Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-05 / 201. szám
1 \ J943- SZE.PlE.MBE.lt 5 Ä búcsúknak évszázadok óta nagy szerepük van a székely nép életében. A földhöz szívósan ragaszkodó székelység előtt még fokozza a búcsúk jelentőségét az a körülmény- hogy összeesnek valamely mezei munkának a kezdetével, vagy befejezésével. Székelyföldön már régi hagyomány az >,uj zsenge“ bemutatását ünneplő unitárius búcsú“. Nemcsak Magyarországon, de egész Európában csak Udvarhely megyében van unitárius búcsú. Az első világháború előtt külföldről is sokan látogattak el erre a nevezetes napra Ho- moród fürdőre, hogy az istentisztelet után az összegyűlt székely leányok és legények táncában, népviseletében gyö- nyörködjenek. Homoród völgyének unitárius községei már hónapokkal azelőtt készülnek arra a napra és a papok között szinte versengés folyik, hogy melyikük tartsa az istentiszteletet. Az idei nyáron még nagyobb készülődés előzte meg az „uj zsenge“ bemutatását. Az erdőktől körülvett tisztáson tiz unitárius község ünneplőbe öltözött fiatalsága vonult fel, hogy részt vegyen a tábori istentiszteleten. Az augusztust nap rátü- zött az érett buzakalászból font koszorúra. a nemzetiszinij zászlókra és ragyogó fényözönnel árasztotta el a maga egyszerűségében is annyira kifejező képet. A fenyőkkel, 'lobogókkal diszitett ház tornácáról áhitatos csendben hangzott; fel a pap szava- ahogy szívből fakadó imában mondott köszönetét a mindenhatónak, hogy akkor is rendelt munkásokat a székely mezőkre, akik a termést betakarították, mikor a messzi harcmezőkön vértusákat aratva, ezer veszély között harcolnak a magyar honvédek. A templomi áhítatban- a keresetlen szavak nyomán láthatatlan hurok rez- dültek meg a szivekben és a magyar honvédek ünnepévé avatták az >,uj zsenge“ ünnepét. A nemzeti hadsereg, a magyar honvéd glorifikálását különösen időszerűvé tette az a körülmény, hogy az idén van 150. évfordulója a ,-honvéd“ szó katonai alkotója, Kiss Károly honvédezredes születésének és századik évfordulója a honvéd szó feltűnésének a magyar hadtörténelemben. Méltó alkalom és méltó hely ez ezeknek a tényeknek a megünneplésére- hiszen a nagy székely publicista és függetlenségi vezér: Bartha Miklós, aki lángelméjével előre világított rá a képviselőházban az önálló nemzeti hadsereg szükségességére, s a 70-es években gyakran látogatott el ide és a homoródi fenyőóriások alatt építette ki gondolatban határaink- nemzeti létünk biztonságát elősegítő nagyvonalú terveit. Ma természetesen nemzeti vagyon az. amiért Bartha Miklós és Ugrón Gábor, a függetlenségi eszmék két nagy harcosa küzdött. Ma nem is tudnánk elképzelni- hogy másként lehessen, hogy ne legyen honvédségünk, nemzeti hadseregünk- jegybankunk, magyar külképviseletünk, hogy idegen érdekek dominálhassanak a magyarság érdekei felett. De mindezekért egy nemzedéknek, sőt többnek is kellett harcolnia a 67-es kiegyezést követő korban. Férfiaknak, minden személyi áldozatra kész férfiaknak kellett jönniök- akik csodálatos hittel illeszkedtek bele a magyar történet évezredes gondolatkörébe és egész életükkel áldoztak a kossuthi eszmének. Bartha Miklós politikai pályafutásának kemény harcait sokszor pihente ki a homoródi fenyők között. De nála a testi pihenés nem a szellemi' tétlenséget, hanem az újabb küzdelmekhez szükséges erőgyűjtés, a magyar lelkiségében gyökeredző eszmék pompás kibontakozását jelentette. Egy régi március 15-én a kolozsvári Redoutban elmondott beszédében gyönyörűen fejezte ki az; eszmék fejlődéséről szóló gondolatait: Sokszor a nyugalom nem alvás- hanem elmélkedő erőgyűjtés. Az eszmék fejlődésének is korszakai vannak, miként a növénymagvak fejlődésének. A vetés ideje zajjal, mozgással, világossággal jár- de a csírázáshoz nyugalomra, csendre van szükség. Századunk elejétől közepéig a népek az eszmecsirázás csendes idejét élték. A vetés nem pusztult el- csak föld- alá került. Az eszme élt. Az erők körforgási törvénye az erkölcsi világban is érvényesül eszmék halhatatlanságának alakjában.“ Bartha Miklós alkotó szelleme a látszólagos nyugalom, ideje alatt is a magyarság, a székelység nagy. életet jelentő sorskérdéseivel foglalkozott. Szellemi magyarsága éppen abban nyilatkozott meg- hogy a kiegyezést követő évek hanyatló nemzeti politikájával ellentétben képesnek tartotta nemzetét arra hogy saját erejéből álljon talpra. A 70-es években és később is, a Bartha Miklós által felfedezett- félreeső Homoród fürdő valósággal politikai találkozó hely volt, ahol a függetlenségi párt leg- kiválóbbjai gyűltek össze politikai esz- mecsrére. szellemi tornára. Ide jött át nyári rezidenciájából- a szomszédos Dobogóról a „székely Rabon- bán. Ugrón Gábor- a hires szónok és pártvezér, a hűséges politikai fegyvertárs. Mikor az Ugrón Gábor mindig megcsodált hires négyesfogata a festői szépségű Dobogóról, a ványolók völgyéből felkanyargott a Homoród felé vezető útra- a. székelyek elégedett arccal néztek a négyes után, mert tudták, hogy ahol Bartha Miklós és Ugrón Gábor együtt van> ott nem feledkeznek meg a székely népről. Sok, a székelység sorsát érintő elgondolás indult útnak a homoródi hatalmas székely fenyők alól, ott kezdték élesztgetni a magyar életfának már fonnyadásnak induló gyönyörű hajtását. A politikai eszmefuttatást- a tervezge- té.st sokszor kisérte az udvarhelyi hires cigányprímás, Kónya Sándor hegedűje Bartha Miklós nagyon kedvelte a magyar cigánymuzsikát, amely mindig a hazához- a szülőföldhöz való ragaszkoAz Esseni National Zeitung-ban junius végén számottevő jelentőségű cikk jelent meg a németek oroszországi politikájáról. A cikk néhány részletét az alábbiakban közöljük:-,Az első háborús évben a Birodalom katonái már Moszkvában, Tifliszben és Leningrádban látták magukat. Csak jóval később értettük meg, hogy a keleti háború kimenetele nem a kilométerek számától és nem az elpusztított hadianyag mennyiségétől, hanem attól függ, mennyire tudunk uraivá, mestereivé válni az orosz térségnek az orosz emberrel együtt és nem pedig ellene. Ez volt az idő, amikor az oroszok visszavonulásuk közben mindent szétromboltak. . Ebben az első évben még nem ismerték a hadviselés alapérvényeit. Hadseregeik, úgy operáltak, hogy nem biztosították oldalaikat. / Aztán eljött az ősz., Az arcvonal megmerevedett a sárban és hidegben. Egyedül katonáink akarata tudott úrrá lenni a orosz tél veszélyein. Aztán újra megindultak a csapatok. Elértük Sztálingrádot. Németország ujjongott. De mi, keleten harcoló katonák tudjuk, hogy nem városok elfoglalásán fordul meg a dolog, hanem azon, hogy le tudjuk-e törni az orosz ember tartalékokat. Miután az első esztendőben milliónyi fogolytömegeket ejtettünk, a második esztendőben az orosz ellenállás elkeseredettebb volt. Sztálin fel tudta ébreszteni az orosz nacionalizmust. Az orosz propaganda ki tudta használni azokat a nehézségeket, amit az a többmilliós fogolytömeg okozott nekünk, akiket néhány gyüjtőtábor- ban kellett elhelyeznünk. Ezen felül az amerikai szállítások és a uráli termelés nagyrészben pótolni tudták az anyagveszteségeket. így a Szovjet túlélte a nyarat anélkül, hogy túlságosan elgyöngült volna. A szovjet vezérkar a második háborús őszön olyan hatalmas meny- nyiségü harckocsival és ágyúval rendelkezett, hogy úgy tűnt, a háborús helyzet az ő javára fordul. A tél folyamán azonban a német és szövetséges hadseregek kivédték a csapást. A totális háborút kihirdették a tengely országaiban. Aztán eljött az orosz husvét. A lakosság megünnepelte ezt a nagy napot. Asszonyok és férfiak felöltötték a nemzeti viseletét. Mindenki ősi húsvéti énekeket dalolt. Ott voltunk közöttük. Már két esztendeje ott élünk közöttük. Milyen idegen volt két év előtt az ország! Mi9 dást ápolta' a lelkekben. Ahogy látóképességével megérezte, megjövendölte, a magyar történet különböző korszakai igazolták és részben valóra, váltották az elgondolásokat, eszméket, amelyeket elültetett és kicsirázta- tott a magyar talajban. * Ahogy a búcsú ünnepén a nyári ragyogásban a nemzetiszinü lobogók és szalagok között az érett búzából font koszorúra néztem, úgy éreztem, hogy minden ilyen ünnepen, amely a székely erőkifejtés eredményét fejezi ki, a magyar honvédség vitézségét hirdeti találkozóul Bartha Miklós szellemével. És azt is értem, hogy a kegyelet, az emlékező szeretet elvezet egy másik ünnephez, amellyel a Székelyföld még tartozik nagy fia emlékének, de amely még késik, mert a kemény székely kezek most más munkával foglalatoskodnak: történelmet építenek. Az eljövendő ünnepeknek mintegy bevezetője és szinte kiegészítője ez a történelmi munka, mert hiszen ez is a Bartha Miklós jelmondatának nemzeti tanítását fejezi ki: ,,Ora et iabora!“ HORY ETELKA * 1 2 3 lyen kevéssé ismertük az orsz lelket: Mennyi idő kellett, amig a szovjet robotember álarca mögött megismertük a mindenkori orosz érzékeny, szelíd lelkét. E két év alatt megtanultuk jobban megítélni ezt a keleti országot. „Éppen úgy, mint ahogy a japánok nem győzhetik le Kínát csak kínaiakkal, keletet sem lehet legyőzni oroszok nélkül.“ Akár egyéni véleménynek tekintjük a fenti idézetet, akár elfogadjuk, hogy legnagyobb részében fedi a hivatalos német körök, mindenekelőtt az ,,Ostministerium“ álláspontját, kétségtelen ténynek kell vennünk, hogy a németek, akik az orosz háború elején nem szenteltek különsebb figyelmet a kommunistaellenes és nacionalista törekvéseknek a keleti megszállott részeken, ezen a tavaszon nyilvánosság elé engedték Vlasszov tábornokot, a volt bolsevista generálist s több más nemzeti jellegű katonai mozgalomnak is teret adtak. A „Deustche Militärische Rundschau“ szemlét tartva a keleti területekről és hadifoglyokból toborzott haderők felett, a következő csoportokra osztja az önkénteseket (dobrowolets) alakulatait: 1. Orosz felszabadító hadsereg. Orosz nemzetiségű önkéntesekből áll. Vezérük Vlasszov tábornok. Vlasszov programját csak a hadsereg megszervezése után hozta nyilvánosságra, ennek ellenére nem támaszkodik egyedül a hadseregre, hanem igyekszik párthiveket gyűjteni a polgári lakosság között is. 2. Ukrán felszabadító hadsereg. Ukrajnában a lakosság ellenszenve még hamarabb kitört a bolsevizmus ellen, mint a fehérorosz területeken. Ennek magyarázata mindenekelőtt az volt, hogy Ukrajnában sohasem sikerült letörni a nemzeti érzést. Az önkénteseket, akik nyomban a megszállás után a Wehrmacht rendelkezésére állottak, külön alakulatokba osztották be s különösen a partizánok elleni harcokban mutatták meg jele, tős harc értéküket. 3. Kozák alakulatok. A német csapatok 1942 nyarán kerültek érintkezésbe a kozákokkal. Heves szabadságszeretetük és ősi katonai erényeik, valamint az, hogy gondolkozás nélkül a Német Birodalom csapatai mellé állottak, kiváló katonai értékű csapatokat formált .belőlük. Doni, kubáni és tereki kozákezre- deket formáltak, amelyekben tovább el az ősi kozák katonai hagyomány. A. 'A ■,Keleti Ifégzó“. NagybBBreszt kaukázusi és turkesztáni önkéntesekből áll. Kiemelkedő értéke van közűlök a georgiai (Sztálin hazája!), örmény, észak- kaukázusi és tatár légióknak. 5. Keleti SS. Lett, észt, galíciai ukrán nemzetiségű önkéntesekből formálták meg az SS keleti alakulatait. Az önkéntes alakulatok kiképzését német tisztek végzik. Akik a szovjet hadseregben már szolgáltak» azokat átképzésnek, vetik alá. Mindezek az alakulatok német egyenruhát viselnek., de különleges megkülönböztető jelvényeket viselnek.-* Mind e katonai jellegű, de kétségtelen politikai színezettel is rendelkező mozgalmak közül kétségtelenül Vlasszov tábornok szervezkedésének van a legnagyobb jelentősége. A Vlasszov-mozgalom különös értéke, hogy majdnem teljesen egységes. Politikai szervezete a „Szmolenszki komité“. Tagjainak kilétéről szinte semmi sem került eddig nyilvánosságra. A .,Voia: des Peuples“, a jelentős súlyú svájci francia nyelvű külpolitikai folyóirat legújabb számában a Vlasszov-mozga- lomról írva közli, hogy a Vlasszov-moz- galom propagandaszolgálatának főnöke Zykov, az ,,lzvesztija“ volt szerkesztője! Vlasszov mozgalma ma már jelentékeny sajtóval rendelkezik. Napilapjai közül a „Zarja“ Szmolenszkben- a ,,No- vojé Szlovo“ Szófiában jelenik meg. Ugyanezzel a címmel különben Berlinben is kiadnak egy vlasszovista napilapot. Maga a tábornok parasztszjilőktöl származik s ragyogó karriert futott be a szovjet hadseregben. Fiatal kora ellenére elérte a hadseregtábornoki rendfokozatot, ami a mi katonai ranglétránk szerint körülbelül a vezérezredesnek felel meg. A német-orosz háború előtt Csang-Kaj-Sek tábornok mellett volt katonai tanácsadó, majd az első német offenziva idején fontos szerepe volt Moszkva védelmében. Később a második támadó hadsereg parancsnokává nevezték ki s Kiev közelében esett német fogságba. Vlasszov mozgalmának igazi jelentősége azonban nem politikai, hanem katonai természetű. Hadserege, a ,,Rusz- kaja Ozwoboditelnaja Armija“, Andrej Andrejovics Vlasszov kizárólagos parancsnoksága alatt áll. A hadsereg létszáma, a ,,Voix des Peuples“ szerint eléri a hétszázezer főt és kizárólag orosz nemzetiségű tisztek és altisztek vezetése alatt áll. A német haderő csak enyhe, alig észrevehető ellenőrzést gyakorol felette s inkább csak tanácsokkal látja el Vlasszov vezérkarát. A haderőnek teljesen különálló uniformisa van s ujonco- zási központjai Franciaországban. Prágában, Belgrádb an, Szófiában működnek. A hadasereg magvát több mint egy esztendővel ezelőtt alkotta meg Vlasszov s engedélyt kapott a német hadseregtől, hogy a partizánok elleni háborúban részt vegyen. A Vlasszm’-hadsereg kitünően viselkedett s ezeknek a tapasztalatoknak alapján indították meg aztán szélesebb keretek között a szervezést. Vlasszov táboraoK politikai programját néhány, a sajtónak adott nyilatkozatából lehet összeállítani. A tábornok elgondolása szerint Európa háború utáni helyzetét az jellemzi, hogy nem szakadozik apró országokra, hanem a Harmadik Birodalom egységes vezetése alá kerül. Valamennyi európai nép meg fogja találni helyét a nap alatt s helyük annál inkább biztosítva lesz, mennél nagyobb részt vesznek ki az uj európai rpnd kivívásában. Ami Oroszországot illeti, meg kell szűnnie annak a helyzetnek, hogy az orosz nép elzárt térben éljen. Oroszországnak be kell kapcsolódnia az európai életbe. Külpolitikája igen egyszerű: őszinte és tartós barátság Németország felé, ellenségesség Anglia irányába, aki mindig ellensége volt Oroszországnak. Ami Vlasszov belpolitikai terveit illeti, azok a következők: Az orosz nép lelke mélyén nem vonzódik a bolsevizmus felé, de a 1919-es forradalom eredményeit nem lehet sem- mibevenni és eltörülni, mert arra szükség volt politikai, gazdasági és erkölcsi szempontból. Szerencsétlenségre azonban a bolsevikiek elárulták a forradalmat s egyedül saját hasznukra fordították a hatalmat. yiasszov tábornok hadseregének jelenlegi tevékenységéről jelenleg keveset lehet tudni. Hivatkozhatunk azonban a ,,Voix des Peuples“ értesülésére, amely szerint a hétszázezer főnyi orosz felszabadító hadsereget a Balkánra szállították, hogy az ott esetleg partraszálló angolszászokkal szemben mutathassa meg, mekkora katonai értékkel rendelkezik. L ("• «•> BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * korszerű kényelem SZÁLLÓ Eajjáqjjas szobák 6*— P-tőI 12* P-iq Kétáagas szobák’ 9*— P-től 18*— P-jq Éttermében Veres Károly és cigány- zenekara muzsikál Elismerten kiváló konxha. Polgári árak. Vlasszov tábornok hadserege és politikája Székely ünnepek
