Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-24 / 190. szám
MüezsTrUrs^o 1943. ADGVSZ1VS24 Rendelet a hadirokkantait, hadiözvegyek, hadiárvák összeírásáról, elbírálásáról, segélyezésük módjáról Kolozsvár, augusztus 23. A hadirokkantakra, hadiözvegyekre, hadiárvákra és eltűntekre vonatkozó adatgyűjtés végrehajtására az illetékes hatóságok rendeletet adtak ki. Az összeírás szempontjából csak 25 százalékon felüli munkaképességcsökkenést lehet rokkantságnak minősíteni. Hadiözvegynek tekintendő, akinek férje a harctéren szerzett sebesülések, vagy betegségek következtében halt hősihalált, eltűntnek nyilvánitott, vagy legalább hat hónap óta nem érkezett róla hir. Honvédelmi özvegy az a nő, akinek férje nem hadműveleti területen ugyan, de fegyveres és munkaszolgálata következtében szerzett bajában halt meg. Megállapítja a rendelet a hadi, illetve honvédelmi árva fogalmát is. Nem tekintendő hadiárvának az a 24. életévét még be nem töltött leánygyermek, aki az adatgyűjtéskor férjnél van, továbbá az a fiú, vagy leánygyermek, akit a gyámhatóság az adatgyűjtést megelőzően nagykorusitott. Az úgynevezett kisegítő (zsidó) munkaszolgálatosok rokkantságuk esetén honvédelmi rokkantaknak, a munkaszolgálatuk alatt elhalt zsidó munkaszolgálatosok özvegyei és árvái honvédelmi özvegyeknek és árváknak tekintendők. A segélyezési javaslat megtételénél elsősorban azt kell szemelőtt tartani, hogy a hadirokkant munka- és kereső- képtelensége milyen mértékben csökkent. Ha előbbi keresetéhez viszonyítva nem került kedvezőtlen helyzetbe, úgy anyagi támogatása iránt nem kell javaslatot tenni. Nem szükséges részére uj foglalkozást, elhelyezkedést sem keresni, ha jelenlegi munkája, foglalkozása, vagy állása testi és lelkiadottságának megfelel. Hadiözvegyeknél és árváknál azt kell elsősorban figyelembevenni, hogy a családfő halála mennyivel hozta őket anyagi, szociális és erkölcsi szempontból kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe. Ha a férj, vagy anya olyan mértékben volt családfentartó, hogy mellette felesége a háztartáson kívül más foglalkozást nem űzött és most sem űz, gyermekeinek sem volt kereső foglalkozásuk, akkor kétségtelenül a leginkább támogatandó eset áll fenn. Elképzelhető azonban, hogy a családfő kiesése a családnak tényleges anyagi károsodást nem okozott, mégis támogatásra szorul a család. Az anyagi támogatás alapelve: senki sem kerülhet a korábbinál rosszabb helyzetbe, hogy hazája iránti kötelességét teljesítette. Ebből az alapelvből folyik az is, hogy senki sem követelhet jogosulatlan előnyöket csak azért, mert hazája iránti kötelességét teljesítette. Mindenkin akarnak és fognak segíteni, de elsősorban azokon, akik erre a legjobban rászorulnak. Azok tehát, akik vagyonnal rendelkeznek, amiből tisztességes megélhetésük biztosítva van, a törvényes ellátáson felül anyagi támogatásra nem számíthatnak. Az Országos Hadigondozó Szövetség erkölcsi és szociális támogatását elsősorban a helyi szervezetek fogják végezni saját hatáskörükben. Gondoskodni fognak a régi foglalkozásukba vissza nem helyezhető hadirokkantaknak uj munkakörbe való helyezéséről, hivatalos ügyeik elintézéséről, testi és szellemi hiányaik vagy betegségük feledtetéséről, a hadiözvegyek és keresetképtelen hadiárvák megfelelő munkábahelyezéséről, a hadiárvák iskoláztatásáról. (Magy. Tud.) fakad az Istenek és emberek egymásközötti történéseinek mozgó bábukkal való jelkc- pezése. A Kelet erősen stilizált szinjátéka a bábjátékból alakult ki s ma is annak hagyományait őrzi. A fatailista, mozdulatlan Ielkiségü keleti ember, aki hisz a végzet determináló erejében, hiánytalanul ki tudja fejezni magát a bábjátékban, ahol a bábuk — melyek kész, egyéniségekként lépnek akcióba és nincs fejlődés jellemükben, csak szimbölikus cselekvés, — a játékos által megszabott mozgási lehetőségek közepette élik ki eleve elrendelt életüket. A nyugati, az európai ember azonban a renaissance diadalmas