Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-28 / 219. szám

4 KeletiUjsxg 1943. SZEPTEMBER 28. Izgalmas küzdelem volt az első kolozsvári fodtászversenyen Lilcstózsaszin és aranysárga hajkölfemények és gyöngyházfényii parókák Kihirdetik az eredményt A Redut kapuján hatalmas plakát öles betűi hirdetik az első kolozsvári fodrászver­seny ünnepi eseményét. Déli két óra s az érdeklődő közönség csaknem teljesen meg­tölti a dísztermet. A tarka tömegben a versenyrendezők fekete diszmagyarja s a modellek estélyi ruhája, izgatott, kipirult arca bukkan fel lépten-nyomon. Közben ál­talános szaladgálás, mikrofonrecsegés. Két óra tiz perckor a zsibongás kicsit csendesedik. Most léptek a kolozsvári ta- noncok a terem közepén végighúzódó pó­diumra, hogy bemutassák tudásukat. A modellek feszesen és me^batottan bámulnak az előttük álló zöld falevéllel díszített tü­körbe s az ügyes kis bakfisujjak máris formálják a frizurájukat. Itt-ott egy-egy mester biztatása hallik, aki drukkol a ta­nítványáért. Ugyanekkor indul a férfihaj- vágás versenye. Roppannak az ollók, fúj­tatnak az olajos spriccelők, s a fehérköpe­nyes Figarók nagy szakértelemmel nyírják a modell haját. A sokaságban végre megtaláljuk Ecker Bálintot, a budapesti fodrászipartestület elnökét, aki Demeter Ferenccel, a helybeli Ipartestület elnökével beszélget. Ecker Bá­lint csupa nyugalom és derű. Elmondja, hogy bámulatosan sok a versenyző és ki­tűnő szakemberek vannak Kolozsváron. En­nek az eseménynek legfőbb érdeme az, hogy erős nevelőhatást gyakorol a helybeli szak­munkásokra. Fokozza munkakedvüket, le­leményességüket s törekvésüket a minél tökéletesebb munkára. A két hét, mialatt erre a versenyre készültek, többet jelen­tett fejlődésük szempontjából, mint például két évi mindennapos gyakorlat. Vizondoláilás — 45 perc A verseny egyre Izgalmasabb lesz. Most kerül bemutatásra a vizondolálás bonyolult tudománya. Negyvenöt perc alatt készen kell lenni. Boszorkányosán működnek a fé­sűk, s a szemünk előtt alakul ki a frizura- költemény. A Világos hajszin dominál, csak elvétve látunk vörös és barna árnyalato­kat. De van itt egy egészen lilásrózsaszin és aranyszöke különös összetételű frizura­költemény, melynek formai kidolgozása is gyönyörű. Egy'platinaszőke fej egyike talán a legszebbeknek, s a helybeli mesterek en­nek jósolják az első dijat. Röneszánsz stilü modern elgondolással megformált fejeket látunk virággal, brosstűvel ékesítve. A bar­na meg vörös színeket ezüstporral élén­kítik. Az elnök körül nagy a tolongás, most osztja ki az ipartestület jelvényeit, s aki kapott, büszke örömmel tűzi kabátkihajtó­jára, mint az első kolozsvári fodrászverseny emlékét. A mikrofon végre bemondja a várvavárt Kolozsvár, szeptember 27. (MTI) A ko­lozsvári Ferenc József Tudományegyetem szeptember 26-án délelőtt %12 órai kezdet­tel tartotta meg az 1943/44. tanévet meg­nyitó ünnepi közgyűlését az egyetem aulá­jában. Az egyetemi énekkar elénekelte a magyar Hiszekegyet, majd Kovrig Béla dr. lelépő rektor üdvözölte a vallás- és közokta­tásügyi miniszter képviseletében megjelent Mártonffy Károly dr. professzor, miniszteri tanácsost, a társegyetemek képviselőit, ■ so­rában a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetem rektor magnifikusát, az egy­házi, katonai és polgári előkelőségeket és az ünnepi közgyűlést megnyitotta. Dr. Kovrig Béla lelépő rektor ezután be­számolt az elmúlt tanév munkájáról, majd átadta a rektori méltóságot jelképező láncot dr. Buza Lászlónak, az egyetem ezidei rek­torának. Buza László rektor magnifikus a rektori lánc átvételekor a többi között a követke­zőket mondotta: — Nehéz viszonyok között foglalom el a rektori széket. A világháború lángjai kö­zelednek a magyar határok felé s minden érdeket alá kell vetni a honvédelem min­denek felett álló érdekeinek. De a nemzet távolabbi jövőjének biztosítása szempontjá­eredményeket. Itt-ott hallani egy felkiál­tást: „Ugye megmondtam“, „Jól láttam én“, „Én már előre tudtam“. „Én csak értek hozzá“. Az első dijat a vizondolálásban Kelemen László nyerte, a platinaszőke fejjel, második lett Bodor József, harmadik Bartha Ilona, negyedik Mucsnyáki József, ötödikek holt­versenyben Felaméri Sándor és Sós László. Vasondolálásban első lett Bodor József, második Kelemen László, harmadik Mucs- nyáki József, negyedik Felaméri Sándor, ötödik Sipos Lajos. A férfihajvágás győz­tesei: Első Nagy Hermann Ferenc, második Illés Mihály és Macsek János holtverseny­ben, harmadik Krábián Ferenc, negyedik Belényesi Tamás. ból nem szabad megállni a kulturális intéz­mények munkájának sem. — Sohasem fogom szem elől téveszteni, hogy Erdély magyar egyetemének rektora vagyok. Ennek az egyetemnek különleges hivatása van a nemzet és Európa életében. Kolozsvár városa völgyet zár le, s a ko­lozsvári egyetem feladata is az, hogy záró erőd legyen, amely lezárja az utat kelet bomlasztó lelkisége előtt és kisugározza azt* a szellemet, amelyet minden igaz érték meg­becsülése és a köz önzetlen szolgálata jel­lemez. Buza László ezután „Közösségi gondolat és nemzetközi jog“ cimmel székfoglaló be­szédet mondott. Hangoztatta, hogy nemzet­közi jogrend csak az lehet, amely a nem­zetközi közösségi gondolatot veszi alapul. Abban a reményben, hogy a következő év közelebb visz az uj nemzetközi közös­ségi jogrend kialakulásához és ez biztosí­tani fogja a kis nemzetek és igy Magyar- ország számára is az igazságos helyet a nemzetközi jogközösségen belül, az 1943— 44. tanévet megnyitottnak jelentette ki. Beszéde után Heller Erik dr. jog- és ál­lamtudományi kari dékán intézett beszédet az egyetemi ifjúsághoz. Az ünnepi közgyűlés a Himnusz hangjai­val ért véget. Az EMGEgyergyószentmiklési gazdanapján megalakították az erdélyi kalászos szakosztályt Teleki Béla gróf a síéke'y kérdésről Záró erőd a kolozsvári egyelem — mondotta az uj rektor Ünnepélyesen megnyilollalc az egyelemel A mikrofon néha figyelmeztetően bele­recseg a zajba, mert a nézőközönség szoro­san a pódium köré furakodik. Mikor készen vannak a munkával, a rendezők megrohan­ják az elnököt s követelik a zsűri sürgős munkábalépését. Félnek, hogy a fülledt melegben kinyúlnak a frizurák. De be kell várni a következő csoportot. Jobbra, balra fényképezőgépek kattannak s szakvélemé­nyek röpködnek a levegőben. Igen szépen sikerül a vasondoláló verseny is. Többnyire természetes hajon dolgoznak. Ezek közül a legszebb egy vörös szinü, hom­lokból felfelé fésült kreáció, sikkes formá­ját a tarkóra fésült kontyszertl csiga adja meg. Újra kivonul a zsűri, tagjai budapesti fodrászhirességek, akik többször elvitték már a pálmát berlini és bécsi versenyeken. A magyar fodrászok ugyanis világhírűek. Alapos vizsgálat alá veszik a versenyzők munkált. A fodrászat titkai Az eredmény kihirdetése előtt szigorúan kritizálnak a mesterek, hogy ezt, vagy azt a fejet tartják jobbnak s a vitában meg is indokolják nézeteiket. A haj nem szabad kikészített legyen. Minél puhábban simul­nak egymásba a tincsek, s minél lehellet- szerübb a cakkok esése, hajtása, a munka annál tökéletesebb. A fodrász művészete itt kezdődik. De mindenekfelett fontos megfi­gyelni az arc beállitásá’. Az arc típusához nem illő frizura, legyen az a legszebb kreá­ció, csak torzképet adhat. A verseny csúcspontja a budapestiek re- vüje: paróka fésülése. Előbb három 15 éves budapesti tanulóleányka mutat be fővárosi frizuraelgondolásokat, a helybeli tanulók őszinte csodálata közepette. Az elnök mö­géjük áll, s lelkesítő szavaira még el is pirulnak a buzgolkodó kislányok. Most lép fel a pódiumra egy magas, csi­nos hölgy s alig ült le. az egyik zsűritag boszorkányos ujjai máris formálják a für­töket. A paróka csodálatosan egymásb'a- folyő lilásrózsaszin és aranysárga árnyala­tai, gyöngyház fényéhez hasonlítanak. Az apró hajszálak tökéletesen simulnak a hom­lokba, mintha onnan nőttek volna ki. Mire készen van, félő, hogy a lehellet is megárt neki, habkönnyű, átlátszó, graciöz. Gyergyószentmiklós, szept. 27. (MTI) Szombaton délután Gyergyószentmiklóson az EMGE gazdanapot tartott, amelyen megje­lentek a környékbeli arany és ezüstkalá­szos gazdák is. Gróf Teleki Béla, az EMGE elnökének vezetése alatt megalakították az erdélyi kalászos szakosztályt. Teleki Béla gróf megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a kalászos szakosztály célja, hogy meg­védje az erdélyi magyar társadalom egy­ségét és szembeszálljon minden olyan tö­rekvéssel, amely azt bármilyen és bárhon­nan jövő formában meg akarná bontani. — A mai idők egyeclen parancsa a hősi helytállás — mondotta. — A székely nép­nek ebben nem kell jótanáesokat adni, hi­szen ebben a pillanatban is kegyeletes ün­nepség zajlik le a város temetőjében, ahol öt hős székely fiúra emlékeznek, önként 'jelentkeztek harctéri szolgálatra s most ott pihennek valahol a csendes Don mentén. Jól tudjuk tehát, hogy a székely mindig meg fogja tenni a maga kötelességét. — Úgy érzem, hogy ezen a helyen szóvá kell tennem azt a komolyrolan gondolkozást is, mely a székelykérdésböl az utóbbi idő­ben látszólag tetszetős, de valójában silány divatot csinál. Kóros tünet, hogy ma min­denki a székelyt menti, mindenki „ért hoz­zá“, kezdve attól, hogy azt a székely gyer­meket, aki a jövő értelmiségének az után­pótlására hivatott — rikkancsnak viszik Kolozsvár, szeptember 27. Az ipari növé­nyek termesztéséről szóló, 1942-ben. megje­lent 670. számú miniszterelnöki rendelet első szakasza úgy rendelkezik, hogy minden olyan gazdálkodó, akinek földje nem ha­ladja meg az 50 katasztrális holdat, sze­gélynövényként napraforgót köteles ültetni. A szóbanforgó miniszteri rendelet háború­ban 6 hónapig terjedhető elzárást és pénz- büntetést ir elő azokkal szemben, akik a rendelkezést nem tartják be s földjüket nem ültetik körül napraforgóval. Bár a hatóságok megfelelő formában kö­Pestre, vagy pedig cse ndeknek. A székely nép fejlődésének nem ez az iránya, mert nem az a cél, hogy ezrével ontsák a cselé­deket — bármennyire is nélkülözhetetlen és tisztességes munkahely az —, hanem, hogy földhöz kötve önálló keuvérkeresők legye­nek, vagy a kereskedő .em, ipar és értelmi- ség, kiapadhatatlan forrása legyen. — Két évvel ezelőtt äcj.siszentgyöigyön azt mondottam, hogy aki a székely kérdést megoldotta, s.z megoldotta az erdélyi kér­dést is. Ennek viszont feltétele, hogy a szé- kelykérdésböl, az erdélyi kérdésből egyete­mes, olyan nemzeti prigr^mot csináljunk, amelyet minden magyar kormány egyfor­mán magáénak vall. Ezt akarjuk elé-ni az uj Székely Kongresszussal, melynek előké­szítése folyamatban is van. —- Fájdalmas örökséget hagyott az ide­genuralom: a denunciá ást, a feljelentések olyan tömegét, ami pVdátton a magyarság történetében. Ezt a betegséget minden esz­közzel ki kell irtani, meri: ez nem magyar tulajdonság, ennek sem ü köze a nyilt ma­gyar jellemhez. Nem sztbad elfelejteni hogy minden alaptalan vád és í ágalom, amivel egy dolgos embertárs unkát illetnénk, me­rénylet ennek a népnea a 'tgszentebb érde­kei ellen. Mert az ilyen erkölcsi réseken törnek be azok az el pcsígek, akik a mi megrontásunkra törekednek. zölték a rendeletet a gazdákkal, mégis igen sok gazdálkodó nem tett eleget a kö­telezettségnek. A mulasztást elkövetett gazdálkodó ügyét a mezörendörség felje­lentésére hétfőn tárgyalta Schuller József városi rendőri büntetőbiró, aki 18 kolozsvári gazdálkodót marasztalt el a rendelet meg­szegése miatt. Chiorean Sándort 200, Pan- drea Clementet 250, Goga Timoteit 180, Rusz Tamást 180, özv. Kostin Jánosnét 180, Krisán Jánost 200, Moldován Gábort 180, özv. Fenesán Józsefnét 180, Mojsza Teofilt 180, özv. Mojsza Lászlónét 180, özv. Kapu­Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, lókaí-ü, 2. I.' em. Teleton: 27-48| Ingyenes német nyelvtanfolyamok kezdő-, Haladó-, irodalmi-, ének- és társalgási csopor­tok részére Beiratkozások szeptember 15-től október 1-igr 4—7 óráig délután a lektorátusban. Beiratkozási dij 9 pengő.' Tanítások kezdete az intézet sa ját helyiségeiben, szeptember 20-án, Jókai-u. 2. I. em. sán Lászlónét 200, özv. Bocok Jakabnét 180, Alb Lászlót 180, Alb László II.-t 180, Pozsár Józsefet 180, Macskásán Miklóst 170, Gál Jánost 130 és Kapusán Pált 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Valamennyi el­itéit az Ítéletben megnyugodott s az jog­erős. Untai miniszter Pápán tájékoztató beszédet mondott Pápa, szeptember 27. (MTI) Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter Pápa város országgyűlési képviselője Szombat­helyről Pápára utazott, ahol ünnepélyesen fogadták. A miniszter vasárnap délelőtt részt vett a Magyar Élet Pártja helyi szer­vezetének választmányi ülésén és tájékoz­tatta a város polgárait az ország külpoli­tikai helyzetéről és belpolitikai problémái­ról. * Mályás Lirály-tér ? ‘ Síéchenyi-fér ? KOLOZSVÁR, szeptember 27. Az a rend­kívül érdekes, hosszú és tartalmas vita, amely a kolozsvári törvényhatósági bizott­ság legutóbbi közgyűlésén lezajlott, a helyi problémák közül homloktérbe helyezte az uj városháza elhelyezésének kérdését. Az­előtt és azután is szakadatlanul folyik a vitatkozás különböző érdekcsoportok, tár­sadalmi rétegek, fertályok és a különböző felfogású emberek között, vájjon a Mátyás király-téri megoldás a jobb, megfelelőbb, vagy pedig a Széchenyi-téri ? Sok ebben az egyéni vélemény, az egyéni gusztus, a vá­rosfejlődéssel kapcsolatos egyéni szemlélet, de sok a komoly várospolitikai, gazdaság- politikai érv, amelyeket a közös érdek és a közjó iránti vágy irányit. A kérdést a törvényhatósági bizottság gyűlésén nem lehetett eldönteni. A polgár- mester, hogy a vita hevét lehűtse, halasztó indítványt tett és Ígéri, hogy majd határo­zott előterjesztést tesz a városháza helyé­nek megállapítására. Kétségtelen, hogy a kérdés rendkívüli horderejű. Ennek megoldásában nemcsak a különböző érdekeknek és komoly érveknek kell igazságot teremteni, hanem valamikép­pen a közvéleményt is ki keU elégíteni. Ennek a közvéleménynek kialakítására próbál lépést tenni az Erdélyi Párt kolozs­vári tagozata. Vitaestét rendez a párt Farkas-utca 7. szám alatt lévő gy*üléstermé- ben, amelyen minden párttag, aki a kérdés iránt érdeklődik, véleményét hangoztathatja és a vita végén szavazatával is hozzájárul a kérdés eldöntésének előkészítéséhez. A tagozat elnöksége jelen felhívással meghívja minden párthívei az 1943 szep­tember 29-én (szerdán) este hét órakor rendezendő vitaestre, amelynek anyagát ki­zárólag az uj városháza helyének kijelölése képezi. A vitaesten megjelenhet mindenki, akinek pártigazoiványa van. Mindenki fel­szólalhat. A gyűlés terembe való belépés előtt minden párttag két, különböző szinü cédulát kap, amelyeknek egyike a Mátyás király-téri megoldás, a másik a Széchenyl- téri megoldás melletti szavazatra szolgál. A vita végén mindenki szavaz. A szavaza­tokat összeszámlálják, a felszólalásokat jegyzőkönyvbe iktatják és a vitaest ered­ményét közölni fogják a nyilvánossággal, valamint a városháza helyének eldöntésére hivatott hatóságokkal. A tagozat vezetősége hangsúlyozza, hogy a vitaest megrendezésével és a szavazással nem akarja befolyásoJni a kérdés eldönté­sére hivatottak elhatározását. Mindössze alkalmat kíván szolgáltatni a különböző vé­lemények elmondására és az érdeklődés mérve szerint prőbaszavazást akar levezetni, amelynek sikere, vagy sikertelensége még nem jelent állásfoglalást. Tizennyolc kolozsvári gazdát büntettek meg napraforgótermelés elhanyagolása miatt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom