Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-21 / 238. szám

KtmiUJSXG

4

vm. mwmTTR n

Mit jelent a földmivelési igazgatás egyszerűsítése I

Az utóbbi két évtizedben számos olyan ügynek az intézése került a földmivelésügyi minisztériumhoz, amelyok voltaképpen nem tartalmaznak kormányzati feladatot, hanem maguknak az egyes ügyeknek konkrét intézését jelentik. Ez a központosítás az ügyek elintézésének sok esetben rovására ment. A hibák orvoslása végett ez év június havában megjelent egy kormányrendelet, amely a földmivelési igazgatás egyszerűsítéséről, valamint szakszerűségének előmozdításáról szólt. Ezt a rendeletet most a folyó évi október 15. napján megjelent Budapesti Közlönyben közzétett rendeletével Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter hatályba léptette és végrehajtási utasítással, látta- el.

A hatályba lépett rendelkezések folytán a földmivelési igazgatásnak majd minden ágazatában számos ügynél az egyes törvényekkel, illetőleg rendeletekkel a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe utalt ügyek intézése alsóbb hatóságok, szakhivatalok, egyes esetekben pedig a mezőgazdasági kamarák, illetőleg más gazdatársadalmi szervezetek hatáskörébe kerülnek. Tehermentesittetnek az általános belügyi igazgatási hatóságok is a földmivelésügyi szakügyek Intézésétől azáltal, hogy a kizárólagos szakügyek intézésével szakhivatalok bízatnak meg. Ezáltal az ügyintézésben fogyatkozások megszűnnek és az ügyintézés gyorsabb, rugalmasabb, tájszempontokból simulóbb les,z.

A most megjelent hatálybaléptetö és végrehajtási utasításokat tartalmazó rendelet útmutatásokat tartalmaz az eljáró hatóságok, hivatalok és földmivelésügyi szakszervek részére abban a tekintetben, hogy az említett kormányrendelettel reájukruházott feladatkörben miként kell eljárni, de tájékoztatást nyújt az érdekelteknek is arranézve, hogy az azokra az ügyekre vonatkozó kérelmekkel, amely ügyeket a kormányrendelet a földmivelésügyi minisztérium, illetőleg valamely külső hatóság vagy hivatal hatásköréből más alsóbb szerv hatáskörébe utal, hova kell fordulniok.

A hatálybalépett rendelkezések közül a fontosabbak a következők:

A nem országos jellegű mezőgazdasági kiállítások és árumintavásárok megtartását az Országos Mezőgazdasági Kamara engedélyezi, az egy törvényhatóság területére kiterjedő ilyen kiállítást és árumintavásárt pedig a kerületi mezőgazdasági kamara, illetőleg Erdélyben az EMGE.

Gyümölcsfaiskolák létesítésének, illetőleg iizembentartásának, továbbá diófa kivágásának és szállításának az engedélyezésére irányuló kérelemmel a jövőben nem kell a földmivelésügyi miniszterhez fordulni, hanem azt a gyümölcsfaiskola fekvése, illetőleg a diófa termőhelye szerint illetékes

kertészeti felügyelőségtől kell kérni.

Uj szőlő telepítésének és szölötelep létesítésének engedélyezése a szőlészeti és borászati felügyelőség hatáskörébe ment át, a must javításának, tipusbor, csemegebor, borecet stb. gyártásának az engedélyezését, illetőleg tipusbor forgalombahozatalának az engedélyezését ezentúl az Országos M. Kir. Szőlő- és Borgazdasági Intézet adhatja

meg. A hegyközségek által hozott határozatoknak egy nagy részét nem kell a jövőben felterjeszteni a földmivelésügyi minisztériumhoz. ezekben az ügyekben végérvényesen határoz a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága.

Az erdőgazdaság terén is számos ügy elintézése egyszerűbb. így pl. az erdőigazgatóság hatáskörébe ment át annak megállapítása, hogy mely terület tartozik az erdőtörvény hatálya alá, továbbá megállapított határokig csereerdőterület és rendkívüli fahasználat engedélyezése és ugyancsak pontosan megállapított határokig üzemterveknek a jóváhagyása és módosítása, valamint erdötulajdonátruházássa! kapcsolatos természetbeni megosztásnak az engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter helyett a gazdasági albizottság fog hozni a jövőben végérvényes határozatot számos erdőbirtokossági társulati ügyben és egyes üzemterv megállapításokkal kapcsolatos kérdésekben. AV ezekre az ügyekre vonatkozó kérelmeket a jövőben is ugyanott kell benyújtani, ahol eddig terjesztették azokat elő, de az elintézés sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz.

A köztenyésztést szolgáló apaállatok beszerzésével, tartásával vagy gondozásával kapcsolatban ezentúl a vármegyei gazdasági felügyelő engedélyezhet segélyeket, kedvezményeket. dijakat és jutalmakat. A legeltetési társulatok határozatainak egy jelentős részéhez sem kell ezentúl földmivelésügyi miniszteri jóváhagyás. Az állategészségügyi igazgatás terén a marha rakodóul ki nsfh jelölt állomásra és a gépkocsin történő állatszállításhoz vizsgáló állatorvos kirendelését a jövőben a törvényhatóság első tisztviselőjénél kell kérni és több ügyben a. törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg a főszolgabíró helyett a törvényhatósági, illetőleg járás! m. kir. állatorvos közvetlenül intézkedhet.

A. vízügyi igazgatás egyszerűsítésénél azt

a jelentős eredményt sikerült elérni, hogy a társulati ügyeknek egy nagy része a földmivelésügyi minisztérium, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselőjének a hatásköréből a folyammémöki és kultúrmérnöki hivatalok vezetőinek a hatáskörébe ment át. Úgy a kormányrendelet, mint a végrehajtási utasítás ezekben a kérdésekben részletes előírásokat és utasításokat ad.

A mezőgazdasági munkaügyi igazgatás terén a törvényhatóság első tisztviselője végérvényesen intézi el az 500 pengő értéket meg nem haladó azokat a vitás- ügyeket, amelyek a gazdasági munkavállalók és a munkaadók között felmerül. Ezekben az ügyekben tehát semmiféle további jogorvoslatnak helye nincs.

A gazdasági albizottság elé kerülő ügyek elintézésének érdekében lehetőség nyílik arra, hogy a gazdasági albizottságnak a szőlészeti és borászati felügyelő, a kertészeti felügyelő, a vadászati felügyelő stb. is előadója lehessen.

Lehetőséget nyújtanak a kiadott rendelkezések arra is, hogy a földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarákon felül a vármegyei mezőgazdasági egyesületeket, vagy bármely mezőgazdasági érdekképviseletet megbízhasson különböző akciók lebonyolításával vagy valamely gazdasági feladat keresztülvitelével.

Gondoskodás történt a gazdasági tanfolyamok, előadások arányosításáról és tervszerű elosztásáról s végül jelentős rendelkezés az, hogy a földmivelésügyi minisztérium fogalmazási karába meghatározott feltételek mellett gazdasági végzettségűek is bekerülhetnek.

telepet és feldolgozó üzemet létesít. Az összes ezzel járó munkát maguk az intézet lakói végzik el szakszerű irányítással s a jövedelemből mindenki egyformán részesül.

Az az elgondolás ugyanis, hogy ezek a jobbára szegény földműves családból származó lányok innen, az intézetből mennek férjhez s addig, amig erre kerül a sor, jó gazdasszonyokká képezik ki őket. Ök dolgozzák meg a lent, a kendert mert ebből készítenek maguknak- amig az intézetben vannak, kelengyét. Már készen áll mindenkinek a ládája, amelyben elhelyezi majd a maga fonta-szőtte dolgait, kelengyéjét.

Érdekes az az elgondolás is, hogy az intézet neveltjeinek az internátus diakonissza vezetői választanak majd férjet.

A tágas kúriát egyébként teljesen átalakították a célnak megfelelően. Teljesen uj berendezéssel látták el s a berendezés minden egyes darabjára szükséges pénzt az áldozatos életű diakonisszák — főként pedig Raweczky Mária diakoniszsza — teremtette elő társadalmi gyűjtés utján olyan csendben, hogy arról eddig senki nem tudott a jólelkü adakozókon kívül • . .

A vasárnapi felavató ünnepségen résztvett Ravasz László duna-melléki és Vásárhelyi János erdélyi református püspök. Mindketten magasszárnyalásu beszédben méltatták az uj intézmény jelentőségét- Ott voltak az ünnepségen az egész falu apraján-nagyján kívül a nemes adakozó Beíhien-család tagjai isakiket az egybegyűltek lelkesen ünnepeltek.

ívbe hajladozott, némaságuk és közömbösségük gőgöt s megvetést mutatott a libák felé’ amelyek a part zsombékja között nagy hápogással és csopogással halászgattak. Az ég felhőtlen kékségében aranyszegélyes jellegek gomolyogtak tova. A világnak ezt a kis sarkát, a tó körül a nagy, öreg fák között szépség ölelte körül.

önagysága a tó tükrébe nézett és halkan beszélni kezdett. Kereste a szavakat és kifejezéseket. Négy világnyelv szókincséből válogatott, azonban nemsokat törődött a nyelvtani szabályokkal. Az életéről és a múltról beszélt, de úgy, ahogy valaki másról’ közömbös idegenről emlékezik. Arcára néha mintha árnyék vetődött volna, vonásain átfutott egy-egy rángás, hosszú szempillái olykor megreszkettek, de mindez nem árult el semmit az elmondott emlékeihez tapadt érzéseiről.

Elmondotta, hogy a nagyvilágban nagyon messzire járt, nagyon magas rétegekben. Fényben és pompában’ a napsütötte oldalon. Sok esztendő óta élt távol ettől a tótól, a nagy fáktól s attól az élettől, amely körülötte folyik.

— A mult ősszel Athénben voltam. Egy ilyen ragyogó őszi napon fent a hegyen álltunk a fehér kövek között, én és a Hans. Néztük a tengert, amely a mélyben ezerszinü lánggal égett a naplementében. Hans — a harmadik férjem — akkor búcsúzott el tőlem. Másnap a tengerre szállt s azóta csak olykor-olykor kapok hirt felőle. Legutóbb azt irta, hogy menjek az ő hazájába’ a birtokára, ahol az anyja és a nővére él. Most útban vagyok, csak kiszálltam itten. Megállított, mert ez a város — mondotta s hangja mint az elhangzó húr pendiilés elhalt.

Teltek a percek s mi szótlanul álltunk s néztük amint a tó tükréből mind kisebbre szűkült az ezüstös csillogás, mert a hanyatló nap már csak a nagy fák hegyét égette s mély árnyékok borultak a j:izre ...

— La Signe — sóhajtott fel önagysága s hattyúk felé intett. — Milyen csodálatos!. .. Ezt a képet, a Tót, ezeket az öreg gesztenyefákat’ s körültük a hegyeket és mindent, ami itt van ebben a városban, soha bármerre jártam’ nem feledtem el. Sokszor álmomban is megjelent ez a kép. És láttam a fákat, a tavat és a hatytyukat. Mivel magyarázza a különös jelenséget?

— A hattyúk nagyon hosszú életűek — válaszoltam*— Igazán? És komolyan mondja ezt?

Önagysága a szemembe nézett.

— Igen.

— Ha ez igaz, — sóhajtot fel — akkor ezek közt a hattyúk közt van az is, amelyiket maga nékem akkor régen, nagyon régen elhozott.

— A hattyú akkor fiatal volt> pipe volt — válaszoltam. — Kihalásztam a Tóból egy lepkefogóval, mert akkor maga azt mondta nékem, hogy csak qJckor lesz boldog, ha a hattyú a magáé lesz. Én megszereztem magának a hattyút, mert akkor, ha sárkányt akar> azt is fogtam volna magának puszta kézzel. . . A hattyút akkor megfogtam és lovagváramba vittem. És magát, aki akkor a De Gerando falai közt volt fogságban és unalomban, onnan mint hercegkisaszszonyt kiszabadítottam és megajándékoztam hódolatom jeléül a hattyúval. Lovagváramban fényben és pompában ünnepeltük meg a nagy eseményt. Szőke hajára aranykoronát tettem és maga aranymáslit és kis csöngettyüt kötött a fiatal hattyú nyakára és közben csokoládét és tortát kínált neki. Akkor nékem maga azt mondotta, hogy igazán boldog. Engem, mint gimnázistát az ünnepség végén korbáccsal vertek meg a hattyú és maga miatt.

— Igen — sóhajtott fel önagysága• — akkor tényleg boldog voltam. Emlékszem arra at őszre, arra a nagyon szép őszre. Az ősz és a hattyúk sokáig élnek, a boldogság ellenben soha vissza nem tért, — tette hozzá önagysága, miközben hófehér kendőjét alig ámyalatnyilag szeméhez emelte. — Afar hűvös van és késő van. Nekem mennem kell. Maga itt marad a hattyúkkal. Isten vele . . .

TÚRÁN LAJOS

M élielelő cultor igénylése

Kolozsvár, október 20. A m. kir. iparügyi miniszter 187.200/1943. P. M. X. rendelete értelmében a méhészek mézbeszolgáltatás kötelezettsége mellett méhetetö cukrot igényelhetnek. Egy-egy család részére a* igénylések alapján legfeljebb 4 kg. méhetető cukor utalható ki. Méhetetö cukor igényelhető 19jS. évi október hó 29-ig.

A közellátási hivatal felhívja a kolozsvári méhészek figyelmét arra, hogy méhetető cukrot saját -érdekükben minél előbb igényeljék és ne várják be a határidőt, tekintettel az idény előrehaladott voltára. Méhetetö cukor vásárlási engedély átvétele alkalmával az Igénylő köteles Írásbeli nyilatkozatot kitölteni, melyben arra kötelez) magát, hogy minden 4 kg.-os méhetetö cukor vásárlására jogosító engedély után legkésőbb 1944. évi augusztus hó 31. napjáig közellátási célra 2 kg. kifogástalan minőségű szinmézet hatósági áron beszolgáltat.

Méhetető cukor igényelhető a városi közellátási hivatalban (Farkas-utca 4. szám

I. e-"°let 5. sz. szoba).

A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA A SZÍNKÖRBEN:

Okt. 21. Csütörtök este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfi Béla fellépésével. Rendes helyárak.

Okt. 22. Péntek este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfi Béla fellépésével. Rendes helyárak.

Okt. 23. Szombat d. u. 3-kor: Neme« Rózsa. Olcsó helyárak.

Okt. 23. Szombat este fél 7-kor: A házasságok az égben köttetnek. Mihályfi Béla fellépésével. Rendes helyárak.

Okt. 24. Vasárnap d. u. 3 órakor. Egy aap a világ. Rendes helyárak.

Okt. 24. Vasárnap este fél 7-kor: Bécsi gyors. Rendes helyárak.

Okt. 25. Hétfő este fél 7-kor: A fösvény. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusit.

Bethlen Béla gróf, Szoliek-Doboka megye főispánja, leánynevelő otthonnak adta át szentmátéi kurtáját

Kolozsvár, október 20. Vannak, akik szónoklatokkal képzelik megoldani az uj magyar élet szociális kérdéseit s vannak már hála Istennek széles e hazában s főként itt. Erdélyben, akik csendes cselekedetekkel. De ezek a csendes cselekedetek minden hangos szónoklatnál beszédesebbek s ezek nyomán sarjad az uj fagyar élet ... Ha kissé elkésve is. de egy olyan jelenségről számolunk be az alábbiakban, amelyben Isten és minden jószándéku magyar ember kedvét találhatja.

Szentmáté községben —■ Szolnok-Doboka vármegyében fekszik a község — ünnepség zajlott le az elmúlt vasárnap. Gróf Bethlen Béla Szolnok-Doboka vármegye főispánja a kolozsvári református Diakonissza intézmény rendelkezésére bocsájtotta megújított kúriáját, ahol az áldozatos lelkű diakonisszák falusi leánynevelő intézetet rendeztek be. A leányinternátusban összesen 42 falusi leányt helyeztek eb akik egytől egyig a Szolnok-Doboka vármegyei szétszórtan élő magyar családokból kerültek ki. Valamennyien 7—14 évesek s valamenynyien benn maradnak az internátusbán mindaddig, amig férjhezadó lányokká nem válnak.

A magyar lányoknak ez az uj nevelő otthona teljesen uj elgondolásokon alapul. Kezdjük például mindjárt azzal, hogy önellátásra rendezkedett be. Bethlen Béla gróf főispán ugyanis a kúriával együtt a leánynevelő intézet rendelkezésére bocsájtatt a kúria körül 30 hold prima szántóföldet is, amelyen az intézet vezetősége gyümölcsöst, veteményest, tehenészetet’ nyulászatot, len és kenaer-A HATTYÚ

— Parbleu! — kiáltott fel önagysága, amikor meglátott és megismert és megdörzsölte a szemét.

Az őszi nap aranynyilait lövöldözte a vén gesztenyefák dércsipte lombjai közé. Az ágakon a megpattant tüskés zöld burkokból barna szemek kukucskáltak a szikrázó fényességbe. A nagy fák árnyékából cserjék és bokrok dideregve nyújtogatták meztelen ágaikat, keresve a napsugár melegét. A levegőben az ősz nehéz édes gyümölcsillata áradt s a földről felszálló párázat, mint végtelenül finom fátyol lebegett a pázsit s a megfakult virágágyak felett.

Önagysága körülnézett, sóhajtott és megigazgatta vállán a gyönyörű kékrókabőrt.

— Á! de szép — mondotta magyarul majd megdicsérte az őszt, mint olyant franciául is.

— Der Herbst — válaszoltam és elsuttogtam Li Lee négysoros versét a hattyúról, a holdvilágról és cseresznyeszemű leányról, aki a tengerről vár valakit.

— Ezt a tangót írja le nekem — mondotta önagysága egyszerűen és minden tekintet nélkül a japán poétára és a költészetre. Elküldöm Hansnak, aki szintén a tengeren van és most ki tudja, merre jár a nagy vizen és a viz alatt.

— Kicsoda az a Hans< ha szabad kérdeznem?

■— Hans az én férjem, — válaszolta és elnézett a messzeségbe olyan tekintettel, amilyennel az asszonyok akkor néznek, ha a síráshoz nagyon közel állanak.

Önagysága ott állott a tó parton és nézett a messzeségbe. Néha alig észrevehetően megrándult a válla. A tó tükrén a hattyúk tovasiklottak, nyakuk pompás