emberfelfedezése óta — s Burckhardt szerint ez a renaissance lényege — hisz a szabad akaratban, hisz a cselekvés kötetlenségében, érzékeltetni akarja azokat az indulatokat, melyek a történés inditóokai: igy jön tétre az egyén jellemzéséből folyó sorstragédia és az egész, eleven színészekre épülő európai színház. Ez a magyarázata annak, hogy Európában elsatnyult a bábjáték s vagy alacsonyabb néprétegek és gyermekek vagy pedig művészeti Ínyencek szórakoztatójává válva. Az európai bábjáték legnépszerűbb formája nem zsinegen rángatott bábokkal dolgozik, hanem a játékos alulról, kesztyüsze- rüen kezére húzott, plasztikusan megformált bábukat mozgat. Ezt a kinaiak „zsák- játéknak", az olaszok burattininek, a franciák Théatre de Guignolnak, a németek Kasperltheatemek nevezik, de különbség nincs közöttük. Nálunk magyaroknál is ez a leginkább elterjedt forma, Vitéz László és Paprika Jancsi színháza. A durva cseh Kasparek és a bécsi Hanswurts magyarodik Vitéz Lászlóvá, ö a lovagias magyar katona, a szegény parasztfiu, akit bár kötéllel fognak katonának, mégis hősiesen viselkedik, s csak akkor szökik meg, amikor német káplárja komiszul bánik vele. Innen kezdve büntető, igazságosztó. Mig a külföldi, nyugateurópai bábjátékalak a falánk, sunyi paraszt, a magyar bábjátékhős lovagias. Szellemi rokonságát Ludas Matyival köny- nyü felfedezni. így aztán érthető, hogy a Bach-korszak nyomban betiltotta Vitéz László históriáját, amely valóban a magyar nép ellenálló szellemét jelképezte. Közvetlenül a világháború előtt komoly és színvonalas kisérlet volt az Orbók Ló- rándé. Orbók, aki a világháború után Barcelonában élt s ott Orlando D’Azertis (dacból választotta ezt a nevet: azért is!) néven igen nagy drámaírói sikereket ért el, 1911- ben magas színvonalú művészi bábszínházát alapított Budapesten Bevilaqua Béla dr. társaságában. A legkiválóbb iparművészek és tervezők segítségével dolgoztak s színházuk egészen 1914-ig működött, számos előadást tartva meghívott müértö közönség előtt. Darabjaik részben eredetiek voltak, de feldolgoztak régi olasz és más külföldi bábjátéktörténeteket is. *A Kolozsváron vasárnap este bemutatkozott Nemzeti Bábszínház, ami egyetlen ember, Rév István lelkes művészi akaratából és fáradhatatlan munkakedvéböl született meg, uj utakon jár. Nem kiválasztott keveseknek hanem a nagytömegeknek szól. Magába olvasztotta az ősi magyar bábjáték, Vitéz László elemeit, amennyiben ő is alulról mozgatott, plasztikus, tehát három dimenziós bábokkal dolgozik. A legfontosabb azonban, s ez teszi igazán értékessé számunkra az immár sokezer előadás után Kolozsváron is bemutatkozó Nemzeti Bábszínház előadásait, szellemének erőteljes magyarsága. Arany János Toldi4‘-jából irt bábjáték a maga nemében tökéletes műalkotásnak nevezhető. A díszletek festői szépségétől, a recitáláson át, a rendkívül ügyes rendezésig és a kísérőzenéig minden igen magas művészi színvonalú és a legkényesebb igényeket is kielégítheti. Arany csodálatos izekkel telt reális magyar nyelve, 'a bábuk stilizált mozgásával tökéletesen egybehangolódik s a közönség valósággal lenyűgözve figyeli az előadást. Itt nem érdekes kísérletről, Ínyenceknek való különlegességről van szó, hanem valódi művészi élményről, ami megragadja, lebilincseli a nézőt. A bemutatóra nagyszámban összegyüleke- zett közönség viharosan ünnepelte a művészeket, mindenekelőtt Rév Istvánt, aki a Nemzeti Bábszínház lelke, hiszen egymaga tervezett a babáktól kezdve egészen a díszletekig és színpadig mindent. Jegyezzük fel a többiek nevét is, akik jeles színészi adottságokkal elevenítették meg a szereplők hangját: Hárai Ferenc, Lubinszky Lili, Gera Zoltán, Véghy Panni, Tamás Benő, Király Ferenc. A három felvonásból, 12 képből álló darabot Rév István állította össze, kitűnő művészi érzékkel, Arany János szövegéből. A kísérőzene, Laurisin Miklós alkotása, ugyancsak elsőrangú. A kitűnő és érdekes előadás bizonyára ezentúl Is nagy közönséget fog vonzani s a nézőknek nem mindennapi művészi élményben lesz része, 1*. Két falusi töt finet — a bíróságon DES, augusztus 23. A törvényszéki tárgyalások az élet mély vizeire mutatnak, olykor azonban a derűsebb oldalakra is... Árnyék és napsütés váltakozik a tárgyalási termekben, innen jön az alábbi két kis történet is. Az elnök ur előtt pironkodó fiatal falusi asszony áll egyik szamosmenti faluból. Az a vád ellene, hogy szomszéd asszonya ellen ,/boszorkányt“ vett igénybe... Elment hái Lídia nénihez, aki amolyan kuruzsló banya és akit az egész falu boszorkánynak hív. Lidia 20 pengőért, valami békalábakkal téli üveg vizet adott neki, amit ö aratáskor az ebédnél ügyesen beöntött abba a korsó vízbe, amiből vetélytársnöje ivott. Az aknamunkát egy kisgyerek észrevette és igy tudódott ki a dolog. A két asszony akkor egymásnak ment — a szomszéd asszonyt szekéren kellett hazavinni. __ Nagyon szerettem a Pétert, — mondja fejet hajtva a harcias menyecske. A „boszorkány“ még hetekkel ezelőtt törvényszék elé került és már üli büntetését. Az enyhítő körülmények figyelembe vételével, a menyecskét pár napi 'büntetésre Ítélték, de ezt is felfüggesztették 3 évi próbaidőre. — Ha ezalatt nem ver meg senkit és nem vesz igénybe „boszorkányt“ — mondja az elnök ur —, akkor az ítéletet nem fogjuk végrehajtani. — Nem verek én már meg senkit — suttogja a fiatalasszony. — S fogamat verte ki akkor az Anna — nincs már olyan sok fogam. A szerelem bizony sokba kerül. 20 pengő volt a Lidi néni, jlO pengőt fizette»! a fogorvosnak és még hozzá a Péter az Annát feleségül vette. Ilyenek a férfiak. * Ennek a történetnek a hőse voltaképpen egy Bundás nevű falusi komondor. A Bundáit O. Balázs fiatal szamosmenti gazde hozta 5 évvel ezelőtt Moldovából, ahol katonáskodott. Vele hozott egy szép csángó leányt is, a feleségét. S évig igen rendesen, szépen éltek. Ez év tavaszán az asszonyka észrevette, hogy a Bundás mind egyre eltűnik hazulról. Egy alkalommal kíváncsian utána ment. A szőlőhegy alatt szép özvegyasszony lakott, oda fordult be a Bundás, akit az asszony barátságosan és étellel fogadott. Gyere, gyere Bundás, kapsz újra csontokat. Még jobban elámult a menyecske, amikor a férjét is befordulni látta az özvegy portáján.., A fiatalasszony egy falubeli barátnőjénél különváltan ól azóta. Az asszony válni akar. Bejön a férj, utána, oeoson egy szép nagy fehér komondor is, amire az asszony elpityeredik: Bundás te. A kutya odaszalad és letelepszik az asszony mellé. __ A Bundás legyen az enyém biró ur, -zokogja az asszony — bár valakim legyen. — Nem adom. — mordul a férj. Az elnök bölcs mosollyal faggatja őket és kideríti, hogy ketten nincsenek 30 évesek. — Mondok valamit — mondja az elnök. — A Bundás legyen a. mindkettőjüké, menjenek együtt haza szépen. A Balázs gazda már rég nem jár az özvegyhez, ahogy a vallomásából hallottuk. — Nem, én, — veti fel fejét a gazda. — Eddig is csak a, jó borával csalt oda. Hát akkor haza gyorsan, int az elnök ur Es ök hárman szépen haza vtdulnaleCsatay Lajos honvédelmi miniszter felavatta a nagyrákos! levente ejtőernyős ugrótornyot „Az ifjúság az önfeláldozó hazaszeretet eszményeit példázza“ — mondotta Csatay honvédelmi miniszter Rákosmező, augusztus 23. (MTI) Levente- ifjuságunk hazafias nevelését és a legkorszerűbb fegyvernemekben is elsajátított műszaki készségét nagyszerűen bemutató országos ünnepség színhelye volt vasárnap délután a nagyrákosi , levente ejtőernyős szakkiképzési tábor. Hatalmas seregszemlén avatták fel az első levente ejtőernyős ugro- tornyot, amely a maga nemében egyedülálló egész Európáiban, A vasból és acélból készült, piros-zöld festésű ugrótorony Rd- kosmezön emelkedik az égbe. 80 méteres magasságával minden más nemzet hasonló építményét méterekkel felülmúlja. Az avatóünnepségre érkező nemes csatai Csatay Lajos honvédelmi miniszter jöttét, kürtszó jelezte. A honvédelmi miniszter ellépett a diszszázad előtt és elfoglalta helyét a diszemelvényen. Vitéz Hajnal Alajos ezredes parancsnok ismertette a torony megépítésének történetét, majd Csatay Lajos honvédelmi miniszter mondotta el avatóbeszédét. Hangoztatta, hogy a nemzet létét, jövőjét csak akkor láthatjuk biztosítottnak ha testben és lélekben is egészséges fiatal magyar nemzedéket nevelünk és ha ez a nemzedék az önfeláldozó hazaszeretet eszményeit példázza. Ennek a hazának szüksége van erős idegekkel rendelkező, nyugodt fővel gondolkodó fiatalokra, akik nem vesztik el a fejüket a veszély idején. Ezután a levente ifjakhoz fordulva, többek között ezeket mondotta: Legyetek méltók azokhoz a hősökhöz, akiket nem kalandvágy és kapzsiság, hanem a kötelesség hivott a harc- mezőre. Átadta az ugrótornyot hivatásának, a magyar ifjúság hazafias nevelésének. A miniszter hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után nagy ejtőernyős bemutatóra került sor. Egy háromszéki tanító családi drámája Kökös, augusztus 23. Megrendítő kettős dráma játszódott le a Sepsiszentgyörgyhöz közel fekvő Kökös községben. Kovács Sándor sepsiszentgyörgyi 30 éves református igazgató-tanító meglátogatta feleségét, aki kökösi szüleinél nyaralt 8 hónapos kisgyermekével. Pénteken az egész napot együtt töltötték, résztvettek a sok- gyermekes anyák ünnepélyén, majd délután Uzonba mentek és csak az esti órákban tértek haza. Kovács Sándor otthon megvizsgálta pisztolyát és azt az asztalra akarta helyezni. A pisztoly eközben elsült és a lövedék a közvetlenül mellette álló feleségét találta el a hasán. Az asszony azonnal összeesett. A kétségbeesett férj távbeszélőhöz szaladt. Visszatérése után megtörtén látta, hogy szerencsétlenül járt feleségében már alig van élet. Forrón szeretett feleségének elvesztését látva, végső elkeseredésében kikapta apósa kezéből a pisztolyt és az udvarra rohanva, főbelőtte magát. A lövedék azonnali halálát okozta. Kovács Sándor és felesége, aki szintén tanítónő volt Sepsiszentgyörgyön, általános szeretetnek és megbecsülésnek örvendettek. Kovács Sándor fiatal törekvő ember volt, aki szívvel és lélekkel teljesítette kötelességét nemzete, egyháza, családja iránt. Nagy sikere volt a Nemzeti Bábszínház kolozsvári bemutatkozásának A megelevenedett bábu gyermekségünk illúzióját idézi fel, a valóság és mese síkjának határán. A bábuember egy kicsit mindig az igazi, eleven ember létének mese- szerű — álom-mása. A bábjáték tökéletesen irreális lévén: a stilus abszolút kifejezője. Ez az oka és magyarázata, hogy a világ- történelem és művészet nagyjai közül jóné- hányan gyöngéd vonzalmat éreztek saját gyermekségük s az emberiség gyermekségének bűbájos formája, a bábjáték iránt. Napoleon, Nagy Frigyes, Byron, Dickens, Cervantes, Voltaire elevenen érdeklődtek a bábjáték iránt, sőt Goethe, az emberiség egyik legnagyobb szelleme azt vallotta, hogy a bábjáték a teatralitás igazi megnyilvánulása s a weimari színészeket is báb játékszerben akarta mozgatni. Anatoi France, a nagy francia gúnyolódó a Champs Elysées fái alatt gyönyörködött a francia bábuhős, Guignol hősködésében éa szellemes visszavágásaiban s szerte francia földön még ma is százszámra működnek a népies szórakozásul szolgáló bábszínházak. De Németország minden nagyobb városában is van marionette-szinház, akárcsak Csehországban, > vagy Itáliában. A bábjáték ősi élménye az emberiségnek; eredete egészen az ösmüvészetekig nyúlik vissza. Közeli rokona a színháznak, s a lényeges különbség tulajdonképpen csak any- nyi, hogy itt bábuk helyettesítik az eleven színészt. Az első bábjátékok Keleten születtek. Már a Mahabharata-ban megemlítik a bábjátékot, igen mélyértelmüen hasonlítva össze vele az embert, akinek nincsen szabad akarata, mert az Ur kormányozza életét. Mint ahogyan a helyesen összeállított fabábuk idegen akarat szerint mozgatják tagjaikat, ugyanúgy cselekednek a teremtmények ie, Ez a hasonlat bizonyltja legjobban mennyire a keleti ember leBífiből