Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-24 / 241. szám

KtmiüJsXG 12 1943, OKTÓBER 24, ■w Tízévi fegyházat kaphatnak azok, akik a nemzeti gazdálkodás rendjét megzavarják Budapest, okt. 23. (MTI). A képviselőház október 22-i ülésén Radocsay László dr. igazságügyminiszter benyújtotta a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselek­mények szigorú büntetéséről szóló törvény­­javaslatot. A törvényjavaslat börtönbünte­téssel sújtja a visszaesésben elkövetett, to­vábbá a 200 pengőnél nagyobb illetéktelen nyereséget célzó árdrágító cselekményeket, sőt 5 évig terjedő fogházbüntetést helyez kilátásba azokkal szemben, akiknek vissza­esése súlyosabb beszámítás alá esik, vagy akik az illetéktelen nyereségből állandó ke­resetforrásra törekszenek. Hasonló bünte­tésben részesülnek azok is, akik 20.000 pen­gőt meghaladó illetéktelen nyereséget ér­nek el, vagy törekednek elérni. A közellá­tás érdekeinek súlyos veszélyeztetése eseté­ben a büntetés 10 évi fegyházig terjedhet. Szigorltja a törvényjavaslat a vagyonelkob­zás mellékbüntetést akként, hogy bizonyos árdrágítást esetekre kötelezővé teszi az el­itéit egész vagyonának elkobzását. Árdrá­gító visszaélés miatt esik maid büntetés alá az is, aki a közszükségleti cikkek fuva­rozásáért, vagy általában az ipar és keres­kedelem körében a munka vagy más szol­gáltatásért hatóságilag megállapított leg­magasabb dijaknál magasabb dijat követel vagy fogad el. Súlyos büntetéssel fe­nyegeti a törvényjavaslat a közszükségleti cikkek beszerzésére vonatkozó jogszabályok kijátszását is, vagyis a jogszabályokban foglalt tilalom ellenére történő a tiltott mértékben, a tiltott módon való beszerzést, továbbá beszerzésre való jogosultság (pl. hatósági jegy, utalvány, stb.) fondorlatos kieszközlését és a jogosultsággal való üzér­kedést. Áttöri végül a törvényjavaslat az árdrágító visszaélésre vonatkozó eddigi törvényünkben érvényesülő azt az elvet, hogy árdrágítás miatt csupán az eladót le­het megbüntetni, a vevőt pedig csak akkor, ha továbbeladás céljából vásárolt a ható­sági áron felül. Ezzel szemben a törvény­­javaslat úgy intézkedik, hogji a Vevő is minden esetben büntetés alá esik, ha köz­szükségleti cikket a hatóság által megálla­pított legmagasabb ár túllépésével szerez be és ez által az ország közellátásának ér­dekeit súlyosán veszélyezteti. * Reményik-emlékünnep a Mátyás Király Diákházban Imre Sándor dr. előadása Végváriról Kolozsvár, október 23. Ma két éve van fennak, hogy Reményik Sándor, Erdély és az egyetemes magyarság egyik legéllöbb szavú költője örök álomra hunyta le sze­mét. Az évforduló előestéjén Reményik Sándor baráti köre emlékünnepélyen áldo­zott a költő halhatatlan emlékének. A Re­ményi k-emlékest a Mátyás király Diákház­ban zajlott le, amelyet zsúfolásig megtöl­tött a közönség, élén a város magyarságá­nak szellemi vezetőivel. Az emlékünnepély első számaként a „Bástya“ dalkör Kárpáthy Emil karnagy vezényletével elénekelte hatalmas sikerrel Reményik Sándor „Az Ige“ cimü, Deliy- Szabó Géza által megzenésített örökbecsű költeményét, ezután pedig Járosi Andor teológiai magántanár beszélt Reményik költői hivatásáról. Járosi bevezető szavai után Bartalis János olvasta fel, „Egy év“ cimü, a halott Reményik Sándorhoz Írott költeményét, majd J. Jancsó Adrinne lépett a dobogóra s művészi átérzéssel szavalt d öt Reményik-verset. A Reményik-emlékest kiemelkedő száma Imre Sándor dr. budapesti egyetemi tanár, a nagy magyar nevelő tudós előadása voit „Végvári Csonkamagyarországnn“ cimen. Imre Sándor dr., aki annakidején tanára volt Reményik Sándornak s igy már zsenge Ifjú éveiben ismerte, hű képet festett a költő útjáról diákkorától elkezdve addig, amíg a diák Reményikhöl Végvári lett. Imre. Sándor dr. elmondotta, hogy például öt, mint Reményik egykori diák-nevelőét egyáltalán nem lepte meg Végvári izzó ha­­zafiságtól zengő hangja első verseiben, mert Reményik már az iskolapadban erős nemzeti 'érzést árult el. Érdeklődése abban az időben inkább a történelem, mint a köl­tészet iránt nyilvánult meg. Aki a diák- Reményikkel foglalkozott, meg volt győ­ződve arról, hogy Reményik majd a törté­nelmet műveli és azzal foglalkozik majd s amint a Végvári-versek később bebizonyí­tották, azt is művelte, csak költői tormá­ban ... Az „Eredj, ha tudsz“ Végvári-vers, valóban történelmi időben Íródott s 1919 ja­nuárja táján került ki Csonkamagyar­­országba. Senki nem tudta, hogy kicsoda Végvári, de a verset széliében, hosszában szavalták az egész országban, sőt a Dunán­túlon repülőgépről szórták le, mint a leg­hatásosabb „röpcédulákat". És az „Eredj, ha tudsz" nem tévesztette el a. hatását, mert valóban történelmet é« sorsokat for­mált. Magyar történelmet és magyar sor­sokat. Majd arról beszélt Imre Sándor dr., ho­gyan kapta Reményik a Végvári nevet. Mert nem ö nevezte el igy magát — foly­tatta. Versel — ha nyomtátásba« is megje­lentek, _ ilyen gyűjtőcímen jelentek meg: „Hangok a végekről", névaláírás nélkül. Itt is, ott is érdeklődni kezdtek,' hogy ki Írja ezeket a verseket, amelyek minden magyar leikéhez egyformán hozzá tudnak férkőz­ni?... Hangok a végekről... Legyen az is­meretlen költő neve Végvári — mondotta valaki __ s igy lett Reményik Sándorból a Osonkainagyarországban „Végvári“. És Ilyen néven választották be a Petőfi Társaságba is. A közönség azonban még mindig nem tudta, hogy kicsoda tulajdonképpen Vég­vári? A kiváncsiskodás és az érdeklődés végülis nem nyugodott addig, amíg Végvárit „le nem leplezte". Ez azonban csak évek múlva derült ki s voltak sokan, akik aggód­ni kezdtek Reményik Sándorért a leleplezés miatt — hiszen a megszállott Erdélyben élt. Imre Sándor dr. ezután elmondotta, hogy a Végvári verseknek milyen fbntós szerepük volt abban, hogy az erdélyi irodalom olyan hamar talajra talált a Csonka Hazában, majd igy fejezte be előadását: — Végvári verseit ma is oda kell adni az ifjúság kezébe, mert ami ezekben a versek­ben él és lángol, ugyanaz ég és lángol min­den igaz, hazáját féltő és hazája sorsáért aggódó magyar lelkében. A Végvári-versek nem a különbséget mutatják meg magyar és magyar között, hanem azt az örök érté­ket, ami mindannyiunkban egyformán és el­választhatatlanul és örökre magyar. Ezt pe­dig ma tudatosítani kell sorainkban sokkal inkább, mint valaha... A nagysikerű, közvetlen hangú előadás után Török Erzsébet szavalt mély átérzés­sel Végvári-verseket, majd Schneller Károly dr. zárószaval után végétért a Végvári-Re­­ményik emlékére rendezett emlékest. Rendelet a gázhajtást! gépjármüvek vezetői igazolványának megszerzéséről Budapest, október 23. (MTI). A belügy­miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértésben rendclelet adott ki a gépjárművezetői vizsgák uj rendjéről. Eszerint a ré“i gépjárművezetői igazolványok csak a folyékony üzemanyaggal, tehát bcnziit­­ncl és motalkóval hajtott gépjármüvek veze­tésére jogosítanak. A jövőben, akik ilyen folyékony üzemü gépkocsira nyerlek vezetői igazolványt, más tüzelőanyaggal hajtott gép­kocsit nem vezethetnek. Azok, akik tartályok­kal ellátott gázliajtásu gépkocsit akarnak vezetni, először folyékony anyaggal hajtott gépkocsin; szóló vezetői igazolványt kötelesek megszerezni és csak azután jelentkczheünek az újabb tanfolyamra. 1L______________'■ ~____________________ — MA NYÍLIK A KOLOZSVÁRI RE­FORMÁTUS CSERKÉSZEK FÉNYKÉP­­KIÁLLÍTÁSA. A kolozsvári református kollégium 147. sz. „Apáczai Csere János“ cserkészcsapata fényképkiállitást ren­dez, amelyen a cserkészélet minden moz­zanatát bemutatják a nagyközönségnek. A pompás fényképanyagból összeváloga­tott kiállítás, ma, vasárnap délelőtt nyí­lik meg a Református Kollégium (Far­kas-utca 16.) régi épületében és egy hé­tig marad nyitva. A cserkészcsapat pa­rancsnoksága ezúton is meghívja az ér­deklődőket. — Zircen szobrot állítanak Regúly An­talnak. Október 24-én, vasárnap leplezik le ünnepélyes keretek között Zircen a község nagy szülöttjének, Reguly Antal nyelv­tudós, etnográfus és utazó szobrát. A zirci szoborleleplezési ünnepségen megjelenik Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter. Az északolaszországi német védelmi Intézkedések olyan fokot értek el, ami kizár minden meglepetést Rommel csapatai készen várják a döntés éráját Berlin, október 23. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: A liguri fengerparlon tett védelmi inDézke­­dcsekről Írja egy hadiludósitó: Mialatt Nápolytól északra a Volturno arc­vonal, Közép-Olaszország földje zeng a harci lármától és az angolszászok mindig újabb tarblékoka3 vetnek harcba, hogy centiméte­renként és hallatlan vérveszteségek árán elöreküzdjék magukat észak felé, Felső- Olasznrszághan német hadosztályok állanak vasszilárdságu és eltökélt készültségben. A Bőmmel tábornagy parancsnoksága alatt Olaszországban harcoló és készen álló had­osztályok berendezkedtek újabb meglepetés­­szerű szárazföldi és vizi akcióra az ameri­kaiak és angolok részéről, mind Olaszország nyugati partján, mind a Liguri-tengeren és az Adrián. A Földközi-tenger partja __ mind a két Riviera - acélerpjü falanx, amely min­den visszavágásra kész és a velencei és trieszti­­öbölben, az Adria északi szakaszán ugyan­úgy áll a dolog. Ha valaki áttekinti az olasz-francia ha­tártól Spezzáig terjedő védelmi övezetet, először is azt állapíthatja meg általános­ságban, hogy a védelmi intézkedések olyan fokot értek el, amely már kizár minden meglepetést. Az elhárító övezet nem szorít­kozik csupán a partvonalra, amely tele van betonerödökkel, gépfegyverfészkekkei, elkészített aknazárakkail és drótakadályok­kal, hanem lépcsőzetesen a mögöttes or­szágrészre támaszkodik, amelyet sok sza­kadék, folyó és patak tesz változatossá. A parti ut mentén mindenfelé a szürke és zöld álcázó színeket látni. A meredek par­tot partraszálló bárkákkal hullámverésben megközelíteni vakmerőség, nyugodt tenge­ren azonban nem teljesen lehetetlen. Ahol jobb lehetőség kínálkozik homokos öblökben a partraszállásra, ott mindenütt kisebb kikötővárosok épültek. A védelem, nem line,dl is, hanem sikszerü, helyesebben a hegyeken térbeli, egymás me.llc, mögé és fölé rétegezödik. Csak szakértő látcsöve felfedező szemének árul el a homály vala­mit az ágyuk csövéből, a sziklába épült gépfegyverfészkekböl, hajóütegekböl és ne­héz mozsarakból, amelyek most lépcsőzet­­ben várják a. döntés óráját,. A völgyekben kiszemelt gyalogsági egységek állnak táma­dásra. készen, „Tigris« páncélosokkal, ro­hamlövcgekkel és motoros ágyutalpakkal. Oőzeies egyeTményf Lölnek MoszitYában a Balkán sorsára yonaikozólaq ? Stockholm, okt. 23. (MTI). A Stockholms Tidningcn washingtoni levelezője Írja: Ha a moszkvai értekezleten nem beszélik meg a szovjet nyugati határait, nem lehet majd elkerülni, hogy szóba ne hozzák azokat a problémákat, amelyek az érdekterületek kérdésével állanak összefüggésben. Az ame­rikai közvélemény határozottan ellenez minden tervet, amely Európának érdek­­területekre való felosztására irányul. Irán­nak angol és orosz érdekkörébe való fel­­oszţâsât Washingtonban átmenetinek te­kintik. A nagy kérdés a Balkán. A legjobb megoldás volna egy balkáni konföderáció. Addig azonban, amig Oroszország ellene van minden föderációs tervnek, alig kép­zelhető el balkáni szövetség megvalósítása. Ez csak abban az esetben volna lehetséges, ha Nagybritannia, Amerika és Oroszország között egyezmény jöhetne létre Európa háború utáni rendezése kérdésében. Wa­shingtonban azt hiszik, hogy Moszkvában most előzetes egyezmény létesül a Balkán tekintetében. Gróf Befhlen Györgi/né a kolozsvári Oitáreqi/let örökös elHcknője Kolozsvár, október 23. Október 21-én tartotta alakuló közgyűlését a Kolozsvár­­belvárosi egyházközségnek több éven át működésében gátolt Oltár Egylete. Az 1901-ben megalapított egyesület, mely 1916- tól fogva több, mint két évtizeden át volt az erdélyi oitáregyletek központi szerve, ekkor választotta meg uj tisztikarát. Ba­­ráth Béla dr. kanonok-plébános bevezető beszéde után mindenekelőtt is örökös elnök­­nőnek kérték fel gróf Bethlen Györgynét, ki az egyesületnek eddigi tényleges elnök­hője volt. Uj elnöknő lett dr. Konczváld Tiborné, alelnökök özv. Balogh Endréné, Bauch Ernöné, Frána Péterné, Velits Zol­tánná, kincstárnokok dr. Tarján Pá’né és Kontros Gizella, pénztárnok dr. László Je­nöné. Az uj elnöknö meghatott szavakkal mondott köszönetét az öt ért bizalomért és lendületes beszédben fejtette ki az Oltár­egylet programját, mely egyrészt az ado­­rációs szellem ápolása, másrészt az Isten­háza szépségének gondozása. Részletkérdé­sek megtárgyalása után lelkes hangulatban oszlott szét az alakuló gyűlésről a megjelent hölgyközönség. Vasárnap d. e. 10 órakor a katolikus egyesületek közös Veni Sanctet tartanak a Szent Mihály-tembplomban. Az ünnepi mise alatt Baráth Béla dr. kanonok-plébános mond szentbeszédet. Szünetel az élő állatok povlai szállítása Budapest, okt. 23. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter a szállítási nehéz­ségek miatt a piócák kivételével élő állatok postai szállítását október 25-től kezdve to­vábbi intézkedésig felfüggesztette. (MTI). Emerika nem elégszik meg a üáüorii előtti angolszász hajótéraránnyal Washington, október 23. (Búd. Tud.) Az Egyesült Államok és Nagybritannia között tárgyalások fejeződtek be a háború utáni hajózás kérdéseiről. Ezeket a tárgyalásokat most félbeszakították, miután az Egyesült Államok elutasit-ották azt a brit javaslatot, hogy a két hatalom közötti hajóteret a há­ború előtti aránynak megfelelően állapítsák meg. Azt hiszik, hogy a tanácskozásokat uj javaslatokkal ismét megindítják. hfe^hózosodott a nyolcvanéves Lloyd George STOCKHOLM, október 23. (MTI) Lloyd George volt angol miniszterelnök házasságot kötött Miss Stevensonnal, aki 1913. óta magántitkámöje volt. Lloyd George ma 80 éves, Miss Stevenson most 55 éves. Lezuhant egy svéd személyszállító repülőgép — 13 halott Stockholm, október 23. (MTI). Pénleken este utón Svédországban lezuhant egy svéd személyszállító repülőgép. A gépnek 13 utasa, akik között amerikniak és oroszok voltak, szörnyethaltak. JÓ ÄRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK A szerkesztésért és kiadásért felel: JENEY LÁSZLÓ. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­­tatakarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. .A Mineri» Irodalmi és Nyomdai Müin&zet Rt, nyomása, Ft r.j Major József.­j

Next

/
Oldalképek
Tartalom