Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-17 / 235. szám

1.943. OKTOBER 17» 1 KtlfTlUdSUG HSHKSES MAGYAR ARCVONAL MAGYAROK 4Z ÁLLÓSZEKBEN Egy uj népi költő jelentkezett a nyáron az irodalmi porondon, Neve Cserhát József. Nyírségi fiú. Szülőföldje tájait és embereit émekelte meg „Kilépünk az állószékböl“ ci­­mü rapszódiájában. Most nem méltatjuk a fiatal költő lelkének; különös izzását, nem hivatkozunk érdekes egyéni látásmódjára,, nem értékeljük nyelvezetének sodró erejét, képeinek hatalmas távlatát. Csak a tényt említjük meg: egy uj, fiatal népi költő ko­pogtatott a magyar szellemi élet kapuján nagy figyelmet érdemlő alkotással. Azt is meg kell említenünk, hogy jelentkezését igen kevesen fogadták figyelemmel és sze­retettel, még kevesebben méltánylással és elismeréssel. Különösen meglepő, hogy épp ázok Iiallgatták el ezt az érdekes és figye­lemreméltó költői alkotást, akik a, „népi“ irodalom hivatott és hivatalos szószólói. Jellegzetes tünet ez a mai magyarországi szellemi életben, amelyet a testületi és kasztszellem hovatovább egyes kiválasztot­tak, egyes jogositványosok állandó vadász­­területévé tett. De épp ily jellegzetes az is, hogy a tisztaszávü és tisztabeszédü, magya­rul látó és iró Cserhát Józsefet, a ma még névtelen fiatal népi költőt a marxista oldal részesítette nagy figyelemben. Ott siettek észrevenni a nyáron megjelent versesköny­vet, persze egyáltalán nem azért, hogy el­ismerjék és méltassák, hanem inkább azért, hogy belerúgjanak és leginkább azért, hogy a tiszta magyar szellemiségnek ezt a meg­nyilatkozását felhasználják egy igen céltu­datos ideológiai kirohanásra. Ennek a kiro­hanásnak lényege az, hogy a marxista oldal olyan kérdésben, amely alapjában véve csak a magyar szellem ügye, újra előtérbe tolakodott a maga nem magyar, hanem nemzetközi és nyugodtan mondhatjuk: ma­gyarellenes dogmáival s egy ostoba táma­dásban újra és újra hivatkozni mer a szel­lem szabadságára. Az történt ugyanis, hogy Cserhát József verskötetével foglalkozott a nemzeti alapon álló magyar munkásság lapja, az „Uj Ma­gyar Munkás“. A „Népszava“ ezévi 206. száma nekiugrott a cikknek és a maga kis kirohanásával olyan síkra terelte a verskö­tet ügyét, amely sik igen messze esik egy­részt az Irodalmitól, másrészt még távolabb van a magyar ügyek magyar szemléletétől. A „Népszava“ gazdasági problémákra hi­vatkozik ott, ahol annak helye nincs s a nemzeti alapon álló magyar munkásság cél­kitűzéseit azzal a gálád gyanúsítással véli elintézni, hogy ha tőlük függene, a magyar dolgozó „élete végéig nem enne egyebet száraz kenyérnél, de szellemi táplálékról ide­jekorán gondoskodni kell.“ Nem a mi hivatásunk, hogy a nemzeti érzésű magyar dolgozók mozgalmát az ilyen gyanúsításoktól megvédjiik, de az egész magyar közvélemény Ítélete alá tartozik a „Népszava“ cikkének következő mondata, amely nem csak a magyar munkásság ma­gyar szervezetét, hanem a nemzeti gondo­latot és a nemzeti célkitűzéseket üti arcul: „A szellemi maszlagtól clandalitott ifjú­ság megfeledkezik követeléseiről és jogai­ról és örül. hogy az állószéket járommal cserélheti fel.“ Népi, magyar oldalon született egy vers­kötet. A „Népszava“ 206. szárnál)»,n közzé­tett kirohanásból azt lehet kiolvasni, hogy a nemzeti alapon álló magyar munkások lapja a fiatal népi költő könyvét szellemi táplálékul ajánlotta a magyar do'gozólcnak. A marxista gondolatvezetés sietett megra­gadni az alkalmat arra, hogy a kínálkozó szójátékot kiaknázza s Cserhát József köny­vét ürügyül használja fel arra, hogy a ma­gyar és nemzeti érzésű munkásság célkitű­zéseinek összességét járomnak, szolgaság­nak bélyegezze. Es sietve jegyzi meg: „Az ifjúság, a fel­világosult, gondolkozó és igazi szel'emmel táplálkozó If júság tisztában van azzal, hogy az Igazi szellem semmiféle elnyomást nem tűr.“ Szép mondat, tagadhatatlan, csak épp na­gyon gálád mondat. Elemezzük csak ma­gyarul: A nemzeti gondolattól távolálló s azzal szembehelyezkedő ifjúság, amely egyedül üdvözítő táplálékul Marxot tekinti, tisztában van azzal, hogy a szakszervezeti nemzetközi felfogás soha alá nem veti magát a ma­gyar, nemzeti érzéseknek. Erről van szó Népszaváéknél, ahol a ma­gyar nemzeti szellemet járomnak és elnyo­másnak érzik s hirdetik, kiemelve, hogy a nemzetközi marxista szellem szerencsére szabad és nem tűr „semmiféle elnyomatást“. A türelmes magyar lé’eknek tudomásul ' kell vennie, hogy a magyar földön, a ma­gyar életben ennek a földnek és életnek ’ legsajátosabb érzése, tudata, akarata járom és elnyomás, amellyel szemben ott van a szellem és akarat igazi szabad birodalma: & a nem magyar, a nemzetközi, a zsiuo \ marxizmus. Ş Eljutottunk tehát ezzel odáig, hogy most É már tisztán lássuk a marxista oldal felfo­gását:. csak a szákszervezeti elet, csak Mar* tanai jelentik az igazi szellemi sza­badságot- Ugyebár, amikor ily nagy hord­erejű igazság nyilvánvalóvá válik, nem ép­pen ildomos csendesen megjegyezni, hogy jól ismerjük a lélek marxista „szabadságát.“ Ez a „szabadság“ ugyanis mindent megkö­vetel és áldozatul vesz azért, hogy a tan, az elv, a dogma, a Talmudnál merevebb és zordonabb marxista ideológia a maga teljes sivárságában győzebnet arrasson és a dol­gozók milliói főúri életmódhoz juttassák az elvtársak egy kiválasztott élcsapatját, a népbiztosokat, a leninfiukat és a politnuko­­kat. A lélek marxista „szabadsága“ már megnyilatkozott mindenütt, ahol ez a lan megvalósult és levizsgázott. Ha a lámpavas, a gaidesz és a tarkólövés vívmány az em­beriség életében, úgy ezt a vívmányt látjuk a marxista szellem „igazi szabadságának“ csúcsteljesítményeként. Ezzel szemben járom és szolgaság a nem­zeti gondolat, amely a rendet, biztonságot és nyugahnat épp annak érdekében akarja megőrizni, hogy a valóban meglévő szociális kérdések és feladatok megoldása e rekviri­­tuniok mellőzésével az egész magyar nép és társadalom egyetemes szellemi és anyagi jóléte felemelkedéséhez vezessen. A két felfogás között nagy a különbség s még nagyobb a módszerek között. Igen Ízetlen és ízléstelen vakmerőség épp nemzetközi, marxisla oldálról hirdetni a szellem „szabadságát" és lekicsinyelni azt a másik szellemet, amely oly sok vért, köny­­nyet és életet áldozott már egyetlen foga­lmáért: a szabadságért­• iv'Iîjţ'î“ i'Wi«*­Most, amikor harcban állunk a marxizmus talajából kinőtt bolsevizmussal, példátlan szemérmetlenség a marxizmus Jól ismert, le nem tagadható szellemi nyűgeit a magyar lélek és szellem legszentebb fogalmának, a szabadságnak nevével illetni. Es ha valakinek ki kc9 tépnie az áüöszék­­ből. az épp a magyar munkásságnak az a rétege, amely nemzetköri jelszavaktól, ide­gen dogmáktól megfertőzött lélekkel még ma is ott topog a marxizmus állószók ében, Akármit Is Ir és mond a „Népszava“!... APASZÍV Szolnok- Doboka vármegyéből az idén is sok magyar gyermeket vittek nyaralásra az anyaországba. Főleg a garam- és ipolyiöl­­gyi református gyülekezetek adtak otthont ae erdélyi gyermekeknek. A kis erdélyi ma­gyarok testben és lélekben megerösödwi érkeztek vissza az üdülésből. Sőt sokan el­nyűtt kis ruháik helyett uj öltözékben, vi­seltes cipőik helyett uj lábbeliben tértek haza a szülői házba. Fagyon sokan aján­dékokat is hoztak, jeléül a vendéglátók jó szivének. A gyermekek kísérői elmondják, hogy a vendéglátó családok alig akarták elengedni a dédelgetett erdélyi emberpalán­tákat és a gyermekek is nehéz szívvel hagyták el a nyaralás színhelyét. Rigó Jó­zsef mezökirályházi községi bírónak két legkisebb fia Kissáró községben nyaralt, akiket úgy megszerettek a vendéglátók, hogy örökbe akarták fogadni őket. Megható hangú levelet küldöttek a szülőknek, aki­ket biztosítottak, hogy tisztességben felne­velik a gyermekeket. A tizgyermekes bíró azonban azt válaszolta, köszöni a szives ajánlatot, de a gyermekektől nem szakad el. Noha a jó Isten tízzel is megáldotta, nem JUTALOM: 600.000 P FŐNYEREMÉNY: 400.000 P BMBW <4 200.009 P, 100,999 P 75.000 P 00.009 P sib, ilb. SIESSEN vegyen amíg lehelt, OSZTRLYSQRSJEGYET Sors,jegy árak osztályon' ’ni: Nyolcad 5, Negyet. 19, Fél 20, Egész 40 P. Húzás: október 16. tud egyikről sem lemondani. Ahol nyolc gyereknek van kenyere, akad ott még be­tevő falat a kilencediknek és a tizediknek Október 25-én kezdődik Kolozsváron a román társadalombiztosító törvény szerint {•sokat szerzett személyek összeírása Kolozsvár, okt. 16. A belügyminiszter a román társadalombiztosító törvény szerint jogokat szerzett személyek össze­írását és nyilvántartásba vételét ren­delte el. A miniszteri rendelet alapján Kolozsváron október 25-én kezdődik az összeírás betűrend szerint a közigazga­tási kerületi kirendeltségeknél. A je­lentkezések rendje a következő: 1., II. és V. kerületben: október 25-én aa A, B és C betűsök, 26-án a D, E és F, 27-én a Gr, H, I és J. 28-án: K, L, 29-én az M, N, Ny, 30-án: O, P, R, no­vember 2-án: S, Sz, 3-án: T, U, 4-én: V, Z, Zs betűsök. III. és IV. kerületben : október 25-én: A, B, 26-án: C, I), E, 27-én; F, G, Gy, 28-án: H, I, 29-én: J, K, 30-án: L, M, november 1-én: N, Ny, 2-án: 0, Ö, P, 3-án: R, S, 4-én: S, Sz, 5-én; T, U, 6-án: V, Z, Zs betűsök jelentkeznek. A jelent­kezésnél mindenkinek be kell mutatnia a szerzett jogai igazolásához szükséges iratokat, biztosítási könyvet, nyugta­könyvet, biztosítási lapot stb., továbbá a román megszállás alatt esetleg telje­sített katonai szolgálatot igazoló okmá­nyait. A húsz munkavállalónál több alkal­mazottat foglalkoztató vállalatok alkal­mazásában álló egyéneknek nem kell je­lentkezniük a kerületi kirendeltségek­nél, mert összeírásukat az üzem, yagy vállalat telepén ejtik meg. ___ Hatezer pengő — egy fUrdőnadr Ágért Kolozsvár, okt. 16. 1941 julius 22-én Lobi Izsák évek óta fennálló kolozsvári rőfősüzletében, a Wesselényi Miklós­­utca 10. szám alatt, Rosmann Oszkár egy gyapjufürdőnadrágot vásárolt fiának 6.40 pengőért. A következő nap 12 pengő 90 fillérért adtak el egy hasonló fürdő­­nadrágot Grünwald Ernő bányamérnök­nek. A két vevő ismeretségben lévép hamarosan rájött a százszázalékos árkü­lönbözetre s Grünvvald mérnök bűnvádi feljelentést tett a rőfös ellen. A vizsgálat során megjelent rendőr­tisztnek Lobi Izsák nem tudta előadni a kifogásolt számlát, de ígéretet tett, hogy másnap beszolgáltatja. Lobi egy másik ügyfelének, Müller nagydiszuódi textilüzemének számlája alapján Albert Nándor helybeli nyomdásznál néhány darab nyomtatványt rendelt. Ezeknek egyikét különböző tételekkel kitöltötte. A tételek közt szerepelt, természetesen 3 az eredetinél lényegesen magasabb ára­kat tüntetve fel, az a fürdőnadrág­­száilitmány is, melyből Grünwald mér­­nököt kiszolgálták. A számlát ezután ) Lobi átódta könyvelőjének. Kertner Ká­rolynál?:, hogy az akkor érvényben lévő s még a katonai közigazgatástól meg­állapított 25 százalékos haszonkulcsnak megfelelően számlázza rá az eladási árat. Az ekként elkészült hamis számlát £ Lobi Izsák beszolgáltatta a rendőrsé­gen. A rendőrtiszt azonban felfedezte a hamisítást. A vizsgálat alapján Lobi Izsák és Kertner Károly ellen, mint tet­testárs, Albert Nándor ellen bünsegédi bűnrészesként indult eljárás. Az uzsora­­biróság azonban nem látott árdrágítást fennforogni és felmentő Ítéletet hozott. A számláb am isitás ügyében Ítélkező törvényszék a fennforgó magáuoldrat­­.hamisitást az uzsorabirósági tárgyalás alapján Ítélt jellegűnek bírálta el, mely­ben a