Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-26 / 242. szám

1943. OKTcBER 26. 3 KeietiUjsxg Vasárnap délben angolszász repülők bombákat dobtak le a Dunántúlon Emberéletben nem esett kár, a kisebbjelentoséyii rongálások helyreállítását megkezdték BUDAPEST, okt. 25. (MTI) Angolszász repülőgépek október 24-én a déli órákban négy hullámban déli irányból berepültek az ország területére és a Dunántúl nyugati felében számos helyen bombákat dobtak le, majd nyugati és délnyugati irányban re­pülve elhagyták az ország légterét. Az okozott kiscbbjelentőségü rongálások helyreál­lítása folyamatban van. A lakosság fegyelm ezett magatartása következtében emberélet­ben nem esett kár. Vasárnap délben Budapesten is ismét fel­hangzottak a szirénák. Az utcák képéből úgy látszott, hogy bár a közönség nagy ál­talánosságban kielégítően viselkedett, egye­sek elfeledték már azokat a riadt pillanato­kat, amikor a szovjet bombázók motorjai zúgtak*el fejünk felett és félelmetes dörre­néssel robbantak a pusztítást hozó bombák. Bár szigorú rendelkezések Írják elő, hogy Tízezer „éhség-beteg" fekszik a ka kuttai kórhezokban Amszterdam, okt. 25. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: A Statsman napilap a brit hírszolgálat kalkuttai jelentése nyomán Írja: Kalkutta kórházaiban 10.000-nél több olyan embert ápolnak most, akik az éhség miatt beteged­tek meg. B város Közellátási Hivatalának tájékoztatója a hurgonyabeszerzésn? Kolozsvár, október 25. Kolozsvár város közellátási hivatala közli a fogyasztó kö­zönséggel, hogy a B. II. 1—30-ig terjedő burgonya szelvényeket minden kereskedő köteles kiszolgálni. Egyben felhívja a fogyasztóközönség fi­gyelmét arra, hogy november hóban csak csökkentett mennyiségű burgonya érkezé­sére számítanak és lehetőleg mindenki most szerezze be a téli szükségétét. Megalakult az EMKE biharmegyei tagozata Kolozsvár, okt. 25. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezési akciója során most alakult meg az egyesület bihar­­megyei választmánya Nagyváradon. Az ala­kuló gyűlésen Martsa Dénes dr. királyi tan­­felügyelő elnökölt, aki lelkes munkát vég­zett az EMKE biharmegyei szervezkedése körül Martsa dr. tanfelügyelő megnyitóbe­szédében közölte, hogy Bihar vármegyében már 30 vidéki tagozat alakult meg s ez szükségessé tette a vármegyei választmány megalakítását is. A gyűlés résztvevői, akiknek soraiban nagy számmal vettek részt a megye legtá­volabbi községeinek képviselői is, ezután ki­mondották a vármegyei tagozat megalakítá­sát, majd megválasztották a vezetőséget. Diszelnökké választották Cíziffra Kálmán dr. főispánt és vitéz Ladányi Lajos dr. alispánt. Ügyvezető elnök Martsa Dénes dr. királyi tanfelügyelő, társelnök Erdélyi Géza dr. postföigazgató, Csernák Béla rét. esperes, Schliffer Béla dr. római katolikus püspöki helynök, titkárok Istók László dr., Tarkó Lajos népművelési titkár, pénztáros Nácsa Antal igazgató. A választmányi tagokat a vármegyei tagozatok megalakulása után vá­lasztják meg, mert a választmányban helyet kapnak a tagozatok elnöke! is. A vezetőséget Szathmáry Lajos ügyvezető alelnök üdvözölte a központ nevében és biz­tosította a vármegyei tagozat vezetőségét, hogy munkájában mindenben támogatni fogja. Ugyancsak most alakult meg az EMKE bonchidai tagozata is. Az alaku'ó gyűlésen Kiss Károly tanügyi főtanácsos, tanfe'ügyelö elnökölt, ki a megyei szervezési bizottság nevében meleg szavakkal üdvözölte a gyűlés résztvevőit, majd megállapította, hogy a községben az EMKE tagjainak száma any­­nyira emelkedett, hogy szükséges a tagozat megalakítása. A megalku’ás kimondása után megválasztották a vezetőséget. Elnök lett Kassay Géza református lelkész, társ­elnökök: Bőd Péter dr. orvos, Hadnagy Já­nos római katolikus plébános és Póka Már­ton gazdálkodó, ügyvezető titkár Sajtos Ferenc iskolaigazgató, pénztáros Rigó Már­ton gazdálkodó, ellenőr Szakács Dánie', a női szakosztály vezetője Sajtos Ferencné tanítónő. A bonchidai tagozat megalakulása után ez EMKE központi kiküldöttei előadásokat tartottak, majd filmbemutatóval fejeződött be az alakuló gyűlés. A z EMKE vezetősége ezen a héten Som­keréken, Válaszúton, Kapuson, Gyalulván és KalortaszentkiráJyon alakítja meg a helyi szervezeteit. légiriadó alatt csak az erre kijelölt hatósági személyek tartózkodhatnak az utcán, mégis számos helyen láttunk embereket ülni a par­kok és sétányok padjain, mig mások a há­zak kapuja előtt az eget vizsgálva várták az ellenséges repülőgépet, nem gondolva arra, hogy a robbanáskor már késő az óvó­helyre menni. Akaratlanul is eszünkbe jut, hogy bombarepeszdaraboktól szétroncsolt, Zilah, október 25. Az Erdélyi Református Egyházkerület Nöszövetsége október 21—24. napjain a Szilágyság fővárosában, Zilahon tartotta évi közgyűlését s ezzel kapcsolat­ban a kerület kötelékébe tartozó egyházme­gyei nöszövetségek közös konferenciáját. A nőszövetség évi közgyűlésének az adott nagy jelentőséget, hogy azon az egyházke­rület llf egyházmegyéjének mindegyike kép­viseltette magát. A református nők parlamentje Erdély református asszonyainak a vezetői sereglettek egybe Zilahra, Háromszéktől a Szilágyságig, hogy fontos kérdéseiket a re­formátus egyház és az erdélyi magyarság szempontjából a konferencián behatóan megbeszéljék és a közgyűlésen határozato­kat hozzanak a tennivalókra nézve. Számba­­vették a nőszövetség közösségi feladatait, a munka nehézségeit és a nöszövetségnek más egyesületekhez való viszonyát. Részle­tesen megtárgyalták és megállapították a jövö évi munkaprogramot. Az egyes egyház­megyék elnöknöi beszámoltak az eltelt év­ben végzett munkájukról, hogy egymás ta­pasztalataiból is újabb indításokat nyer­hessenek a jövö teendőit illetőleg. Másfelől napjaink legégetőbb szükségeit vizsgálták wsig, keresve a módokat, ame­lyek réven * református nöszövetseg is kivegye részét a nagy magyár cpitö és nerti­­zetmentö munkából. így iktatódott be a konferencia programjába a szórványokban élő magyarság gondozásának kérdése, ami­ben a református asszonyok vallási és mű­velődési vonalon buzgó odaadással állanak egyházuk hivatalos vezetőségének segitsé­­gé.re. A zágoni hadiárvaház Különösen kiemelkedett a konferencia és a közgyűlés tanácskozásain a zágoni hadi­árvaház felállítását és támogatását kimondó elhatározás. Nehézségek között és súlyos akadályok ellenére az egyházkerület veze­tősége már elért annyit, hogy egy átalakí­tott régi épületben Zágon árvaháza készen áll 30 hadiárva befogadására. De a célki­tűzés nagyobbszabásu és a református nők hivő lelkesedéssel vállalták, hogy dacolva a jelenlegi idők gátlásaival, szívügyükké te­szik egy uj, legalább 80—100 ágyas árva­házi épület felépítését és berendezését. A beszámoló jelentésből kitűnt, hogy az orbai egyházmegye asszonyai Vásárhelyi János püspök felhívására már meg is mutatták a a jó példát. Az ottani nőszövetség tagjai, többségükben egyszerű székely falusi asz­­szonyok, magukra vállalták, hogy az első 30 hadiárva részére ők maguk gondoskod­nak berendezésről és a szükséges ágynemű­­felszerelésről. A ma úgyszólván beszerez­­hetetlen vászonnemüt megszövik, megfon­ják, elkészítik, hogy az árváknak mindenük meglegyen, ami szükséges. Az építendő uj árvaház érdekében azonban az összes erdé­lyi református nőknek meg kell mozdulntok és az egész társadalmat meg kell mozgal­mak, annál is inkább, mert most legelső­­sorban a, háború hőseinek hadiárváiért váló felelősséget kell szem előtt tartani, tehát minden nehézséget le kell küzdeni, hiszen arról van szó, hogy a gyávnolukat vesztett hadiárvák életét és jövőjét kell biztosítani. Ez a ludat keresztyén és magyar köteles­­scgteljesitésrc szólít mindenkit s éppen eb­ben van a biztositéka annak, hogy a refor­vagy légnyomástól megölt emberek százait lehetett annakidején Belgrad utcáin látni. És mindez miért történt? Mert nem tudták, hogy riadó esetén a saját érdekükben kell az óvóhelyen és ennek hiányában a pincé­ben, vagy legalább Is az épületek falain be­lül menedéket keresni. Az illetékes hatóságok nyomatékosan fel­hívják az ország lakosságának figyelmét azokra a szigorú rendelkezésekre, amelyek megtiltják riadó alatt az utcán, vagy általá­ban házakon kívüli tartózkodást. Tartsuk meg ezeket a rendelkezéseket, mert ezzel nemcsak rendészeti intézkedéseknek teszünk eleget, hanem saját életünket és testi épsé­günket biztosítjuk. mátus egyház zágoni hadiárvaháza — Isten segítségével — már a jövö évben tető alá kerül. A konferencia lefolyása A három napig tartó konferencia során áhitatot tartottak: Vásárhelyi János püspök, Borbáth Dániel árvaházi igazgató és Be­­reczky József tasnádi lelkipásztor. A kon­ferenciai tanácskozásokat Nagy András teológiai tanár, dr. Imre Lajos kerületi missziói előadó és dr. Borbáth Samuné Vájná Éva vezették be tartalmas előadások­kal. Az egyházmegyei nöszövetségi tagoza­tok elnöknöi saját körzetük munkáiról szá­moltak be; az erdélyi református leány szö­vetség munkáját Zágoni Anna elnöknö is­mertette; az egyházkerületi nőszövetségi utazótitkári jelentést Dósa Klára tette meg; végül az egész munka áttekintését össze­foglaló titkári jelentést dr. Kerner Lajosné terjesztette elő. Esténként templomi ünne­pélyek voltak. Ezeknek a középpontjában dr. Tavaszy Sándor, Nagy András és Mak­­say Albert teológiai tanárok előadásai ál­lottak, mig a liturgiái szolgálatot Kovács Zsigmond esperes, Köblös Endre zilahi és Fodor Béla szilágyballai lelkipásztor lát­ták el. A konferencia második napján megalakult az erdélyi református egyházkerülcti Lel­­késznék Szövetsége. Elnökké Vásárhelyi Jánosnét, alelnökké dr. Tavaszy Sándornét és Kádár Gézánét választották. A közgyűlés Vasárnap, 24-én, ünnepi Istentisztelet előzte meg a közgyűlést. Tavaszy Sándor dr. imádkozott, Vásárhelyi János püspök prédikált. Istentisztelet után a Wesselényi kollégium hatalmas uj tornatermében nagy­számú résztvevővel megkezdődött a közgyű­lés, melyet Vásárhelyi Jánosné elnöknö nyi­tott meg a kővetkező beszéddel: — Mélyen tisztelt közgyűlés! —■ Az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége nevében üdvözlöm az ezévi közgyűlésünkön megjelenteket, kedves elő­adóinkat, a munkánk iránt érdeklődő kö­­közönséget. — Úgy érzem, vhogy mindnyájunk nevé­ben kifejezést adhatok annak a három ér­zésnek, mely lelkünket ebben a pillanatban betölti. Hála, hűség, szolgálatkcszség. — Először is hála tölti el lelkünket azért, hogy évi közgyűlésünket csendben és zavar­talanul megtarthatjuk, míg kinn a világ­ban népek és nemzetek harca dúl tovább. Mig a háború árvize mindent elsodorni lát­szik, addig Isten kegyelméből most is biz­tosított életkörülmények között gyűlhetünk össze, drága alkalmat nyervén arra, hogy testvéri találkozónk által újabb erőt, bizta­tást nyerjünk. — Hála legyen ezért a jó Istennek. Egye­dül csak az ö oltalmában bízhatunk. Imád­kozzunk a további oltalomért. Illesse köszö­net és hála Kormányzó Urunkat, ki olyan bölcsen vezeti népét a boldogabb magyar jövendő felé. Tartsa öt meg a jó Isten még sokáig nekünk, hogy lássa meg a szabad hazában népünk békés életét. — Hálánk, szeretetünk veszi körül hős katonáinkat, akik életük feláldozásával vé­dik családi hajlékaink nyugalmát és mind­erst, ami szivünknek drága. Hágódban had rendeznek be az erdélyi református asszonyok Beszámoló az Erdélyi Református Wősxővelségek zilahi konferenciájáról %mnnéSB TABLETTÁKNAK lBAXERi — Köszönettel gondolunk államférfiaink­­ra, tisztviselőink nemzetfenntartó hü szolgá­lataira. — Második érzésünk a hűség. Mi magyar, református nők szivünkben hordozzuk a, haza iránti hűség szent öntudatát. Minden olyan munkából ki akarjuk venni részünket hűséggel, ami nemzetünknek egészséges fejlődését szolgálja. — Harmadik érzésünk a szolgálatkészség! Szolgálni akarunk nőszövetségi munkánk által. A mai közgyűlésünkön különösen egy fontos szolgálatot szeretnénk egymás leiké­be vésni: az árvákról, a hadiárválcról való gondoskodás szent kötelességét. Zágonban megnyílik árvaházunk, amelyre különös nyo­matékkai felhívjuk a figyelmet. — Ezekkel a gondolatokkal jöttünk Zi­lahra, hogy beszámoljunk munkánkról és felkészüljünk az újabb feladatok betölté­sére. — Köszönjük, hogy a távolból is, közelből is sokan eljöttetek erre a találkozóra. Isten gazdag áldását kérőm mindnyájunk mun­kájára s ezzel a mai évi közgyűlésünket megnyitom. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés meghallgatta a konferencián hozott hatá­rozatokról szóló előterjesztéseket, dr. Sig­­mond Endréné pénztárosi és Keresztessyné Kálmán Juliska ellenőri jelentését, valamint az előző napokon már megtárgyalt cs a köz­gyűlés számára előkészített többi jelentése­ket. Különös megindultsággal vették a köz­gyűlés tagjai Vásárhelyi János püspöknek a zágoni hadiárvaház ügyében elhangzott előterjesztését. Kovács Zsigmondné szilágy­szolnoki esperesné meleg szavakkal vett bú­csút a gyűlés és a konferencia résztvevői­től, Kádár Gézáné pedig megköszönte a zí­­lahiak vendégszeretetét. A kerületi nöszövetségi találkozót a va­sárnap délutáni templomi vallásos ünnepély zárta be, melyen Bartók György dr. egye­temi tanár tartott előadást „Az emberi élet jövő irányá“-ról. Kern Marczelia Jakab kolozsvári mozitulajdonost ítélték el 8 „Í8fce!e“-!?enyérrei törlesztett kölcsön bilRjicréhen Kolozsvár, okt. 25. A „Keleti Újság" leg­utóbbi száma cikket közölt arról a törvény­­széki tárgyalásról, amelyen az uzsorabiró­­ság Fesztinger Dávid Rákóczi-ut 14. szám alatti kereskedőt és feleségét, továbbá bűn­társaikat vonta felelősségre. Fesztinger Dá­vid kereskedő és felesége Gábor István ko­lozsvári Bástya-utca 4 szám alatti pékmes­tertől kapott kenyeret hozta fekete piacon forgalomba. Az ügyben szerepelt Marczella nevezetű moziengedélyes személye is, akit cikkünk mint Marcella Jakabot, az egyik kolozsvári filmszínház tulajdonosát tüntette fel. Meg kell állapítanunk, hogy Marczella Jakab kolozsvári filmszínház tulajdonos ne­ve sajnálatos nyomdahiba folytán került bele a törvényszéki tudósításba, mert a bőn­­per egyik vádlottja nem Marczella .Jakab, hanem Marcella János, aki szintén mozlen­­gedélycs és engedélye Bánffyhunyad terüle­tére keskenyfilmek bemutatására szól. Mar­­ezella Jakab kolozsvári jnozivulajdonosnak tehát, a fekete kenyér ügyletben semilyen néven nevezendő szerepe nine», ellene eljá­rás nem volt folyamatban, amiből követke­zik, hogy öt a kolozsvári törvényszék uzso­­ra bír ósága aem ítélte el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom