Keleti Ujság, 1943. szeptember (26. évfolyam, 197-221. szám)
1943-09-17 / 210. szám
I943.SZEPTEMBER 17 3 Untai István a „békepárt“ földalatti munkájáról, a Kossuth Lajos nevével operáié egvségbontókról s a 18-as álforradalmárokról mondott súlyosan megbélyegző beszédet Á béke ügyét nem nyavalygással, csodavárással s a nemzeti önérzet megtagadásával kell szolgálni Befelé konzervatív alkotó, keresztény nemzeti, kifelé pedig tradicionálisan magyar hűség és ősi magyar becsület jegyében fogant magyar öncélu politikára van szükségünk A Magyar Távirati Iroda jelenti: A grsda- sági tájékoztató szolgálat szerdán délután 5 órakor a kereskedelmi és iparkamara közgyűlési termében Antal István dr. nerazet- védelmi-propagandaminiszter elnöklésével tartotta meg szeptemberi értekezletét. Az értekezletet feszült figyelem közepette Antal István dr. nemzetvédelmi-propagandaminisz- ter nyitotta meg. Beszédét a miniszter a legutóbbi világesemények változásával kezdte, majd igy folytatta: — Ezeknek az eseményeknek a mi életünkre és magatartásunkra való kihatása egy kötelességet ir elő számunkra, még erősebb összefogást, még fokozottabb józanságot, még hidegebb hidegvért, még határo- zottaibb munkát, még szigorúbb nemzeti fegyelmet és még sokszorozottabb megnövelését az ország erkölcsi és anyagi, főként pedig hatalmi erőinek, a partikuláris érdekek teljes háttérbe szorítását és a „közjó, közérdek“ gondolatának vezető nemzeti paranccsá emelését. Az ország mai nehéz és bonyolult helyzetében — folytatta beszédét a miniszter — igazán nincs itt az ideje az üres és meddő politizálásnak, a hangos és agresszív agitációnak, de a meglapuló, gyáva huny ászkodásnak és sunyi ravaszkodó sodródásoknak sem. Ellenben itt van a döntö órája annak, hogy az ország minden ép és egészséges alkotó ereje egységesen, fegyelmezetten és önzetlenül felsorakozva a nemzetnevelés mögé, még fokozottabb mértékben teljesítse kötelességét. Minderre annál Inkább szükség van, mert az az idegháboru, amely a mostani totális hadviselésnek egyik legveszedelmesebb stratégiai eszköze, elérkezettnek látta az időt a legerőteljesebb tromfok kijátszására. Moszkvai, londoni és egyéb ellenséges irányításból a nyílt és titkos aknamunka egész dandárét vezetik és sugározzák az ország ellen a magyarság léikének megfélemlítésére, a kishitűség terjesztésére, a belső rend felbomlasztására, a bizalmatlanság felkeltésére, a vezetőkbe vetett hit megrend/itésére, a társadalmi béke félfordi- tására, az őrködő és kitartó lelkek leter- rorisálására és ilyenképpen az ország belső ellenállásának, erőinek szétbomlasztására. Ez az idegen és idegpropaganda azonban nem a maga valódi arculatában jelentkezik az országban, de hamis és hazug kalózlobogóval akarja megtéveszteni a tájékozatlan közvéleményt. Demokratikus jelszavakat hangoztat. Függetlenségi törekvéseket hirdet, Kossuth Lajos nevét veszi az ajkára, a magyar nép jövőjéért aggódik, a „szabadság cs emberiség“ nevével tetszeleg és a „magyar nép felszabadításáért“ száll síkra, holott minden tiszta és nemes fedőgondola- tok mögött a legaláttomosabb szándék, a legdurvább erőszak, a legkegyetlenebb alávetettség és a legborzalmasabb zsarnokság készül rohamra a magyarság belső frontjának áttörésére. Válasz a békepárti okveteílcnségrc Legutóbbi manővere az úgynevezett békepárt köpenyegében jelentkezett és ügyes ravaszsággal spekulálva a közvélemény békevágyára, — mert ez a békevágy természetesen nálunk is megvan, mint minden más országában a világnak — nem kevesebbre akarja rábírni a magyarságot, minthogy tehetetlen és szá>ialmas játékbábként szolgáltassa ki magát ellenségei kényének-kedvének. Ki nem akar békét ezen a világon? Van-e olyan élőlény a föld valamelyik zugában, az óceánon innen és túl, amely ne vágyna a béke és a nyugalom után és aki nem akarná a békét ebben az országban, mely országnak semmi, de semmi része nem volt a mai világkatasztrófa előidézésében és amely ennek sem kiterjedésében, sem el- vadAtásában, sem közvetve, sem közvetlenül nem vett részt. Azonban béke és béke között nagy, sőt életre-halálra menő különbségek vannak. Van őlyán béke, amely a sírnak a békéje, amely egyértelmű a halállal, van olyan béke, mint 1918-ban volt, amely egyértelmű a nemzet feldarabolásával, van olyan béke, amely a gyávaság békéje és egyértelmű a hűtlenséggel és a becstelenséggel, de van olyan béke, amely biztosítja a nemzet fennmaradását, szabadságát, ősi jogait és a nemzeti becsület minden követelményét. Az előbbiekből nem kérünk, sőt megvetéssel utasítjuk el magunktól még a gondolatát is. Az utóbbiért azonban erőink végső megfeszítésével síkra szállunk. Nagyon, de nagyon csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a béke ügyét nyavalygással, fejlóga- tással, csodavárással, erőtlenséggel, felajánlkozásokkal és nemzeti önérzetük megtagadásával lehet szolgálni. Ilyen eszközökkel csak a megvetést érjük el még ellenségeink részéről is. Azdlt, akik az ország sorsát ma irányítják, tisztában vannak a való helyzettel és azokkal a konzekvenciákkal, amelyek alól a magyar sors sem tudja kivonni magát. Mindenkinél jobban vannak informálva ebben az országban és mindenkinél jobban tudják erőink és lehetőségeink birtokállományát. Vannak olyan becsületes magyar emberek, mint bárki ebben az országban és az ország vezetéséhez is értenek annyira, mint azok, akik ma őket innen is, onnan is noszogatják, sürgetik és kritizálják. Ne Igyekezzék tehát tudatlanul és tájékozatlanul senkise belekon- tárkodni az ö munkájukba és ne próbálkozzék senkise felelőtlenül és gondatlanul bi- rálgatni gyakran olyan dolgok felöl, amelyek valódi állásáról még csak sejtelemmel sem rendelkezik. EGYETEM-MOZGÓBAN a nem csökkenő és soha nem tapasztalt érdeklődésre való tekintettel harmadszor kellett prolongálni a Kívánság hangverseny előadásait. Pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn a Kívánság hangverseny utolsó előadása. I Egy rendkívüli előadást is tart az Egyetem-mozgó éspedig ■ szombston délután egynegyed 3-korv színtén°a hangverseny ™ra. I Saját kényeiméi szolgálja és elkerüli a torlódást aki I ezt a szombat kora délutáni előadást nézi még. " Á magyar politika útja Változatlan szilárdsággal halad előre ez a nemzetvezetés a belső vonalon a konzervatív alkotó keresztény nemzeti politika utján és változatlanul szolgálja kifelé a magyar öncéluság gondolatát, a tradicionális magyar hűség és az ősi magyar becsület tisztaságával és ren- dithetetlenségével. Nem taktikából, nem politikából, nem szemfényvesztésből és nem hatalmi célból, de abból a szilárd és reális meggyőződésből, hogy minden más eltérő politika ma a nemzet belső erőinek mérhetetlen szétporlását idézné elő és tehetetlen játékszerévé tenne bennünket nálunknál messze hatalmasabb vi- lágerök kényének-kedvének. A gazdasági élet folyamatossága, a termelés hatóerejének növelése és általában a belső gazdasági munka zavartalan fenntartása és fokozása ma a legelső nemzeti érdek és higyjék el nekem, hogy a gazda, aki egy ujjnyival mélyebbre vágja az ekét az anyaföldbe, az az iparos, aki egy dekával több nyersanyagot megtakarít, az a kereskedő, aki egy árnyalattal jobban szolgálja ki vevőit és az a tisztviselő, aki egy aktával többet intéz el ezekben a nehéz időkben, sokkal többet tesz a hatóért, a magyarságért, mint az összes honmentök, agitátorok, műkedvelő politikusok és kávéházi hirterjesztők együttvéve, mégha a legbecsületesebb törekvés és a legjobb szándék is vezetné őket. Az értekezlet résztvevői lelkes tapsai közepette a miniszter azzal fejezte be beszédét. hogy ma minden magyarnak hinnie kell a magyar küldetés sorsszerűségében, a magyar vezetés elhivatottságában és szilárdságában és a magyar jövő rendithetetlenségé- ben. Ha megőrizzük lelkünk épségét, munkánk zavartalanságát, a magyarság egészséges ösztönét és töretlen erőit, nemzetünket semmi, de semmi baj nem érheti. Gazdasági problémáink A miniszter nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Bende István dr., a nemzetvő- delmi-propagandaminiszter hivatala gazdasági osztályának vezetője olvasta fel jelentését. A jelentés megállapítja az országban tapasztalható figyelemreméltó gazdasági jelenségeket, majd hangsúlyozza, hogy a levelezői rendszer módot ad arra, hogy teljesen áttekinthető képet lehessen kapni az ország gazdasági helyzetéről. A jelentések elhangzása után a felszólalások során vitéz Gyulai Tibor a Kereskedelmi és iparkamara minisztert biztosa javasolta, hogy a többettermelö gazdákat meg kell jutalmazni. Knob Sándor, a GyOSz vezérigazgatója fejtegetése során hangoztatta, hogy az érdekképviseletek vezetői erezzék személyszerint Is felelősnek magukat, mert minden közérdekű tettük súlyosan esik ma latba. Kovács János, az OKH helyettes vezérigazgatója a hitelélet problémáit vázolta. Halta Aurél a kereskedők nevében az árkérdéssel kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Somssich Gyula gróf többek között a mezőgazdák között tapasztalható vasáruhiányról beszélt. Darányi Béla, a Futura elnöke, a gazdasági élet széles területéről vett példákkal mutatott rá az orvoslás lehetőségeire. Halács Ágoston a kisgazdák becsületes és fáradtságot nem Ismerd munkájára mutatott rá hangoztatva, hogy a kisgazda a legnehezebb Időben is tudja kötelességét. Kovalóczy Rezső dr. az Iparosok nevében beszélt és rámutatott arra, hogy az anyagelosztás a lehető legjobb hatást váltotta ki és ha lehet, ennek megszervezését még fokozni kell. A pénzügyminiszter szerint nem lehet és nem szabad inflációról beszélni Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter válaszolt a felszólalásokra. A pénzügyminiszter a pengő értéke és stabilitása iránti bizalom hangoztatásával kezdte beszédét és tüzetesen kimutatta azt, hogy tévednek azok, akik ma inflációról beszélnek. Ma inflációról nem lehet szó, legfeljebb bankjegyszaporulatról, amelynek azonban fennforognak összes reális Indokai. Erős kézzel irányítjuk az ország összes gazdasági életfunkcióit. Az rnftáráó bekBveMuuaCaSMll nem kell tartanunk és igy azt el fogjuk kerülni, mert ismételten hangsúlyozom, a bankjegyszaporulat még nem Infláció, viszont bankjegyszaporulat nélkül a háborút egyetlen ország sem tudja finanszírozni. A bankjegyszaporulatnak semmi káros következménye nincs a gazdasági életre akkor, ha a termelői munka zavartalanul folyik, az ország erőteljesen dolgozik, alkot, termel, épít és fenntartja mind a társadalmi, mind a gazdasági élet rendjét és fegyelmét. süt & -fői, a kritikus noßokQD «5, bála a TABLETTÁKNAK Az árhullámzás indokolása Ezután a pénzügyminiszter az árak problémájáról beszélt és tüzetesen ismertette azokat az okokat, amelyek az árakban a háború kitörésétől a mai napig jelentős eltolódásokat idéztek elő. Négy pontban jelölte meg azokat az okokat, amelyek az áremelkedést maguk után vonták. Először abban, hogy 1939 szeptember 1-én, amikor stabilizálták az árakat, azok különösen mezőgazdasági téren még igen alacsonyak voltak és az ország gazdasági vezetői már akkor tudták, hogy ezek az alacsony árak különösen a háború elhúzódása esetén nem lesznek tarthatók és azokat lassan és fokozatosan emelni kell. A második ok, amely az árakra emelőíeg hatott, a mostani világháború előtt hozott szociális intézkedések voltak, amelyeknek pénzügyi hatása természetesen nem azonnal, hanem a háború alatt fokozatosan jelentkezett. Ezek a szociális tulkiadások azután megnyilvánultak az árak kialakulásánál. A harmadik ok én voltam, — jelentette ki mosolyogva a pénzügyminiszter, mert bizony a háború tértiéi következtében fokoznom kellett az adóprés működését. A negyedik ok a külföldi nyersanyagbehozatal nehézségeiben rejlik, illetve abban a körülményben, hogy az elkerülhetetlenül szükséges külföldi nyersanyagok áraiban külföldön is igen lényeges emelkedés történt. Ami pedig a bankjegyszaporu- latot illeti, arra mutatott rá a pénzügyminiszter, hogy ennek egyik legfőbb oka az ország területi megnövekedése volt. A háború növekvő kiadásainak finanszírozása, valamint most nem kis mértékben az a körülmény, hogy a termésforgalom lebonyolítása — figyelembevéve az árak emelését is — természetesen nagyobb bankjegyszükségletet idézett elő. Ezután a miniszter a feketepiac kérdéseit fejtegette igen hosszasan és arra mutatott rá, hogy bár a feketepiac minden országban ugyancsak természetes velejárója a háborúnak, de ki kell jelentenie, hogy feketepiac, ha a gazdasági életben korlátozások bármilyen okból Is vannak, még háború nélkül is lehetséges. Természetes dolog, hogy a feketepiaccal fel kell venni a legerősebb küzdelmet és ebből a küzdelemből nem szabad .hiányozni sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, de nem szabad hiányozni az államhatalom erőteljes beavatkozásának sem. Ez utóbbiban nem lesz hiány. Hatalmas hadsereget fejlesztettünk ld Ezután a pengő problémáját fejtegetve arra mutatott rá a pénzügyminiszter, menynyire oktalanul járnak el azok, akik a készpénzt tezaurálják és nem helyezik el takarékpénztárakban, vagy bankokban. Dőreség attól félni, hogy a takarékbetéteket zárolom, mert a betét szaporodása a pénzintézetek likvidálását mozdítja elő, ami a jelenlegi háborús finanszírozás mellett egyenesen kizárja a betétek elleni intézkedést. Ezután a miniszter részletesen ismertette a háborús pénzügyi politikát, amelynek bár igen sok nehézséget kell leküzd enie, mégis