vádlottat már felmentették. A törvényszék határozatát az ügyész meg­fellebbezte. így a tovább dagadó ügy­­okiratcsomó a becsatolt vitás fürdőnad­rággal együtt felkerült az ítélőtábla asztalára. Az Ítélőtábla büntetőtanácsa, Fülöp Kálmán táblabiró elnöklésóvel szombaton tárgyalta a fellebbezést.1 Minthogy az ügyészi fellebbezés a bün­­társi és bűnsegédként minősített másod és harmadrendű vádlottra, — akik ta­gadták, hogy Lobi Izsák bűnös tinimét sejtették volna — nem terjedt ki, a tábla csak a számlahamisitó Lobi Izsák felett Ítélkezett. A másodfokú biróság álláspontja sze­rint a kérdéses ügy nem bírálható el ítélt dologként, amennyiben az uzsora­­biróság csupán az árdrágítás fennfor­gása tényében határozott. Minthogy a számla büntetőjogi szempontból is ok­iratszámba veendő, a magánokirathami­­sitás ténye kétséget kizáróan fennáll. Az ítélőtábla ennek megfelelően magán­­okirathamisitás vétségét állapi tóttá meg, amiért 6000 pengő pénzbüntetésre Ítélte Lobi Izsákot. A vádat képviselő Poseh Rudolf dr. főügyészhelyettes a minősí­tés enyhe volta miatt, a védelem viszont felmentésért semmisségi panasszal élt. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA A SZÍNKÖRBEN: Okt. 17. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Bécsi gyors. Rendes helyárak. Okt. 17. Vasárnap este fél 7-kor: Arany­­virág. Rendes helyálak. Okt. 18. hétfő este fél 7-kor: Aranyvirág. A Tizes Szervezet előadása Jegyeket a gépzfór nem árusít. Színházi napló Kemény János báró, a kolozsvári Nem­zeti Színház főigazgatója most fejezte be erdélyi tárgyú színdarabját. A társadalmi kérdéseket tárgyaló darab még ebben a srinlévadban bemutatásra kerül a főváros egyik előkelő színházában. Kemény báró színdarabja előreláthatólag' Kolozsvá­ron 1» szinrekerüL A kolozsvári Nemzeti Színház vilá­­gositásához szükséges kiegészítő berendezés, amelyet a kultuszminisztérium Olaszország­ból rendelt meg, megérkezett Budapestre. Már útba is indították Kolozsvár felé s hétfőn megkezdik a felszerelését. A legkor­szerűbb világositó készülékek felszerelése természetesen hosszabb időt vesz igénybe, de most már mégis valószínűnek látszik, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház nem­sokára megnyitja kapuid Szabó Lajos „Vibarlámpás“ című szinjá­­tékának szereposztása megtörtént. Minden szerep a legjobb kézbe került s már a próbák is megkezdődtek. A népi tárgyú szín­játékot maga a szerző rendezi, akinek ez lesz a legelső rendezése. A Nemzeti Színház igazgatósága a székelyföldi művészeti évvel kapcsolatban már összeállitotta műsorát, amellyel a na­gyobb székely városokban vendégszerepelni fog. December elején Nagyváradon vendég­szerepei a kolozsvári Nemzeti Színház opera* együttese. M ol t e r Károly örökmozgó“ című vig já­tékának fővárosi bemutatója október 23-án lesz. Amint már megírtuk, Molter Károly vlgjátéka még ebben a sziniévadban szinre­­kerül Kolozsváron is. A fővárosi bemutatón résztvesz Kemény János báró, a kolozsvári Nemzeti Szinház . igazgatója is. A darab díszleteit a fővárosi előadáshoz Jaschik Almosné, a kolozsvári előadásét Fíglár Géza, a kolozsvári Nemzeti Szinház fiatal tehetséges díszlettervezője tervezte. Nagy nyugtalanság uralkodik Argentínában a kormányválság miatt Newyork, október 16. (Búd. Tud.) Mmt a Newyork Times jelenti Buenos Ai résből, Argent» nób&n nagy nyugtalaovóg tsţwwe.. ta Iható a politikai válság miatt. A fnnműii helyzetre vatló tekintettel a kormány erőse» felfegyverzeít elit csapatokat v«*t Ssspe. A főváros rendőrségét megerósitsUék ósi a megbízhatatlan közt.isztvíseiökbt htbuAyim­­ték. Számos, politikailag uwrgfcdrirriaßan egyént, letartóztattak. A hat-ósAgt* külföldi újságírók és más gyaans sxexnéiy«*- t*sefon­­beszél getésetaak saiţxrm éftajArx; at

Next

/
Oldalképek
Tartalom