Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-23 / 240. szám
1943. OKTÓBER 23. 3 KnETiüjsm R eményi-SchneKer pénzügyminiszter bejelentette: Megadóztatják az ingatlanforgalom konjunkturális nyereségeit A tisztviselők részére beszerzési és elosztási csoportokat létesítenek Uj törvény készül a feketepiac letörésére Budapest, okt. 22. A képviselőhöz pénteki ülését 10 óra 10 perckor nyitotta meg Tasnádl-Nagy András elnök. Az ülésen a pénzügyminiszteri expozéra való tekintettel ott volt a kormány valamennyi tagja és a padsorok zsufolásig megteltek. Több elnöki bejelentés után KáJlay Miklós miniszterelnök beterjesztette az 1941. évi zárszámadást és ezzel kapcsolatban a számszéki jelentést, valamint a minisztérium jelentését a visszacsatolt területeken becikkelyezett törvényekben kapott felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletekröl. Radocsay' László igazságügyminiszter a nemzetgazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló törvényjavaslatot és egy kisebb törvényjavaslatot nyújtott be, majd a ház háromszori olvasásban elfogadta a Pozsonyban kötött magyar—szlovák társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ke Sell npffer pénziigyminiszSer nagyszabású 1%oSlségveSésS beszéde Ezután fél 11 órakor Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter állott fel szólásra, miután előbb beterjesztette az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, elmondotta expozéját. A költségvetés főbb adatai a következők: Az állami közigazgatás összes kiadása 4180 millió pengő. A bevétel 3906 millió pengőben van előirányozva. A hiány 274 millió pengő. Az állami üzemek összes kiadásait a költségvetés 1967.1 millió pengőben, bevételeit 1960.7 millió pengőben irányozta elő, igy tehát a hiány 6.4 millió pengő. Az állami közigazgatás és az állami üzemek együttes költségvetése 6147.1 millió pengő összes kiadást, 5866.7 millió pengő összes bevételt tüntet fel, a hiány 280.4 millió pengő, amelyet hitelművelet utján kell majd fedezni. A pénzügyminiszter expozéjában mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a költségvetés a. világháború okozta rendkívüli viszo’A °k között készült. Meghatározta azokat a szempontokat, amelyeket a költségvetés öszszeállitásánál alkalmazott. Az első szempont a honvédelem igényeinek kielégítése, ami alatt nem a honvédség közvetlen szükségletét érti, hanem mindazt, ami akár más tárcák keretében is a honvédelem céljait előbbre viszi. A második szempont a polgári céloknak a lehetőségek határai között való kielégítése, itt azonban bizonyos áldozatokat kell hoznunk. A harmadik a szociális gondoskodás fenntartása és ha lehetséges kiszélesítése, a negyedik pedig a gazdaságosság elvének érvényesítése, ami takarékosságra buzdit. Az államadósság nem terheli túlságosan közgazdaságunkat A miniszter ezután rátért a költségvetés számszerű ismertetésére. Minden beruházást gondosan megvizsgáltak, vájjon van-e kellő anyag és munkaerő. A beruházások a honvédelem megerősítésére és a gazdasági élet megerősítésére szolgálnak. Az állam adóssága összesen 2943-ban 4867 millió pengő, a jövő évi költségvetésben pedig 6‘.5 milliárd pengő. Az államadósság az egy évi nemzeti jövedelemnek 45 százaléka, ami azt bizonyítja, hogy sem államháztartásunkat, sem pedig közgazdaságunkat nem terheli túlságosan. Ezután az ország gazdasági politikájának jövőbeni alakulásáról kijelentette, hogy a célja kettős. Először szükséges a legnagyobb termelés elérése, a nemzeti jövedelem emelése arra a fokra, hogy elbírja a nemzet azokat a terheket, amelyek a további fejlődés biztosítására szükségesek. Emelkedett a nemzeti jövedelem Adó címén a nemzeti jövede’emből 1038- ban 21 és fél százalékot vettek igénybe, 1943-ban pedig 30.3 százalékot. Ez a növekedés azonban egészen más színben tűnik fel akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti jövedelem mértéke is erősen emelkedett. A második cél az, hogy a fogyasztásra szolgáló árumennyiség s a forgalomba kerülő pénzmennyiség egyensúlya meglegyen. A miniszter áttekintette ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan az elmúlt öt esztendő helyzetét. Az intézkedések kettős célúak. Az első az, hogy az áru- és a körforgalom minél tökéletesebb legyen, a második pedig, hogy a pénz körforgalmában mutatkozó akadályok eltüntessenek és a felesleges vásávióerö elvonassék. A nyersanyaggazdálkodással összefüggésben rámutatott arra, hogy itt is szigorítások szükségesek. A nyersanyag felhasználását a legszigorúbban ellenőrzik, ami természetesen a termelés ellenőrzésével jár. Világos, hogy a rendelkezésünkre álló szűkös, anyagkészletből csak a legszükségesebb cikkek gyártására cs általában a tipusgyártásra van anyag. Az állam a fontos nyersanyagok behozatalával kapcsolatos szállításból háramló veszélyeket maga vállalta. A kiyitelt is támogatni kell. Ezt a politikát akarja folytatni, de vigyáz arra, hogy a behozott cikkek ára ne jelentsen támadást az országban kialakult árszínvonallal szemben. Az árszabályozás kiterjed az ingatlanforgalomra Az árpolitika kérdésében három fontos teendő van. 1. A kialakult árszínvonalnak minden irányban érvényt kell szerezni. 2. Az áralakulás állandó, pontos figyelemkisérése. A viszonyok változásával ahol lehet, azonnal megtesszük a szükséges intézkedéseket az ármérséklés iráliyában. 3. Az ármegállapítást ki kell terjeszteni mindarra, ami az anyaggazdálkodás, az energia felhasználása és a munkaerő felhasználása szempontjából fontos. A szabályozásnak ki kell terjeddoskodni fognak arról, hogy a tisztviselők részére beszerzési és elosztási csoportokat létesítsenek, amelyeket megfelelő forgótőkével fognak ellátni, hogy beszerezhessék az egész idényre szóló szükségleteket. — A belső rendnek — mondotta a pénzügyminiszter — van egy halálos ellensége és ez — a feketepiac. A feketepiac leküzdése elsőrangú közérdek, amelyet részben gazdasági erőkkel óhajtanak leküzdeni, részben pedig büntetőszankciókkal. Erre vonatkozóan az igazságügy miniszter éppen a Ház pénteki ülésén terjesztett be törvényjavaslatot. Az adópolitikáról szólva rámutatott arra,' hogy elkerülhetetlenek a bevételek emelése érdekében szükséges további intézkedések. Buzakötvényeket bocsátanak ki A hitelpolitika megfelelő irányítása nemkevésbé fontos. Bejelentette, hogy buzakötvényeket fognak kibocsátani, amelyeket a közönség körében óhajtanak elhelyezni. A bankjegyforgalom januártól kezdve fokozatosan emelkedik. Ennek oka, hogy a kenyérgabonatermés az idén lényegesen jobb, mint a tavalyi. Az uj beszolgáltatás! rendszer sikere folytán ugyanis a buzameny-. nyiség egyszerre kerül átvételre, ellentétben a békebeli szokással. Háború bankjegyszaporulat nélkül nincs. Ez alól még a semleges államok sem tudták kivonni magukat. Az 1920-as évek szörnyű inflációját nem a háború okozta, hanem a forradalom idézte elő. A pénzügyminiszter beszéde után az elnök az ülést 5 percre felfüggesztette. Szünet után az elnök napirendi javaslatára o. Ház üléseit a bizottsági tárgyalások tartamára bizonytalan időre elnapolták, majd Írásbeli miniszteri válaszokat olvastak fel korábban elhangzott interpellációkra. Az ülés fél 1 órakor ért véget. A képviselöház pénzügyi bizottsága október 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor ülést tart, amelyen megállapítják az 191/lf. évi állami költségvetés tárgyalási sorrendjét és időpontját tárcák szerint. Utána a pénzügy, a közigazgatásügy és a társadalompolitikai bizottság tart ülést és azon a belügyi tárca költségvetését tárgyalják. Interpelláció hangzott ei a Felsőháziban a saftó ellenőrzéséről A Felsöház pénteki ülését röviddel 10 óra után nyitotta meg Radvánszky Albert báró alelnök, aki ismertette a napirendet, amelynek során á Felsöház gazdasági és igazolóbizottságának jelentése és tudomásulvétele szerepelt. Mindkét jelentést egyhangúlag tudomásul vették. Ezután került sor Pallavicini György őrgróf interpellációjára, aki azt hangoztatta, hogy a sajtó mindennapi korlátozások alá van vetve a háború idején, csak az a kérdés, hogy a korlátozások milyen mértékűek legyenek. Kérte a miniszterelnököt, tegye lehetővé, hogy a sajtó a jövőben még jobban folytathassa országtájékoztató munkáját. Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt a miniszterelnök nevében. — Természetes, hogy a sajtószabadság, mint minden más jogintézmény, nem öncél, hanem csak eszköze a nemzet boldogulásának. Ha tehát a sajtószabadságot bizonyos, a nemzet boldogulásának feltétlenül szükséges okokból korlátozni keli, nyilvánvaló, hogy az ilyen korlátozásoknak is szem előtt kell tartamok a nemzet érdekeit. Minden cenzúrának kisebb-nagyobb hibái vannak, amelyeken a kormányzat őszintén javítani igyekszik. Mivel a hibák javításánál a közvélemény megnyilatkozása a kormánynak hasznos szolgálatot tesz, helyes, hogy az országgyűlés mindkét házában a hibákra időnként rámutassanak. Az interpelláció is elismerte a sajtóellenőrzés javulását. Szeretném, ha ez a javulás még fokozódna, annál is inkább, mert mind o. miniszterelnök, mind jómagam mindent megteszünk a javulás érdekében. Az. igazságügyminiszter válaszát mind az interpelláló, mind a Felsöház tudomásul vette. Radvánszky Albert báró az ülés végén közölte, hogy a Felsöház szombaton délelőtt 11 órakor ül össze, amikor uj elnökét választja meg. Jókai-sorozaS az Egyetem-mozgóban: Szombat, okt. 23 Vasárnap, Okt. 24 Hétfő, okt. 25 Fehde űgemáHfoh (Szeleczky Zita, Jávor Pál, Csortos, Törzs Jenő, Mály G.) Kedd, Szerda, Okt. 26 Okt. 27 Csütörtök, I I Péntek, okt. 28 | | okt. 29 Szombat, okt. 30 ARANYÉI BÉR (Kiss Ferenc, Csortos, Kormos Márta, Egry Mária, Uray Tivadar) Vasárnap, okt. 31 Hétfő, nov. 1 As Uj földesur (Titkos Ilona, Jávor, Somlay, Csortos, Mály, Rózsahegyi) nie az ingatlanforgalomra is. A közeljövőben romleletet fog kibocsátani, amellyel az ingatlanforgalomban jelentkező konjunkturális nyereséget kivánja megfogni. Az árkérdéssel összefüggésben a miniszter foglalkozott a munkabérekkel és a tisztviselői fizetésekkel, valamint ezek alakulásával. E tekintetben beható számításokat végzett, amelyeknél a megélhetési és fizetési indexet, valamint a kalória számításokat vette alapul. Itt három alapelvet érvényesítettek: 1. A mai viszonyok között le kell mondani sok mindenről és a ruhát hosszabb ideig kell viselni, mint azelőtt. 2. A táplálkozásnál ugyanazt a kalória mennyiséget kell biztosítani, mint békében. 3 Nem lehet válogatni. Ami nincs és nem termett, ezt nincs olyan kormány, amely elő tudná teremteni. Hangoztatta, hogy a helyzetet tovább kell javítani és ennek érdekében máris az intézkedések egész sorozatát tették meg, más intézkedések pedig előkészítésben vannak. Elismerés a tisztviselő osztálynak Külön foglalkozott a tisztviselőkkel, mert — mint mondotta — ez a társadalmi osztály a legnagyobb áldozatokat hozza. A tisztviselők helyzetén is csak a rendszeres közellátás fejlesztésével lehet segiteni. Gon-I Turáni Vadászok seregszemléié Szabadkán Szabadka, október 22. A Turáni Vadászok nemzetvédelmi szervezete az újvidéki és zombori seregszemle után tovább folytatta erőpróbáját és most Szabadkán vonultatta fel egységeit az ottani szervezet zászlószentelési ünnepségére. Az ünnepségre az országos központ részéről vitéz baráti Huszár Aladár dr. m. kir. titkos tanácsos, országos társelnök, vitéz Kiss János ny. altábornagy, az országos lövészszakosztály. vitéz Boér Tibor gyárigazgató a gazdasági osztály, Kézdy-Vásárhelyi Béla dr. miniszteri titkár a propaganda osztály és Bartha János országos főtitkár, a szervezési osztály vezetője érkezett Szabadkára, akiket 50 tagú fokosos, egyenruhás egység kisért útjukra. Az országos központ kiküldöttjeit a szabadkai pályaudvaron az ottani szervezet 200 főnyi egyenruhás« és karszalagos diszszázada fogadta. Tábori mise keretében szentelték fel a szabadkai szervezet zászlaját. A zászlószentelés kapcsán Mészáros Armand római katolikus lelkész, a zombori szervezet alelnöke mondott lelkes, Izzó hazaszeretettől fütött beszédet, majd kiemelve a zászló óriási jelentőségét, a turáni zászló küldetését, mely szerint uj, lelkes nemzedéket kell nevelni a hazának, akik necsak halni tudjanak a hazáért, hanem hősiesen élni is. Ezután Szobonya László, a szabadkai szervezet elnöke és vitéz Huszár Aladár társelnök beszélt, kiemelve, hogy a Turáni Vadászok tántoríthatatlan hűséggel viseltetnek a Kormányzó Ur magas személye iránt, hűséggel fajtájuk és nemzetük Iránt. Felvonulás után egytál étel mellett találkoztak a Népkörben Bácska magyar vadászai, ahol vitéz Kiss János ny. altábornagy a Kormányzó Ur őföméltóságára ürítette poharát. A b'ajt^irsakat pedig a város polgármestere, Székely Jenő dr. üdvözölte. A polgármester szavait vitéz Huszár Aladár köszönte meg meleg szavakkal. — A Baross Női Tábor első őszi összejövetele. A Baross Női Tábor a nyári szünet után pénteken délután 6 órakor tartotta első őszi összejövetelét a Baross Szövetség Deák Ferenc-utca 4. szám alatt lévő helyiségében. Az összejövetelen Miklós Károlyné titkár nemzetpolitikai tájékoztatót olvasott fel, utána pedig Versényi Ida, a Nemzeti Színház tagja nagysikerű szavalata következett. A Baross Női Tábor tagjfl ezúttal megbeszélték téli munkarendjüket is, amely főként a hadbavonultak csaüádtagjai és az arra rászorultak felsegélyezésére irányul.
