Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-30 / 221. szám

1943. SZEPTEMBER 39. tCmttiüMm sa A nemzeti alapon álló munkásság manifeszüima a kormányhoz, a munkássághoz és az egész társadalomhoz Hazaáruld az, aki belső rendzavarással, vagy sztrájkkal szolgálná Idegen hatalmak érdekeit BUDAPEST, szept, 39. (MOT) A Nemzett Munkaközpont országos nagytanácsának legutóbbi ülésén a nemzeti alapon álló ma­gyar munkásság nyilatkozatot fogadott el, amelyet eljuttatott a kormánynak és a sajtó utján az egész társadalomnak. A nyi­latkozat hangoztatja, hogy a nemzet ma háborúban van, éppen ezért minden egyéni, vagy osztálysérelemnél fontosabb e pillanat­ban az, hogy a magyarság megmaradjon és átmentse életét békésebb időre. Ma minden viszálykodás, politikai és társadalmi harc csak a magyarság ellenségeit szolgálná. Aki ma belső rendzavarással akarná idegen ha­talmak érdekeit szolgáim, az hazaáruló. Az összeomlott államok példájából világszerte beigazolódott, hogy a rendzavarás és a ter­melés megakadása éppen a leggyengébb társadalmi réteget sújtja leginkább. A nemzeti alapon álló munkásság jól tud­ja, hogy a nemzet jóléte, ereje és bizton­sága a nemzeti jövedelem nagyságától függ és a termelés folytonosságában történő leg­kisebb megakadás esetén nemcsak az elma­radó bér miatt szenvedne kárt, hanem csök­kenne az a nemzeti jószágmennyiség is, mely­nek szintén fogyasztója. A nemzeti alapon álló munkásság éppen emiatt minden esetleges gyújtogatással a leghatározottabban szembefordul, mert a sztrájknak és az ellenállásnak még a gondo­latától is irtózik. A nemzet öntudatos tag­jának érzi magát. Felelősséggel tartozik nemcsak a sorsáért és rendületlenül hisz abban, hogy hűsége, kitartása és áldozat­vállalása a háború végeztével elnyeri jutal­mát. Viselkedése szervesen beilleszkedik megbecsüléséért és felemelkedéséért vívott harcába, amelyet olyan országért vív, ahol nincsen szükség sztrájkra, mort az országot uj szociális törvényekkel igazgatják. 3 Milyen jegyekre lehet hagymát vásároísi ? KOLOZSVÁR, szeptember 33. A köz-= ellátási hivatal közlése szerint az ellátási lap C. Ili- 1, 2, 3, 4. és 5-ös szelvényeire szelvényenként egy kiló hagyma vásárol­ható. Az állami kenyér- és finomliszt-jegy 1, 3. és 4. számú szelvényeire szelvényenként 70 deka finomlisztet, a 2. számú szelvényre pedig 70 deka egységes búzalisztet szolgál­tatnak ki a kereskedők az érvényességi ha­táridőn belül. A közellátási hivatal egyben kéri a fo­gyasztóközönséget, hogy az érvényes bur­gonyajegyeket idejében váltsa be, mert a most érvényes jegyeket érvénytelenítés után beváltani nem lehet. Sxóaeőf véné vés az effőernYŐ Éppen 150 éve, hogy a francia, forradolom után, bizonyos André Jacques Garnorin pol­gártárs, mint az északi francia hadsereg nemzeti biztosa, Marchiennesnél az osztrák seregek fogságába esett. Garnorin, a hires fizikus, Charles tanítvá­nya volt és különösen a repülés problémái iránt érdeklődött, ö volt az, alti a Konvent- nek — általános derültség közepette — azt ajánlotta, hogy hadserege számára állítson fel léghajó repülőállomást. Fogságba esése után az osztrákok Badenbe vitték, ahol hosszú éveket töltött el annak kifundálásá­val, hogyan szökhetnék meg. Erre az ejtő­ernyőt találta a legalkalmasabbnak, amely­nek gondolata a tömlőében fogamzott meg agyában. Különös dolog, hogy körülbelül ugyanek­kor egy másik, szintén Ausztriában rabos­kodó francia hadifogoly is foglalkozott ez­zel a gondolattal. Ez az utóbbi pedig nem volt más, mint Drouet postamester, akinek nevét azért jegyezte fel a világtörténelem, mert annakidején, amikor XVI. Lajos és családja a forradalom kitörésekor álruhá­ban menekülni akartak, ő voit az, aki Va- rennesben fellármázta a lakosságot és ezzel meghiúsította a szökést. Természetesen, sem Garnorin, sem Drouet fantasztikus ejtőernyős szökése nem sike­rült Amikor azonhan Garnorin visszanyerte szabadságát és hazatért Franciaországba, elhatározta, hogy kedvező körülmények kö­zött tökéletesíti és megismétli badeni kísér­letét. őszintén szólva, Garnorin ötlete már nem voit egészen uj dolog, mert körülbelül tíz évvel előbb egy Lenormand nevű fizikus, mi­után előrelátóan elkészítette végrendeletét, mindkét kezében hatalmas esernyőt tartva, a mélységbe vetette magát, házának . . . első emeletéről. Az ugrás sikerült, de emlí­tésre méltó folytatása nem akadt, az egész nem volt egyéb, csak egyszeri furcsa kísér­let. Garnorin azonban hivatásszerűen kísérle­tezett az ejtőernyővel. Beszerzett először Is egy léghajót, amelynek kosara fölé gondo­san összehajtogatott ejtőernyőt erősített. 1797-ben, izgalomtól és lelkesedéstől őrjöngő tömeg bámulta, amint a léghajón körüibe- lid 1000 méter magasságba emelkedett és a tömeg ereiben megfagyott a vér, amikor fenn a magasban a vakmerő léghajós elő­vette bicskáját, elvágta a léghajó kosarának tartóköteleit és zuhanni kezdett. A kosár, utasával, először úgy zuhant lefelé, mint eg.v kődarab és Garnorin már Istennek aján­lotta lelkét. Végre azonban az eltőemyő mégis kinyílt és a zuhanás sebessége észre­vehetően csökkent. A kosár azonban úgy himbálózott, mint lélekvesztő a viharos ten­geren. Ez azért volt, mert az ejtőernyő alatt összegyűlt levegőnek nem volt kivezető nyí­lása. Garnorin, kisebb zuzódások és egy meglehetősen erős tengeri betegség árán megmenekült és nemsokára újabb kísérletre készülődött. Ezúttal — okulva a tapasztala­tokon — az ejtőernyő tetejére nyílást vágott, amelybe egy méter hosszúságú csövet sze­relt. Az ejtőernyő egyébként megmételyezte Garnorin egész családját. Bátyja. Jean Bap­tiste Olivier, aki szintén lelkes híve volt * léghajózásnak, tökéletesítette öocsének ta­lálmányát, az ejtőernyőt. Elisa nevű unoka- huge pedig — nem mondhatjuk, hogy ab­ban az időben ne lettek volna modern lányok Franciaországban — alig volt húszéves, amikor már számos ejtőerny ős ugrást vég­zett. Ezek a családi sekerek azonban felkeltet­ték Garnorin féltékenységét. 1815-ben köny­vet Irt, amelyben bátyját közönséges jogbl- torlőnak nevezte, aki elorozta az ő találmá­nyát. Itt Is az történt ugyanis, ami igen sok hasonló esetben, hogy a közvélemény egy eszme ügyes kihasználóját tartotta az eszme megteremtőjének. Garnorin tehát, ez­zel a röpiratával, örök időkre le akarta szö­gezni, hogy Igenis ő találta tel az ajtó'er- ny®t, nem pedig bátyja. ­fiadiárvaházat létesít a Rom. Kát. Női Misszió Közgyűlést tartott az élénk tevékenységet folytató egyesület Kolozsvár, szeptember 29. Szerdán, szep­tember 29-én délben 12 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Róm. Kát. Női Misszió a római katolikus egyházközség tanácstermében. A közgyűlésen megjelent Baráth Béla dr. kanonok-plébános, elnök, dr. gr. Bethlen Györgyné egyesületi elnök, Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, Boga Alajos dr. prelátus-kanonoh,, felsőházi tag és számos más egyházi és közéleti előkelőség. A közgyűlést Baráth Béla dr. elnök nyi­totta meg, majd Adorján Ödönné olvasta fel titkári jelentését. Ismertette azt a nagysza­bású egyházi és társadalmi munkát, amit az egyesület végez, majd foglalkozott az egyesületnek a szegények és betegek támo­gatására irányuló munkájával. Elmondotta, hogy a Népjóléti Hivatal által gondjukra bizott munkaképtelenek szama az elmúlt év folyamán általában 70 körül mozgott. Ezenkívül adományokat £s gyorssegélyeket is utaltak ki a rászorulöknaK. Karácsonyi ruha és fagyüjtési akcióik során 1600 darab ruhaneműt kaptak és osz­tották szét. Ugyanakkor 176 darab szereletcsomagot is osztottak ki. Közös munkával 128 darab hözsákot készítettek és ajándékokat küldtek a sebesült katonák részére. Valamennyi tár­sadalmi akcifebój, Így a Vörös Kereszt, az Önkéntes Honvédelmi Munkaszolgálat mun­kájából kivették a részüket. Munkaközve­títéssel is foglalkoztak s ennek során 1028 munkaalkalmat jelentettek be. Ezután sor került az uj választmányi tagok megválasztására (beiktatására). Ezek a következők: vitéz Benkö Béláné, vitéz Bojtár Ferencné, dr. Csepreghy Lászlóné, dr. Csontos Józsefné, dr. Fülöp Kálmánné, dr. Linczmayer Károlyné, Lövik Béláné, dr. altorjai Mike Elekné, dr. Strlcha Jenőné, dr. Szecsey Istvánná, dr. Székelyhidy Gé- záné, dr. Venetsek Józsefné. Dr. Schejitz Vilmosné az egyesület Endre király-uti gyermekotthonának működéséről számolt be. Elmondotta, bogy a gyermekei? létszáma elérte a 160-at és átlagosan na­ponta 100—110 gyermek étkezett az otthon­ban. Az otthonban működő óvodát különben nyilvános hitvallásos óvődának akarják el­ismertetni. Dr. Scheitz Vilmosné ezután elmondotta, hogy Igyekeznek a szülőkkel Is foglalkozni. Karácsonykor 180 szeretetcso- magot osztottak ki, 140 gyermeket láttak el ruhával és 62-öt cipővel, örömmel jelen­tette, hogy az otthon jövedelmei megszapo­Oeutsches Wissenschaftliches Institut Lektorai der Deutschen Akademie Kolozsvár, lókai-u. 2. I. em. Telefon; ?7-48 Ingyenes német nyelvtanfolyamok kezdő-, haladó-, irodalmi-, ének- és társalgási csopor­tok részére Beiratkozások szeptember 15-től október 1 -isr 4—7 óráig délután a lektorátusban. Beiratkozási dii y pengő. Tanítások kezdete az intézet sa ját helyiségeiben, szeptember 20-án, Jókai-u. 2. L em. rodtak. A tavalyi 23.538 pengővel szemben az idén 35.946 pengő jövedelmük volt. Igaz, hogy kiadásaik is hasonló aranyban emel­kedtek. Az otthon tartalékalapjából földet vásároltak. Ezután dr. Scheitz Vilmosné azt indítvá­nyozta, hogy az Endre kiráiy-uti napközi otthon közelében lévő szereiet-otthont szün­tessék meg és helyén létesítsenek fiú hadi­árvák részére árvaházat. Rámutatott arra, hogy jelenleg a visszatért Északerdély te­rületén egyetlen fiuárvaliáz sincsen s igy BUDAPEST, szept. 29. (MOT) Az igen fontos áruforgalom akadálytalan lebonyoli- tásának biztosítása érdekében október 1-től a személyszállító vonatok forgalmában kor­látozások lépnek életbe. A, Budapest—Ko­lozsvár—Sepsisz-mtgyörgy, i'lctve Marosvá­sárhely között közlekedő és Budapestről 7 óra 15 perckor induló gyorsvonatról a Bu­dapest—Nagyvárad közötti áUomásokon a leszállás, eUenirányból pedig a Budapestre 20 óra 20 perckor érkező gyorsvonatra Nagyvárad és Budapest között a felszállás KOLOZSVÁR, szeptember 29. Kegyeletes ünnepségre készül Erdély néhai nagy köl­tőjének, Reményik Sándornak baráti köre. Radnaborbereken, ahol a költő rendszerint nyaralni szokott, október 10-én ünnepélyes formák között felavatják a Reményik Sán­dor nyaralásainak emlékéi őriző kutat. A kies fekvésű radnahorbereki havasok között a Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltsége hatalmas anyagi ál­dozatokkal gyönyörű üdülőtelepet létesitett s ennek egyik gyöngye, dísze a már fel­avatásra készen álló “„Reményik Sándor- kut“. Amikor a költő annakidején ide el­vonult a világ zajától, egész csöndes volt ez a vidék. Napokig nem találkozott az em­ber senkivel, csupán egy-egy juhát legel­tető havasi pásztorral. ti api járóföldeken elvétve csupán néhány szétszórt esztena hirdette, hogy az évszázados fenyőkön kívül ember is uralkodik ezen a csodálatos szép­ségű vidéken. Valóban a csönd és a magány birodalma honolt itt s tálán éppen azért kedvelte annyira. Reményik Sándor Radna- borbereket, ahol egész kötetre való, szebb­nél szebb verse megszületett t A hazatérés után —amint említettük — az elhanyagolt, de üdülésre rendkívül al­kalmas helyen a Földművelésügyi Minisz­térium Erdélyi Kirendeltsége a kor követel­ményeinek minden tekintetben megfelelő üdülőtelepet létesitett s azóta a radnábor- , bereki havasoknak különösen azokat a he­lyeit keresik fel az üdülök és kirándulók, ^ ahol egykor Erdély nagy magányos költője bolyongott s a csörgedező vizii forrást, ahol Reményik Sándor megpihent. Ez a hely ezután nemcsak verseiben fog tovább élni, de őrizni fogta az 6 nevét az a kút is, amelyet baráti köre a kegyelet jeléül az ö nevéről nevez el. ennek az intézménynek különlegesen nagy feladatokat kell magára vállalnia. Éppen ezért, ezt a megoldást csak kiindulásnak lehet tekinteni, amit az intézmény további kibővítése kell, hogy kövessen. Az Indít­ványt a közgyűlés egyhangúan magáévá tette. A közgyűlés befejezéséül dr. gróf Bethlen Györgyné egyesületi elnöknő mondott emel­kedett szellemű záróbeszédet, hangoztatva, hogy a mai világégésben mi egy aránylag békés szögletben élünk és zavartalanul foly­tathatjuk munkánkat. Kérdés azonban, hogy megérdemeljük-e ezt a békét és azt, hogy templomaink sértetlenül állanak. Beszéde befejező részében dr. gr. Bethlen Györgyné rámutatott, hogy fokozottabb munkával, fokozottabb áldozatkészséggel ezután kell kiérdemelnünk a békessécts életet. nincs megengedve. Hasonlóképpen a Buda­pest—Nagykároly—Máramaros3ziget, illetve Sepsiszentgyörgy között közlekedő és Buda­pestről 18 órakor induló sebesvonatról Buda­pest és Érmihályfalva közötti állomásokon a leszállás, ellenkező Irányban pedig Érmi- báiyfalva és Budapest között a felszállás nincs megengedve. A vonatpárral közlekedő sepsiszentgyörgyi hálókocsi megszűnt. Buda­pestről október 5-é.it, Sepsiszentgyörgyről pedig október 7-én Indul utoljára hálókocsi. A felavató ünnep rendje egyébként a kö­vetkező: Délelőtt 10 órakor lámái katolikus és protestáns istentisztelet. A szent misén Bánffy László plébános, a piotestáns isten­tiszteleten László Dezső esperes szolgál. Délelőtt 11 órakor a Reir ényik-kutnál be­vezető szavakat mond Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök, a Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltségének a ve­zetőjeí Reményik verseket szaval Török Erzsébet elöadómüvésznö, Reményik Sándor­ról, a „Vadvizek zúgása“ költőjéről előadást tart Tavaszy Sándor teológiai tanár, re­formátus püspökhelyettes, zárszót mond Járosi Andor evangélikus lelkész, teológiai mc ántanár. Három hónap alaVI 88 embert lőtt agyon és *53-at sebesiieft meg o rendőrség Bengália tartományban Amszterdam, szeptember 29. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Bengália-tartományban 1942. augusztus 7-töl november 30-ig a rendőrség 88 embert lőtt agyon. 453-at pedig megsebesített. Az adatokat a brit híriroda kalkuttai jelentése szerint Muddon miniszterelnök közölte a képviselöházzal. Közölte még azt is, hogy 1942. augusztusától 1943. augusztusáig 1129 embert tartóztattak le, az India védelméről szóló törvény alapján pedig 1613 embert börtönöztek be. Ugyané törvény értelmében 118 politikai foglyot Ítéltek el. Bengália törvényalkotói közül húszat letartóztattak, közülük hármat elítéltek, 17-et pedig fog­ságban tartanak^ A Budapestről jövő erdélyi gyorsvonatról Nagyváradig nem lehet leszállani Visszautalt Nagyvárad-Budapest Között a felszállás tilos Reményik Sándor emlékére Untét avatnak Radnaborbereken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom