Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-03 / 199. szám

4 1943. SZEPTEMBER 3 SCsuBTiUrsjUG n totális légiháboru Egy svájci lap arról tud, hogy távolból kormányozható, pilótanélkiili légiflottákkal vág vissza Németország az angol terrortámadásokra A háború jelenlegi állapotában az egyik legtöbbet tárgyalt és vitatott kér­dés kétségtelenül a légiháboru. A német városok bombázása igen nagy izgalmat keltett nemcsak Németországban, hanem Európa többi országaiban is s amíg a hivatalos német álláspont hangoztatja, hogy a német nép elszántan állja a csa­pásokat és el van határozva kiállani mindent a végső győzelem kivívása ér­dekében, a semlegesek s még inkább az angolszászok táborában nap-nap után a legrészletesebb jelentéseket teszik közzé az európai szárazföld bombázásáról. Nyilvánvalóan azt szeretnék bizonyítani az európai népeknek, hogy a „légioffen- ziva“ döntő tényezője lehet a háború kimenetelének. A német hivatalos hely ezzel szemben minduntalan rámutat arra, hogy a legerősebb légitámadások sem tudják tartósan megbénítani a né­met hadiipart s ilyenformán az ellenség légitámadásai inkább csak a védtelen polgári lakosságot, békés városokat és felbecsülhetetlen értékű műkincseket pusztítják el. Éppen azért, mert a légiháboru ilyen általános vitát vált ki, érdemes lesz megvizsgálni, milyen elgondolások és mi­lyen módszerek alapján folyik a küzde­lem, azaz hogy a támadók és védők mi­lyen elgondolások alapján irányítják» a küzdelmet. Természetesen ezúttal is csak vázlatos képet lehet nyújtani, hiszen pontosabb adatok, katonai tervek, elgon­dolások és valóban hitelesnek tekinthető magyarázatok csak a háború után ke­rülnek nyilvánosságra. A legutóbbi hamburgi bombatámadá­sok tették igazán nyilvánvalóvá min­denki előtt, hogy az angolszászok való­ban „totálisnak“ tekintik ezeket a táma­dásokat s a legkisebb mértékben sem hajlandók különbséget tenni harcoló csapatok és polgári lakosság között. A német katonai megfigyelők megállapí­tották, hogy az angolszászok az eddigi inkább elszórtan, kisebb csoportokban támadó bombázórajokat újabban egyesí­tették s most nagy tömegben repülő kö­telékekkel dolgoznak. Ennek az uj mód­szernek bevezetési-' öl a német szakértők idézik azt az angolszász elgondolást, hogy tapasztalat szerint a bombázógépek szá­mának növekedésivel egyenes arányban csökken a veszteség. Ennek a módszernek kétségtelen előnyei vannak, viszont el­lenintézkedéseket is von maga után. Eddig ugyanis a különböző csoportok­ban’ egyszerre több helyen is támadó angolszász repülőrajok elhárítására bi-v zonyos mértékig meg kellett osztani az elhárításra kirendelt vadászrepülőket. Most azonban a vadászok is tömörülhet­nek és a szükséges számban szállhatnak harcba. A légitámadásoknak a polgári lakossá-» got pusztító hatását iák kivédésére a né­met hatóságok a legtöbbet támadott nyugati vidéken bizonyos polgári kiürí­tést hajtottak végre. » A háborús helyzetet tárgyilagosan szemlélő szakembereit megállapítják, hogy a közeledő ősszel az éjszakák hosz- szabbodása kétségtelen előnyt nyújt az éjszakai támadónak. Ilyenformán ' a sö­tétség leple alatt az angolszász t ívbom­bázók olyan célpontokat is elérhetnek, amelyek ezer kilométerre íeküs/.nek ki­indulási pontjuktól. A nappali támadá­soknál természetesen minucz nem jön számításba. A német elhárítás napról-napra való erősödéséről beszámol a semleges sajtó is. A németbarátnak éppen nem nevez­hető „Neue Züricher Zeitung“ szóról- szóra ezeket Írja: ,;A német védelem messzemenően al­kalmazkodni tud a támadó fél szándé­kaihoz. A tüzérségi elháritófe'gyvereket a nyár folyamán legnagyobb tömegben a nyugati vidékeken tömöritették, ame­lyek legközelebb esnek az angolszász tá­maszpontokhoz. Le kell szögezni, hogi/ a német elháritás hihetetlen mennyiségű légvédelmi ágyút és fényszórót tudott munkába állítani, úgy, hogy még egészen messzemenő és mellékes célok'is, ame-- lyeket az angolszász bombázók megköze­lítettek, el voltak látva tüzérségi véde­lemmel, s ezenkívül mindenütt rendki-' vül erős vadászrepülőkötelékek is álla­nak rendelkezésre Természetesen azonban egy olyan ha­talmas területet, mint Németország és a megszállott országok, valamint a szövet­séges államok, nem lehet úgy megszer­vezni a légvédelmi tüzérség elhárítását, hogy sehol se hatolhassanak át az ellen­ség bombázói. Ezeknek a „légilyukak­nak“ a kitöltésére szolgálnak a vadász­repülőkötelékek. .1 Ezeket a németek különlegesen éjjeli vadászkötelékekre és nappali vagy kö­zönséges vadászkötelékekre osztották fel. Ezeket az alakulatokat úgy helyezték el az európai szárazföldön, hogy az ellen­séges bombázókötelékek betörése esetén mindenütt vadászkötelékekbe ütközze­nek. Amint a parti megfigyelőállomások jelzik az ellenséges bombázókötelékek irányát és valószínű útvonalát, a vadá­szok nyomban felszállanak s megindul a küzdelem s tart rendszerint egészen ad­dig, amig az utolsó ellenséges bombázó el nem hagyja az európai szárazföld légi­terét. Ennek a küzdelemnek nehézségei nem lebecsülendők. Az angolszászok „repülő­erődjei“ tekintélyes tűzerővel rendelkez­nek. Ezeknek a monstrumoknak leg­alább hat-hét nagyteljesítményű gép­fegyvere van. A pilótaülés felett pedig külön gépfegyvertorony van, úgyhogy a vadászok csak nagy elővigyázattal tá­madhatnak ellenük. A német saitó kü­lönösen Plojesti ellen intézett légitáma­dás alkalmával adott bővebb tájékozta­tót erre a küzdelemre" vonatkozólag,'egy­úttal arra is rámutatva, hogy a német" vadászrepülők kiváló kiképzése a legne­hezebb feltételek mellett is lehetővé teszi a sikeres küzdelmet. Áz angolszászok nappali támadásainak taktikája általában az, hogy szorosan zárt, erős kötelékekben repülnek s a gépek kölcsönös tűzzel támogatják egy­mást. Ezzel szemben éjszaka a zárt kö­telékekben való repülés lehetetlen, meri könnyen bekövetkezbetik az az eset, hogy a gépek esetleg egymásban tesznek kárt. Éjszaka tehát egyenként repülnek a megadott célok felé, • előre pontosan Kolozsvár, szeptember 2. Ünneplő ru­hában állnak a nagy Íróasztal előtt. A legényke elől s egy féllépésnyire mö­götte a leány. Szörnyen meghatódva, de elszántan. Közös ügyük van itten. Az abból látszik, hogy a legény balkarját hátranyujtva tartja és a leány a legény mutatóujjába fogózkódik. Nagyokat nyelnek . . . — Tekintetes Árvaszék — mondja a legény, — az írásért jöttünk, aki kell a házassághoz. 1 A lány elpirul, fejkendőjét előbbre- huzza és a csücskét a szájábaveszi. > A legény folytatja á mondókáját: — Mink házasodnánk, csak apámék nem akarják. Mink nem akarunk má tovább várni, mer nem is lehet — szól a legény és előrehuzza a leányt maga mellé. A Tekintetes Árvaszék szemügyre ve­szi a jóképű leányzót és megállapítja, hogy a fiatalok valóban — nem várhat­nak tovább . .. Néhány hivatalos kérdés. intéztetik, néhány akta előkerittetik és hivatalosan megállapittatik, hogy: „Já­nos, a Csonkáé, mint kiskorú, gyámha­tósági hozzájárulást kap ahhoz, hogy há­zasságot köthessen Máriskóval.“ Megkapják a pecsétes Írást és még né­hány melegérzés-sugallta szót. Az ar­cukra mosoly ül. Megfogják egymás ke­sét és János meg Máriskó szivükben a boldogság reménységével elindulnak a hegyek közé eldugott kicsi falujukba, tűzhelyet rakni. A nagy akadályt, amit a szülei beleegyezés tornyositott egybe­kelésük elé, gondos mérlegelés és hiva- talós vizsgálat után elhárította előlük a Tekintetes Árvaszék .., * — Jöhetnek kendtek — szól ki a szolga. A férfi jön be elsőnek. Sovány és el­keseredett. Bajuszát igazgatja. Az asz- szony erélyés és határozott. Egyszerre akarnak beszélni. .Gyakorlottság és jár­tasság mutatkozik minden szavukból. Látszik, hogy régi kialakult ügyük van. Mindketten megalkották véleményüket és elhatározásukhoz mereven ragaszkod­nak. Vitáznak s egyik sem enged a ma­gáéból egy jottányit sem. Különváltan élnek. Három gyermekük van. Kinél legyenek a gyermekek? De főképen ki fizessen azok eltartásáért? Ez a nagy probléma. Az asszony ragasz-* kodik a gyermekekhez. Eltartom, neve­lem őket — mondja. A férfi pedig nem akar fizetni. Eltar­tom én őket, fizessen az, aki nem akar ■■'elem |lni — érvel. meghatározott útvonalon. Ennek megint az a veszedelme, hogy az egyedül repülő bombázó sokkal nagyobb mértékben ki van téve a vadászok támadásának s ez a magyarázata annak is, hogy az éjsza­kai támadásoknál igen nagyok a támadó­fél veszteségei. A német szakvélemény azt is megálla­pítja, hogy az angolszász támadó repülő­erődök szinte egyenlő arányban indul­nak ki a tuniszi repülőterekről és az angol szigetországból. A gépek a táma­dás után rendszerint visszatérnek tá­maszpontjukra, de gyakran megtörténik az is, hogy útjukat folytatva átszelik a kontinens légiterét s a Tuniszból induló gépek Angliában, mig az Angliából in­dulók Afrikában szállanak le. Anélkül, hogy tényszerű adatok lenné­nek birtokunkban, valószínűnek kell te­kintenünk, hogy a német nagyvezérkar komoly ellenlépésre határozta el magát, Göbbels dr. propagandaminiszternek a „Das Reich“-ben megjelent cikkei le­szögezték, hogy a németek drasztikus feleletet fognak adni az angolszász rom­bolásokra. Speer hadfelszerelési minisz­ter julius 5-én tartott beszédéből pedig az világlik ki’ hogy a németek uj hatal­mas támadó légihaderőt építenek ki s nyilvánvalóan az angol városok erőtel­jes bombázásával felelnek az angolszá­szok „totális“ módszereire. Erről részletes adatok természetesen pillanatnyilag még nem kerültek nyilvá­nosságra. Mint éredekességet azonban idézzük a Neue Züricher Zeitung au­gusztus 22-i számában megjelent cikk­nek egyik passzusát: „Jelentéseink vannak arra vonatkozó­lag, hogy Németországnak az a szándé­ka, hogy legénység nélküli, távolról kor­mányzott légiflottákat vet harcba. Ezt a német fenyegetést Angliában is a leg­komolyabban veszik , (n. e.) Hosszú nóta. Nagy türelem kell ahhoz, hogy a két merev és ellentétes álláspon­tot összeegyezéshez segítse a Tekintetes Árvaszék. Végre ez is megtörténik. A feleknek gondolkozási időt is adnak. Ki­mennek a folyosóra és ott egymás közt még megállapodnak néhány részletkér­désben. A megállapodást Írásba foglalja a Tekintetes Arvaszék és ez az irás na­gyon gondos, nagyon megfontolt, mert a gyermekek érdekeit védi. A Tekintetes Árvaszéknek csak a gyermek a fontos, csak velük törődik és amit a kiskorúak érdekében megállapított,, azt tüzzel-vas- sal keresztül is viszi, ahhoz senki a vi­lágon hozzá nem nyúlhat másító szán­dékkal. * — A következő — kiált az, altiszt. — Kérem, már hatvan éves vagyok. A feleségem is elmúlt ötven. Dolgoztunk egy életen át. Az Isten nem adott ne­künk gyermeket. Most itt állunk vénsé- günkre egyedül. Kinqk marad a vagyon, ha meghalunk? Miért öltük magunkat á sok munkával? A Tekintetes Árvaszék pedig adott a két öregnek egy jókötésü, tizenötéves hadiárva fiút. A fiú és az anyja, a hadi­özvegy is itt van. Amig az örökbefoga­dási okmány elkészül, amig azt felolvas­sák, megmagyarázzák és aláírják, a-sze­mek nedvesek. Az uj anya s az édesanya is sirdogál. — Istenem, hogy nincsen itt az édes­apád és nem láthatja ezt — sohajţ a hadiözvegy. , — A hősi halott lát minket — mon­dom és aláírom mint tanú én is a szer­ződést. * ». Ilyen munkákkal foglalkozunk mi na­ponként — mondja Vékás Lajos dr. ár­vaszéki ülnök és részletesen tájékoztat a Kolozsvármegyei Árvaszéknek a haza­térés óta elvégzett munkájáról: — Az idegen uralom megszűntével visszaállítottuk a törvényhatóságokban a régi magyar rendszer szerint a közigaz­gatás keretébe tartozó és működő árva­székeket. A vármegyei árvaszék meg­szervezésének nagy munkáját Székely- hidy Géza elnök végezte. Áz ő nagy és kiválp szaktudásának és évtizedes szer­vező gyakorlatának köszönhető, hogy Kolozs megyében még a legkisebb s leg­eldugottabb 'faluban is az árvaszék ha­táskörébe tartozó ügyeket ma már a leg-1 pontosabban és a lehető leggyorsabban elintézik és minden tekintetben érvény­re jutnak azok a szociális szempontok, amelyek a mai viszonyok között első­sorban irányítják munkánkat. Â magyar rendszernek máskülönben már kezdettől fogva szociális vezetőszempontjai voltak, bár azokat nem hangsúlyozták annyira ki, mint most. Az árvak, illetve a kor­látolt cselekvőképességü személyek er­kölcsi és anyagi érdekeinek törvényes védelmét tökéletesen keresztülviszi az árvaszék mindazokban az esetekben, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. Jelenleg legfontosabb különösen nemzeti szempontból, a 'hadiárvákról való gon­doskodás. Az ő érdekükben igyekszik a hivatal minden tekintetben a lehető leg­gyorsabban s a legcélravezetőbb módon eljárni. Nagyon élénk és szoros kapcso­latban együtt működűnk a kolozsvári állami gyermekmenhely igazgatóságá­val. Mindazokat a kiskorúakat, akik erre szorulnak, 15 éves korukig, sőt ha szük­séges, még tovább is, ebben az intézet­ben helyezzük el, ahol gondos nevelés­ben, tanításban s ellátásban részesülnek. — A mult szomorú öröksége volt az a sok gyermek, amelyik Kolozs megyében a kisebbségi élet alatt törvénytelen há­zasságokból született. Ezeknek ügyeit kellett legelőször rendezni. Aiz* újból szervezett gyámhatóság, a községi elöl­járóságok utján is lelkiismeretes mun­kával áll mögöttünk. A hivatal elnöke: Székelyhidy Géza máskülönben minden évben végiglátogatja a megyének mind az 53 körjegyzőségét. Vizsgálatot és ugyanakkor panasznapot tart, amikor is közvetlen érintkezéssel deríti fel az ár­vaszék ügykörébe tartozó ügyeket és teszi meg a megfelelő intézkedéseket. — Nagy gondot fordítunk az örökbe­fogadások) ügyére. Sok jómódú és gyer­mektelen házastárs van, akiket nyilván­tartunk és a pontosan nyilvántartott örökbeadandó gyermekeket igyekezünk hozzájuk elhelyezni. Az örökbefogadási szerződéseket díjtalanul készíti el a hi­vatal. Az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekeket, valamint azokat, akiket t anyagi viszonyaik miatt szüleik nem tudnak eltartani és felnevelni, akik e körülmények miatt veszélyeknek vannak kitéve, gondjainkba vesszük és elhelyez­zük. — Sok munkát adott a távollevők el­hagyott vagyonának kezelése. Gondno­kokat kellett kinevezni, akik az elha­gyott birtokok kezeléséről gondoskod­nak és a jó gazda szorgalmával nemcsak a fenntartásukról, hanem gyarapításáról is gondoskodnak akképen, hogy sem a tulaj dohost, sem a közérdeket károsodás ne érje. — A kiskorúak érdekeit megvédi*' az árvaszék még a szülői hatalom ellenére is. Ha tudniillik az apa a gyermek ér­deke vagy erkölcsi léte ellen vét és apai kötelességét nem teljesiti, úgy a hivatal a kiskorút gyám kirendelésével védi •meg. A különélők vagy törvényesen el­váltak gyermekei sorsára is hasonló szi­gorral vigyáz az árvaszék. Természetesen a felsorolt esetek mindenikében a leg­pontosabb előzetes vizsgálat és legkörül­tekintőbb mérlegelés után járunk el. Az árvaszék ülnökeit roppant nagy felelős­ség terheli. Minden intézkedéséért nem­csak erkölcsileg, de anyagilag is felelős minden ülnök, élte végéig. Nem menti fel a felelősség alól az a körülmény sem, ha pályát változtat, vagy ha nyugdijba megy. ' . ‘ \ ' A kolozsmegyei árvaszék munkáját Székelyhidy Géza elnök mellett Simon Jenő dr. helyettes elnök- valamint Vékás Lajos dr. és Buttinger Antal dr. ülnökök vezetik a hazatérés óta. A köz­ségekben a főszolgabirák által kineve­zett közgyámok fejtenek ki elismerésre méltó tevékenységet. Az eltelt néhány év eredménye hozzájárult annak a nagy­szabású szociálpolitikának megvalósitá- hoz, amelyet a kormányzat megvalósí­tani igyekezik és megyei viszonylatban elsősorban szükebb pátriánknak ebben a tekintetben a nagy magyar élet fejlett színvonalához való felemeléséhez. (t. I.) Továbbképző tanfolyamot tartottak a nem magyar képesítésű rajztanárok részére Budapest, szept. 2. (MTI). Szlnye'-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mlnisz’.er a hazai középiskoláknál müködö, nem ma­gyar képesítésű rajzszakos tanárok számá­ra továbbképző tanfolyamot rendezeti a képzőművészeti főiskolán. A háromhetes tanfolyamon a főiskola tanárai és meghí­vott külső szakemberek adtak elő. A mi­nisztérium sajtóosztályának közlése szerint a rajzoktatás pedagógiai vonatkozásai mel­lett elsősorban azokat a magyar vonatko­zású ismereteket nyújtották a hallgatók­nak, amelyeket a nem Magyarországon ké­pesített tanároknak az Idegen főiskolákon nem volt alkalmuk megismerni és elsajátí­tani. I »Tekintetes Árvaszék t« Hatalmos szociálpolitikai munkát végez Kolozs-vármegye árvaszéke a hazatérés ó a

Next

/
Oldalképek
Tartalom