Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-20 / 237. szám

1943. OKTÓBER 20.------“-------­J 5 KéietiUjsxg — Siebig Frigyes pápai kamarás halála* Ara diói ^érkezik a gyászhír, hpgy Siebig Fi gyes pápai kamarás, Ldpova-Lippa kato­likus esperesplébánosa 03 éves korában el­hunyt. Siebig Frigyes Aradon született 1880- ban. Negyven éves papi működése során B .lgérosan, Földeákon és Makón j városon tevékenykedett mint káplán, majd plébános volt Menyházán, Bakóvárott cs (Unalomban. 13 évvel ezelőtt nevezték ki Lippa plébáno­sává. Világlátott ember volt. Amerikát is megjárta. Aradon lakó testvérénél ápolták hosszas betegsége során s ott ts halt meg. Október 13.-án Aradon helyezek ör'Jk nyu­galomra. Utolsó nap „Újra sarjad az élet“ a Corvinban Bolnap : Utolsó pillanat — Ismét megnyílik a hamburgi Hansa­­egyetem. A hamburgi Hansa-egyetem fő­épületében november elsején ismét megkez­dődik az egyetemi munka. A töll félév megkezdéséig az egyetem többi kutató- és tanintézetei is munkába állnak. A beiratko­zott hallgatók száma máris meghaladja a négyszázat. — HÁZASSÁG• Hagy Piroska Éva tisztviselő és Piskolti Béla m. kir. áll. is­kolai rentes tanár> tart., határvadász hadnagy házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Felavatták Mérán a szövetkezeti vaj­gyár épületét. Vasárnap avatták fel a Mé­­ral Tej szövetkezet uj vajgyárépületét. Az ünnepélyt a Magyar Hiszekegy elmondása után Horvát György a tejszövet kezet elnö­ke nyitotta meg, köszönetét és háláját fe­jezvén ki ghéresi Balogh Vilmos dr. minisz­teri osztályfőnök, a földmivelésügyl minisz­­térum erdélyi kirendeltségének vezetője, Kárász József gazdasági felügyelő és a „Szövetség“ Gazdasági és/ Hitelszövetkeze­tek Közpotjának Igazgatósága iránt. A meg­nyitó szavak után Kárász József gazdasági felügyelő, a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének kiküldöttje, ghéresi Balogh Vilmos miniszteri osztályfőnök ne- ■ vében köszöntötte a megjelenteket. Beszédé- fi ben ismertette a vajgyár felépítésének tör- fi ténetét és fontosságát a magyar gazdasági E életben. A szövetkezet 1938-ben alakult, i Napi tejtermelése meghaladta a 3000 li­tert, évi vajtermelése pedig a 70.000 kg-t. Ez tette szükségessé régi kisméretű tej­csarnok helyett egy uj korszerűen megépí­tett és felszerelt vajgyár megépítését Ez­után Gerendt S. István a „Szövetség“ Köz­pont igazgatója üdvözölte az egybegyült közönséget a Központ és gr. Bethlen Lász­ló dr. a „Szövetség“ elnökének nevébe»». Albrecht Dezső országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt nevében fejezte ki örömét a fa­lu előrehaladása felett. Ezután Szabó Géza helybeli ref. lelkész meleg szavakban Isten áldását kérte az uj épületre. Az ünnepséget az iskolaépületben megrendezett közös ebéd követte. — Tűzharcos törzsszázad: F. hő 20-án délután 2 órakor bajtársi temetésre sora­kozó a Majális-utcai székház előtt. Pontos megjelenést kér a századparancsnok.-— Lövésznap Erzsébetbányán. Október 17-én a Wesselényi Lövész Egyesület lövész­­napot rendezett Erzsébetbányán. A fenyve­sekkel szegélyezett, jellegzetes faépítmé­nyekkel teletűzdelt községnek minden egyes lakója részt követelt magának az ünnep­ségből. A római katolikus templomban tar­tott istentisztelet után Erzsébetbánya és a szomszédos község, Kohóvölgye lakossága, valamint a felsorakozott lelkes leventék sorfala előtt vitéz Huszár Endre tábori fő­esperes, az Erdélyszerte ismert kiváló ma­gyar pap tartott ünnepi beszédet. Délután gyermekünnepseget rendezett a Wesse'ényt Lövész Egyesület, este pedig sziniegyüttes az Elnémult harangokat adta elő, Kiss László átdolgozásában. Az előadáson ném­ák a község magyar lakossága jelent - tüntetésszerü tömegben, hanem a kör­­. A hatalmas sikerrel zárult lövésznap, a magyar központoktól oly ta­­voleső heil yen, uj lövészegyesület indulásá­nak kezdőpontja volt, a magyar jövőben vetett hitnek, a nemzeti lélek erejébe vetett bizalomnak és a magyar jövő építésében való résztvenni akarásnak kifejezője. MAGYAR ARCVONAL LASSÚNK TISZTÁN! ! A kormányhoz közelálló „Az Ország" cí­mű hetilap legutolsó számában olvassuk az alábbi sorokat: „...Arról a nem túlságosan népes, de szemérmetlenül hangos csoportról van szó, mely a szellemi terrorlegények vakmerősé­gével s a terrorfiuság eszközeivel: tollal, szóval, suttogással, titokban terjesztett röp­lapok tízezreivel, a telefon könyvből, tiszti címtárból, egyesületi jegyzékből ldböngé­­szett cimekre zárt borítékban elküldözött „felvilágosító“ irataival, naclonáJista politi­kusok, közéleti, gazdasági férfiak, s a nem­zeti érzelmű sajtó munkásainak hivatalába, lakására eljuttatott, névtelen leveleivel akarta bebizonyitimi, bogy az éjféli kakas­szó elhangzott már s mindazoknak, akik hozzá tartoznak, — joguk van kilépni újból a napfényre... Kínos dolog lehet számukra a kiábrándulás, s nagyon-nagyon kellemet­len hallani ama félreérthetetlen figyelmez­tetést, amelyet Antal István intézett hoz­zájuk, mondván: „Nagyon csalódnak azok, akik már most besszre spekulálva, rendszer­változásról. vétkesekről, felelősségre vonás­ról és egyéb, 1918-ban oly sokat hallott frá­zisokról beszélnek. Nagyon nagy meglepe­tések érhetik őket, s igen-igen megégethetik ujjúkat." Ezt írja „Az Ország“ s örömmel Írhatjuk e gerinces sorok kiegészítésére az alábbia­kat: A józan magyar lelklismeret megmozdult és válaszul a szellemi terrorlegények üzel­­meire a magyar közvélemény elé állt, ugyanazzal a közvetlen módszerrel, amelyet étidig a sötétben rágcsáló patkányok a ma­guk harci módszerének tartottak fenn. Ez a magyar lelklismeret Írógéphez ült, röplapo­kat kopogott és postázott, körülbelül ugyan­azoknak elmére, akiket a besszre spekuláló lélekmérgczők már felkerestek névtelen le­veleikkel. Mindenesetre szokatlan s talán még nem is volt példa arra, hogy a nem­zeti gondolat hirdetői a másik oldal harci módszereihez nyúltak volna, azt azonban ne feledjük el, hogy olyan háborúban élünk, amelyben igen gyakran fordítják az ellenség ellen, mégpedig nagy hatással és jó ered­ménnyel a tőle zsákmányolt harckocsikat és hadianyagokat. Most a magyar öntudat és lelklismeret odaáll! a sötétség leple alátt bujkáló szel­lemi terrorlegények elé és kemény szóval olvassa fejükre a bomlasztó röpiratözönben foglalt hangzatos frázisokra azt az. Igazsá­got, amely minden magyar lélekben él s onnan ki nem beszélhetnek a magyar sorson élősködni akaró kéretlen prókátorok. Ez az, igazság pedig közismert. A magyar sorsot ml, magyarok érezzük, hordtuk annak ke­resztjét két keserves évtizeden át s hogy többé ezt a keresztet a váltunkra ne tegye a történelem, sorsunkat magunk, magyarok akarjak kezünkben tartani s annak Intézé­sébe nem tűrünk semmiféle idegen beavat­kozást. Különösképpen ne avatkozzanak be a magyar sorskérdésekbe azok, akik már egyszer csúnyán és becstelenül levizsgáztak a történelemfordulásból. A magyar lelklismeret névtelen szószólója Így, vág vissza a szellemi terrorlegények szólamaira: „A bolsl Így spekulál: ez az ország ke­ményen harcol, pusztítsuk el s akkor ezen a földön újból nüénk a világ. Hitessük el a magyar palikkal, a belső összeomlás, mun­kabeszüntetés, a, rend és a fegyelem fel­­bomlasztása békét hoz és ... az majd meg­hozza a ml békénket, a marxista békét... Ml az ilyen békefőzettől már egyszer elcsap­tuk a hasunkat. 1918-ban Pogány elvtárs, Szantuelly fivérek és a többi békehlrnökök ilyen szirénhangokat fuvóláztak. De emlé­kezni kell arra Is, hogy amikor már min­dent felhabzsoltak, amit lehetett és amiké' már a vérben, árulásban és fegyvertplenség­­ben fogyatkozó, megkisebbedő ország szorí­totta a lúdtalpaikat, szépen eltrappoltak békésebb tájak felé. Nekünk ittbagyták a szörnyű békét... A mi bőrünkre spe­kulálnak. A baloldal szorult helyzetében most hálálja meg a magyarságnak, hogy nem tekerte ki a nyakát. Most ők akarják kitekerni a magyar rend, a magyar nyuga­lom és a magyar erő nyakát.. A magyar lelkiismeretnek ez a névtelen szószólója Így végzi be fulmlnáns válaszát: „Lássunk tisztán! fis eszerint cseleked­jünk!" A névtelen levélíró sorait ezzel egészít­hetjük ki: A magyar sors legfontosabb tériyezője napjainkban a tisztánlátás és a cselekedet. Nem dialektika, nem szólam és nem propa­ganda határozza meg egyén és összesség sorsát, hanem a magatartás és a helytállás. Mindenki ellenség, aki magyar magatar­tásunk, magyar helytállásunk köreit zavar­ni merészeli. JÁMBOR ÉLET, HŐSI HALAL A szatmári római katolikus papnevelő intézet sorsáról péláátadó módon gondosko­dott Schäffler János dr. megyéspüspök. Egyházmegyéje papjainak nevére az egyik biztositó intézetnél életbiztositást kötött, az­zal a feltétellel, hogy a lelkészek elhalálo­zása esetén a biztosítási összeg d papnevelő intézetet illeti meg. A példa megható s a maga egyszerűsé­gében is a legnagyobb áldozathozatalok so­rában érdemel említést. Magyar papok, akiknek egész élete Krisztusé és az egyházé, most halálukkal is szolgálatot hoznak: dol­gos életük elmúlásával, az eddig sivár és meddő halállal is egy-egy uj téglát tétet­nek az évezredes egyház épületéhez. A szelíd papok halála igy lesz hősi halál, mert nem az elmúlásnak, hanem a megúj­hodásnak, a szebb jövendőnek útjait egyen­geti. Négyezer pengő pénzbírságra ítélt a rendőri büntetőbiró készleteinek késedelmes bejelentése miatt egy kolozsvári fakereskedőt Kolozsvár, okt. 19. A városi rendőri bűt# tetöbiróság kedden vonta felelősségre Feuer­stein Sándor, Papp-utca 66. szám alatti fa­­kéreskedőt azért, mert nem tett eleget a készletbejelentési kötelezettségnek. A 990—1939. számú miniszterelnöki ren­­ctelet szerint a zárolt készletekkel rendelke­ző kereskedők minden hónapban bejelentést kötelesek tenni készletükről. Feuerstein ké­sedelmesen tett eleget a bejelentési kötele­zettségnek s ezért az iparügyi minisztérium feljelentésére kihágás! eljárás indult meg ellene. A keddi tárgyaláson Feuerstein beismer­te, hogy késedelmesen tett jelentést készle­téről, de azzal igyekezett menteni magát, hogy megfelelő nyomtatvány nem állott ren­delkezésére s igy a kitűzött határidőre nem tudta a bejelentést megtenni. Schuller József rendőri büntetőbiró nem fogadta el a fakereskedő védekezését s a terhelt jó anyagi körülményeit figyelembe »eve, 60 napi elzárásra átváltoztatható ♦coo pengő nénzbüntetésre Ítélte Feuersteint, aki az Ítélet enyhítéséért fellebbezést jelen­tett be. A rendőri büntetőbiró kedden egyébként még több ipari kihágás és tejhamisltási ügyben Ítélkezett. Jánky Lajos, Buza-utca 13. szám alatt lakó szüesmestert 40 napi elzárásra átvál­toztatható 800 pátgö pénzbüntetésre Ítélte a rendőri büntetőbiró, mert iparjogositvány nélkül szücsipart folytatott. A büntetőbiró megállapította, hogy Jánky hasonló kihá­gásért már volt büntetve s ezért szigorúbb mértéket alkalmazott vele szemben. Polonyi Albert, Minorita-utca 1. szám alatti nyomdatulajdonos szintén iparenge­dély nélkül űzte iparát s ezért 10 napi el­zárásra átváltoztatható 100 pengő pénzbün­tetésre Ítélte a büntetőbiró. Cos tea. János, föesperes, Görögtemplom­­utca 10. szám alatti lakost, aki a Mussolini­­ut 25. számú bárház gondnoka, egyik lakója feljelentette, mert nem javíttatta ki a szennyvizleveaető csatornát s a szennylé megfertőzte az egész udvart. A feljelentés adatait mindenben igazolta a tisztiorvosi vizsgálat. A rendőri büntetőbiró 20 napi el­zárásra átváltoztatható 300 pengő pénzbün­tetésre Ítélte a görög katolikus föesperest, aki megfellebbezte az Ítéletet. Szabó Salamon József, Kályhás-utca 6. szám alatti mészárost a közellátási hivatal el'enörei „fekete vágáson“ érték. A büntető­biró a kihágást jegyzőkönyv alapján 15 napi elzárásra átváltoztatható 150 pengő pénz­­büntetésre Ítélte a mészárost. Rust. György szászfenesi lakos lefölözött tejet hozott piacra s azt nem tüntette fel a tejeskondéron. Ezért 20 napi elzárásra, át­változtatható 150 pengő pénzbüntetést ka­pott. Ugyancsak lefölözött tej árusítása miatt büntette meg Nagy Márton szászfe­nesi lakost 15 napi elzárásra átváltoztatható 100 pengő pénzbüntetéssel. • * A gyomor és a bélcsatorna alapos kitisztítására igyunk hetenként legalább egyszer reggel felkeléskor egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ keserüvizet, mert ez gyorsan és biztosan takarítja ki az emésztés salakkal telt útjait és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát! Ezer pengőjébe kerüli, mert drága fuvardíjai számolta a sót Kolozsvár, október Í9. Négy lzbeni ár­drágítás vétsége miatt került a vádlottak padjára a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság elé Székely Lajos topaszentkirályi kereskedő. A kereskedő ez év nyarán nagyobbmennyiségü sót, maja egyéb fogyasztási cikket, egységes búza­lisztet, élesztőt és sört szállított falujába, ahol mindezeket a drága fuvardíj hozzáadá­­fi sával árusította ki. így az 58 fillérben meg-I szabott EB liszt kilogramja 80 fillérre, az élesztő dekája 4 fillérről 8-ra, a só ára pedig 34 fillér helyett 50 fillérre növekedett kilogramonkint. A négy izbeni árdrágítás I miatt felelősségre vont Székely Lajos azzal védekezett, hogy a rossz ut miatt tulma­­gas fuvardíj drágította meg ennyire a ki­mért árut. A bíróság azonban nem fogadta el védekezését, mert — indokolása értelmé­ben — egyes megengedett esetekben. szá­mítható ugyan szállítási költség is az áru­hoz, de ennek mindig arányosan kell meg­osztania a különböző cikkek között. Ezzel, szemben a vádlott csupán a sónál 50 száza­lékos fuvardijtöbbletet számolt el. Az ügyet tárgyaló Bíró Lajos dr. törvényszéki bíró, egyes uzsorabiró 1000 pengő pénzbüntetést szabott ki Székely Lajosra. Viski Gyula magyarlőnal me* zárosmester tavaly újév táján két darab hité sertést 120ü pengőért vett meg Szabó Károly szamosuj­­vári lakostól. A darabonkint 300 kilogvamot kitevő sertések 4 pengős egységára tehát Itöbb, mint kétszerese a megszabott 1.88 pengős hatósági árnak. A nyerészkedési szándékkal történt sertésvásárlásért 800 pengő pénzbüntetésre Ítélte Viski Gyulát az uzsorabiróság, mig a tárgyaláson meg nem jelent Szabó Károly ügyét elkülönítet­ték. A drágán adott sertéshús juttatta uzsora­biróság elé Kiss György sólyomköl hentest Is, aki 300 pengő pénzbüntetést kapott. Lung Istvánná Indoleán Anna borsauj­­falui asszonyt tejdrágitásért it éltek el 200 pengőre, a falujabell Krisán Jánosnét pedig baromfidrágitás miatt 150 pengő pénzbün­tetésben részesítették. A közvádat Schlett Jenő dr. ügyész kép­viselte. Valamennyi ítélet jogerős. — Megnyílt a székel yudarhrilyi építőmű­vészet! kiállítás. Székelyudvarhelyröl jelen­tik: Vasárnap délelőtt nyitották meg ünne­pélyes keretek között az épltömüvészetl ki­állítást Székelyudvarhelyen' a városháza dísztermében. A Székelyföldi Művészeti Ssv kapcsán rendezett épltömüvészetl kiállítás hü keresztmetszetet ad a mai magyar építő­művészet állapotáról. A nagy érdeklődés mellett megnyílt kiállítást,. amely előzőleg már Csíkszeredán bemutattatott az Orszá­gos Irodalmi és Művészeti Tanács megbízá­sából, Csikós Tóth András rendezte. (MTI.) — Bosszúból meglopta utódját a szélnek eresztett szolgalegény. özv. dr. Eperjessy Dénesné október elsejére felmondott á hosz­­szabb ideje szolgálatában álló Molnár Mik­lósnak, aki helyébe Farkas Antal lépett be parádéskocsisnak. Az elbocsátott Molnár Miklós bosszújában visszalopakodott volt gazdájának Magyar-utca 2. szám alatti há­zába és a parádéskocsisságot öröklő Farkas Antal ruhafélével telt fehémemüs ládáját 350 pengő készpénzzel elemelte. A lopásért a kolozsvári törvényszék büntető egyesbtrá­­ja kéthavi fogházbüntetést és három évi jog­vesztést szabott ki Molnár Miklósra. Az Íté­let jogerős. — Kiszabadulása után három hónappal ismét lopásra vetemedett a megrögzött csa­vargó. Hétszeresen büntetett elöé'etü csa­vargó Gerle György, aki legutóbbi bünte­tésének kitöltése után, május 18-án szaba­dult ki Kolozsváron a törvényszéki fogház­ból. Ez év szeptember 18-án, megrögzött csavargó lelkének ösztönzésére Gerle György behatolt Selicean János Domb-utca­beli kolozsvári lakos udvarára, ahonnan né­hány darab baromfit és egy élelmiszertansz­­nyát emelt el, de a lopott holmi értékesítése közben rajtavesztett. Lehner Riehárd dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyest)Író többszörösen büntetett előéletére való tekin­tettel — Folkmann Mtídós ügyész vádbe­széde alapján — másfél évi börtönt és négy évi jogvesztest szabott ki a régi szokásától szabadulni nem tudó csavargóra. Az Ítélet jy ráckevei juhászlegény voit a Iő­­révi korcsmáros gyilkosa. Lórév községben Redősül Markó 61 éves tórrórlu koresmárost éjnek -^elején agyonverték, kirabolták, majd 'vendéglőjét felgyújtották. Két nap leforgása alatt a csendőrség elfogta a tettest, Szent­­mihályi Antal 23 éves ráckevei juhászlegény személyében, aki beismerte a súlyos bűncse­lekményt. Elfogatásakor 2400 pengőt talál­tak nála, 4000 pengőnél több volt a zsák­mánya, de a háinyzó pénzen nihát vásárolt. A nyomozás továbbfolyik, raÄ a hatóságok azt gyanítják, hogy nem egyedül követte el a borzalmas gyilkosságot, amelyért rögtőn­­itélö biróság előtt fogják felelősségre vonni, «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom