Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-12 / 206. szám
1943, S2EP1EMBES 9 Arcok az ido stxfráfian y Sumner Welles Á* iészaKamerikaí könyvpiacon még 1926-ban jelent meg egy kétkötetes mii ezzel a különös címmel: ,,Naboth szőlőhegye". A könyv nem az Ótestamentum szövegkritikájával foglalkozott, ellenkezőleg: igen reális' fejtegetésekben mutatta be az Északamerikai Egyesült Államok külpolitikai módszereit Coolidge elnök uralma idején, A könyv szerzője, aki a Királyok Könyvének ürügyét használta fel ily különös módon arra, hogy féktelen becsvágyát kielégítse, Sumner Welles volt. Sumner Wellest éppen akkoriban távolította el gyengéd erőszakkal az elnök a State Departement kötelékéből s talán ez is volt oka annak, hogy az Egyesült Államoknak a nyugati féltekén követett politikájával a maga egyéni elképzeléseit állította szemközt. Hogy a bibliai ürügyhöz visszatérjünk, tudni kell a következőket: Nabothnak volt egy szőlőhegye, amely Ahab szamá- riai király palotája kerítésének közvetlen közelségében térült el. Amikor a király Nabothot felszólította, hogy szőlőjét engedje át s a királyi akaratnak nem volt foganatja, Nabothot istenkáromlás vádjával perbe fogták, elitélték és agyonkövezték. A szőlőhegyet természetesen a királynak ítélték. . Welles ezzel a találóan megválasztott ótestamentumi példázattal semmiféle kétséget nem hagy nyitva az Egyesült Államok közép- és délamerikai ‘ politikája felől. Az USA külügyminisztériumának módszerei rendkivüli módon hasonlítottak Ahab király eljárásához. Welles könyve tehát elejétől végig egyetlen pálcatörés volt az amerikai dollárimperializmus fölött. Naboth szőlőhegyének, különös története fölött ma már csak mosolyogni lehet, bár Sumner Wellesnek ezt á kiállását úgy is lehet tekinteni, hogy tiszta itéletü férfiú emelt szót az igazság mellett, azzal a kemény elhatározással, hogy javítson a meglévő állapotokon. Csak ebből a szempontból meglepő, hegy ugyanaz a Sumner Welles, aki húsz évvel ezelőtt oly nagyon aggodalmaskodott a délamerikai „szőlőhegye“ miatt, ma hovatovább Ahab király szerepében tün- döklik. Rendben ván, a módszerek, igen a módszerek — valóban megváltoztak. Ma már nem az USA hadiflottája füstölög az érdekelt latin-amerikai államok kikötői előtt, rakya állig felfegyverkezett tengerészcsapatokkal, nehézgránátokkal és gyorstüzelő ágyukkal, ó nem. Ma igen méltóságteljes, igen barátságos és szívélyes USA urak érkeznek Délame- rikába, számtalan munkatársak légiójával, az úgynevezett „szakértőkkel“, akiknek az a feladata, hogy Északamerika befolyását délen gazdasági kapcsolatok kiépítésével, minden „erőszaktól“ mentesen, de nem kevésbé hathatós módon és főképen nem kisebb eredménnyel építsék ki. Ez a módszer eredményekkel kecsegtetett. Sumner Wellesnek magának is alkalma nyílt arra, hogy ezt az utat kitapasztalja, amikor 1933-ban Roosevelt őt rendkivüli követként Kubába küldötte. Wellesnek az volt a megbízatása, hogy a sziget gazdasági és politikai adottságait az amerikai érdekeknek megfelelően hangolja át. És minthogy a délamerikai államok Sumner Wellesben látták Rooseveltnek La tin-Amerika felé jószomszédságot hirdető politikáját, a közép- és délamerikai népek nagy érdeklődéssel figyelték a kubai kísérlet kimetelét. Welles kezdetben arra rendezkedett be Havannában, Kuba fővárosában, hogy a „becsületes alkusz“ szerepét alakította. A tájékozódás és a tárgyilagosság jegyében tárgyalt a különféle politikai pártok embereivel. Diplomáciái körökben úgy sejtik, hogy Sumner Welles havannai tájékozódásaival igen szoros összefüggésben vannak az 1933 augusztus 12-én kirobbant havannai zendülés véres eseményei. Ezen a napon Havanna utcáit váratlanul ordítozó és tomboló tömegek lepték el. A csőcselék az elnöki palota elé özönlött. Az első sorok betörtek a rezidenciába, pozdorjává Zúzták s feldúlták a berendezési tárgyakat s a roncsokat az ablakokon dobálták ki. A tüntetők egy másik csoportja ezalatt a „Heraldo de Cuba“ eimü napilap szerkesztőségét osromolta meg. A berendezést forgáccsá aprították és a jól végzett munka után felgyújtották az épületet. A fehérekből, indiánokból és négerekből összeverődött forradalmárok e fegyvertények után az amerikai követség épülete elé vonultak és ezzel nyíltan bizonyították Sumner Welles szerepét a történtekben. Pálmaagakat lengettek, dalokat énekeltek és a lelkes tömeg fe-e fölött, az amerikai tövctseg palotájának erkélyén nemsokára megjelent egy hatalmas termetű, elegáns férfiú: Sumner Welles, Roosevelt elnök Kubába küldött külön követe és a tömeg meg-meg- ujuló tombolása közepette néhány szót mondott tiszta, hibátlan spanyol nyelvem Bizonyos, hogy Machado kubai elnök uralma alatt a korrupció és a zsarnokság már annyira elhatalmasodott a kis köztársaság életében, hogy a tűrhetetlen állapotok már vérig forralták a lakosság elkeseredését. A sztrájkok egymást érték. És hogy a visszaéléseket mily kihivó szemérmetlenséggel követték ej, bizonyltja az is, hogy Machado elnök felesége az állami sorsjáték főnyereményét a vakszerencse kellő irányításával maga nyerte el a kubai páriák elől Sumner Welles így taposta ki a „jószomszédi politika“ azóta is sok eredményt hozó útjait Kubában. Machado elnök utódja dr. Carlos Manule Cespedes lett, egy Newyorkban született ' kubai arisztokrata, aki már a világháború óta szoros barátságban van Roosevelttel, A i,,jószomszédi politika“ első eredménye tehát Kubában egy olyan elnök lett, aki teljesen Washingtontól függött. Machado bukása után egy ideig az a látszata volt a kubai kérdés alakulásának, hogy a kubai nyerscukorral összefüggő amerikai érdekeket békés utón, katonai beavatkozás nélkül is biztosítani lehet. A számításokba azonban hiba csúszott be s ama néhány rövid hónap alatt, amíg Welles Havannában tartózkodott, háromszor volt elnökválság és háromszor jelentek meg amerikai hadihajók a kubai kikötőkben. És Sumner Welles kubai vendégszereplése egy szép napon azzal ért véget, hogy a havannai csőcselék újból az utcákra tódult és az amerikai követ alakjára mintázott szalmabábokat égetett el a nyílt utcán s az amerikai követség előtt sem pálmaágakat lengettek, hanem nyíltan gyilkosnak nevezték a nemrég még oly lelkesedéssel köszöntött felszabadítót. A washingtoni külügyminisztériumnak nem volt más választása, vissza kellett hívnia az eredményes, vagy talán nagyon is eredményes diplomatáját. A kubai közjáték azonban egyáltalán nem ártott Welles diplomáciai karrierjének. Sőt, ellenkezőleg: Roosevelt benne találta meg azt az embert• aki a ,,jószomszédi politika“ elméletét a gyakorlatban is meg fogja valósítani. S valóban az események azt igazolják, hogy Sumner Welles nevével a legszorosabb összefüggésben vannak az úgynevezett pánamerikai értekezletek, amelyeknek tárgysorozata lehetett változatos, csak éppen a céljuk volt mindig egy és ugyanaz: Latin-Amerika államait egytöl-egyig beterelni a dollárimperializmus tágas aklába. Roosevelt elnök nagy rokonszenvét Sumner Welles iránt nemcsak abban kell keresni, hogy külpolitikai elgondolásaik és céljaik egyeznek, hanem sokkal inkább abban, hogy mindketten egyazon társadalmi és szellemi rétegben gyökereznek. A Groton Scholl-ban, az északamerikai Etonban a fiatal Sumner Welles rövidesen bekapcsolódott azoknak az ame-- rikai aranyifjaknak társaságába, akik öntudatosan „arisztokratáknak“ vallották magukat s akiket az a becsvágy hevített, hogy az élet minden dolgában gáncs nélkül járjanak el. Ez a törekvésük azonban főképen