Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-20 / 237. szám

f Meghalt Romain Rolland Paris, október 19. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda közli: A kedd reggeli lapok jelentése szerint Romain Koüand francia író 77 éves korá­ban meghalt. * Meghalt egy korszerűtlen hó. A7 -"iiópai polgár — a második világháboiu < ' aza jó­ban — szinte ámulva kérdezi: Romain Rolland még élt ? ... Mert azoknak az eszméknek, amelyekét Romain Rolland egy emberöltőn keresztül hirdetett, nincs létjogosultságuk. . A francia iró pacifista volt ugyanis, fa­natikus békevágyó, de e békehirdetéáében egyszersmind hazafi is, csakhogy passziv nacionalista. Egykor eszméi közvetítésére tanári dobo­gót is kapott. A választékosán előkelő École Normale Supérieure falai között nyi­latkoztatta ki felfogását. Zene- és művé­szettörténettel foglalkozott s a német zene­­költők vonzották érdeklődését. írói életének főmodellje Beethoven volt, akiben az em­bert, a hősi lángelmét kereste. De ezt ku­tatta más alakjaiban, Michel Angeloban és Tolsztojban is, tehát nem a jellegzetes fran­cia heroizmus érdekelte. A passziv hősies­ség ideáljainak két életrajzban is hódol. Az egyiket Tolsztojról, a másikat Gandhiról irta. Sokat dolgozott, a termékenység nem ter­helte tehetségét. Nevét főleg Jean-Cristoph cimü munkája kapta a világhír szárnyára. E müve 3 részre oszlott s 10 kötetben je­lent meg. 1904—1912 között került a világ­irdalom piacára, amelynek most is becsült értéke. Színpad számára is irt, drámáiból is a pacifizmus szólamai harsogtak. Színpadi müvei a „népdráma“ sokszor bukott kísér­letét ismétlik. Egy drámája, a „Szerelem és halál játéka“ Kállay Miklós fordításában a magyar színpadokon is színre került. Az első világháború alatt Svájcba költö­zött s onnan hirdette békeigétt. Ez a ma­gatartása népszerűtlenné tette honfitársai előtt, mert defetizmusba hajló pacifizmusát veszélyesnek Ítélték. Romain Rolland távol hazájától, a genfi tó partján a nagyobb iro­dalmi munkásság helyett inkább levelező kapcsolattal élesztgette a világ minden tá­járól írogató híveiben a békeszereteíet. Egyesek szemében olyan orákulum volt, mint Voltaire. Az események nem öt igazolták. 1915-ben a Nobel-dijat is megkapta. A tekintélyes összeget emberbaráti célokra fordította.^­Jól bevall a pnn.mBgYar árucser© Helsinki, október 19. (MTI) A „Hufvud­­stadsbladet“ cimü lap JcUanty meghatalma­zott miniszter nyilatkozatát közli az uj finn­magyar kereskedelmi megállapodás jelen­tőségéről. A miniszter kiemelte, hogy a finn­­magyar árucsere igen életrevalónak bizo­nyult, mert a megállapodás értelmében máris erős forgalom indult meg a két or­szág között és e forgalom zavartalanságát egyelőre semmi sem befolyásolja. Finnor­szágban különösen hálásak a magyar ga­bona és vetőmag szállításáért, valamint a tízszeresére növekedett gyógyszerszállítás­ért, amellyel sokat segített a magyar ipar Finnországnak. A lap ismerteti a magyar árucserecikkek nagy értékét a teljes ellátás szempontjából, majd megállapítja, hogy az ismert külkereskedelmi okokon Uivül az is hozzájárult a teljes magyar árucsere jelen­tős emelkedéséhez, hogy a finn szakértők az utóbbi időben már jól Ismerték a magyar piacot. Meg utolmazzálc a hűséges gazdasági cselédekéi es fö'dmunkásokat KoLozsár, október 19. A földmivelésügyi miniszter abból a célból, hogy a gazdasági cselédeknek, gazdasági és földmunkásoknak buzdító példát nyújtson és hogy a becsüle­tes munka és hűséges szolgálat a gazda­sági munkások körében elismeiést kapjon, az olyan gazdasági cselédeket és munkáso­kat, illetve földmunkásokat, akik egy hely­ben töltött hosszú szolgálatuk során gazdá­sági cselédeknél legalább 25 évi munkássá­guk és becsületes magatartásuk által kitűn­tek, pénzbeli jutalommal és elismerő okle­véllel tünteti ki. A jutalmazásra javaslatba hozandó egyének nevét, lakhelyét és szemé­lyi adatait, szolgálati viszonyuk körülírása mellett — igazoló hatósági bizonyítványok csatolásával kell Kolozsvár város,, illetve Kolozs vármegye főispánjával legkésőbb 1^43. évi december hó 1-ig közölni. Szófia, október 19. (MTI) Bolgár hii'ata­­los helyen kedden a kővetkező jelentést tették közzé: Október 18-án ellenséges gé­pek repültek el a királyság területe felett és egyes városokban bombákat dobtak le Kolozsvár, október 19. Kokas Eszter dr. budapesti egyetemi magántanár, a leány leventemozgalom országos vezetője Kolozs­várra érkezett, hogy a kolozsvári egyete­met és főiskolát végzett nők egyesülete fel­kérésére a leány leventemozgalomról és cél­kitűzéseiről ellőadást tartson. Előadását ma, csütörtökön délután 6 órakor tartja meg a Mátyás király Diákház zenetermében. Kokas Eszter dr. szerdán délután 6 öra-SADDAK török képviselő a „Journal de Geneve“ egyik nemrégi számában igen figyelemreméltó cikket irt Török­ország balkáni politikájáról. „Le akar­juk szögezni’ — állapította meg cikke bevezetésében — hogy Törökország kül­politikája. nem hazárdjáték. A török ma­gatartás alapja nem a kedvező pillanat, kivárása, hanem az ország életfontossá­gú érdekeinek szemmeltartása. Ha Tö­rökországnak a háborúba való belépése a szövetséges hatalmak balkáni partra­szállásától függene — miiét azt egyesek állítják — feltehetjük a kérdést: miféle előny származnék Törökországra nézve a háborúba való belépésből? Semmi sem természetesebb, — Írja a továbbiakban — mint hogy Törökország érdeklődéssel figyeli a balkáni helyzet alakulását. De mindenki tudja és bolgár szomszédunk is meg van győződve arról, hogy Törökországnak itt nincsenek terü­leti követelései. De az is tény: Törökor­szág számára, hogy a Balkán a legfonto­sabb biztonsági övezet.“ Saddak cikke ezután nyomatékosan utal arra, hogy Törökország visszautasít minden olyan törekvést, amely már most igyekszik határokat rajzolni és hatalmi csoportosulásokat alkotni — legalább is tervben — a Balkánon. Majd megállapít­ja’ hogy Törökország legfontosabb célja ebben a térségben annak elkerülése, hogy valamelyik nagyhatalom befészkel­hesse magát ezen a területen és teljesen befolyása alá keríthesse ezt a területet. Saddak cikke csak Törökország balká­ni politikájáról beszél, de a cikx szelle­me igen jellemző a mai török külpoliti­ka egész vonalvezetésére. Az a nagy jó­zanság és mértéktartás, amely Ankara balkáni politikáját Saddak cikkének tük­rében jellemzi, zsinórmértéke Törökor­szág világpolitikai helyezkedésének. A török köztársaságnak ma geopolitikai szempontból fontos kulcshelyzete van a Földközi-tengeri térség keleti partjain és a Közelkeleten. Törökországot a szö­vetségi és baráti szerződések egész rend­szere fűzi össze a világgal s ennek a messze szétágazó, néha egymással hom­lokegyenest ellenkező tendenciájú ere­dőkből összetett diplomáciai hálónak van észszerüsége. A mai török külpolitikát meghatározó szerződések sorát a Szovjettel 1925 de­cember 17-én megkötött barátsági szer­ződés nyitja meg. Ezt követi az 1934 feb­ruár 9-én aláirt Balkán-paktum, amely­nek gyakorlati jelentőségét a most folyó háború eseményei teljesen megszüntet­ték. 1937 júliusában csatlakozott a saada­­badi egyezmény révén Törökország a kö­­zelkeleti államok: Irán’ Irak és Afga­nisztán szövetségéhez, amelynek rendel­tetése egy öncélú közelkeleti politika ki­építése lett volna. A mostam háború ese­ményei ennek az egyezménynek jelen­tőségéi is elseperték —- a Közelkeleten bekövetkezett nagy változások: Irán és Irak angolszász-szovjet ^megszállása ré­vén. 1939 ben három fontos egyezmény megkötése jelzi, hogy a török külpoliti­kának reálpolitikai adottságokkal kell számot vetnie. 1939 május 12-én Angliá­val, junius 23-án Franciaországgal, majd október 20-án e két nagyhatalommal köt együttes szerződést Ankara. Ennek az egyezmény rendszernek gyümölcse a Alexandretle-i szandzsák visszacsatolá­sa Törökországhoz• Az egyezmények so­rát követi a Bulgáriával kötött barátsági szerződés (1941 február 2-án) és végül és gépfegyverrel tüzet nyitollak. Skoplje külső negyedeiben néhány ház összeomlott. A polgári lakosság körében néhány személy meghalt, néhányon megsebesültek. kor a Szabadegyetem e’.őadássorozr Iában tartott rendkívül érdekes népszerűsítő tudo­mányos előadást „Az emésztés és felszívó­dás élettana“ címen. Előadásában rávilágí­tott arra, miként gondoskodik a szervezet arról, hogy megfelelő időben, ' megfelelő mennyiségű emésztőnedv álljon a szervezet rendelkezésére. Ez a tárgykör ugyanis Ko­kas Eszter dr. tudományos munkásságának egyik fö tei'ülete. 1941 junius 12-én a német-török barát­sági szerződés. E szerződések mindenike kötelezettsé­geket hárít az első világháború romjain felépült uj Törökországra s csak Ankara nagy józanságára és diplomáciai ügyes­ségére vall, hogy messze szétágazó köte­lességeinek rendszerében folytatni tud­ta Kemál Atatürk politikáját és Török­országot nemcsak meg tudta eddig óvni a háborútól, hanem Közelkelet legfonto­sabb államává emelte. A Sévres-i békediktátumban darabok­ra tördelt Törökországból Törökország­nak meghagyott Anatolia útját a törté­nelemben Kemál Atatürk politikai nagy­vonalúsága határozta meg és szabja meg ma is. Amióta a török történelemnek e nagy férfiúja megbuktatta VL Mehmed szultánt (1922h 1923-ban a lausanne-i konferencián békés utón hárította el a megcsonkított Törökország felől az ide­gen beavatkozásokat és 1924-ben a kali­­fátust is megszüntette, majd megszaba­dította a török földet a görögöktől — a nemzeti Törökország azelőtt elképzelhe­tetlenül vakmerő ujitások és reformok kohójában izzott, olvadt és alakult újjá a török lélek. A keleti fatalizmus és tu­nyaság ingoványából a török lélek is fel­­emelkedett a szellemiségnek arra a fo­kára, amely az ezeregyéjszaka tündérvi­lágának álmodozásából az kiléphetett a XX. század életének valóságai közé és azok között meg is tudta állni a helyét, 1938-ban meghalt a török újjászületés megteremtője, de nemzeti politikájának alaptétele megmaradt. Ez mindössze ennyi: ,,Anatoliát hosszú ideig meg kell óvni a vérveszteségtől.“ Ez a kemáli gon­dolat a mai Törökország politikájában úgy jut kifejezésre’ hogy a török nemzet egy-két nemzedéken át nem gondolhat imperialista politikára. S ennek a politi­kának legszembeszökőbb eredménye az, hogy amig 1923-ban a török köztársaság lakosainak száma 13 millió volt, az 1940- évi török népszámlálás már 4.800.000 lé­lek többlettel 17.800.000 törököt tart nyilván. A lakosság természetes szapo­rodása évente 450.000 újszülött. S a tö­rök föld még a mai kiterjedésében is 40 millió embert tud eltartani! S ez a 40 millió török nemcsak vágyálma Kemál Atatürk politikájának, amelyet utódja Izmet Inönü elnök is folytat és ápol, ha­nem a török sors reálpolitikai célja is. Ezért vállalta Ankara a nemzetközi szerződések hatalmas és bonyolult rend­szerének kötelezettségeit magára, ezért egyensúlyozza az egymással homlok­­egyenest ütköző érdekek útvesztőjében bámulatraméltó sikerrel, mert a nemzet­közi kapcsolatok nemcsak kötelességeket jelentettek, de előnyöket is kínáltak. Így sikerült Törökországnak honvédelmét erőteljesen kiépíteni; iparát, mezőgazda­ságát fejlesztenie és a világversenyben számottévő tényezővé emelnie, s vasút­hálózatának, repülőtereinek kiépítésével szervesebben bekapcsolódnia a világ vérkeringésébe. Egy bizonyos: Törökország kulcshely­zete a Földközi-tengeri térség 1 keleti partján abban a pillanatban újra az ér­deklődés és az érdekek gyújtópontjába került, amikor Portugália engedve az angolszász nyomásnak támaszpontul en­gedve át az Azori-szigeteket. Saradzsoglu külügyminiszter 1939 ben még sikerrel küzdött meg Moszkva nyo­másával és azzal a követelésével, hogy török területen támaszpontokat nyerjen. De most> amikor a moszkvai sajtó már szemére veti Ankarának, hogy semleges­sége egyoldalú, a török földön dúló ideg­­háború uj fejezethez érkezett. És a moszkvai értekezlet megkezdésé­nek óráiban bizonyára Ankarában is nagy kérdőjelek rajzolódnak a politikai láthatárra: Vájjon máról-holnapra nem történik-e valami, ami megbonthatja a nemzetközik egyezmények eddig jól és szerencsésenI kiegyensúlyozott rendszerét úgy, hogy a\ háború vas csizmája átlépje a féltve őr-1 zott török határokat? A magyar nemzet nagy érdeklődésselj figyelemmel és meleg együttérzéssel ki-j séri a török testvérnép sorsának további1 alakulását az idők sodrában-Vitéz Béldy Alajos altábornagy Sensiszentgyörgvön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán Sepsiszentgyörgy, okt. 19. (MTI) Vitéz Béldy Alajos altábornagy hétfőn Sepsi­­szentgyörgyre érkezett. Fogadására az állo­máson megjelentek a katonai_ és polgári elő­­‘ kelöségek, köztük Szent-Iványi Gábor drj főispán. Kivonult a leventék diszszázada. Vitéz Béldy Alajos kedden megtekintette ad leventeotthont és a sportpályát, majdi Eresztevénybe utazott, ahol megkoszorúzta a Gábor Áron emlékművet. Az altábornagy, ezután a kézdlvásárhely—kovásznál leven­­körzetek megszemlélésére indult, és a szem­le befejeztével visszatért Sepsiszentgyörgy re. Idejében meg Leli leütni az ipari nővények termelési srerrötlését Kolozsvár, október 19. Az ipari növények kötelező termelése tárgyában kiadott kor-j mányrendelet jelentékeny kedvezményeket biztosit azoknak a termelőknek, akik terme­lési szerződéseiket az év végéig megkötik., A m: libán igen sok termelő termelési szer­ződését később kötötte meg, amikor is a-t szállítási nehézségek miatt a vetőmaggal! való ellátás idejében már nem volt lehetsé­ges. Ezért a termelési szerződések megkö­tésénél a szigorú határidő megállapitaro' nemcsak a közérdeket, hanem a termelőt érdeket is szolgálja, mert csakis a kellő­­időben történő szerződéskötés teszi lehe­tővé a jobb lebonyolítást, a vetőmaggal valói zavartalan ellátást, végeredményben tehát! a jobb terméseredményt. (MTI.) KaBulla — a halál -raroMj Amszterdam, okt. 19. (MTI) A Néme® Távirati Iroda jelenti: j Kalkuttái Reuter-jelentések szerint a ha-j 1 álesetek száma az elmúlt héten Kalkutta^ ban 2145 volt, mig az előző héten csak 1967-, Szeptember 19-töl október 17-ig együttvéve 7249 halálesetet jelentettek, vagyis hete«-' ként átlag 1812-öt. Fráter Györgynek szobrot állítanak Nagyváradon Nagyvárad, okt. 19. (MTI) Nagyvárad várj ros közönsége a vallás- és közoktatasügyti minisztérium anyagi támogatásával felállít­ja Nagyváradon a város egykori nagynevű püspökének, az önálló Erdélyt életrohivo hatalmas államférfinak, Fráter Györgynekj egészalakos szobrát. Nagyvárad a szobon-i mü elkészítésével Győry Dezső szobrászmű­vészt bizta meg, akinek szobortervét az Or­szágos Irodalmi és Művészeti Tanács már ei is birálta. A szobor felállítására' előrelátha­tólag a jövő esztendőben kerül sor. Halállal büntetik Görögországban az árurejtegetö élelmiszerárusokat Zágráb, október 19. (MTI). Athéni je­lentés szerint a görögországi katonai fő­­parancsnok rendelete értelmében azokat az élelmiszerárusokat, akik áruikat a közfogyasztás elöl elvonják, fegyházbün-i tetéssel, vagy súlyosabb esetben kötéli általi halállal büntetik. % — Egy hadiüzem! magyar muukáseaj! folytatott beszélgetésről közöl érdekes, srf-Ü nes riportot a Magyar Katonaujság leg­újabb száma. Ezenkívül a páncéltörő ágyú­ról és a légvédelmi tűzfegyverekről, tüzé­reink kiképzéséről, valamint a magyar nép­művészetről közöl sok fényképpel illusz­trált közérdeklődésére számot tartható cik­keket. A Magyar Katonaujság ára — a 1®* oldalas képes Tábori Újsággal együtt —j változatlanul 10 fillér. Mindenütt kapható!1 Jó ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ U25LEXMEN ET.N EK Kokas Eszter dr. budapesti egyetemi tanár, a ieánylevente-mozgaiom országos vezetője ma tartja meg kolozsvári előadását Hivatalos bolgár jelentés az ellenséges légitámadásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom