Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-10 / 204. szám

4

MkzBrrllrsJía

Kemény János báró főigazgató és Vaszy Viktor igazgató beszámol a Nemzeti Színház uj évadjának

terveitől

Kolozsvár, szept. 9. Az őszi Kolozsvárnak két jellegzetessége van: az hogy újra feltűnnek az Iskolásgyermekek és megnyitja kapujába színház. Az iskolásgyermekek áradása, tekintettel a kitolt vakációra ezúttal elmaradt, a színházi évad azonban programszerűen kezdődik. A Nemzeti Színház próbatábláján már ott van a sok próbaki- irás, sőt már megjelent az első plakát is, hirdetve, hogy immár hagyományszerüen, szeptember 11-én, felszabadító honvédségünk bevonulása> napján, ünnepélyesen megnyílik a kolozsvári színházi évad. Valamelyes változás ugyan van, mert a Nemzeti Színház épületében egyelőre javítási és • átalakítási munkálatok folynak s igy az évadot a Magyar Művelődés Házában, a régi Színkörben kezdik meg.

Abból az alkalomból, hogy a színház Immár ezen a héten megny' ja kapuit, megkértük a kolozsvári Szinház vezetőit, hogy nyilatkozzanak a szinház ezévi munkatér- véről s mindarról ami a színházzal kapcsolatosan a, kolozsvári közönséget érdekli.

Báró Kemény János főigazgató a kővetkezőket mondotta:

— Mindjárt bevezetőül nem szorosan vett színházi napi eseménnyel kell kezdenem. Most jelenik meg Szabó Lajosnak, a kolozsvári Nemzeti Szinház művészeti titkárának szerkesztésében a kolozsvári Nemzeti Színház évkönyve, amely a két első év műsoranyagát közli s egybefoglalja mindazt a munkát, amit színházunk az elmúlt két esztendőben végzett. Ez az évkönyv mindenekelőtt dokumentum lesz, de ezen felül szolgálni óhajtunk a közönségnek azzal, hogy az őt érdeklő anyagot összefoglaltuk. Ezen felül az évkönyv kiadása kapcsolatos a kolozsvári Színművészeti Muzeum terveivel is. Kolozsvár város vezetőségének ugyanis az az elgondolása, hogy Kolozsvár dicsőség- teljes szinházi múltjára vonatkozó anyagot egyetlen helyen gyűjtsék össze. Ez ma már előkészítés alatt áll a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium, Kolozsvár városa és a Nemzeti Szinház közös akciója alapján. Az előkészítő munkálatokat Jancsó Elemér dr. tudományos intézet i tanár végzi. A múzeumi anyagból különben már Janovics Jenőnek, a kolozsvári Nemzeti Szinház egykori igazgatójának anyagát a város át is vette s a kisebbségi idők színjátszása anyagának jelentős része is összegyűlt már. A régi kolozsvári színészek fényképeinek, leveleinek és más relikviáinak gyűjtése is megindult. A múzeum felállítása lényegében most már csak a helyiség kérdésén múlik. Ezt azokban bizonyára sikerülni fog megoldani.

Ezután Kemény János báró áttért az uj szinházi évaddal kapcsolatos kérdésekre:

— Szükségesnek látszik megvilágítani, milyen körülmények és okok kényszerítik a kolozsvári Nemzeti Színházat, hogy idei évadját a Nemzeti' Szinház épülete helyett a Magyar Művelődés Házában (Színkör) kezdje meg. Két esztendővel ezelőtt a színház műszaki berendezését igyekeztünk a legkorszerűbb követelmények szerint felépíteni. Bizonyos felszerelések beszerzését azonban akkor a háború lehetetlenné tette. A szinház akkor kénytelen volt ideiglenes világítási felszerelést beállítani, de ugyanakkor megtette a lépéseket, hogy Olaszországból szerezzék be a legújabb ‘ készülékeket. Az olasz gyár csak most tudta leszállítani a berendezést s igy a halaszthatatlanul szükséges átalakít ásókat csak a napokban kezdhették meg. A régi transzformátorok kiemelése s áz újak beállítása körülbelül négy hetet vesz igénybe s ez azt jelenti, hogy valószínűleg csak október ötödiké táján kezdhetjük meg a főépületben az előadásokat.

—A szinház azonban elvben ragaszkodik a szeptember 11-i nyitáshoz s igy kénytelenek voltunk szükségmegoldáshoz nyúlni. Ilyenformán egy hónapon át a Nemzeti Szinház bérleti programmján kívül előadássorozatot tartunk a Színkör épületében. Ennek keretében négy bemutató és felújítás kerül sorra, Zilahy „Süt a nap“-ja Dario Niccodeminek, a kiváló olasz Írónak „Hajnalban, délben, este“ cimü játéka, Vaszary János nagysikerű „Egy nap a világ“ cimü darabja és Huszka Jenő oporettje, az „Aranyvirág“. A Szinköri előadások érdekessége lesz, hogy a „Hannáiban, délben, este cimü darabban Szeleczky Zita lép fel. Ugyanebben a darabban mutatkozik be Várady Szabolcs dr., a szinház ,uj tagja. Az itt bemutatott darabok különben bérleti előadások sortpi nem kerülnek szinre a főépületben. A szinház a bérleti feltételekben előirt elöadásszámot be fogja mutatni, ennek ellenére a szinköri előadásokon ugyanazt a százalékos kedvezményt nyújtja a bérlőknek, mint a bérleti előadásokon.

— A Nemzeti Szinház épületében Vörösmarty „Csongor és Tündé“-jével kezdjük meg az előadásokat. Ennek az előadásnak a díszleteit és jelmezeit Jaschik Almos tervezi. A rendezés munkáját Kőműves Nagy Lajos végzi. A címszereplők: Gáborjáni Klára, Szabó Lőrincnek, a kiváló költőnek a lánya, a szinház újonnan szerződtetett tagja és Bodó György. Imiát ölvedi Zsóka, Balgát Görbe János, Mirigyet Sallai Komédia, Ledért Kormos Márta, a kalmárt Kubányi György, a fejedelmet Senkálszky Endre, a tudóst Váradi Rudolf, az ördög- fiakat pedig Andrási Márton, ttárdai Antal újonnan szerződtetett tag és Flóra Jenő ját- szák.

— A szinházi évad elejének másik érdekessége Szabó Lajosnak, a kolozsvári Nemzeti Szinház művészeti titkárának „Vihara lámpás“ cimü darabja lesz, ami a kisebbségi életről, egy állástalan fiatal tanárról szól. Ennek a darabnak a főszerepét Görbe János játsza. Ennek az előadásnak a szereposztása még nincsen készen, annyi azonban bizonyos, hogy erdélyi fiatal magyar szerzőről lévén szó, a legkisebb szerepeket a legjobb kezekbe akarjuk helyezni. A darab rendezője különben maga a szerző, Szabó Lajos lesz.

— Ami az erdélyi szerzőket illeti, ebben az évadban fogjuk bemutatni Szabédi László és Kiss Jenő eredeti darabjait. Molter Károly darabjára is sor kerül. Tamási Áronnak és Jékely Zoltánnak darabjait ugyan már lekötötték Budapestre, de annak nem lesz semmi akadálya, hogy röviddel a pesti bemutató után itt sorra kerüljenek. Arra is gondolunk, hogy. Kerecsendi Kiss Mártonnak, a Harmincadik“ cimü film szerzőjének uj darabját is bemutassuk. A Herczeg Ferenc jubileumot valamivel későbben tartjuk meg, mint a fővárosban.

— A szinészképzö iskolával kapcsolatosan az" az elgondolásunk, hogy az idővel a kolozsvári zenekonzervatórium egyik tagozatává. váljék. Az idei évben a szinészkép- ző fegyelmi és iskolai rend tekintetében már a konzervatóriumhoz tartozik, de továbbra is a kolozsvári Nemzeti Szinház szinészképzö iskolája marad.

— A kolozsvári Nemzeti Siznház be kíván kapcsolódni a Székelyföldi. Művészeti Év programmjába s annak során ellátogat Marosvásárhelyre, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Sepsiszentgyörgyre.

Vaszy Viktor, a kolozsvári Nemzeti Szinház operaegyüttesének igazgatója az uj szinházi és zenei évadról a következőket mondja:

— Az operaegyüttes az induláskor felépített művészi programm alapján tervszerűen kívánja folytatni munkáját ebben az

Kolozsvár, szeptember 9. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata szerdán délután tartotta meg közgyűlését a párt Farkas-utcai gyüléstermében. A közgyűlésen résztvett az elnökség, az intézőbizottság, a kerületi vezetőség, a körzetvezetők, valamint a párt tagjai hatalmas számban. A közgyűlésen a párt kolozsvári tagozati elnöke, Nyirő József elnökölt és a közgyűlés tárgysorozata előtt nagy beszédet mondott. Megnyitóbeszéde elején megemlékezett arról, hogy a napokban immár három éve lesz annak, 1 hogy Kolozsvár magyarsága elszakithntat- lanul újból hazatért az örök magyar állam védő szárnyai alá. Emlékeztetett azokra a fogadalmakra, amelyet a hazatérés pillanatában a kolozsvári és az északerdélyi magyarság tett, »pajd *Py folytatta:

— Abból a tényből, hogy hazatértünk, ne akarjon senki magának túlzott egyéni és gazdasági hasznot hajhászni, mert az, hogy újból szabad magyarokként élhetünk ezen a földön, még nagyobb és felelősségteljesebb áldozathozatalra kötelez mindannyiunkat, ha ezt a földet és általában Magyarországot mind az idők végeztéig magyarnak akarjuk megtartani és magyarnak akarjuk tudni. Ez a föld nem a gyűlölet erejével akarja megtartani. magát, hanem a történelmi igazság örök erejével. Mi ebben

évben is. A kezdődő szinházi évben az opera repertoárjának kiépitését befejezzük s a jövő évadban megkezdhetjük a kolozsvári opera „külön színeinek“ felrakását. Terveink szerint a kolozsvári opera műsora erősen elhajlik majd Budapesttől. Idei pro- grammunk első bemutatója a „Rigoletto“ lesz, majd ezután az első Wagner bemutatónk a „Bolygó hollandi“ következik. Ennek díszleteit, jelmezeit Oláh Gusztáv tervezi s a rendezés munkáját is 6 vállalta. Megemlékezünk Monteverdi halálának három évszázados fordulójáról és bemutatjuk

í „Tankréd és Florinda“ cimü egyfelvonáso- sát. Gounod halálának ötvenedik évfordulóján a „Faust“ -ot mutatjuk be.

— A zenekar kibővítésre vonatkozó törekvéseink sikerrel jártak. A vonósok számát fel tudtuk emelni. Ez nemcsak költségvetési, hanem művészi kérdés is volt. A zenekari helyek egyrésze ugyanis már tavaly is rendelkezésre állott, csak nem kap/ tunk megfelelő embereket. Most azonban megfelelő erőket szerződtettünk s igy ebben az évadban már tiz primhegediis, 8 másodhegedűs, hat brácsa, öt gordonka és négy bőgő áll rendelkezésre, ami lényegesen megkönnyíti a nagyoperák előadását. Az újonnan szerződtetett zenekari tagok közül ki kell emelnem Liána Pascualit, a kiváló hárfamüvésznöt, aki eddig a torinói Eiar rádió tagja volt. Terveink között szerepel a fafuvók további fejlesztése is. A zenekar bővítésével kapcsolatosan különben átépítésre is sor kerül, a fúvók hátrább kerülnek s igy hangjuk jobban beleolvad majd az együttesbe.

— A hangverseny évad első nagy eseménye a Budapesti Filharmóniai Társaság közeljövőben sorra kerülő hangversenye lesz, amelyen Bartók Béla uj hegedűversenyének ősbemutatóját tartjuk meg. Ez a „Divertimento“ után a második Bartók ősbemutatónk lesz. Ezt a jövőben tradíciónak szánjuk. A hegedűszólót, a koncerten Szer- vánszky Péter fogja játszani.

— Távolabbi terveink között szerepel az

operaegyüttes tattaszi vendégkörutfa az erdélyi vidéki városokban. Itt elsősorban kisoperákra, — Mozart, Poldini egy felvonásotokra — gondolunk, ahol harminc főnyi zenekarral és hat. hét énekessel dolgozhatunk.

— Ami a személyi változásokat illeti. Farkas Ferencnek, a Zenekonzervatórium igazgatójává történt kinevezése folytán megüresedett karigazgatói állást Szita. Oszkárral töltöttük be, aki eddig mint korrepetitor kiváló szakértelemről, művészi érzékről és lelkiismeretességről tett tanúságot. Uj tagjaink az erdélyi származású Benkö Sándor höstenor, Bajtai Gabriella lírai szoprán, aki különben operettben is fel fog lépni, elsőnek mindjárt az Aranvvi- rágban. Az énekkart is sikerült újabb nyolc fővel megerösitem.

— Az operaegyüttes tehát dolgozik s igyekszik mindenben kielégíteni a közönsi igényeit és sajátos szinti, egyéni művészt elgondolásu kolozsvári operál felépíteni. Zenekarunk különben a két esztendei munka alapján már annyira összehangolódott, hogy íz idei évadra már budapesti hangversenyt tervezünk, ami a kolozsvári uj zenekultúra első fővárosi bemutatkozása, lesz.

(n. e.)

az irtózatos küzdelemben, amely most körülöttünk dúl, egyetlen befolyás alatt akarunk állni és élni. fis ez a befolyás nem lehet más, mint a magyar!

. Az elnök szavait dörgö éljenzés fogadta. Nyirő ezután erős szavakkal ítélte el azokat a politikai akamókokat és szélkakasokat, akik éppen itt, Kolozsváron, az Erdélyi Párt és az erdélyi magyarság gyengítésével, egységének megbontásával akarnak maguknak és pártjuknak hivoket toborozni.

A jelenlévők lelkesen éltették az Erdélyi Pártot éá" annak vezetőségét, igy téve törhetetlen hitet az erdélyi magyar egységről.

Nyirő József elnöki megnyitója után Botos János főtitkár számolt be á párt elmúlt évi működésének eredményeiről. Az Erdélyi Párt — célkitűzése értelmében — nem akar politizálni — mondotta. Nem folytat pártpolitikai versengést, nem vitatkozik és nem viaskodik a jószándéku ellenzéki pártokkal sem, hanem a magyarság belső erőit Igyekszik minden eszközzel megerősíteni. Felvilágosítani az erdélyi népet a magyarság nagy kérdéseiről s ahol kell, apró munkával, az ügyes-bajos kisembereket az élet útvesztőiben útbaigazításokkal és minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi eszközökkel támogatni a magyarság xnegerősöAz Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának közgyűlése

Celei íwzsef dr. egystemi tanár tudományos akadémiát és önálló rádiót követelt Erdélynek

1943. SZEPTEMBER. IO

Nem!

Nem!

Soha!

sem lesz többé ilyen alkalma! és ezért ne mulassza el ezt a szenzációs műsort megtekinteni.

«.t 3 nap

E Sadások d. u. 4 és est« fél 8<kor>

A meglepetések műsorai

Jegyelővétel 10-től 1-ig és 3 órától a cirkusz pénztáránál. Telefonrendelés 20-00

dését. Megemlítette, hogy az elmúlt eszteh- dőben az Erdélyi Párt 274 embert juttatott állásba. A párt 12 magyarságpolitikai előadást rendezett, a képviselők többizben tartottak politikai beszámolót. 1A tagozat kétszer tartott intézőbizottság! ülést, 12 esetben szakosztályi, 10 esetben kerületi, 52 esetben körzetvezetöi és egy esetben elnöki beszámoló ülést. Közbenjárt a pártve- zetöség 150 iparügyi, 292 állásszerzési, 184 állampolgársági, 161 nyugdijügyi és 291 igazoltatási ügyben. A parlamenti csoport nyugdíj és engedmény ügyben 57 esetben járt közbe, kölcsönt folyósított 175 esetben és többszáz fellebbezést, kérvényezést szerkesztett meg adó, OTT és más ügyekben.

Az Erdélyi Párt szorosan, vett politikai vonaláról a főtitkári beszámoló a következőket mondja:

— Az Erdélyi Párt megtartotta a politikai vezetést és a kormánypárttal szövetségben uralja a politika területét. Kolozsváron a hajdani Magyar Párt és Magyar Népközösség tagjai kevés kivétellel ma az Erdélyi Párt tagjai és hivei. így a párt megőrizte az egységét. A közhangulat irányítása a párt kezében van és a törtetőkön, meg a minden áron békétlenkedni akarókon kivül Erdélyben komoly ellenzéki irányzattal nem áH szemben. Az újabb baloldali megmozdulások is elsekélyesednek, a politikai iránymegjelölést tehát az Erdélyi Párt a hazatért erdélyi részeken szilárdan tartja. '

''A főtitkári beszámoló után Csuka Gedeon MÁV nyugdíjas köszönte meg a párt; közbenjárását, amelynek eredményeként a kolozsvári vonatkísérőkét az illetékes hatóságok újból visszahelyezték több évtizedes, szerzett jogaikba. Á felszólalás után Geiei József dr. egyetemi tanár tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért előadását Erdély megoldására váró kulturális kérdéseiről.

Géléi professzor előadásában arra mutatott rá, hogy nincs meg az erdélyi Írók szövetsége, s hiányzik az erdélyi szellemi életet teljesen átfogó központi egyesülés is. Felvetette azt a gondolatot, hogy ezt a szervet vagy az EME kebelében kellene megteremteni „Gróf Mikő Imre Társaság“ címen, vagy fei kellene állítani az Erdélyi Tudományos Akadémiát. Utalt arra is, hogy Erdélynek nincs önálló rádiója. A párt feladata volna az erdélyi rádió ügyének előmozdítása.

Bereczky Ernő dr., a kereskedelmi és iparkamara miniszteri biztosa Kolozsvár jövő gazdsági fejlődési lehetőségeiről tartott rendkívül lebilincselő érdekességü előadást, Csizmadia Andor dr. pedig Kolozsvár szociális jövőjéről festett előadásában megragadó képet.

Az előadóknak és az érdeklődőknek Nyirő József pártelnök köszönte meg közreműködésüket és részvétei ükét. A közgyűlés este

8 órakor ért véget.

— I’écs szobrot állít Janus- Fannoniusnak.

Janus Pannonius egykorú pécsi püspöknek legnagyobb magyar humanista költőnek, élénk kultusza van Pécset, ami különösen a Janus Pannonius Társaság országosan Ismert munkásságának köszönhető. Pécs város most látható emléket emel Mátyás király nagy költő kortársának. Amikor a mult év őszén Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter Pécset járt, megígérte Pécs városának, hogy felállittatja Janus Pannonius szobrát. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium anyági hozzájárulása most lehetővé tette, hogy a közeljövőben felállittassék Pécsett Janus Pannonius szobra. A szobrot, melynek mintáját az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács már felülbírálta, N. Kovács Mária szobrászművész készíti.