a külsőségek fitog- tatására korlátozódott. Sumner Welles számára valóban csak egyetlen pálya kínálkozott: * a diplomáciai. Apjának megszámlálhatatlan- dollárjai lehetővé tették, hogy alaposan felkészülhessen. Abban különbözött az USA diplomáciai utánpótlásának flata! tagjaitól, hogy nem kortársainak politikai eszményei hevitették. Az 6 álma — Délamerika volt. Az amerikai diplomáciában valóságos hagyománnyá vált, hogy valakit áthelyezni Délamerikába, büntetést jelentett s a washingtoni külügyminisztérium a központban kellemetlenné, vált tisztviselőit rendszerint valamelyik latin- amerikai állam fővárosába küldötte ki. Wellesnek még e körülmény ismeretében is az volt a felfogása- hogy a Dél- amerikába kiküldött USA diplomatára különleges hivatás vár. Ezért azt kértem hogy küldjék ki Buenos-Aires-be. Nem vették komolyan és kihelyezték — Tokióba. Duzzogva utazott el első állomáshelyére s a japán fővárosból küldött minden jelentését áthatja az elégetíen- kedés a nem neki való megbízatás fölött. Csak 1917-ben teljesítették kívánságét' és helyezték Buenos-AAr es-be De 1921- ben, azaz 28 éves korában már a washingtoni külügyminisztérium latin-amerikai ügyosztályának vezetését bízták rá. Mégis, a jelek azt mutatják, hogy Cco- lidge elnököt nem sikerült meggyőznie rendkívüli képességeiről, mert nemsokára elbocsájtották a külügyi szolgálatból. Újból duzzogva és vérig sértve távozott a külügyminisztériumból s ennek a lelkiállapotának eredménye lett aztán a már emelitett müj „Naboth szőlőhegye1'. 1939-ig kellett várnia az elégtételre. Az elnökválasztási küzdelemben tekintélyes pénzösszegeket bocsájtott Roosevelt választási alapjának rendelkezésére. Roosevelt a lelkes és önzetlen támogatást azzal hálálta meg, hogy Sumner Wellest külügyi államtitkárrá nevezte ki, ami azt jelenti, hogy a valóságban Welles a külügyminiszter helyettese. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy Roosevelt csak a déli államok igényeire való tekintettel tette meg külügyminiszternek Cordell Hullt, egy előkelő déli pionir- család sarjadékát, Welles azonban csak forma szerint az USA külügyminisztériumának második embere. A valóságban Rooseveittel együtt ő az Északamerikai Egyesült Államok külpolitikájának valóságos irányítója. Diplomáciai körökben nem titok, hogy amennyiben a déli államok érzékenységét nem kellene figyelembe venni, Roosevelt már régóta menesztette volna Hullt, hogy hivatalosan is helyet készítsen kedvencének. Mindazonáltal Cordell Hull és Sumner Welles személyi viszonya nem mondható rossznak, bár barátinak és szívélyesnek sem. Maga Welles sem nagyon dicsekedhetik azzal, hogy könnyen szerez barátokat. Tudni kell, hogy Amerika külügyi államtitkára termetben 190 cm. magas, olyan egyenes és merev, mint egy árboc és szokása szerint is mindig „felülről beszél“. Emellett angolabb akar lenni az angolnál s ezt megjelenésében és magatartásában azzal is kihangsúlyozza, hogy rendkívül tartózkodónak mutatkozik. Az amerikai szabadszájusag bőségesen ki is aknázza a helyettes külügyminiszter eme adottságát. Egy amerikai újságíró irta róla, hogy „ojyan rezervált, mint egy proszcéniumpáholy“'.'Az egyik délámerikai állam diplomatája pedig igy jellemezte: egy hórihorgas üveg, telve jeges vízzel. Munkatársai között egyáltalán nem népszerű. Tisztviselői a háta mögött „halvérünek“ nevezik. Állása azonban mégis meg nem ingathatónak látszott, mert volt egy nagy előnye: soha kísérletet nem tett arra, hogy ellenkezzék Roosevelt elnökkel. Jóllehet Welles mindig angolbarátnak vallja magát és egész megjelenésében angol szimpátiákat árul el, mégis igen öntudatos hitvallója Amerika imperializmusának s ezért ellensége az angol világbirodalomnak. Az ő politikai hitvallása a „jószomszédi“ politikáról csak egy szép szóvirág, amely a dollárimperializmus legmodernebb mengnyilatkozási formáját támogatja. A hozzá közel á’ló ,,Time“ cimü lap irta 1941-ben: „Welles diplomáciája a jószomszédság politikáján alapszik s arra törekszik, hogy a t>í- lágot a nyugati félteke révén hatalmába kerítse, amiben hallgatólagos, de annál kényszerítőbb feltétel az, hogy a., nyugati, félteke fölött az USA uralkodik Az események forgatagában azonban Rooseveltnek mégis el kellett ejtenie Sumner Wellest. Nem Cordell Hull miatt, hanem magasabb politikai érdekből. Bizonyos azonban- hogy Sumner Welles távozása a washingtoni külügyminisztériumból nem jelenti azt, hogy végképp eltűnt az amerikai diplomácia arc- vonaláróL KOLOZSVÁR - . ’ TASAKKAH LARDARUGö MŰSORA Városi sporttelept délután 5 óra kor KAC —BSíKRT barátságos, előtte 3 orakor K. MÁV—Bástya NB n Bástya-pálya.; 3 órakor Korvin—K MAV IÎ., 11 órakor Bástya II.—Sz. Törekvés. NB IH. mérkőzések. Városi kispálya; délután %5 órakor KKASE—EMSE NB HL A STOCKHOLMI MERKö'ZíiS RAXHóKÖZrVETITfcg® A ma Stockholmban eldöntésre kerülő svéd-magyar válthatott 1 abdarugómérkózés- rő! a budapesti rádió vasárnap este 22.20 órakor hangképekben számol be.. KISS GYÖRGY, a KAC válogatott középtávfutója vasárnap délelőtt a kerületi Ifjúsági attétlksí bajnokság keretében csucs- javitó kísérletet végez 3006 m-etu A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA A SZÍNKÖRBEN; Szept 12. Vasárnap d. «. 3-kor: Csékhá- boru. Olcsó hely árak. Szept, 12. Vasárnap este 7-kor; Süt a nap. Rendes helyárak. Szept. 13. Hétfő este 7 órakor. Csókháborft, A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Szept. 14. Kedd este 7-kor: Mária főhadnagy. Rendes helyárak. Szept. 15. Szerda este 7-kor: Tábornokáé. Rendes helyárak. Szept, 16. Csütörtök este 7-kor; Süt a nap. Rendes helyárak. Szept. 17. Péntek este 7-kor: Tábornokáé. Rendes helyárak. Szept. 18. Szombat este 7-kor: Mária főhadnagy. Rendes helyárak. Szept. 19. Vasárnap d. «. 3-toor: Ceókhaboru. Olcsó helyárak. Szept. 19. Vasárnap 7-kor. Süt a nap. Rendes helyárak. S3 a pLí filiaráti munkálatokat V* 9 rKcIICZISsI Jutányosán oáltal Id. LINMfiCZY JÓZSEF lak. Zápolya-uica 14. szám vagy SebBk cukrászda Mátyás kir.-tér 23. szám. Tett fon: 19-Sg MOZI'MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: FérfThüség. Főszerepben: Tolnay, Páger, Bulla. Szombaton és vasárnap d. e. 1^12-kor matiné. Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 órakor. CORVIN: Orient express. Fősz.: Pelsőczy Irén, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Ajtay Andor, Pethes Sándor. Előadások kezdete hétköznap: i,j5, 1^7, 149. Szombat, vasárnap és ünnepnap: 3413-tól. Minden vasárnap és ünnepnap cL e. 11 órakor matiné. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató! EGYETEM: Magyar kívánság hangverseny. Három rendkivüli előadás; szombaton d. e. 11-kor, vasárnap d. e. 11-kor és d. u. 143-kor: Magyar kívánság hangverseny. ÉRDÉL, Y-mozgó: üárt tárgyalás. F ősz.: Páger Antal, Tasnády Fekete Mária, Tímár József. Bihary József, Előadások kezdete 4, 6, 8. Vasárnap d. e. 11 órai kezdettel matiné. MÁTYÁS-mozgó: Annamária. Főszereplő: Szörényi Éva, Szilassy, Rajnay, Makláry, Vizváry, Somogyi Nusi és a két Pethes. Előadások: 4, 6, 8 ée vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI mozgó: Legény a gáton. Főszerepben; Pethes Ferenc és. Sándor, Haj- mássy, Csikóé Rózsi, Makiári. Előadások kezdete 4, 6, 8 árakor, Vasárnap d. s. 11 orrakor matísté, BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eqjáqgas szobák 6*—P-tői 12* P-iq Kétágas szobák 9*— P-től 18 — P-ia Éttermében Veres Károly és cigány- zenekara muzsikái Elismerten kiváló konyha. Polgári árok.
