Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-11 / 205. szám
MzszBrilIrsjxa 1943. fit Pl EMBER U Vichy és Algír párharca A most folyó világmérkőzés népek sorsát dönti el, talán nagyon hosszú időre s azoknak, akik azt a korszakot, amely 1914-gyel kezdődött és még ma is tart, módjukban* lesz végigélni, valóban elmondhatják, hogy a világtörténelem legizgalmasabb és legváltozatosabb fejezetét élték meg. Népek, államok emelkednek a magasba, birodalmak buknak el, és próbálkoznak ismét feltápászkodni s próféta legyen a talpán, vagy méginkább telivér politikai szélhámos, aki ma — ha nagy általánosságban is— körvonalazni meri a jövendő képét. Hiszen államok sorsának alakulásába olyan tényezők is belejátszanak, amiknek számbavételére előzőleg talán nem gondolhatott senki. A francia sors alakulásába is belejátszottak olyan tényezők, amelyekkel előre n«m lehetett számolni. Amikor 1940-ben a francia hadsereg letette a fegyvert, miután kétségtelen és vitathatlan vereséget szenvedett, Hitler vezér és kancellár valóban nagyvonalú gesztussal ajánlott fel életlehetőséget Franciaországnak. Hajóhad, hadsereg, gyarmatbirodalom állott rendelkezésére a pétaini ,,État francais“-nak. Nem lehetetlen, hogy Hitler vezér elgondolásában, amikor nem alázta porig a franciákat, az esetleges jövendő együttműködés gondolata is szerepelt. Kétségtelen, hogy a tengely, amikor nem vette birtokába egy csapásra egész Franciaországot s az északafrikai gyarmatokat, áldozatokat hozott. S hogy vájjon ezek az áldozatok megérték-e az eredményt, ezt természetesen szintén csak a jövendő mutathatja meg. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy ha egyhangú németbarát közvéleményt nem is, de legalább korrekt magatartást a megszálló német katonai hatóságok messzemenő előzékenysége ellenére sem tudtak elérni. A francia magatartás mind a mai napig, az összes elszenvedett csapások ellenére sem mutat túlságosan sok hajlandóságot arra, hogy megértse a német törekvéseket s a döntő katonai vereség utáni kábultság- ból felocsúdva, a franciák jelentékeny tömegeikben a várakozás, az attentizmus álláspontjára helyezkedtek. Az utóbbi időben azonban mind több jel mutat arra, hogy a francia tömegekben megmozdult ismét az élet s az erős politikai hajlamokkal rendelkező franciák ismét dinek, mert ismét politizálnak. A megszállott Franciaország jelenleg kormány képes csoportjai között, ha nem is a felszinen, de elég éles harc folyik a hatalomért. Nem is olyan régen például hire terjedt annak, hogy Laval kormányát erősebben németbarát irányú kormány váltja fel, amelynek de Brinon, Benoist-ffléchin és Marcel Déat volnának vezető tagjai. Arról is beszéltek, hogy Doriot, hazatérve a keleti harctérről, nagyszabású politikai kampányba kezdett. Semleges megfigyelők megálla- pitása 'szerint Laval tekintélye az utóbbi időben kétségtelenül bizonyos mértékig csökkent, de bukásával aligha lehet számolni, mert Hitler vezérkancellár személyes bizalmát birja. Nehézségei azonban kétségtelenül vannak s ezt sem ő, sem az államfő, Pétain marsall nem titkolják el, hiszen beszédeikben számtalanszor rámutattak arra, hogy a francia nép jelentékeny ’ része ném hajlandó megérteni politikai vonalvezetésük szükségességét. A francia sajtó gyakran foglalkozik elitélő hangon a mes Beszolgáltatást kötelezettség teljesítésére átveszünk egész ERDÉLY területén: Lóhere, lucerna, bíborhere, fehérhere, tavaszbükköny, szöszösbükköny, baitacim stb. magot. Hüvelyeseket u. m. lencsét, babot Viktoria- és express- borsótn Olajosmagvakat. Erdélyi Gazdák Magértékesitő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10. sz. Telefon: 31-83. 82-ol. Magán tisztítótelep; Szeptembertízenegy-u. 1^3. Raktár: Szeptembertizenegy-u. 1—3. Telefon: 18-52 rényletekkel, amiket nem annyira a megszálló németek, mint inkább a begyűjtött termés elpusztításával követnek el. Nyilvánvaló, hogy az angolszászok által hivatalosan elismert „Algiri szabad francia bizottság“, amelyet ' Pétain kormánya hazaárulónak nyilvánitott, s akiket következetesen disszidenseknek, szakadároknak neveznek, meg tudta nyerni a francia nép egyes csoportjainak, főleg — s ez rendkivül jellemző, — a kommunizmussal .rokonszenvező rétegeknek rokonszenvét. De Gaulle már hosszabb idő óta szoros kapcsolatokat tart fenn a francia szélsőbaloldal emigráns vezéreivel s ezek minden valószi- nüség szerint igyekeztek módot találni arra, hogy otthoni párthiveiket merényletekre s általában zavarkeltésre’Ynztas- sák. A harc Vichy és az algiri bizottság, Pétain—Laval és Giraud—De Gaulle között elszántan folyik a francia lelkekért, mert hiszen egyik vagy másik fél diadalát nem annyira a maguk, vagy a fiancia nép akarata, mint inkább a német vagy angolszász fegyverek sikere dől.ti el. Az alapvető ellentét a vichy-i ,és az algiri kormány között a kezdet kezdetén egy mondatban összefoglalható- volt. Pétain azt állapította meg, hogy a franciák. elvesztették a háborút s ennek runden következményét le kell vonniuk, mig De Gaulle mindjárt a fegyverszünet másnapján ezt a jelszót kiáltotta a londoni rádióba: „Franciaország elvesztett egy csatát, de nara vesztette el a hábo- lUt “ Mindenesetre feljegyzésre érdemes tény, hogy annakidején a katonák, Pétain ^és Weygand állapították meg a vereséget, mig a politikusok: Lebrun elnök, Paul Reynaud, a harc továbbvitele mellett kardoskodtak. A francia emigráns csoportok kialaku-, lásával és huzavonájával olyan bőségesen foglalkozott a világsajtó, hogy erre részletesen kitérni nem érdemes, csak éppen jelezzük, hogy mindjárt De Gaulle angliai csoportja után külön francia sza- kadárcsoport alakult Amerikában is. Tagjai körül legjelentékenyebbek Alexis Léger, a külügyminisztérium egykori főtitkára és néhány neves köziró, Henry de Kérillis, Pertinax, Búré, Genevieve Tabouis. A szakadárok csoportjának színezete érthetően megváltozott a DaHan-Giraud- féle északafrikai csoport megalakulása után, s ma már lényegében az a helyzet, hogy a francia impérium keretei között az anyaországban Pétain, mig a gyarmatokon, legalábbis formálisan, mert hiszen a tényleges' hatalom az angolszász csapatok kezében van, a De Gaulle-Giraud- féle algiri szabad francia bizottság kormányoz. Vichy már számtalanszor leszögezte, hogy a szakadárok hazaárulók, lázadók, közellenségek. Kitüntetéseiktől, katonai rangjuktól, állampolgárságuktól, tisztségeiktől és vagyonuktól megfosztották őket. De Gaulle tábornokot pedig ,,in contumaciam“ még halálra is ítélték. A szakadék tehát a két csoport között áthidalhatatlan. A francia anyaország vezetői azt állítják, hogy az a romlás és pusztulás, ami a francia állam állapotában bekövetkezett, mindenekelőtt á szakadárok és az angolszászok támadásai miatt állott elő. Most már egyedül a jövendő mutathatja meg, a két fél közül melyiknek lesz igaza. Egy azonban bizonyos, a világot átfogó harcból Francia- ország, a „Gloire“ egykori országa mindenképen csak vesztesen kerülhet ki. * A napi politika felszíne alatt, a hatalmi csoportok dulakodása közepette azonban egy uj Franciaország bontakozik ki, ha egyelőre még csak folyóiratok és szellemi mozgalmak vonalán is. Ez az uj francia szellemiség, amit leginkább a fiatal értelmiségi rétegek képviselnek, nagy általánosságban tartózkodik a szó rösan vett politikától, bár kétségtelenül állást igyekszik foglalni a francia jövendő kérdésében. A franciák lelkiállapotát azonban helyesen jellemzi a „Süd- ost Echo“, amikor igy ir: ,,Mindinkább növekedik azoknak a száma, akik e nehéz gondolatokkal küzdenek Franciaország jövőjéért.“ Ezek közül a csoportosulások közül egyike a legérdekesebbeknek Jean Ri- vain-nek, a keresztény világnézetű társadalomtudósnak „Cercles des Syntheses“ nevű mozgalma. Rivain a háború előtt a ,,Revue Critique“ szerkesztője volt, majd német hadifogságba kerülve, a hadifogságban főiskolát alapított fogoly- társai között. Hazatérve, felvette Pétain- nel az érintkezést és ma a „Cercles des Syntheses“ keretében nyíltan es szabadon megtárgyalja a franca válság kérdéseit. Frossard, a volt munkaügyi és tájékoztató miniszter is élénk tevékenységet folytat s Charles Maurras, a királypárti „Action Francaise“ szerkesztője és kiadója is mindegyre azt hangoztatja, hogy a francia léleknek meg kell újulnia. Az idő azonban nem nagyon kedvez a királypártiaknak s Maurras kétségtelenül politikai izü mozgalma nem tud mélyebb hullámgyürüket verni a francia lélekben. Ugyancsak a megújult francia szellem megnyilvánulásának tekinthető Francia Delaisi-nek „Le Revolution Európcenne“ cimü uj könyve is, amelybén teljesen magáévá teszi a német gazdasági elgondolásokat. Mindezek a csoportok kisebb vagy nagyobb mértékben támogatják, ha csak közvetve is, Pétain kormányát. A franciák, akik tehát ismét politizálni kezdenek, egyelőre megelégszenek annyival, hogy kifejezzék elgondolásaikat a politikáról s bár ennek inkább csak elméleti jelentősége van, annyi bizonyos, hogy mégis csak előkészítik' az uj Franciaország születését. (n. e.) Az év harmadik negyedében 220 tanoncoi szerződtettek Kolozsváron Rz ipartestiilet bajtársi szolgálata gyümöícsdéiutánt rendez a hadbavonult iparosok gyermekei javára 1 Kolozsvár, szept. 10. A kolozsvári Ipar- testület elöljárósága a nyári szünet után most tartotta meg első ülését a testületi székház dísztermében. Az ülésen az Iparhatóság képviseletében megjelent Grucza Lipót városi tanácsnok, mig a Kereskedelmi és Iparkamarát Bereczky Ernő dr. főtitkár, miniszteri biztos képviselte. Demeter Ferenc elnöki megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezett meg Horváth Pál, Lusztig Tibor és Fábián István ipartestületi tagok ' elhunytáról, majd bevette a fogadalmat Lakatos Károly és Terján Péter újonnan megválasztott vezetőségi tagoktól. Ezután Grucza Lipót váró-' sí tanácsnok emelkedett szólásra s beszédében kifejtette, hogy sohasem volt nagyobb szükség a magyarság egységének megőrzésére, mint ma. A kézmüiparosság a megszállás alatt is töretlenül megmaradt egységesnek s példája Útmutatásul kell szolgáljon a magyarság minden rétegének. Grucza tanácsnok végül szeptember 11- ének, a felszabadulás évfordulójának megünneplésére hívta fel a kézmüiparosság figyelmét. >• Ezután Bennik Ferenc jegyző terjesztette elő az elöljáróság jelentését. A jelentés átfogó képet adott a kézmüiparosság helyzetéről — A kézmüiparosnak — mondotta jelentésében Bennik jegyző — ma már nem az a gondja, hogy hogyan szerezzen munkát, hanem az, hogy a felvállalt munkát hogyan tudja elvégezni. Tisztességtelen versenyről nincs, vagy alig lehet szó, mert a rendelkezésre áló anyag és munkaerő keretében minden iparos műhelyének foglalkoztatása biztosítva van. A kézműipar helyzetét és igy természetesen az Ipartestület tagjainak helyzetét is elsősorban, sőt majdnem kizárólag csak az anyagbeszerzési lehetőségek szemszögéből lehet vizsgálni. A jelentés ezután részletesen feltárta az elöljáróság előtt az anyagbeszerzéssel kapcsolatos kérdéseket Az építőiparokban: építőmesterek, kőművesmesterek, ácsok, tetőfedők anyagellátása az elmúlt hónapokban lényegesen javult. Tégla, cserép, cement aránylag megfelelő mennyiségben âllotţ rendelkezésre a legszükségesebb munkák elvégzéséhez. Az építőanyagok elosztásának jelenlegi módja az építőiparosok körében helyesléssel találkozott, mert ezzel a kontárok működése szükebb keretekre van korlátozva. A vas- és fémiparban magasabb nemzeti érdekekre való tekintettel, az anyagellátás lényegesen csökkent. A Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Ipartestület a lecsökkent anyagkészletre való tekintettel, sürgősségi sorrendben utalja ki az iparosoknak az igényelt vas- és fémanyagot. A famegmunkáló iparosok anyagellátásában hiányok mutatkoznak. Főképp asztalosáruban nincs elegendő mennyiség. Emiatt az asztalosiparosok csak vonatottan tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. A ruházati iparosok anyagellátása szintén nehézségekkel küzd. Különösen a bélésáru-ellátás körül mutatkoznak nehézségek. A kijelölt textilnagykereskedők a bélésáruknak csak ötven százalékát bocsátják az ipartestületek rendelkezésére. A textilnagykereskedőknél maradt többi bélésáru útja nerry ellenőrizhető. Az Ipartestület elöljárósága lépéseket tett, hogy a nagykereskedők az egész bélésáru készletüket bocsássák az ipartestület rendelkezésére. A kárpitosiparban a rugóellátás körül mutatkoznak nehézségek. Egy mester mindössze öt és félkiló rugót kap havonta, ami egy recamier elkészítéséhez szükséges rugóknak egyharmad része. A fodrászok, kozmetikusok és fogművesek anyagellátása a körülményekhez viszonyítva, kielégítő. A nyomdaipar anyagellátásában nagyobb zavarok nem mutatkoztak. A papír fogyasztására életbeléptetett korlátozó intézkedések a nyomdaipar foglalkoztatottságát nagyobb mértékben lecsökkentették. Az élelmezési iparban a helyzet bizonyos vonatkozásban javult ugyan, de több ipari ágazatban anyaghiány mutatkozik. Az előljárósági jelentés szerint az ipartestület működéséről számol be. A jelentés szerint 19jS június elsejétől szeptember elsejéig Kolozsváron 36 kézmüiparos, vidéken 3 kézmüiparos kapott iparengedélyt. Ezzel szemben 12 iparos felfüggesztette, 14 iparos pedig végleg beszüntette iparát. U gyanebben az időpontban Kolozsváron összesen 229 tanoncot ssegödtettek be. A legtöbben lakatos, asztalos, női szabó és villanyszerelő ipart választották a tanoncok életpályául. A beszegődtetett tanoncok közül 100 volt református, 75 római katolikus, 24 unitárius, 23 görög katolikus, 2 görög keleti, 4 hiteránus és egy zsidó. Ugyancsak a fenti időpontban 411 uj munkakönyvét állított ki az ipartestület. Munkakönyvét kapott 112 római katolikus, 184 református, 16 unitárius', 9 luteránus, 21 görög katolikus, 10 görög keleti, 57 izraelita és 2 más vallásu iparos segéd. A jelentés végül beszámolt a bajtársi szolgálat munkájáról. A bajtársi szolgálat az év első nyolc hónapjában 30.195.06 pengőt gyűjtött össze. Ebből az összegből 25,304.16 pengőt fordított a hadbavonult iparosok hozzátartozóinak támogatására. Az iparosság nagy megértéssel viseltetik a Vörös Kereszt munkája iránt. Ennek bizonysága, hogy az ipartestületnek több mint ezer tagja lépett be a Vörös Kereszt Egyesületbe s adományaival jelentős mértékben hozzájárul a nagyfontosságu intézmény működésének előmozdításához. A jelentés előterjesztése után az elöljáróság tagjai az időszerű anyagbeszerzési és anyagellátási kérdéseket vitatták meg. Ennek során Kováts Antal, Gyarmathy Miklós, Kiss Kálmán, Fazakais- József, Orbán Béla és Túrák Kálmán szólaltak fel, akiknek kérdéseire Bereczky Ernő dr. miniszteri biztos adott részletes és megnyugtató választ. Végül Demeter Ferenc elnök bejelentette, hogy a hadbavonult iparosok gyermekeinek segélyezésére a női bajtársi szolgálat a közeljövőben gyümölcsdélutánt rendez az Iparos Egylet dísztermében. Kérte az elöljáróság tagjait, támogassák a nemescélu akciót. Az elöljáróság ülése a Hiszekegy elmondásával fejeződött be. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Férflhüség. Főszerepben: Tolnay, Páger, Bulla. Szombaton és vasárnap d. e. l., 12-kor matiné. Előadások kezdete mindennap 4, 6, 8 órakor. CORVIN: Orient express. Fősz.: Felsőczy Irén, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Ajtay Andor, Pethes Sándor. Előadások kezdete hétköznap: 145, 147, 149. Szombat, vasárnap és ünnepnap: 143-tól. Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató! EGYETEM: Magyar kívánság hangverseny. Három rendkívüli előadás: szombaton d. e. 11-kor, vasárnap d. e. 11-kor és d. u. 143-kor: Magyar kívánság hangverseny. ERDÉLY-mozgó: Zárt tárgyalás. Fősz.: Páger Antal, Tasnády Fekete Mária, Tímár Józseff Bihary József. Előadások kezdete 4, 6, 8. Vasárnap d. e. 11 órai kezdettel matiné. MATYAS-mozgó: Annamária. Főszereplő: Szörényi Éva, Szilassy, Rajnay, Makláry, Vizváry, Somogyi Nusi és a két Pethes. Előadások: 4, 6, 8 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI mozgó: Legény a gáton. Főszerepben; Pethes Ferenc és Sándor, Haj- mássy. Csikós Rózsi, Makiári. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné.
