Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-15 / 233. szám
4 KnmUJSXG ms. OKTÓBER 15. A visszatért területek közművelődési egyesületeinek munkaközössége vállalja a jövő minden feladatát Sxékelyfaldí UullurbásíyáU Ha a Székelyföldön a közelmúltban valami lélekmérgező áramlat ellensúlyozása miatt fokozottabb szükség volt a nemzeti gondolat, a nemzeti öntudat ápolására, a papok felekezeti különbség nélkül mindig az első arcvonalban dolgoztak. Amikor a reménység mécslángja halványabban pislogott, mert hosszú volt az éjszaka és nehéz a virrasztás, ők élesztgették a mécslángot a templomokban, az iskolákban és a maguk kisebb vagy nagyobb hatáskörében■ Hűséges őrei és mikor a szükség úgy hozta magával, védői voltak a templomoknak és az iskoláknak• ' Észak-Erdély visszatérése, a boldog hozsannák elcsendesülése után a papok mint az ifjúság szellemi és lelki irányitói az elsők között voltak, akik reáeszméltek, hogy a 22 esztendő alatt folytatott munkát, ha járhatóbb utón haladva is, de ugyanazzal a kitartással, törhetetlen akarattal kell folytatni. Ez a reáeszmélés vezetett a gondolathoz, hogy milyen szüksége van az ifjúságnak a templom és iskola mellett, az ezeken kívülálló, de velük közös lelki egységben álló szellemi továbbfejlesztésre, lelki gondozásra- A legtöbb székely községben ezek a meglátások voltak a rendre épülő kulturházak pillérei. Hosszú volt az ut és fáradságos, ami az elgondolástól a tervvé érésig és attól a cél megvalósitá'sához vezetett. De most már mint a szellemi közösség apró bástyái állnak a székely községekben a kulturházak. A szegényebb községekben is, ahol lassabban gyűltek ösSze a fillérek, már folyik az építő munka. Az újságok hírei között mind gyakrabban olvasunk kulturházfélszentelésről. ' Szeptember első napjaiban a homoródvölgyi Abásfalva községben, országzászlószenteléssel egybekötve avatták fel az uj kulturházat. A ragyogó szeptemberi reggelen az abásfalvi templom harangja uj munka kezdetét jelezte. Az elindulást még kifejezőbbé, szemléltetőbbé tette az a néhány apró emberpalánta, akiket Józan Miklós unitárius püspök aznap keresztelt meg és meginditóan szép, az érzések kristálytiszta mélységéből előtörő szavaival áldott meg, hogy ma d méltóan vegyék ki részüket a nemzeti munkából. . Akik ott voltak a templomban, mindnyájan éreztük, milyen felemelő érzés rejlik abban a tudatban, hogy a nagy világégés lelki zűrzavarában, mialatt országok, városok, századokra visszanéző műemlékek semmisülnek meg, Székelyország egy kis sarkában építő, jövőt készítő munka fßlyik. A Székelyföldön még fokozottabb jelentősége van minden tető alá került kulturháznak, hiszen itt a B a rth a Miklós, az Ugrón Gábor szülőföldjén még nagyobb küldetés vár a lelki bástyákra. A templomok, az iskola tanításai melíett arra hivatottak, hogy elsősorban is nemzeti értékeink emlékét ápolják, hogy tanításukat belevéssék a Telkekbe, hiszen sohasem volt még talán olyan nagy szükség a független, történelmi magyar szellemre, mint most, amikor annyi ellenség vesz körül és amikor könyörtelenül ki kell tépnünk az ősi földből az itt-ott kikelt mérges palántákat. A kulturházakra, a templom és iskolánkivüli tanításra hárul a feladat, hogy a két nagy székely függetlenségi harcos szellemi örökségét gondozza. Küzdelmes pályafutásuk, nemzeti munkájuk ismertetése már elég ahhoz, hogy az uj nemzedék ráeszméljen emberi és politikai nagyságukra. Nem szabad vétkes közönyösséggel megfeledkeznünk arról, hogy ők voltak az elsők, akik rámutattak a székely ség értékes tulajdonságaira, akik az elszigetelt Székelyföldet annak idején a székely vasúti vonal kiépítésével megközelíthetővé tették és ezzel mind kulturális. mind gazdasági fejlődését elősegítették. Nem szabad egy pillanatra sem. megfeledkeznünk arról, hogy mindaz, ami a különböző sorsváltozatok alatt a magyarság életében jelentős esemény volt, elkezdve az FMKE megalapításától, amelynek elgondolása Barth a Miklós érdeme volt (az ő cikkei ébresztették fel gróf K u un Kocsárd figyelmét, aki közölte Bartháv a l. hogy egész vagyonát az EMKE-re hagyja) eaészen a Kormányzó Urunk bölcsessége által megszervezett nemzeti hadseregig, a magyar vezényleti nyelvig és a maqyar külképviseletig, elválaszthatatlanul öszszefügg a két lángelme nagyszabású elgondolásával és a megvalósított eszmékhez méltóan fejezi ki nemzeti munkájuk fAemelő erkölcsi erejét. Az abásfalvi templomban Ab r u dbányai János teológiai dékán gyönyörű, mélyenszántó egyházi beszé-IAUafüred, október 14. A visszatért területek közművelődést csucsszervezeteinek „Vasgyürü“ néven alakult munkaközössége szerdán folytatta lillafüredi értekezletét. Az értekezlet egyhangúan magáévá tette az alábbi elvi jelentőségű határozatot: „A visszatért területek közművelődési és nemzetvédelmi csucsszervezeleibe tömörült több milliónyi magyarság teljes nemzeti egységben és fegyelmezettséggel állja Kolozsvár, okt. 14. A kolozsvári viz- és csatornaművek igazgatósága értesítette a fogyasztóközönséget, hogy a belügyminiszter 79.025—1943. sz. rendeletével a vizdijakat szeptember elsejétől kezdődőleg 1.7, a csatornadíjakat pedig október elsejétől kezdődöleg IS százalékkal felemeli. A felemelt vizdijakat ebben a hónapban, a csatornadíjakat pedig novemberben számlázzák. A vízfogyasztás alapdija a felárral együtt a köb-Délfelé járhatott az idő, amikor az erT döség belsejében egy ismeretlen faluba érkezünk. Nagyon sok ilyen ismeretlen település van itt a mocsárban. Az orosz térképek megbízhatatlanok. Többizben előfordult, hogy nagyobb községet, amit a térkép névvel tüntetett fel, seholsem találtunk. A környékbeli lakosság azután bevallotta, hogy valamikor volt ilyen falu, de még a háború kitörése előtt felperzselték az oroszok. Ez tipikus megtévesztő módszere a bolsevistáknak. Nagyon sok ilyen települést törültek el a föld színéről és csak a térképek beszélnek róluk. Viszont sok olyan települést Is találtunk, amelyet nem tüntetnek fel a térképek. Pedig ezek, mint a lakosság mondotta, már évtizedek óta itt állottak. Ez utóbbin nem is csodálkoztunk nagyon. A végtelen orosz erdőségekben nem egyszer akadtunk olyan eldugott községekre, amelyek még orosz katonát sem láttak soha. Adót nem fizettek, „városi“ embert nem ismertek, iskolájuk nem volt. Úgy éltek, mint a Robinsonok: az erdővidék mostoha önellátásából. Ez is Ilyen „Robinson-falucska“ volt. Az ilyen, eldugott telepeket használják fel az orvlövészek támpontnak, ide jártak aludni, Itt tárolták a téli élelmüket és ezekbe a tanyákba húzódtak vissza, valahányszor csapataink megindultak ártalmatlanná tételükre. Furcsa volt ez a tanyatelep, árva lelket nem láttunk. A kémények füstöltek. Az ablakokat deszkákkal szegezték be. Olyannak látszott messziről, — mert még csak messzelátóval kémleltük, — mintha halott lenne. Még állatokat sem fedeztünk fel benne. Csak éreztük, itt valami nincs rendjén. Valami I titkot rejteget ez a néma telep. Azután rájöttünk: A házakban elbújva találtuk a lakosságot: de vsak asszonyokat és gyermekeket. Tiz éven aluli gyermekeket. Senki mást. Az asszonyok között voltak fiatalabbak is, harminc-harmincöt év körüliek, de legnagyobb részük Idősebb, elnyomorodott teremtés volt. A méhkas titka Itt, Oroszországban érdekes méhkasokat használnak. Vastagtörzsü fák belső részét kivágják és ezeket a kivájt fenyőhordókat akasztják fel a fákra méhkasnak- Egy ilyen méhkasra bukkantunk. Csak úgy véletlen kíváncsiságból megnéztük. Hát méhnek hire-hamva sem volt benne. Ellenben rendkiviil érdekes felfedezésre jutottunk. A fnüreg egy paroncsnoknö-féle nö-orvlövéss elektrotechnikai feljegyzéseit őrizte. A rengeteg jegyzet között ráakadtunk egy orvlövész rádióadó vázlatára is. A telepen, vagy meg helyét a • mai sorsdöntő időkben. Tudatában van nemzeti és társadalmi kötelességeinek. Öntudattal és teljes lelki felkészültséggel vállalja a jövő minden feladatát. Tudja, hogy történelmi örökségét áldozattal, kitartással és ha kell harccal tarthatja meg és bízik, a magyar igazság beteljesedésében.'< Az értekezletet csütörtökön folytatták. méterenkénti 25 fillér helyett 29.25 fillér les*. A viz- és csatornadijak emelése kapcsolatban van a kormány árrögzitö rendeletével. A budapesti közellátási hivatal a Városok Szövetségének megkeresésére felszólította az összes közüzemi vállalatokat, hogy nyújtsák be árelemzésüket. A kolozsvári vizmüigazgatósága is felterjesztette az árelemzést s ennek alapján engedélyezték a viz- éS csatornadíjak felemelését. a közelében tehát titkos rádióállomásnak kell lennie s minden valószínűség szerint a falu lakosai között lesz a nagy elektrotechnikai tudással rendelkező orvlövész parancsnokhölgy is. Utánanéztünk. Az összecsöditett asszonyok mind piszkosak, rongyosak voltak, együgyű képpel bámultak ránk. Legtöbbje: szennyestestü, vézna, félmeztelen gyermekét tartotta a karján. Az áruló körömlakk Melyikük lehet az orvlövész parancsnoknő? Valamelyik honvédnek gyanús lett az egyik asszony vöröses körme. Az asszonyt elövezettük, kezét jól megnéztük. Valamennyi körmén valóban ott láttuk a körömlakk nyomát. Most már nem kellett keresni az orvlövész parancsnoknőt. Néhány kérdés után belezavarodott vallomásába és mindent elmondott. Moszkvában végezte az orvlövésziskolát s rádióparancsnoki kiképzést kapott. A villanymüszaki feljegyzések az övéi. De azt a leghatározottabban tagadta, hogy a telepen rádióállomás volna. Arra a kérdésre, mit keres itt, nem volt hajlandó válaszolni. Arra sem, hogy hol vannak a férfiak. Átkutattuk a házakat. Semmi különöset nem találtunk. De egy kétségtelen volt: a férfi nélküli telep az orvlövészek tiv.kos támaszpontja. Tehát nem hagyható igy tovább. A lakosok összeszedték vagyonkájukat s el kellett hagyniok házaikat, hogy áttelepítsük őket. Pillanatok alatt lángbaborultak a tetők, recsegve égtek a kiszáradt deszkafalak. A kis asszony- és gyerekkaravánnal pedig megindultunk visszafelé. Nem jutottunk messzire, amikor hatalmas robbanás reszkettette meg az erdőt. A telep elrejtett,lőszerraktára felrobbant. Másnap még többet is megtudtunk. Egy felderitőjárőr a leégett tanyacsoport egyik háza alatt hatalmas üreget fedezett fel. Az üregben rádióalkatrészek, lámpák, huzalok. A furcsa üreg teljesen körül volt aknázva. Ezek az aknák robbantak fel tegnap. Mégis csak volt rádióállomás a telepen. SZABÓ SÁNDOR zászlós A petróleummal élesztett tűz halálra égetett egy asszonyt Békéscsaba, október 14. (MTI) Gyomán Farkasinszki Imréné 26 éves asszony a nehezen égő vizes fát petróleummal locsolta meg a tűzhelyen. A petróleum lángralobbant és az asszony ruhája tüzet fogott. Farkasinszkiné égő fáklyaként rohant az udvarra. A szomszédok segítségére siettek, de addig az asszony harmadfokú égési sebeket szenvedett. Beszállították a békéscsabai kórházba, ahol sérüléseibe belehalt. dében a bibliai szüzekről beszélt, akik elindultak, hogy megtöltsék olajjal a mécsesüket, a kulturház felszentelése is az elindulást jelzi, az ujább nemzeti munka felé való elindulást, de oz odavezető utat csak úgy láthatjuk meg, a meggyujtott mécsesből csak akkor nem fogy ki az olaj, a sok hamis fény között csak akkor fog tisztán világitni, ha a nemzeti értékeink hitéből, erkölcsi erejéből fakadó láng táplálja a fényt. HGRY, ETELKA Felemelték a víz- és csatornázási difakat Kolozsváron Asszonyok furcsa Robinson-faluja az orosz mocsarak közepén — H. kir. 2. honvéd haditudósító század — OltlőI»©r 18 és 21 körött kell oltásra előkezelni a kolozsvári ebeket Kolozsvár, október 14. Grucsa Lipót városi tanácsnok felhívást intézett a kolozsvári ebtulajdonosokboz, hogy állataikat oltassák be veszettség ellen. Az ebeket a vásártéren az alábbi sorrendben oltják be: Október 18-án kerülnek oltásra azoknak a tulajdonosoknak ebei, akiknek neve A, B, C és Cs betűvel kezdődik, október 19-én a D, E, F, G és H betűsök, 20-án az I, J, K, 21-én az L, M, N, q, 22-én a P, R, S, T, 23-án az Sz, U, V, W, Z és Zs betűsök tartoznak jelentkezni. A hirdetmény szerint be kell oltatni minden 3 hónapos kort betöltött ebet, ha veszettség ellen nem volt beoltva. Az oltás a fenti napokon minden reggel 7 órakor kezdődik és déli 1 óráig tart. Minden ebet szájkosárral és pórázon kell elövezetni, hogy könnyen fékezhető és beoltható legyen. Az oltás dija ebenként 2 pengő 40 fillér. Az ebek mult évi beoltásáról szóló bizonylatokat be kell mutatni. Az oltásról igazolványt adnak ki a hatósági állatorvosok. Az igazolást meg kell őrizni, mert- a határidő eltelte után ellenőrizni fogják, kik tettek eleget a hatósági rendelkezésnek. A mulasztókat megbüntetik. Egyetlen tárgyalási nap eredménye: 5.700 pengő pénzbüntetés és háromhavi fogház Kolozsvár, október 14. A kolozsvári törvényszék mellett müködö uzsorabiróság egyesbirája, Bíró Lajos dr. törvényszéki btró csütörtökön több mint húsz árdrágitási és közellátási ügyben tartott tárgyalást. A napirendre tűzött perekben az alábbi jogerőssé vált marasztaló Ítéleteket hozta: Gáspár István és Szállós Pál István magyaivistai gazdálkodók a tavasszal hatósági áron felül tílzelöfát vásároltak össze s azt Kolozsváron 12 pengős mázsánkinti árban hozták forgalomba, a megszabott 5.50 pengős ár helyett. Schlett Jenő dr. ügyész vádbeszéde után mindkettőjüket fejenkint 500—> 500 pengőre Ítélte az uzsorabiró. A Magyargorbóról Romániába szökött Rostás Áron és felesége, Amália a nagypetrii vásár alkalmával januárban „szemre'* árusították el hízott sertéseiket. A nyerészkedésért, amit hozzá iparengedély nélkül követtek el, a tárgyaláson megjelent Rostás Amáliát háromhavi fogházzal és 300 pengő pénzbüntetéssel sújtotta az uzsorabiró, a távollévő férjjel szemben pedig az eljárást elkülönítették. Malacokkal üzérkedett ezév nyarán Porumb Simon Adalinból. Négyszáz pengő pénzbüntetést és egyévi jogvesztést kapott miatta. Négyszáz pengő pénzbüntetésre Ítélték Sós Ferenc feketelaki gazdálkodót is, aki a tavaly ősszel elrejtett búzán és szemestengerin a nyáron akart uzsoraáron túladni, Apahidán. Falubelije, Kis Márton, hasonló vétségért 300 pengő pénzbüntetést kapott. Gabona jogellenes elvonása miatt vonták felelősségre a magyarkiskapusi Török Mártonnét és Tarkanyi Györgynét. Töröknét 100, Tárkányinét 200 pengőre büntették. Közforgalomból elvont napraforgóolajjal üzérkedtek Fura János né Cosma Mária és Bodea Áronná Duca Ludovica almásszentmihályi asszonyok. Az előbbit négyszáz, az utóbbit 200 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Egyenkint 300—300 pengő pénzbüntetést kaptak Stefan Vaier Sold községbeli és özv. Horváth Istvánná Fekete Anna bogártelki lakosok, a közellátás érdekeit veszélyeztető vétségekért. Stefan Valér vágómarhának igényelt szarvasmarháját eladta, özv. Horváthné,pedig tengerit árult uzsoraáron. Szénáéi Bogdánná Sütő Mária szamosu}vári pecsenyesütő Páncélcsehen a méltányos hasznot meghaladó árban árusította ki pecsenyéjét. 250 pengő pénzbüntetésre Ítélte az uzsorabiró. Árdrágítást céllal történt buzarejtegetésért 150 pengő pénzbüntetést szabott k! az uzsorabiróság Negru Mihályné tarányosi asszonyra. Az uzsorabiróság megállapította bűnösségét Negri) György tarányosi csizmadiának is, aki másfél kg. krupon talpat rejtegetett. Az enyhítő körülményekre való rekintettel Azonban mellőzték a megbüntetését. A magyarkiskapusi Ambrus G. István 16 fillér helyett 40 fillérben árusította a cslzmanatkó párját. Büntetése 100 pengő. Tízszeres áron eladott szénáért Bucur Miklós kolozskorpádl lakost 500 pengőre, a Bonchidán malacokkal üzérkedő Sípos Sándor magyarszarvaskereszturi gazdálkodót pedig 890 pengő pénzbüntetésre Ítélte az egyes uzsorabiró.
