Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-24 / 190. szám
Kedd 1Ü43. augusztus 24 T. oaoZAogvo r, a s k ö s yta /ilépviae 1 öhíla köriyvtá v ŰUDAPEG PARI/AHEfíT SX-TSRR >lra fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 190. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARS AS AG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A QUÉBECI ÉRTEKEZLET CSAK ELŐJÁTÉKA AZ ANGOLSZÁSZ-SZOVJET TÁRGYALÁSOKNAK Moszkva a nagy támadás megindítását s a háború utáni politika megállapítását követeli A német csapatok tervszerűen kiürítették a romhalmazzá vált Charkovot A nemet hadvezetőség nagy tartalékait még nem 'vetette be a keleti csatában Az angolszászok két héttel ezelőtt demarsot intéztek Spanyolországhoz UTVINOVOT, a Szovjet washingtoni nagykövetét Sztálin fölmentette állásától és helyébe Andrei Gromikov szovjet diplomatát nevezték ki. A hirt azonnal közölték Roosevelt elnökkel és Churchillel. Moszkva tehát újabb meglepetéssel szolgált a quebecki értekezletnek és most az angolszász táborban igyekeznek különböző magyarázatokat szolgáltatni Sztálin elhatározására. Az egyik amerikai hirszolgálat jelentése a Stockholm Tidningen londoni tudósitója szerint „komoly rázkódtatásnak" és „súlyos csapásnak“ minősítette Litvinov fölmentését. A Svenska Dagbladed moszkvai jelentése szerint ottani brit-amerikai körökben Litvinov visszarendelését a második arcvonal elmaradása miatti tiltakozás megnyilatkozásának tekintik. Egy amerikai jelentés a következőket mondja: „Amennyiben Litvinov nem kap valamilyen külön’eges megbízatást, visszahívása csalhatatlanul megmutatja, milyen magatartást foglal el Moszkva a jövőben az angol-amerikai politikával szemben". Az angol hirszolgálat moszkvai jelentésében magyarázatot közölt a szovjet diplomáciai karban bekövetkezett változásokról. Hangsúlyozta, hogy ezek nem jelentenek semmiféle változást a Szovjet és nyugati szövetségesei kaţ>csoiataiban s ezeknek a kapcsolatoknak alapja- továbbra is fennálló szerzó'dések s céljuk a háború közös folytatása a lehető' legnagyobb eréllyel, és barátságos együttműködés a háború után, „a béke fenntartása és Európa újjáépítése érdekében" A Szovjet kormány — mondja a moszkvai jelentés — Maiszki és Litvinov tapasztalatait előnyösebben látja felhasználni otthon egy olyan időpontban, amikor sok fontos kérdés, az európai államokkal való kapcsolatok és a háború utáni rendezés problémái kezdenek megérni ahhoz, hogy a szövetségesek egymás között megvitassák azokat. A szovjet gondok előterében természetesen továbbra is a nyugati szárazföldi arcvonal minél gyorsabb létesítése áll, de szükségesnek tartják a közeli és távolabbi politikai problémák tisztázását, is. Sztálin — folytatja a moszkvai közlés — már többször körvonalazta a Szovjetunió külpolitikáját. s ebből kitűnik, legfőbb érdekének azt tekinti, hogy az európai országok kormányait ne hassa át meggyökeresedett ellenségeskedés, vagy gyógyíthatatlan előítélet a Szovjetunióval szemben. Minthogy a háborús célok s a háború utáni rendszerek tekintetében a Szovjetunió, Nagybrltánnia és az Egyesült Államok eddigi politikájukat nem hozták összhangba, nagy fontosságra tesznek szert olyan nem hivatalos jelentések, amelyek közös tanácskozások megtartásáról szóinak. A Szovjet kész belemenni a közös megvitatásba és ilyen tanácskozásokra elérkezettnek látja az időt. Ez egyébként egybeesik azzal az angolszász körökben is felülkerekedett felfogással, hogy a bábom utáni célokat ne majd a hókeértekezleteken, hanem már előzőleg határozzák meg. Világos tehát, hogy a szovjet mit akar. Követeli, hogy szövetségesei teljes erővel vegyenek részt a háborúban, támadják meg nyugat felöl Európát s hozzanak ugyanolyan jellegű áldozatokat, mint amilyeneket a Szovjet szenvedett téli és mostani támadásai alkalmával s másodszor már előre kötelező ígéretet akar kapni arra az esetre, ha ők kerekednének felül, a zsákmányban való részvétel tekintetében. Az angolszászok tehát a jeiek szerint a háború utáni kérdésekkel kapcsolatban egyelőre még a halogatás politikája mellett szeretnének kitartani, Sztálin ellenben biztosítani akarja a maga részére a zsákmányt. ' Ezt a célt szolgálja Benes moszkvai útja is. Benes a szovjet fővárosba utazik az ottani cseh csapatok megszemlélésére és a Züricher Nationalzeitung londoni magántudósitója szerint az oroszokkal kötendő háború utánra szóló új szerződésekről fog tárgyalni. Az angol kormányzat eszerint a jelentés szerint is a kérdés tárgyalását szeretné addig az időpontig kitolni, amikor már a helyzet kifejlődése tisztábban látható lesz s Londonban nem szívesen látnának kis- és nagyhatalmak között létrejövő olyan háborús egyezményt, amely a végérvényes békekötés pre- judikálását jelentené és még csak fokozná a lengyel-cseh kérdésben felmerült nehézségeket. * A QUÉBECI ÉRTEKEZLETRŐL érkező újabb hírek úgy tudják, hogy az angolszász hatalmak most már elhatározták, hogy teljesitik a Szovjet sürgető követeléseit és készek nagy támadást indítani Európa ellen a keleti harctér tehermentesítésére. Elhatározták továbbá a szárazföldi, tengeri és légi támadások fokozását minden más harctéren és azt is, hogy Kínának fokozódó segítséget nyújtanak csapatokban és hadianyagban. A Budapesti Tudósító québeci jelentése közli, hogy föltétlenül meg kell oldania Londonnak és Washingtonnak a Szovjettel való kielégítő megegyezés megteremtésének kérdését a. háború utánra szóló megállapodások ügyében „a legyőzött ellenséggel való bánásmódra és a megszállt területeken létesítendő kormányokra vonatkozóan". Ezenkívül va’ó- szinüleg el fogják ismerni a francia felszabadító bizottságot. Roosevelt és Churchill az értekezlet befejezése után valószínűleg kedden vagy szerdán nyilatkoznak, de kijelentéseik csak általános természetűek lesznek. Brendan- Bracken brit tájékoztató miniszter közölte, hogy most végzik az utolsó simításokat azokon a terveken, amelyek arra irányulnak, hogy „a német népet bombázzák, égessék és minden lehető módon megsemmisítsék“. Hangsúlyozta azonban, hogy a háború gyors befejezését nem lehet várni, a harc kemény lesz és sokáig fog tartani. Az ellenséges oldal a nyilvánosság felé tett nyilatkozataiban igyekszik tehát azt a látszatot kelteni, miszerini teljesen bizonyos a maga győzelmében, bár kemény harcokra számit. Ezzel szemben német részről a leghatározottabban hangoztatják, hogy Németország felkészült minden várható eshetőségre és képes az európai erődöt megvédeni a támadásokkal szemben. London és Washington már előre alkuszik a medve bőrére, nagy magabiztosságuk mutogatása azonban kétségtelenül ugyancsak az ideg- háború egyik fegyvere akar lenni. 'A SEMLEGES ÉS NEM HADVISELŐ ALLAMOK most, hogy a nagy háború rendkívül fontos szakaszához érkezett, természetesen fokozott figyelemmel kísérik az események alakulását és kénytelenek magatartásuk újabb meghatározására. A svéd külügyminiszter vasárnap Karls- kronában mondott beszédet s ebben újból hitvallást tett Svédország határozott béke- szándékai mellett. Mindenki ellenségünk — mondotta többek között —, aki fenyeget bennünket, vagy erőszakkal akar reákény- szeriteni a háborúban való részvételre. Ezután a háború utáni kérdésekről beszélt és hangsúlyozta, mennyire fontos Svédország számára is, hogy az elkövetkező béke igazságos, előrelátó és tartós legyen Rendkívül jelentős tanácskozások folytak Spanyolországban is. Hoare madridi brit nagykövet Franco államfővel folytatott megbeszélést s kijelentette, hogy ezek igen szívélyes légkörben folytak le. Beavatott londoni körök — amit a Budapesti Tudós tó jelenti —- úgy tudják, hogy kél héttel ez. előtt angol részről demarsot nyújtottak át Franco tábornoknak s kérték, hogy vonja vissza a keleti arcvonalon küsaö spanyol csapatokét cs vegye revízió alá Spanyolországnak a tengelyhatalmakhoz való viszonyát a tiszta semlegesség szempontjából. Az értesülések szerint Franco ellen javaslatokat tett, ezek között szerepeli a spanyol hadseregnek a. szövetségesek által való korszerű fölfegyverzésc is. Londonban úgy tudják, hogy az angol nagykövet Franco javaslatait továbbította Churchillnek és Roos> veltnek azzál a kéréssel, hagy tegyék jóindulatú. .vizsgálat tárgyává. Lehetséges, hogy a tárgyalások eredményeképpen Spanyolország feladja nem hadviselő álláspontját és a nemzetközi jognak megfelelően semleges államnak nyilvánítja magát. A török kormány most válaszol! -a Német Távirati Iroda híradása szerint arra a közlésre, amelyet a menedékjog kérdésében közvetlenül az olasz kormány vált ozás után brit, amerikai és szovjet részről intéztek hozzá. A válása udvarias és barátságos formában hivatkozik a. nemzetközi jogra, amely megadja a semleges államok részére annak lehetőséget, hogy ilyen ügyben saját belátásuk szerint, döntsenek. * FINNORSZÁGBAN még a® elmúlt hét péntekjén megbeszélés volt Rity köztársasági elnöknél fontos politikai személyiségek részvételével. Az értekezleten megtárgyalt kérdésekről nem tájékoztatták a nyilvánosságot, természetesen azonban a legkülönbözőbb találgatások merültek fel azzal kapcsolatban. A finnországi események fejlődésének megítélésében még az angol hirszol-. gálati iroda külön tudósitója is a legnagyobb tartózkodást ajánlja és a szövetséges megfigyelők szerint a külpolitikai helyzet any- nyira bonyolult, hogy ajánlatos, ha nem vonnak le elszigetelt nyilatkozatokból, vagy intézkedésekből elsietett következtetéseket, Finnország washingtoni katonai attaséja egyébként utasítást kapott arra, hogy utazzék vissza hazájába. Helsinkiből ezzel kapcsolatban azt közlik, hogy ez a viszonos-' ságra való tekintettel történik, mivel az Egyesült Államok katonai attaséja Finnországból még áprilisban Stockholmba költözött. Hangsúlyozzák. Helsinkiben, hogy az intézkedésnek csak formai jelentősége van. CHARKOV VÁROSA a mosiaui háború folyamán már többször gazdái cserélt. 1341 október 25-én az első nagy támadások során foglalták el a német csapatok. 1P42 nyarán a bolsevisták állandóan kísérletezlek a város visszafoglalásával s akkor attól északra a németek nagy szovjet csapat egységeket zártak körül és semmisítettek meg. 194S február 18-án nagy téli támadásuk során a bolsevistáknak sikerült a várost elfoglalni, de csak március 15-ig tartották kezükben, ekkor a német ellentámadás újból megszerezte. Most ezután a német hadvezetöség, a teljesen romhalmazzá vált várost tervszerűen kiürítette s arcvonalát Charhovtól nyugatra vonta vissza. A tervszerű kiürítés következtében a német állások jelentős mértékben megrövidültek és megjavullak. Char- kovnak, amint a német jelentés hangsúlyozza, a mai helyzetében már mini közlekedési és ellátási központnak, semmi jelentősége sincs. A keleti harcokkal kapcsolatban Berlinben hangoztatják, hogy a nemet hadvezetés csak akkor szándékozik valóságos és ália- lános ellentámadást kezdeni, he. az ellenséges támadó erő kifáradása megállapítható, az pedig meg nem következett be. A német hadvezetés még nem vetette be a tartalékokat, arról nem is beszélve, hogy még nem használta el és megvárja a legmegfelelőbb pillanatot a visszavágásra. Érdekes, hogy amig a német jelentés szerint még nem tapasztalják a szovjet támadó erő kimerülését, addig az angol hirszolgálat moszkvai külön tudósítója azt közli, hogy a szovjet csapatokon az 50 nap óta tartó szakadatlan támadás után több szakaszon mutatkoznak a. kifáradás jelei. A szovjet előretörés kénytelen versenyt futni az idővel. Határozott arcvonalról alig lehet szó, inkább az „ékek és zsákok“ sorozatáról s ezeket a szovjet csapatoknak a német oldaltámadásokkal szemben kell tartamok. A szovjet támadás — mondja a Stockholmon át érkező angol jelentés — bonyolult helyzetbe került a tartalékokkal megerősített német hadosztályokkal tolató küzdelemben. (
