Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-26 / 242. szám
KtitnUjsXG 4 Î943. OKTÓBER 28. A délerdélyi magyar középiskolák bezárása miatt interpellációra készül az Erdélyi Párt Kolozsvár, október 25. Az Erdélyi Párt parlamenti csoportja vasárnap ülést tartott Budapesten, amelyen gróf Teleki Béla országos elnök beszámolt a bel- és külpolitikai helyzetről. Ezután a párt képviselői és felsőházi tagjai sürgősen letárgyalták az állami költségvetést és kijelölték a költségvetési vita parlamenti szónokait. Megdöbbenéssel vette tudomásul a parlamenti csoport a három délerdélyi magyar hitvallásos középiskola bezárását és tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a román kormány addig, amig a külföld felé a magyarországi románok vélt sérelmeiről nyilatkozik, a délerdélyi magyarság kipusztitására irányuló tervszerű politikáját a magyar kultúra három ősi intézményének bezárásánál tetőzte be. Az értekezlet táviratot intézett a magyar kormányhoz, kijelentve, hogy a kormánynak minden rendelkezésére álló eszközzel meg kell akadályoznia a délerdélyi magyarság kulturális intézményeinek megsemmisítését és a párt elnökét bízta meg azzal, hogy ezt a kérdést interpelláció formájában a képviselőház nyilvánossága elé terjessze. Beiktatták hivatalába Bodor Bertalant, a kolozsvári református egyházközség uj főgondnokát Kolozsvár, október 25. Díszes ünnepség keretében iktatták be a kolozsvári református egyházközség uj fögondnokát, Bodor Bertalan bankvezérigazgatót, akit az egyházközség presbitériuma a lemondott" Tárka nyi György he’yébe választott meg. A fögondnok beiktató ünnepség vasárnap délelőtt 10 órakor a Farkas-utcai templomban zaj’ott le, amelynek padsorait zsúfolásig megtöltötték az egyházközség képviselőtestületének, presbitériumának tagjai, valamint a hi vek sokasága. A beiktató ünnepséget istentisztelet előzte meg. László JDezsö országgyűlési képviselő, esperes-lelkipásztor hirdette az igét, aki emelkedett szellemű beszédében a főgondnok magasztos hivatásáról szólott. Az igehirdetés után az urasztala előtt folyt le az uj fögondnok beiktatása. Az urasztala előtt felsorakozott a négy parochlális kör lelkésze: Deák Ferenc, László Dezső, Kádár Géza és Biró Mózes. Előttük Bodor Bertalan az uj főgondnok. Az egyházközség nevében Deák Ferenc lelkészelnök üdvözölte az uj főgondnokot, aki az üdvözlés után letette a fogadalmat a lelkész-elnök kezébe. A fogadalomtétel után a főgondnok megtartotta székfoglalóját. Ennek során megígérte, hogy jó őrzője lesz a reábizott nyájnak. Igyekezni fog a hitéletet elmélyíteni és szükségesnek tartja, hogy a 42 ezer hívet számláló egyházközközségben uj paróchiális körök létesüljenek, a hívek gondozásának buzgóbb ellátására. Reményik Sándor esztendejévé nyilvánította vasárnapi közgyűlésén a kolozsvári evangélikus egyházközség az 1944 okt. 24-ig terjedő évet fl „keresztyén humánum s a nemzeti eszme szolgálatira“ épül a halhatatlan kiütő nevét megörökítő felekezeti iskola Zászlót avatott két kolozsvári leventecsapat Kolozsvár, okt. 25. A kolozsvári 26. és 27. sz. leventecsapatok vasárnap délelőtt avatták fel csapatzászlójukat a Honvéd-utcai állami elemi iskola udvarán. Az ünnepségen megjelent vitéz Borslczky Imre őrnagy, leventeparancsnok, Peredy János, a Levente Egyesület titkára, diszszakasszal képviseltette magát a Wesselényi Lövészegyesület, a Tűzharcosok Szövetségé, valamint a Dermata müvek legény és leány leventecsapata. Az ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődött a Himnusszal, amelyet a levente zenekar játszott Rózsa Miklós karnagy vezetése alatt. Vitéz Borsiczky Imre őrnagy lelkes szavakkal méltatta a zászló jelentőségét és emelte ki a két leventecsapat megható áldozatkészségét a zászlórúd és az alapzat elkészítésében. Utána Rédei Károly protestáns tábori föle'kész és Mikő Gábor dr. római katolikus tábori lelkész áldotta meg a zászlót. Ezután a Rákóczi-induló hangjai mellett Piskolthy Gyuláné zászlóanya és a Dermata leánylevente csapatának parancsnoknője sza'agokkal díszítette a felavatott zászlót s azt árbócra vonták. Forrai Béla levente tisztelgett a zászló előtt, érces hangon mondván el a megható fogadalmat s utána elszavalta a „Magyar zászló“ cimü verset. A leventetörvények felmondása után az ünnepségen résztvevő csapatok diszmenetben vonultak el vitéz Borsiczky őrnagy előtt. A 26. és 27. sz. kolozsvári leventecsapatok tagjai mind egyszerű munkásifjak, akik nemcsak munkájukat, szabad idejüket, nanem filléreiket is áldozták azért, hogy a talpazat és a zászlórúd elkészüljön és jelképe legyen a magyar közösségi munkának, A szép eredmény és általában a csapat fegyelme s jó szelleme Győrffy Károly föoktató érdeme, aki az ünnepség előkészítésében és rendezésében is sokat fáradozott. IjjonckorvkbXn megvonjak A KIMENÖKEDVEZMÉNYT A ROSSZ MINŐSÍTÉSŰ LEVENTÉKTŐL A Levente Hírközpont jelenti: A közelmúltban a honvédelmi miniszter rendeletben rögzítette mindazokat a kedvezményeket, amelyekben a leventekiképzés alatt szorgalmas munkájukkal kitűnt, a honvéd leventepróbát „jó“, vagy „kiváló“ eredménnyel kiállott újoncok részesitendök. A most megjelent 43.121/eln. 1. a.—1943 számú újabb rendelet viszont a leventekiképzés alatt elkövetett mulasztások megtorlásáról intézkedik. Eszerint az újoncok bevonulása után a leventeintézmény nyilvántartási adataiból meg kell állapítani, hogy kik voltak leventekorukban fegyelmezetlenek, hanyagok, kik követtek el mulasztást a kiképzés alatt. Ezek részére azután az egész ujonkiképzés ideje alatt semminemű szabadság, eltávozás, kimenő és kimaradás nem engedélyezhető, tehát még akkor sem, amikor a többi újonc ezekben árkedvezményekben már részesülhet. B Reguly-szobor felavatásán Zirc lakossága hitet tett törhetetlen magyarsága mellett Zirc, okt.25. (MTI.) Zircen a közönség adakozásából és az apátság hozzájárulásából szobrot emltek Reguly Antal nyelvtudósnak, aki Körösi-Csoma Sándor hatása alatt finn-ugor nyelvrokonság kutatásnak szentelte életét. A szobrot Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében vasárnap leplezték le Zircen ünnepélyes keretek között. A szoborleleplezést követő társasebéden Szalag János községi biró hatásos beszédben köszöntötte Szinyei- Merse Jenő minisztert hangulyozva, hogy Zirc község lakosságának nagy része német származású, de hűséges magyar. Szinyei-Merse Jenő köszönetét hiondott a községi birónak, hogy olyan megkapó szavakkal tett hitet a zirciek magyarsága mellett. Ezután a Cisztercita Rend nemzetnevelő munkásságát méltatta a miniszter, végül köszöntet mondott Zirc községnek azért, hogy a szobor megalkotásával példát mutatott, miként kell a mult értékeit megbecsülni és erőt meríteni a mult hagyományaiból. JÖ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, október 25. Az egész Erdély magyarságát érdeklő ügyben határozott vasárnap a kolozsvári evangélikus egyházközség közgyűlése. A közgyűlést, — amelyet a rendes heti istentisztelet előzött meg reggel 9 órakor az evangélikus templomban — Járosi Andor esperes, teológiai m. tanár nyitotta meg s előterjesztette a közgyűlés egyetlen tárgysorozati pontjaként az egyházközség lelkes néhai hivének, a nagy erdélyi költőnek, Reményik Sándornak neve megörökítésére tervezett iskolaépítésről és a „Reményikesztendö“ kimondására szóló javaslatát. Amint a javaslat beszámolt, a Reményikiskola felépítésének terve még a költő, — aki az egyházközség másodfelügyelője volt — temetésének napján megfogamzott. A gyászszertartást végző Turóczy Zoltán evangélikus püspök jelenlétében Reményik Sándor munkatársai, Vásárhelyi Z. Emil dr. presbitériumi tag, a „Pásztortüz“ szerkesztője és Járosi Andor lelkész állapodtak meg abban, hogy a nevéről elnevezett iskolával örökítsék meg a költő, hí tf elek ecetének határán messze túlterjedő nagy nevét. Ez a gondolat hovatovább testet öltött. Ugyanazon év decemberi presbitériumi ülésén Koleszár László dr. és Krompecher István egyetemi tanárok már javaslatba foglalták és a tervezett iskola ügye ezentúl a bizottsági üléseket is rendszeresen foglalkoztatta. — Nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is valóra váltani azt a gondolatot — mondotta Hintz György dr. egyházközségi felügyelő, világi elnök és a maga nevében előterjesztett javaslatában Járosi Andor esperes, egyházi elnök —,' amelyet Reményik Sándor a „Templom és iskola“ c. versében útnak indított s mellyel nemcsak erdélyi egyházainknak, hanem egész nemzeti nevelésünknek szolgálatára sietett. Iskolánk felekezeti iskola lesz, de a keresztény és nemzeti eszme szolgálatában fog állani. Olyan nevet fog hordozni, mely nemcsak minden magyar embert kötelez szolgálatába állani a felépítésének, de iskolánkat is kötelezni fogja arra, hogy Reményik Sándor és egyháza szellemében hűséges kicsi magyar lelkeket indítson minden elfogultságtól mentesen az egyetemes magyar keresztyénség szolgálatába. A cél érdekében kérte a közgyűlést, hogy az 1943 október űrtől kesdödöleg az 1944 október 24-ig terjedő évet nyilvánítsa foi Reményik Sándor esztendejévé. — A Reményik Sándor esztendővel — hangoztatta a javaslat — mindenkinek, akiket illet, felhívjuk a figyelmét arra, hogy, legyen az egyházközségünk, egyházmegyénk, egyházkerületünk, egyetemes egyházunk kormányzószerveinek tagja, vagy Krisztusban bizakodó egyszerű evangélikus lélek, legyen városunk bármily rendű, rangú és felekezetű tagja, legyen magas illetékes hatóság, avagy minden igaz magyar ügynek hűséges szolgája, siessen segítségére a mi erőtlenségünknek, tiszta keresztyén és nemzeti szándékunknak. Az iskola épitési, szervezeti és technikai ügyeinek rendszeres intézésére és előkészítésére állandó bizottság megválasztását indítványozta az elnöklő esperes. A bizottságot azok az érdeklődök és szakemberek alkotják, akik eddig is közvetlenül szivükön viselték a felépítésre kerülő iskola ügyét. E tagok: Bartalis János, Hevér Béla, Kalith András dr., Krompecher István dr., Matos Sándor, Moll Elemér, Rozsondai Zoltán, Schneller Károly dr., Sólyom Sándor dr., Jászay Károly dr. és Kárpáti Emil. Javasolta továbbá, hogy a szükséghez képest időszakonként „Templom és Iskola“ címen nyomtatványt adjanak ki, mely az egyház és iskola kérdéseit tartja felszínen, a magyar evangélikus öntudat kifejezőjeként, a Reményik Sándor-esztendő jegyében. Az előterjesztett javaslatok egyhangú elfogadása és határozati javaslatba foglalása után Jászay Károly dr. számvevő terjesztette elő indítványát az egyházközség tulajdonát képező Bástya-utca 10 szám alatti ház értékesítéséről, hogy ezáltal megteremtsék a szükséges anyagi alapot a Reményik Sándor-lskola megvalósításához. Miután az egyházközségi közgyűlés ehhez az indítványhoz is hozzájárult, Járosi Andor esperes könyörgésével, amelyben „a hitért, Isten országáért, drága jövendőnkért“ egész életén keresztül küzdő költőről is megemlékezett, a közgyűlés véget ért. Keresek me gvétel r e 1867 év előtti erdélyi folyóiratokat (Csak egész évfolyamot.) Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek .Folyóirat“ jeligére. Csend borult a leszüretelt Magurára SZILÁGY SOMLYÓ, október tS. Mórolholnapra elnémult a Magúra. A szikrázó napsütésben fürdő, sokszínű őszi erdők szelíd hangjai már csak. a barna mókusok és a piros nadrágos, fehér métlényes harkályok magánéletéről számolnak be. A harkály — a fák orvosa — kikopácsolja a fereg betegséget, a mókusok meg vidám zajjal ropogtatják a tölgyfamakkot. Más hangja már nincs a Magurának. Pedig heteken keresztül éjjel is, nappal is micsoda vidám, zene-bona járta. Ostor pattogott, dudaszó bödült, csengők csilingeltek, a kereplők nyekeregtek, elnyújtott emberi hangok riogattak. . . mintha valami titokzatos, pogány ünnepi szertartás folyt volna szüntelenül valamely ismeretlen isten tiszteletére a szépséges hegyek között. A szölöpásztorok ünnepi hang játéka volt ez. Augusztustól október végéig fáradhatatlan nul zajongtak a pásztorok, karban és egyenként, hogy a tolvajokat elijesszék. Nagy munka volt ez. Mert nemcsak emberektől kellett félteni a termést, hanem az állatvilágtól is. Ki gondolná például a bájos, szelíd őzikéről, hogy a legkörmönfontabb tolvaj? „Aki“ valóságos betörő bandát szervez s mig a gyanútlan pásztor a szólő egyik részén fenyegeti ostorral a magányos özbikát, addig a szőlő másik részén őzsuták eszegetik kéjes mohósággal a pompás fürtöket. Nyugodtan garázdálkodnak, mert tudják, hogy a him védi őket, elterelve róluk a pásztor figyelmét. Ilyen -avaszok a szelíd őzek, még a hurok sem árt nekik, am<ilyet az elkeseredett pásztor állított fel a szőlők erdős részén, bizony még a hurok sem okét fogja meg, a bájos tolvajokat, hanem — « szomszéd pásztor kutyáját! Éjjel az őzek, nappal a darazsak, hangyák s a madarak serege pusztította a termést. (A fekete rigó a legpákosztosabb.) Szegény pásztor hogyan álljon helyt ennyi kártevőért. Nem csoda, ha kevés bort szűrnek ez évben a szilágysomlyói szőlősgazdák, sokkal, de sokkal kevesebbet, mint amenynyire a tavaszi hajtások után reménykedtek. A perenoszporát s más szölöbetegség terjedését sikerüt ugyan megakadályozni, de a rettenetes nyári aszály ellen nem volt orvosság. Szeptember hónapban ugyan jó idő járta — éjjeli esők, nappali meleg —, de 29-én este jégeső zudult a már majdnem beért szőlőkre, egyes helyeken végzetes károkat okozott. * é Leszüreteltek a szilágysomlyói hegyeken. Elnémultak a kerepelők, a szölöpásztoroláa ősi hangszerei, nem csattog az ostor, mélahús kolomp sem kong már, a pásztorok zaja elhalt, csak a gazdák sóhajtanak hoszszan, gonddal. De a jelenről a jövőbe néznek s az aranysárga édes musttal már az elkövetkező szüretet köszöntik fel. A jövőre függesztik reménykedő szemeiket, mint mindazok, akiket megcsalt a jelen s ezzel a fohásszal itták ki az első pohár mustot: „Adjon Isten jobb szüretet jövő esztendőben. A most üresen maradt hordók hadd teljenek meg akkor, áldja meg az Isten jobban a munkánkat s áldja meg szép hazánkat. is, hogy a remány édes mustjából a diadalmas béke jó bora forrjon ki...“ SOMLYÓI EL»,&■ GIZELLA fl Kolozsvári Magyar Iparos Egylet rendkívüli közgyűlésen tárgyalta temetkezési szervezési szabályzatát Kolozsvár, október 25. A Kolozsvári Magyar Iparos Egylet vasárnap deleflőtt Rátz Mihály felsőházi tag elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott az egy'éti székház nagytermében. A rendkívüli közgyűlés összehívására azért volt szükség, hogy letárgyalják a temetkezési szervezési szabályzatot, amelyet a vezetőség most készített el a magyar jogszabályoknak megfelelően. A közgyűlés általánosságban és részételben Is letárgyalta majd e'fogadta az előterjesztett szervezési'szabályzatot, amelyet a vezetőség jóváhagyásra felterjeszt a belügyminiszterhez. — A tengeribe szórják Pound angol tengernagy hamvait. Bemből jelentik: A brit híriroda jelenti: A tengernagy! hivatal közli: Sir Dudley Pound tengernagy holttestét elhamvasztják és a tengerbe szórják. (MTI),
