Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-22 / 189. szám

3YÖL

/xLépviraelöház

Két hónappáJ^eihalasztottók az iskolák megnyitását

Vasárnap

1943. augusztus 22

Ára 30 fillér

SZERKESZTŐSÉG, KI ADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSA1-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60

Churchill és Roosevelt három követelésből és három „Ígéretből“ álló felhívást készülnek intézni Németország szövetségeseihez

\ .r •' ■1 ✓

Sztálin üzenete a nyugati arcvonal felállítását sürgeti az angolszászoktól

A bjelgorod i térségben a német ellentámadások mélyen bebatollak

a Szovjet mögöttes területére

Uj német erősítések érkeztek az olaszországi támaszpontokra

A QUÉBECI ÉRTEKEZLETEN a Német Távirati Iroda Lisszabonon át kapott értesülése szerint valószínűleg elfogadtak Braeken brit tájékoztató miniszter tervét s annak értelmében nyilatkozatot intéznének Németország szövetségeseibe»- A nyilatkozat három követelést és három biztosítékot foglal magában s attól az angolszászok nagy eredményeket várnak. Mindenképpen siettetni szeretnék az európai fejleményeket, tekintettel a távol- keleti hadszíntérre és azt remélik, hogy Ígérgetésekkel sikerül rést vágni a hárnmhataimi egyezmény és szövetségeseik soraiban.

Éppen az indokolás — a távolkeleti fejleményekre való utalás — mutatja, hogy az ellenséges tábor egyáltalában nem olyan magabiztos, mint ahogyan azi mutatni szeretné A Szovjet segítség-sürgetése és az az óvatosság. amellyel az angolszászok Európa nyugatról való megtámadásának ügyét kezelik, ugyancsak azt mutatják, hogy katonai területen is aggodalmaik vannak.

*■

SZTÁLIN ÜZENETE a québeci megheszé lések egyik tő tárgya, jelenti az United Press híradása. Az üzenetben, amelyet a Nemzetközi Tájékoztató Iroda és a Budapesti Tudósító is közölnek, a szovjet kormány megelégedését fejezi ki a szövetségesek kilátásba helyezett déleurópai hadműveleteiért, de nyomatékosan reámutat arra, hogy a Csatornán át még az ősszel meginduló támadás messzemenő hadászati lehetőségeket nyújtana- Sztálin kijelentelle az üzenetben, hogy egymaga nem tud harcolni egész télen at- anélkül, hogy ne veszítsen el milliókat a hadsereg és a polgári lakosság közül és ne kerülne válságos élelmezési helyzetbe, amelyet a szállítási nehézségek mégjobban kiéleznének. Olyan méretű hadműveletet követel tehát szövetségeseitől, amely a németeket legalább hatvan hadosztálynak a keleti harctérről való elvonására kényszerítené, hogy ez lehetővé tegye a Szovjetnek nagykiterjedésü termékeny terület visszaszerzését, amelyre súlyos élelmezési helyzete n.iatt feltétlenül szüksége van.

Hangoztatja az United Press, hogy a Szovjet — távoltéte ellenére is — számottevő tényező a québeci értekezleten s a szövetségesek a területi követelésekben kénytelenek elsősorban a Szovjet követeléseit szem előtt tartani márpedig a szovjet sajtó kijáratot követel az Allanti-óceánhoz és a Földközi-tengerhezA szovjet lapok hírei közül a brit híriroda, amint a Távirati Iroda közli, ismerteti ,.A háború és a munkásosztály“ cimü szovjet folyóirat cikkét, amely egészen megfelel a Quebechez intézeti szovjet üzenetnek. Roosevelt és Churchill korábbi találkozásai írja a szovjet lap — nem vezettek a második baretér felállítására, London és Washington befolyásos körei előnyösebbnek tartanak olyan eljárást, amely kisebb kockázattal jár, de a háborút meghosszabbítja- A Szovjet azonban éppen ezi akarja elkerülni és a módszert összeegyeztethetetlennek tartja azokkal a kötelezettségekkel, amelyek* f Anglia és Amerika mint a Szovjet szövet«-« — se? vállaltak- A szovjet lap megújítja art a javaslatot, hogy rendezzenek háromhatalmi értekezletei s ezen beszéljék meg nemcsak a Németország elleni hadviselés, hanem a szövetségesek -.barátságos együttmunkálkodásán nyugvó szilárd béke előkészítései is“- A québeci értekezlet a szovjet lap szerint nem juttatja kifejezésre az egész angol-szovjet- ameTikai szövetség álláspontját s Ideje volna már a szavakról áttérni a tettekre Európa megszervezésében — folytatja a cikk — az

oroszoknak is részt kell venniük, bár __ teszi

hozzá „megnyugtatóan“ — a Szovjet nem kíván beavatkozni más államok politikájába, annál kevésbé, mert olyan nagv áldozatokat hozott ebben a háborúban, hogy erőinek jó részére saját újjáépítésénél lesz szüksége. A lap egy másik cikke az 'európai föderáció kérdésével foglalkozik s hangoztatja, hogy a Keletnirópa sorvárói folyó megbeszéléseket olyan körök befolyásolják, amelyeknek érdekei azt kívánják, hogy Keleleurópa az oroszok éMen és a németek ellen is védve legyen. Hogyan egyeztethető ez össze az angol-orosz szerződéssel, kérdj végül a szovjet lap.

A QUÉBECI MEGBESZÉLÉSEK egyébként teljes erővel folynak, s a hírek szerint a jövő hét keddjén fejeződnek be. Braeken brit tájékoztató miniszter közölte az újságírókkal, hogy Roosevelt és Churchill a megbeszélések után kormányfői minőségükben hivatalos nyilatkozatot tesznek, azelőtt azonban nem lehet számolni semmiféle közléssel. Rooseveltet és Churchillt teljesen lekötik az angol és amerikai vezérkari tisztekkel és szakértőkkel folytatott tanácskozások, amelyeken a legnagyobb fontosságú döntéseket hoztak, de ezekről a katonai kérdésekről pillanatnyilag semmi közelebbit sem lehet mondani. Eljön majd az ideje annak — mondotta, — amikor az ellenség majd megkapja Quebecböl a híreket.

Az angol hírszolgálat jelentése szerint egyre határozottabb alakot öltenek azok a híresztelések, hogy a québeci politikai tárgyalások magukban foglalják az Atlantic Charta elveinek újabb leszögezését, az angol—szovjet kapcsolatok tisztázását s meghatározták az egyesült nemzetek .politikáját a tengelyhatalmakkal szemben. A Daily Mail azt Írja, hogy a megbeszélések ntán a közösen megállapított terveket átadják a szovjet kormánynak megvizsgálás végett s remélik, hogy egyezség jön létre az angol— amerikai és az orosz kívánságok között.

*

OLASZORSZÁG TOVÁBBI MAGATARTÁSÁNAK kérdése továbbra is a

legnagyobb érdeklődés tárgya. A Die Tat cimü zürichi lap közli a római rádió egyik hivatalos jelentését, amely hivatalosan megállapította újból, hogy Olas2- .orsrAg tovább harcol. Olaszország szabadsága és becsülete, forog kockán, ezért kell tovább harcolnia. Az ellenség ne ringatózzék álomképekbe. Olaszország súlyosan megsebesült, de még mindig elég erős arra, hogy a nemzeti területe ellen irányuló esetleges betörő kísérleteknek ellenálljon. Azok a hatalmas katonai megerősítések, amelyeket az olaszországi német csapatok kaptak az utóbbi hetekben, azt bizonyítják, hogy az ellenállásra megvan a szilárd akarat, hódiból, Bresciából és Mestreböl olyan hírek jönnek, hogy nagyszámú német csapat érkezett a Pó folyó megerősített vonalai védőrségének kiegészítésére.

Zürichi jelentés közli, hogy olasz forrásból érkező hir szerint Rómában az utóbbi napokban a diplomácia körei,ben élénkség uralkodik. Ez a tény rtlm kétséges és teljesen világos az is, hogy Rómában és Lisszabonban a külügyminiszter küldöttsége részéről bizonyom tényszerű békekisérletek folynak. Mit érhet el azonban ez a küldöttség — ez a kérdés Olaszországban — ha a németek állandóan erősitik védelmi állásaikat. Bizonyos, hogy ha Badoglio kormánya engedne és békét kötne. Olaszország egy- részét azonnal megszállnák a németek. Olaszország akkor két ellenséges hadsereg füzébe kerülne és bekövetkeznék az, amit épen el akar kerülni, hogy két idegen hadsereg verekedjék Olaszországban. Olaszország hajlandó volna a békére. ha a feltételek elfogadhatók. A németekkel szemben azonban, akiknek elegendő idejük lenne arra, hogy megszállják a fontosabb állásokat, nem lehet kétféle utat követnie. Kétségtelen, hogy az olasz repülőtereket és más fontos támaszpontokat nem lehet harc nélkül átadni, mert ez esetben lehetséges lenne Európa legfontosabb gyárainak bombázása. Ebből következik, hogy Olaszországnak a közeljövőben minden rossztól tartania kell, akár békét' kér, akár pedig tovább harcol. A megoldás azonban napról napra nehezebb lesz az országra és a lakosságra nézve — ez a felfogás uralkodik az olasz sajtóban.

A Messagero cimü olasz lap megállapítja, hogy Olaszország nagyon kétesnek találja azokat az előnyöket, amelyeket arra az esetre ígérnek, ha Németországgal felbontanák a szövetséget. Julius 25-e előtt az angolszász propaganda azt hirdette, hogy az angol-olasz megértés egyedüli akadálya a fasizmus, de az annak eltörlése után bekövetkezett ese- j mények azt igazolják, hogy az olaszok I nem bizhatnak ellenfeleik ígéretében.’ I

Az olasz kormány egyébként tovább folytatja azoknak az intézkedéseknek foganatosítását, amelyek Róma nyílt várossá nyilvánításából következnek. Az olasz csapatoknak a fővárosból való el- táaolii.ása lunr majdnem teljesen befejeződött. Azt átutazó német csapatok számára létesített központokat Rómán kívül helyezték el. Az olasz parancsnokok erre vonatkozó utasításaihoz a német csapatok a legnagyobb fegyelemmel alkalmazkodnak. A kormány eltökélt szándéka, hogy Róma nyílt várossá való nyilvánításával összefüggő intézkedéseket maradéktalanul végrehajtja.

Az olasz főváros közigazgatását is teljesen átalakítják. A belügyminiszter erre vonatkozó intézkedésére Borgheze herceg, Róma kormányzója lemondott. A belügyminiszter a lemondást elfogadta s megköszönte a herceg értékes munkáját.

*

NÉMETORSZÁG HÁBORÚS FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL irt nagy cikket Gofebei* birodalmi miniszter a Reich cimü lapban.

Németország ellenségei, Írja, az általános helyzetről olyan képet igyekeznek tárni a német nép e'é, amely egyáltalán nem telel meg a tényeknek. Ha nyíltan beszélhetnénk mindenről, ami nálunk készenlétben, vagy tartalékban áll — írja a miniszter — akkor a kétségeskedök is bizonyára jobb belátásra térnének. Az ország érdeke azonhan nem engedi meg a nyílt beszédet. De ha a német vezetés hallgat, erre mindig oka van. Németország éjjel-nappal azon dolgozik, hogy sohase fogyjon ki a fegyverekből. Az ellenség megteheti, hogy háborút és szerencsétlenséget zudit városainkra, de egyszer ennek is vége lesz. Az ellenség légiháboruja ellen uj támadófegyver van kiépülőben. Éjjel-nappal számtalan serény munkás dolgozik ezen a fegyveren.-*

SPANYOLORSZÁGBAN is élénk diplomáciai tevékenység folyik. Hoare madridi brit nagykövet Jordana gróf spanyol külügyminiszterrel . tárgyalt, majd pénteken repülögépon Franco tábornok államfő nyaraló helyére, Bozo de Mairába érkezett és itt megbeszélést folytatott a spanyol államfővel. A jövő héten Londonba utazik és Churchillnek a québeci értekezletről vaió visszatérése után tárgyal az angol miniszterelnökkel.

Londonban úgy tudják, hogy Franco és Hoare megbeszélésen került sor Tangerre is, amely azonban Anglia szempontjából csak másodrangu. Sokkal fontosabbak azok a kérdések, amelyekről Hoare már előzőleg tárgyalt Jordana gróf külügyminiszterrel. E megbeszélésekben a spanyol politika bizonyos változásairól van szó. A Bourbon-