Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-21 / 213. szám

*1943. SZEPTEMBER 21 A pengő érleli© Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter szakemberek előtt beszélt a magyar pengő értékéről, az érték állandóságáról, az inflációról és arról a háborús idegbetegség­ről, amely a már jól ismert felelőtlen sut­togó hirterjcsztés és rémlátás eredménye­ként a bankjegyeknek thezaurálásában ka- matozatlan hovertetésében és halmozásában jelentkezik. A pénzügyminiszter már ismé­telten szolgált szakszerű magyarázatokkal a pengő helyzetéről, különösen azzal, hogy7 nálunk inflációról szó nem lehet és hogy a bankjegyszaporulat, ami az ország területi megnagyobbodásának és a háborús viszo­nyoknak az eredménye, még korántsem azo­nos az inflációval. Ezúttal azonban olyan érthető és teljesen kézenfekvő magyarázatokkal is szolgált a pénzügyminiszter, amikről eddig a nagy nyilvánosság előtt kevés szó esett. Azt mon­dotta a miniszter, hogy az infláció előidé­zője az 1920-as időkben is a belső rend meg­ingása volt, a korona teljes leromlását a yesztett háborút követő forradalmak idézték elő, amelyek gazdasági anarchiát teremtet­tek. Mondotta továbbá, hogy a bankjegy- szaporulatnak semmi káros következménye nincs a gazdasági életre, ha a termelés za­vartalanul folyik, ha az ország értékeket termel és fenntartja a társadalmi és gazda­sági élet rendjét. Ezek a megállapítások feltétlenül helyt állóak és a gazdasági élet élő törvényeinek minden tekintetben megfelelnek. Az elmélet azt tanítja, illetve inkább azt tanította, hogy egy ország pénzének értékét a jegybank kibocsátására feljogosított intézet pincéiben őrzött ércfedezet százalékszerii mennyisége határozza meg. Ez az elméleti szabály többé-kevésbbé helyes Is volt a régi béke­időkben és bizonyára helyes is lesz, ha elkö­vetkezik a hosszú, állandó béke. Az azon­ban vitán felül áll, hogy egy ország pénzé­nek értékét mindenekelőtt és elsősorban az ország rendje, az országban folyó értékter­melés zavartalan folyamatossága biztosítja, Hiába az aranyfedezet a bankok pincéiben, ha felfordulás következik be egy országban, ha anarchia áll elő, senki se termel, de min­denki fogyaszt és nines hatalom, amely ren­det tudjon teremteni. Ezért mondhatta teljes joggal a pénzügy- miniszter, hogyha most mi szilárdan meg tudjuk tartani a belső rendet, az egységet fegyelmet, ami egyébként nem Is kétsé­ges, akkor az inflációt el fogjuk kerülni. Minthogy pedig az infláció jelenti a pénz értékének romlását, természetes az is, hogy­ha itt rend és nyugalom lesz, ha a termelő munka zavartalanul folyik, akkor nem leli félnünk a pengő értékének csökkenésétől. Egyébként is számításba kell venni, hogy7 amíg a mult világháborúban a háborús költ­ségeknek csupán öt százalékát fedeztük adókból, a többit pedig kölcsönből, addig ma a háborús kiadások 70 százaléka az adóbe­vételekből nyer fedezetet. Éppen ezért nem is lehet arra gondolni, hogy a kormány valaha is lebélyegeztesse a pénzt, vagy, hogy éppen zárolja a takarékbetéteket. Hi­szen a háborús kiadások fedezésére szükség van a bankokban összegyiilemlett pénzre, illetve szükség van arra, hogy a bankje­gyek állandóan forgalomban legyenek, ne pedig odahaza a láda fiában eldugva és halmozva. Egészen bizonyos, hogy a láda fiában tartott kamatozatlan he­verő pénz sokkal hamarabb megromlik, mint az, ami a bankban van takarékbetétként és igy résztvesz a gazdasági élet forgalmá­ban, résztvesz a termelésben. Mert elemi szabály, hogy a pénznek nem szabad el- bujni, hivatása az, hogy szolgálja a ter­melést. A serféshizlalók áruvásárlásra kaphatnak engedélyt Kolozsvár, szeptember 20. A város közel­látási hivatalától kapott értesülés szerint azok,a nem őstermelő városi lakósok, akik sertést tartanak hizlalásra, árpavásárlásra kaphatnak engedélyt. Minden sertés után 2 mázsa árpa vásárlására kaphatnak igazol­ványt a közellátási kormánybiztostól. A Vásárlási igazolvány alapján Kolozsvárme- gye területén lehet beszerezni a megenge­dett árpamennyiséget. A vásárlás iránti kéréseket a város közellátási hivatalához kell beadni, amely hivatalból igazolja, hogy az igénylő sertéslappal rendelkezik. Az iga­zolás után a közellátási kormánybiztos megadja az engedélyt az árpavásárlásra. Itt írjuk meg, hogy a vonatkozó minisz­teri rendelet alapján minden levágott sertés után 3 kiló zsírt kell beszolgáltatni., Ahol a családtagok száma négynél kevesebb, nem­csak a megállapított zsirmennyiséget kell beszolgáltatni, hanem a levágott sertés fe­lét fel kell ajánlani megvételre a közellátási hivatalnak. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 5 | -V ü kolozsvári uj városháza felépítése körüli vita nem időszerű A mérnökök és építészek nagyrésze más véleményen van Kolozsvár, szeptember 20. A város tör­vényhatósági kisgyülése Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán elnöklésével ülést tartott, amelyen több nagyfontosságu kérdést tár­gyalt. A főispán megnyitó szavai után a kis- gyülés hosszasan foglalkozott az uj város­háza helyének megállapításával. Kovács Gyula műszaki tanácsos, előadó részletesen ismertette a közgyűlés által kiküldött szakbizottság javaslatát, majd tájékoztatta a kisgyülés tagjait azokról az elgondolá­sokról, amelyek a városháza felépítésével kapcsolatban felmerültek. A kisgyülés hosz- szantartó vita után úgy döntött, hogy a jelenlegi időt nem tartja alkalmasnak ilyen nagyhorderejű kérdés eldöntésére és ezért a közgyűlés elé olyan értelmű javaslatot ter­jesztett, hogy a városháza építésének kér­dését egyelőre vegye le a napirendről. A kisgyülés ezután foglalkozott az uj postaépület helyének kijelölésével. Kovács Gyula műszaki tanácsos ismertette a pol­gármester előterjesztését, amelyet vita nél­kül elfogadtak. Eszerint az uj postapalota helyéül a jelenlegi postaépület mögött elte­Feleiösségteljes és a város jövőjére nézve rendkívül fontos ügyben kell határoznlok városatyáinknak a szeptember 22-5n tartan­dó közgyűlésen. Hová épüljön a városháza? Az uj városháza megépítésnek kérdése nem időszerű kérdés, — ez tény, mert a mai vi­szonyok mellett azt megvalósítani, nem le­het. Időszerű és sürgős elhatározást kiván azonban az a kérdés, hogy annakidején hová épüljön az uj városháza. Sürgős peats- azért, mert a postaigazgatóság uj posta­palotát kiván építeni a tulajdonát tévő Malom-utcai jelenlegi üres telkére, az u. n tyukpiacra. Az uj városháza helyéül eddig három telektömb volt kijelölve. A Mátyás király­téri régi városháza helye, a Széchenyi-ter és az imént említett tyukpiac. Sürgős fel­adat tulajdonképpen tehát az, hogy arról döntsön a törvényhatósági bizottság, fenn- tartassék-e a tyukpiac a leendő városháza céljaira, avagy a postapalota építtessék oda? Ez a probléma váltotta ki az uj va­rosháza elhelyezésének kérdését. A nagyszabású, a város jövő kialakítását évszázadokra meghatározó építkezés helyé­nek a helyes megválasztása nem függhet jó szónoki képességek által hangolt, de szak­értelem nélkül befolyásolt felületes elhatá­rozástól. Éppen azért a Magyar Mérnök- és Építész Egylet helybeli osztálya Kolozsvár, szeptember 20. Vasárnapi lap­számunkban „Válogathat-e a kereskedő vevői közölt cim alatt panaszos levelet közöltünk. írója előadta, högy szombat dél­után annál a husiparosnál, ahol husjegyét lepecsételték, már nem tudta beszerezni a heti marhahusjegyre váltható hentesárut, tudva, hogy hentesáru nemcsak a lepecsé- telés helyén, hanem bármely husipárosnál beszerezhető, felkereste Szylveszter Ferenc Deák Ferenc-utcai husiparos üzletét, ahol nagyobb mennyiségű hentesárut talált. En­nek ellenére nem szolgálták ki, mert a személyzet arra hivatkozva, hogy a husjegy lepecsételése nem ott történt, valamint azt állítva, -hogy a rendelkezésre álló készlet a szokásosnál ^usebb és azt a jegypecsételés- re is náluk jelentkezett, vagyis az állandó vevőknek kell fenntartani, a 20 deka hentes­áru kiszolgálását megtagadta. A panaszos levél Írója kifejtette, hogy ez a magatartás az állandó vevő rosszul értelmezett védelme, amely nem kívánatos hatást vált ki. Ugyan­is, ha a közellátási hivatal a zsir- és ser­téshús kiszolgálásánál alkalmazott rend­szerhez hasonló forgalmi szigort óhajtott volna életbeléptetni és fenntartani a hentes­áru árusítása terén, akkor bizonyára meg­tette volná s nem engedné meg, hogy a marhahusjegy hentesárura bármely husipa­rosnál, büffében, étteremben beváltható, nem pedig csak ott, ahol a jegy lepecséte- lését eszközölték. A panaszos levél szerzője végül arra is rámutatott, hogy a kereskedő­nek ér az iparosnak, ha módja engedi, meg kell könnyitenie az árubeszerzést, nem pedig mesterségesen növelni az amúgy is mutat­kozó nehézségeket, mint ahogyan ezt Szyl­rülő üres telket ajánlja a közgyűlésnek. Ezután elfogadta a kisgyülés a hivatali ügyrendről szóló szabályrendeletet, majd tu­domásul vette az önkormányzati szolgálta­tások legmagasabb mértékének meghatáro- ţ zása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet alapján tett polgármesteri elő­terjesztést. Javasolta a közgyűlésnek a ha­tósági légoltalommal kapcsolatos költségek, valamint a tűzoltóság felszerelésének kiegé­szítésére szükséges összegeknek kölcsön ut­ján való fedezését. Ezstán letárgyalta a vá­rosi teher- és személyfelvonók építéséről és használatáról szólő szabályzatot, majd tu­domásul vette, hogy a város vezetősége tíz évre díjmentesen a honvédelmi miniszté­riumnak engedi át a kaszárnyák épületét. Az egyezség szerint a kaszárnyák tiz év múlva újra a város birtokába kerülnek. Ad­dig a honvédelmi minisztérium uj kaszár­nyák építéséről gondoskodik. A kisgyülés végül több Ingatlan kisajá­títását hagyta jóvá, majd hozzájárult a Kolozsvári Gazdasági Egyesületnek bor- és gyümölcs szeszfőzde felállítására vonatkozó kéréséhez több estén át tartott vitákon komoly szakértelemmel tárgyalta meg az ügyet. Az egyletnek 84 helybeli tagja van, tehát tekintélyes szakegyesület. Mint ilyen, egy­hangúlag azon a nézeten volt, hogy az uj városháza ne építtessék a régi városháza jelenlegi helyére. Az egylet túlnyomó több­sége a Széchenyi-téri, egy része pedig a Malom-Utcai elhelyezést javasolta. A törvényhatósági bizottságnak sajnos csak 2 mérnök tagja és 3 építőmester tagja van. A közgyűlést megelőző u. n. „szakbi­zottsági -ülésen“ ezek a szakértők is egy­hangúlag a régi városháza helyének mellő­zését javasolták. De a „szakbizottság“ — úgy látszik azért szakbizottság, hogy ott ne a szakemberek javaslata érvényesüljön, ha­nem az imént aposztrofált vezérszónokok által befolyásolható más szakmabelieké. A Kolozsvári Szemle könyvtára részletes ismertetést adott ki „Kolozsvár városháza“ elmen. Ezt az ismertetőt az összes város­atyák megkapták. Ebben részletezve vannaic azok a fontos és megdönthetetlen érvek, amelvek a leendő városháza elhelyezésének kérdését megvilágítják. Vegyen annyi fá­radtságot mindegyik városatya, hogy szava­zás előtt olvassa' él azokat. Nem tudjuk elképzelni, hogy ennek ismeretében semmibe vennék a komoly szakemberek véleményét és mégis csak a felületes hangulat vezé­relné elhatározásukat. veszter Ferenc üzletében tették, amikor megfelelő mennyiségű árukészlet ellenére, a heti jegyek beváltásának utolsó napján mindössze 20 deka hentesáru kiadását meg­tagadták. Nyilatkozik Szylveszter Ferenc A panaszos levéllel kapcsolatosan szer­kesztőségünkben megjelent Szylveszter Fe­renc hentes és mészáros is, aki nyilatko­zatban igyekezett személyzete magatartásá­ra igazolással szolgálni: „A husellátási jegyek kiosztása alkalmá­val, mint tudjuk, mindenki szabadon vá­laszthatta meg 3, husiparosát, ahol szükség­letét kiválthatja. A közellátási hivatal a ve- vőklől tette függővé, mennyi árut bocsájt kiosztásra. Minthogy a fejadag a beszerzési viszonyoktól függ, a közelmúltban az ellá­tandó vevőkör nem is panaszkodott. Sajnos, az elmúlt héten — hogy számokkal is szol­gáljak — a hetenkénti 640 kg. marhahús és hentesáru helyett, csupán 585 kg. állott rendelkezésre s Így 250 vevőm maradt el­látatlan a 3200-ból. Ez a szám nagy, szinte tömeg, de dicséretére legyen mondva — fel­ismerve a különleges helyzet okozta nehéz­ségeket — nyugodtan és fegyelmezetten fogadta a hiányt.“ Szylveszter Ferenc nyilatkozata a továb­biakban kétségbevonja, hogy a panaszos levél Írója a kérdéses időben árubő3éget tapasztalhatott az üzletben, majd arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy ténykedése nem te­kinthető „áruelvonás“-nak, sőt ezt akkor kövcUe volna el. ha a panaszos levél Íróját szólalta volna ki a 250 vevő hátrányára. A közellátási tanácsnok véleménye Figyelemmel arra, hogy közérdekű annak tisztázása, vájjon hasonló esetben mi a teen­dő s vájjon okszerűen tagadták-e meg Szylveszter Ferenc üzjetében a hentesáru kiszolgálását, az ügyben tájékoztatásért Bikkfalvy István dr. városi tanácsnokhoz, a közellátási hivatal vezetőjéhez fordultunk, aki érdeklődésünkor a Keleti Újság cikke nyomán már értesült a panaszról. Közölte, hogy a fennálló rendszer szerint minden husiparos olyan mennyiségű hús- és hentesáruellátásban részesül, amilyen meny- nyiség bejelentése — a lepecsételésre jelent­kezett közönség létszáma alapján — meg­történt. Ezért a husiparosoknak elsősorban a náluk jelentkezett vevőket kell kiszolgál- níok, de Szylveszter Ferenc mégis kiadhatta volna az egy jegyre járó mennyiséget, hi­szen az igény a hét utolsó napján merült fél, tehát akkor, amikor a rendes vevőközönség túlnyomó többsége már kinyilváníthatta vá­sárlási szándékát s még mindig állott ren­delkezésre árukészlet. A hibás azonban voltaképpen az a husiparos, ahová a pana­szos fél jegye szólott s ahol nem szolgál­hatták ki, mert onnan a futóvevök már szétkapkodták az árut. A hueiparosnak ugyanis úgy kell beosztania áruját, hogy megfelelő készlet mindig álljon a rendes, állandó vevők rendelkezésére. Ezt kellő kö­rültekintéssel zavar nélkül le lehet bonyo­lítani. A hatósági álláspont tehát az arany kö­zépút igazságát vállalja. Szylveszter Ferenc személyzete helytelenül járt él, amikor tül mereven védte meg az állandó vevőket. Amilyen kívánatos, hogy minden kereskedő és Iparos elsősorban megszokott közönségét szolgálja ki, éppen olyan hátrányos, ha ezt oktalan túlzással teljesíti. A mai viszonyok kivételessége kölcsönös méltányosságot ki­ván. Úgy érezzük, jelen esetben a husiparos- nak kellett volna a több körültekintést al­kalmaznia, hiszen a csemegeüzletekben, büffékben és éttermekben beváltott jegyek mennyisége bizonyára eltüntette azt a kész­lethiányt, ami egy-egy husiparosnál az el­múlt héten esetleg mutatkozott. De mi tör­ténik azokban a hetekben, amikor a hus­iparos megkapja a nyilvántartott fejadagok­nak megfelelő mennyiségű hentesárut s ugyanakkor a csemegeüzletek, büffék és éttermek is árulnak hentesárut (feltételez­hetően jegy ellenében)? Vájjon ilyenkor mi történik azzal a hentesárumennyiség gél, amelyért a közönség nem jelentkezett a hus­iparosnál, hanem jegyeit a vendéglőkben és büffékben váltotta be?... A VILÁG TÜKRE PARISBAN ISMÉT TAXIN JÁRNÁK AZ EMBEREK. A taxiforgalom helyreállításá­nak kérdése, amelyről már hónapok óta tár­gyalnak, az újabb jelentések szerint mind határozottabb formát ölt. Úgy hírlik, hogy belátható Időn belül Páriában már mintegy 1000 gázgenerátorral hajtott taxi közlekedő hetik. Mindenesetre csak bizonyos szemé­lyek és hivatáscsoportok számára bocsáta­nak ki taxihasználati engedélyt. * UJ RADIÖALLOMAS AFGHANISTAN- BAN. Kabul-Yakatut, Afganistan fővárosa nemrég fejezte be rádióállomásának épít­tetését. A Telefunken-müvek húsz kilovattos adója egycsapásra bekapcsolta ért a leg­több ember előtt alig ismert államot a vi­lág rádióforgalmába. Természetesen az ilyen exotikus vidéken épülő rádióállomás felsze­relése, üzembehelyezése és karbantartása sokkal körülményesebb, mint Európában, hiszen a bennszülöttek napról-napra meg­látogatják az uj rádiőpalotát és ha nem ügyelnének fegyveres örök a berendezés épségére, akkor már régen széthordták vol­na — emlékül — kisebb-nagyobb felszerelési tárgyakat. Minden lámpa, kapcsoló és drót­darabka különös vonzerővel rendelkezik a bennszülöttekre, mert azt képzelik, hogy a rádióállomásról kikerülő tárgyak segítségé­vel otthonról is beszélgethetnek „a levegőn keresztül“. M. AZ ÁLLÓHELY. A bécsi filharmónikusok hangversenyére már hetekkel előbb kiáru­sítottak minden jegyet. A hangverseny kez­dete előtt a rendező belépett a művész- szobába. „Az emberek ölik egymást a kasszánál!" — kiáltott fel. Furtwängler szelíden elmosolyodott: „Nekem már megvan az állóhelyem.. * AZ USA NÉLKÜLÖZI A JAPAN NŐI HARISNYÁT. Az Egyesült Államok hölgye harisnyaszükségletét azelőtt Japán elégí­tette ki. Jelenleg tárgyalás folyik az USA néhány gyárosa és kereskedő cége, valamint Törökország között, hogv lehetséges volna-e Törökországból ry'-' mennyiségű ha­risnyát az USA-ba száliiUui, Mit mondanak a mérnök és épitészegylet tagjai ? A Közellátási ttva véleménye a hentesáruval ki nem szolgált Jutóvevő" panasza ügyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom