrik cégjegyző és Thordai György titkár adták át a községnek. Az Országzászlót ünnepélyes keretek között helyezték el a székply kópjafas, faragott oszlopos alapzatra, amelyet maga a kör­jegyző és Ja.kó László kővárkölcsei szé­kely tanító sajátkezüleg faragott és fes­tett. Az ünnepség befejeztével Hann ez­redes három, harctérről hazatért román embernek feltüzte a Tüzkeresztet.-* A KÁLÓT értekez'etet tartottá városban P. Kerkay Jenő országos elnök, a Kálót megszervező­jének vezetésével, az egyházmegye lelké­szeinek és tanitóitfak jelenlétében. Az érte­kezleten a mult évben nyílt, negyven sze­mély befogadására alkalmas Kálót népfőis­kola ezévi irányvona’ait és teendőit tárgyal­ták meg. A határozat szerint a népfőiskola november harmadikán indít, egy háromhetes tanfolyamot, amelyen a levente egyesületek vezetői vesznek részt. * HUSZONEGY román szövetkezet működik e/.időszerint * megyében s ezzel a hatodik helyen áll as országban. Ezek a számok azért érdeke­sek, mert egy kimutatás szerint fiszakeí­­délyben 422 román hitelszövetkezet műkö­dött. Ezek közül a visszacsatolás után 130 nem tartott közgyűlést 9 Így beszün­tette működését, 18 Romániába költözött, 23 a Hangyához és 23 a Szövetséghez csatlakozott. Ennek ellenére még mindig 244 román szövetkezet működik Erdély­ben, a szatmáriakat is beleértve. Emelkednek Kolozsvár város szociális kiadásai Több nvnt 300 ezer pengőt fordit a város a szegények segélyeié" sére — Mosfélszázezer pengőt igényel a szegény gyermekek konyhája «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom