Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-07 / 202. szám

Mbzjstm Hfsj^q 1943. SZEPTEMBER 7 v w N MÁTYÁS KUPA döntő labdarugó mérkőzés a városi sporttelepen szeptember 8-án KISASSZONY napján délután S órakor• Ezt jelenti a világsajtó: A TÖRÖK HADERŐ LÉTSZÁMA Von Xylander tábornok, a „Völkischer Beobachter“-hen a török hadsereg erő­viszonyairól közöl érdekes adatokat. Szerinte a török hadsereg összlétszáma mintegy 1.2 millió fő lehet. A szárazföldi hadsereg 1942 júniusá­ban 82 gyaloghadosztályból, egy lovas­hadosztályból, egy páncéloshadosztály­ból állott. A gyalogságot Mauser-fegyve­rekkel, Hotchiss és Maxim gépfegyve­rekkel látták el. A tüzérség korszerű Vickers és Skoda ágyukkal rendelkezik. A légvédelmi ágyuxkal 3000 méteres magasságba tudnak tüzelni. Közvetlenül a háború előtt a légihad­erőnek 450 gépe és 8500 kiképzett em­bere volt. 1942 nyaráig 1500-ra emelke­dett a repülőgépek száma, ebből mintegy ezer elsővonalbeli gép pilótáik száma el­érte a 15.000-et. Repülőgépeik néniét, angol, északamerikai, francia, lengyel mintájuak. Mult év óta török repülő- gépgyár is működik a Boszporusz mel­lett. A tengerészet aránylag igen gyenge. Nagy egysége tulajdonképen csak egy van, a Yavua (valamikor a néme'ekó volt Goeben néven), amelyet 1914-ben épitettek s 1930-ban korszerűsítettek. Ezen kívül van két kis 2500 tonnás cir­kálójuk (kettő építés alatt), négy régi torpedóhajójuk, négy rombolójuk és 13 tengeralattjárójuk. Az isztanbuli hajó­gyár nemrégiben bocsátotta vízzé az első török gyártású tengeralattjárót. Az egész flotta tonnatartalma 82 ezer tonna. A TITKOLÓZÓ OROSZOK A „Washington Post“ írja: ..Sajnálattal kell megállapítani, h.igy milyen gyönge a kapcsolat a szövetséges fővárosok és Moszkva között. Az U. R. S. S. következetesen visszautasítja, hogy felvilágosításokkal szolgáljon vezérka­ruknak, ami lehetővé tenné, hogy ájé- kozódjunk — legalább nagy vonalakban — az oroszországi katainai helyzetről." KÜLFÖLDI MUNKÁSOK A ,.Deutsche Bergwerks Zeitung“ ’„rzli Speer birodalmi miniszter és Sauckel körzetvezető alapján azok lak a xT. földi munkásoknak a számát, akik jelenleg a Német Birodalom területén dolgoznak Mig a háború kitörése pií'.anatáoan « Birodalom üzemeiben mindössze ötszáz­ezer főnyi külföldi munkás dolgozott, 1943 május végen a számuk 12 millió százezer volt. Azokat a m-mkásokit és hadifoglyokat, ak'k megszállott terüle­ten vagy a hadmüve’eti övezetekter. tevékenykednek, nem szám tották be MAJSZKI VÁLASZTÁSA Az igen tiszteletreméltó dr. Hewlett Johnsohn, Canterbury dékánja, miután részt vett Belfastban egy kommunista gyűlésen, nyilatkozatot adott a „Belfast Weekly Telegraph“-nak. Az előkelő egy­házi férfiú többek között ezeket mon­dotta: „1937-ben, amikor visszatértem a Szovjetunióban tett utárni 51 találkoztam Londonban Majszky nagykövetté.. Be­szélgetés közben ezt a kérdést szegeztem neki: — Mit tenne, ha angol lenne’ A szovjet nagykövet gondolkodás nél­kül igy válaszolt: — Gondoskodnék arról, hogy Chur­chill kerüljön kormányra.“. TÁNC — FEKETÉN Hogy egyesek cukrot, húst, vajat sze­reznek be feketén, erről már hallottunk. De hogy a táncoláshoz „feze1 én“ jusson hozzá valaki, ez tényleg uhág. Pedig erről számol be a ..Das Rehh“ párisi levelezője: Franciaországban táncdlalum van. Akadnak azonban emberek, akiknek olyan erős szenvedélye a tánc. noe.y igyekeznek valami modot kita’álni hogy mégiscsak táncolhassanak' Ezt 3 kon­junktúrát vette észre néhány életrevaló üzletember s nyomban ' „tánciskolát" alapított. A „fekete tánciskolák“ gomba­módra szaporodtak egészen addig, amig a rendőrség rajta nem ütött a szorgal­mas „tanítványokon“ s bezárta a „mü- intézeteket“. A hirtelen felcserepedett táncmestereket pedig vizsgabizottság elé állították. Az eredmény siralmas volt. Mindössze egyetlen újdonsült tánctanár felelt meg a követelményeknek. ANGOL ANALFABÉTÁK A „World Rewiev“ cimü tekintélyes angol folyóirat uj száma beszámol arról, hogy Angliában még ma is több mint egymillió irni-olvasni nem tudó felnőtt van. A pontos statisztikai számadatokhoz akkor jutottak hozzá, amikor megvizs­gálták a katonákat, hogy ki tud írni és olvasni. PARTRASZÁLLÁSI JÁRMÜVEK A ,,Frankfurter Zeitung“ egyik kato­nai munkatársa beszámol az angolszá­szok partraszállásnál használatos hajói­ról. A német szakember Szicíliában sze­rezte tapasztalatait. Felsorolásában hét­féle ilyen hajótipust különböztet meg: 1. Harckocsiszállitó bárka. .2. Rohamosztagokat szállító gyors ro­hamcsónak. Egy-egy öt tonnás csónak húsz embert tud szállítani. 3. Ostrombárkák. Sebességük tizen­nyolc csomó. Befogadóképessége: 24 em­ber. 4. Nagyméretű ostromcsónak. Befoga­dóképessége: 35 ember vagy négy tonna hadianyag. I 5. Partraszállást támogató rohamha- . jók, gránátvetővel, négy gépfegyverrel, két ágyúval és két nehéz gépfegyverrel, valamint ködfejlesztő készülékkel. 6. Motoros partraszállási bárkák. Űr­tartalom: 18 tonna, befogadóképesség: 40 ember teljes felszereléssel, vagy 16 tonna hadianyag. 7. Parancsnoki hajók. Tonnatartalom: 3600. Kilenc könnyű ágyúval, négy lég­védelmi ágyúval felszerelve. Ez a hajó- tipus három 40 tonnás, vagy hat 25 ton­nás harckocsit, vagy hatszáz embert tud szállítani. 8. Kétszáz tonnás csapatszállító bár­kák, 250 ember szállítására. / 9. Tízezer tonnás inváziós szállitóha­jók 1000 felszerelt kaţona szállítására. CSANGKÁJSEK — ELNÖK Szunjatszen doktor egykori szerény munkatársa és későbbi veje kétségtele­nül nem mindennapi karriert futott be. Mint a „Candide“ írja, rövidesen a Csungkingkinai köztársaság elnökévé vá­lasztják, Lin Sen elnök utódiaként. A csungkingkinai hadsereg genera- lisszimusza tehát most már véglegesen diktátorrá lett. Nemcsak a hadsereg fő- parancsnoka, hanem a „Yuan“ végre­hajtóbizottságának is elnöke. A „Yuan“ a csungkingkinai minisztertanács. A társadalombiztosítás nagyvonalú re/ormját követeli a kolozsvári Nemzeti Munkaközpont Tisztikart választott a NMK kolozsvári szervezete Kolozsvár, szeptember 6. A Neinzeti Munkaközpont kolozsvári szervezete va­sárnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. A bőripari munká­sok Apor-utcai otthonának nagyterme zsúfolásig .megtelt a kolozsvári magyar munkásság minden rétegével, hogy meg­hallgassák a vezetőség jelentését az ed­dig végzett munkáról és a szervezet ügyeinek irányítására uj tisztikart vá­lasszanak. A közgyűlésen megjelent a budapesti központ képviseletében Agárdy Jenő dr. országos főtitkár, valamint Smbó László, a propagandaosztály tit­kára. Megjelent Bálinth József dr. szent­széki tanácsos, országgyűlési képviselő is, aki figyelemreméltó beszédet mon­dott a magyar munkásság jövő felada­tairól. * A „Hiszekegy“ elmondása után Agárdy Jenő dr. országos főtitkár nyitotta meg a közgyűlést s hangoztatta, hogy ezek­ben a nehéz, küzdelmes időkben fokozot­tabb mértékben össze kell fogni a ma­gyar munkásságnak, követnie kell Kor­mányzó Urunkat, aki a történelmi or­kánban biztos kézzel, megnemalkuvó következetességgel irányítja a nemzet hajóját a boldogabb jövendő felé. Az elnöki megnyitó után Kilin Sándor szakmai titkár terjesztette elő a bőripari szakcsoport jelentését. A jelentés részle­tesen tájékoztatta a közgyűlést a bőripari munkásság gazdasági és szociális hely­zetéről és azokról a tárgyalásokról- ame­lyeket a szakcsoport a munkások béré­nek megjavítása és anyagi megalapozott­ságának biztosítására tett. Walton Ede a helyi szervezet titkári jelentését ismertette. Részletesen ismer­tette az elindulás főbb mozzanatait, majd azokról a tárgyalásokról számolt be, amelyeket a vezetőség a különböző gyá­rak és vállalatok igazgatóságaival foly­tatott a fizetések rendezése érdekében. A tárgyalások eredményeként a munká­sok bérét az összes kolozsvári vállalatok­nál sikerült összhangba hozni a piaci árakkal. A vezetőség a tárgyalások so­rán igyekezett békés utón érvényesíteni a munkásság igényeit. Ez legtöbb esetben sikerült is. Azokkal a vállalatokkal szemben, amelyekkel békés utón nem si­került a jogos követelést érvényesíteni, bíróság ítéletét kellett igénybe venni A szervezet vezetősége közel 60 esetben fordult a városi rendőri büntetőbíróság­hoz, hogy a munkásság vitás kérdése ügyében döntést kérjeij. A különböző kihágásokért kirótt büntetések összege megközeliti a 30.000 pengőt, mig a mun­kásoknak megtérített munkabér külön­bözet összege meghaladja a 20.000 pen­gőt. Ebben az összegben nem szerepel­nek azok az összegek, amelyeket a mun­kaadók békéltető tárgyalások eredmé­nyeként fizettek ki a munkásoknak. A békéltető tárgyalások rendjén történt megállapodások eredményeként a mun­kásoknak sikerült visszamenőlegesen 62.000 pengős követelést érvényesíteni. Hatalmas összegre rúg a szervezet veze­tőségének közbenjárására kifizetett be­szerzési és karácsonyi segélyek. Ezen a cimen 84.200 pengőt fizettek ki a válla­latok. A szervezet vezetősége hároméves műi ködése alatt elsősorban azon fáradozott, hogy a munkásoknak biztosítsa legalább a minimális megélhetését és enyhítsen súlyos gondjain, amik különben most a háborús helyzetben olyan nagy súllyal nehezednek a magyar keresztény mun­kásság vállaira. A szervezet vezetősége minden erejét arra összpont&sitotta, hogy a magyar munkás két kezének szorgal­mas munkája után hozzájusson a részére törvény által biztosított és jól megérde­melt keresetéhez. Tette ezt kötelesség­ből, meggyőződésből és hivatottságból. A Nemzeti Munkaközpont a mun­kásság anyagi és szociális helyzetének állandó javítása érdekében kifejtett munkásságán felül a dolgozótársadalom iskoláztatásában és ismereteinek, mű­veltségének emelése érdekében is dicsé­retes munkát végzett. A polgári iskolai előkészítő tanfolyamokra összesen 1856 munkás iratkozott be s közülük 1468 si­keresen vizsgázott. A nehéz beszerzési viszonyok miatt a szervezet igyekezett a munkásság gond­jain enyhiteni. Tűzifa, sertéshús, zsír és burgonya beszerzéséről gondoskodott. Ezt az akciót a lehetőség keretein belül a jövőben fokozni fogja. A titkári jelentés végül a női csoport eredményes munkájáról számolt be. A női csoport megalakulása óta több jóté- ■, konycélu estélyt rendezett s azok jö­vedelmét részben a harctéren küzdő munkások hozzátartozóinak segélyezé­sére fordította, részben pedig egy tíz­ágyas kórtermet rendezett be a Vörös Kereszt kórházban. A titkári jelentés után Walton Ede is­mertette a szervezet anyagi helyzetét, majd Rotsching Kristóf az ellenőri je- jentést terjesztette elő. A közgyűlés azután bizottságot kül­dött ki az uj tisztikar kijelölésére. Amig a bizottság a jelöléseket végezte, Szabó László központi propaganda titkár tar­tott előadást a munkásság jövő felada­tairól. Hangoztatta, hogy a munkásság jövőjének megalapozására szükséges a nemzeti munkakamara felállítása, meri az előtt a munkás hatékonyabban érvé­nyesítheti kívánságait. Szükséges a mun­kások egzisztenciális bitem ágának meg­teremtése, a társadalombiztosítás nagy­vonalú reformja és olyan gazdasági rend kialakítása, amelyben minden mun­kás munkája gyümölcsét maradéktalanul y megkapja. A nagy tetszéssel fogadott előadást Fekete Lajos köszönte meg, majd a je­lölőbizottság előterjesztése alapján a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a kö­vetkező vezetőséget választotta meg a szervezet élére: Elnök: Wenczel Antal országgyűlési képviselő, diszelnök: Görög Ferenc dr., alelnökök: Jungberth György, Fekete Lajos és Tamás Béláné. A titkári tisztet a közgyűlés egyelőre nem töltötte be. A titkár személyének kijelöléséig a szerve­zet ügyeit Noé Lajos központi titkár in­tézi. Jegyző: Farkas István, pénztáros: Hunyadi Imre, ellenőrök: Szántó József, Deák Samu. Választmány: Basa Akosné, Péter József, Irimiás Józsefné- Kecs­kéi József, Szenes Ferenc, Halász József, Faluvégi Benedek» Schnit- hoffer Ferenc, Horváth Gyula és Pap Tibor, póttagok: Antal István, Kocsis István, Miile Károlyné, Márkis Anna, Telegdi Géza, Moldován Mihályné, Csongvai Lőrinc, Kis Albert, Kis Osz­kár, Debreceni György. A számvizsgáló bizottság tagjai: Mihálszky József, Had­házi Andor és Szálasi Károly. Küldött- közgyülési tagok: Bitai Ödön, Fekete Lajos, Faluvégi Benedek, Tasnádi Ká­roly, Hunyadi Imre, Sándor Erzsébet, Márkis Anna, Kelemen József és Ger­gely Ferenc. A fegeyelmi bizottság tag­jai: Kis a Endre, Bányai Károly, Kocsis István, Bálint András, Lukács Ferenc, Görög György, Weisz Ti ti és Szántó Jó­zsef. A tisztikar nevében Wenczel Antal elnök köszönte meg a bizalmat és kérte a szervezet tagjait, támogassák a veze­tőséget nehéz és felelősségteljes munká­jában, majd javaslatára a közgyűlés hó­doló táviratot intézett Kormányzó Urunkhoz, üdvözlő táviratot küldött Kállay Miklós dr. miniszterelnöknek és vitéz Marton Béla országgyűlési képvise­lőnek, a Nemzeti Munkaközpont orszá­gos elnökének. Végül Bálinth József dr. szentszéki ta­nácsos, országgyűlési képviselő közel ■egyórás beszédben fejtegette: mik azok a szempontok, amelyeket ezekben a küzdelmes, háborútól vészterhes idők­ben a magyarságnak követnie kell, hogy fennmaradását, jövőjét biztosíthassa. Hangoztatta, hogy a magyar lelkierő és a magyar önbizalom megerősítése azok a tényezők, amelyek zálogai a boldogabb jövendőnek. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével fejeződött be. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Az első randevú. Fősz.: Danielle Darrieux, Femand Le- doux, Jean Tissier, Louis Jourdan. Elő­adások kezdete mindennap 4, 6, 8 órakor. Jegyeilövétel mindennap d. e. 11 órától. Vasárnap d. e. i/s12-kor matiné. CORVIN: Orient express. Fősz.: Pelsőczy . Irén, Csortos Gyula, Vaszary Piri, Ajtay Andor, Pethes Sándor. Előadások kezdete hétköznap: t^5, 1^7, J/á9. Szombat, vasár­nap és ünnepnap: 1^3-tól. Minden vasár­nap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató! EGYETEM: Magyar kívánság hangverseny. (Szedeczky Zita, Fényes Alice, Latabár Kálmán, Jávor Pál, Barabás Sári, Bordy Bella, Tompa Pufi, pécsi öreg diákok, Rajkó zenekar. Konferál: Legenyey Jó­rajkó zenekar. Konferál: L’egenyey Jó­kor két rendkívüli előadás: Magyar kíván­ság hangverseny. ERDÉLY-mozgó: Életre ítéltek. Fősz.: Já­vor Pál, Hidvéghy Valéria, Fetrovics Sle- tilslav, Zádor Gyngyi, Makláry Zoltán. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. MÁTYÁS mozgó: Szerelmes levelek. A ve­lencei filmversenyen kitüntetett . svájci film. Fősz.: Anne Marie Blanc, Alfred Rasser. A film előtt: Hédi és Margót Höpfner világhírű táncosnők „Tarka tánc“ cimü szines filmje és Magyar hír­adó. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. RAKöCZI-mozgó: III. Richárd. Boris Kar­loff és Basil Rathbom Izgalmas és látvá­nyos történelmi filmje. Csak 16 éven fe­lülieknek. Előadások kezdete 4, 6, 8-kor,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom