Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-19 / 187. szám

it 4 3943. /I V GUS ZI VS 19 Egyetlen hatalmas erődítménnyé változott a Riviéra Hogyan építették Fel liz hónap alatt a németek a Földközitengeri parii ercditményrendszert A „Das Reich" cimü nagy német hetilap legújabb számában jelent meg az alábbi érdekes cikk. Délfranciaország városkáinak kereske­dői bezárták üzleteiket s elutaztak nya­ralni valamerre a hegyekbe vagy a ten­gerpartra. A falvak csöndes nyári álom­ra szenderültek s csak akkor kezdenek majd ismét ébredezni, amikor a szőlő érni kezd s megkezdődhetik a hires dél­francia szüret. Marseille, Toulon, Avig­non lakossága nem birja szobák fül­ledt melegét s a kávéházak teraszán hüsül és természetesen politizál. Az ut­cákon faszéngázzal hajtott gépkocsik szaladnak, tele kirándulókkal. A Cote d’Azur fürdőhelyein még mindig akad vendég s az árak éhhez mérten tovább emelkedtek. Mialatt Délfranciaország úgy ahogy folytatja a maga megszokott életét, már amennyire a háborús viszo­nyok megengedik, a napsütötte tenger­parttól egészen mélyen a hátországba benyúlva, egy másik világ is ott dolgo­zik. Naptól sötétbarnára égetve, a foly­tonos szolgálattól megkeményedve, a délfranciaországi német véderő áll őrt a déli partokon. Hatalmas arányú, hosszú hónapok óta folyó hadművelet áll ma már a hátuk mögött. Erről a háborúról azonban talán egyetlenegyszer sem emlékezett meg a hadijelentés. Ez a hadjárat egy ötszáz kilométer hosszúságú part megerősítése volt, az Alpoktól egészen a Pyreneuso- kig, kikötőkön, öblökön át. Felvonulnak az erőditményépitő csapatok Alig tiz hónap telt el azóta, hogy a német véderő átlépte a demarkációs vo­nalat, megszállottá Délfranciaországot. De ez alatt a tiz hónap alatt többet vé­geztek el, mint valaha is remélni mer­ték volna. A csapatok után nyomban felvonultak a Todt-szervezt csapatai. Ezeket nyomonkövették a Speer-szerve- zet szállító alakulatai, majd súlyos dü­börgéssel a nehéztüzérség lövegei és a partvédő tengerészütegek következtek. Ezután felvonultak a sziklafuró száza­dok és az erődépitő alakulatok. Ezeket a különböző szakmunkáscsoportok kö­vették, majd megkezdődött a tehergép­kocsik véget nem érő sorának felvonu­lása. Szőlőhegyeket másztak meg s a megrakott hatalmas kocsik dübörgő mo­torral, majd álmos délfrancia városká­kon zugiak át. A lakosság majdnem szü­net nélkül az utcán volt és izgatottan csodálkozva bámulta a német erőnek ezt a kábító felvonulását. A hires Földközi­tengeri expressz vonalán a Páris-Lyon- Marseille-utvonalon hónapokon át soha egyetlen pillanatra sem szűnt meg a for­galom. A csapatok, hadieszközök, építő­anyag és utánpótlás szünet nélkül özön­lött a déli partok felé. Dolgoznak a sziklafuró és betonkeverő századok Ezer és ezer partmenti helyiségben rendeztek be szállásokat a német kato­naság számára. S ha pedig olyan terü­leten kellett dolgozni, ahol a part lakat­lan volt, külön lakóbunkereket és ba­rakkokat építettek. A partmenti kis szi­getek csipkés szikláit simára csiszolták, vagy felrobbantották. A gigászi szikla­furó gépek felszaggatták a talajt és a mérnökök tervei alapján bámulatosan rövid idő alatt elkészültek a lövegállá- sok és egyéb védőberendezések szikla- alapjai. Ezután mintha valami tündér­varázslat lett volna, páncélfalak és vas­betontömbök emelkedtek a magasba. Be­tonkeverő gépek zuktak hajnaltól éjfé­lig az Azur-parttól egészen a Pyreneu- sok lábáig. A drótsövénydzsungelben s a hatalmas acéloszlopok és betontömbök között csak a német katonák ismerték ki magukat. Néhány hét után szinte egyetlen parancsszóra lebontották az uj betonépítmények védő faburkát és az elkészített harcálláspontokra rászerelték a páncélkupolákat. A lövegállásokba be­tolták az ágyukat s aztán megkezdődött az álcázás bonyolult és sok ravaszságot igénylő művészete. Fürdőhelyből — erődítmény így változott át néhány rövid hónap alatt a Riviéra, a milliomos fürdővendé­gek paradicsoma, egyetlen hatalmas erő­dítménnyé. Ma azonban ebből a zseniá­lis mérnöki tudással felépített erődit- ményrendszerből alig néhány nagy be­tontömböt és páncélkupolát lehet észre­venni. A többit tökéletesen elálcázták. A hires nagyvilági fürdőhelyek, Mentone és St. Raphael, ahol valamikor az ame­rikaiak dobálták a dollárt, ma tele van­nak bunkerekkel, lövegállásokkal és partraszállást megakadályozó betonfa­lakkal. Annak ellenére azonban, hogy a pa­zar fényűzéssel berendezett hatalmas szállodák majdnem tökéletesen kihaltak, a francia városokban, Toulonban, vagy Marseilleben a polgári élet majdnem teljesen zavartalanul folyik. A franciák ott üldögélnek a kávéházak teraszán és Kolozsvár, augusztus 18. A Föméltóságu Asszony minden évben Szent István-napján kitüntetésben részesíti a sokgyermekes ma­gyar anyákat, hogy ezzel is kifejezésre jut­tassa: mennyire fontos a boldogabb jö­vendő szempontjából a bő gyermekáldás Kolozsváron a hazatérés után az idén im­már harmadizben részesülnek a sokgyerme­kes családanyák a Föméltóságu Asszony kegyes ajándékában. A város népjóléti ügy­osztálya már összeállította a kitüntetésre Kolozsvár, augusztus 18. A hadviselő ország gazdasági és ipari életének folya­matosságát biztosítani elsőrendű szüksé­gesség. Az élet mindenütt, de különösen a termelésben zökkenések nélkül kell tovahaladjon. Üzemeinknek a szükségle­tek fokozódása miatt fejlődniük is kell. A jelent a gépek és a villamosság ko­rának nevezik. Termelésünk mondhatni teljes mértékben gépierőre van beren­dezve. A gépi termelés legfontosabb fel­tétele, hogy megfelelően képzett, elmé­leti és gyakorlati tudással rendelkező emberanyag álljon az üzemek szolgála­tára. A háborús állapot, a békeidőknél sokkal több technikai és mechanikai tu­dással rendelkező embert igényel. A ma­gyar gyáripar részére a műegyetemen kívül az ország különböző városaiban működő álllimi szakiskolák képeznek ki megfelelő szakembereket. Kolozsvárt ilyen irányban a M. Kir. Állami Gép­es Villamospiari Középiskola működik. Ebben az intézetben az elméleti képzett­ségű mérnökök mellé gyakorlati munka­társakat, jól és korszerűen képzett ipa­rosokat nevelnek az iparosodás terén fejlődő magyar élet számára. Az intézet növendékeinek a középiskolákhoz ha­sonló elméleti tudásanyagot ad a szak­ismereteken kívül. Az intézet végzett növendékei érettségi bizonyítványt sze­reznek és ennek alapján — különösen ma — nagyon könnyen jól jövedelmező állásokba juthatnak. A magyar gyár­ipari üzemek keresve-keresik az ilyen végzettségű ifjakat. A vallás- és közoktatásügyi és a had- ügyminiszteri rendeletek intézkedése szerint éppen a háborús helyzetre és az ipari üzemekben ilyen szakemeberek utánpótlásának biztosítása miatt, ebben a tanévben ezekben a szakiskolákban a legutolsó évfolyamok julius 1-én kezdik meg az iskolai évet és december hónap 31-én fejezik be. Természetesen ezt az időmegröviditést az óraszámok felemelé­sével kell kipótolniok, mert a növendé­kek ismeretszerzésben nem szenvedhet­nek hiányosságot. A kolozsvári Gép- és Villamossági Kö­zépiskolát a visszacsatolás után — mondhatni — teljesen újból kellett meg­szervezni és felszerelni. Műszaki oktatás a megfelelő gépek és mühelyberendezé- sek nélkül el sem képzelhető. Ezenkívül nagy teljesítmény volt a mai beszerzési viszonyok között az intézetnek uj gépek­kel, nyersanyaggal való felszerelése és olyan kifogástalan állapotba való állí­tása, amilyet a jelenlegi tanév megnyi­tása alkalmából Gárdonyi Jenő, az inté­bámulják a keményen 'dolgozó némete­ket. Az otthoniak egyrésze bizonyára azt hiszi, hogy a déli part védelmét ellátó katonaság tulajdonképen kellemesen nyaral a Riviérán. Pedig ez alapos té­vedés. A katonáknak igazán nincsen ide­jük a nyaralásra. A szolgálat teljesen leköti az embereket. A megfigyelők ott állnak az ollós távcsövek mögött és fe­szült figyelemmel vizsgálják a tengert. A többiek pedig szünet nélkül gyakorla­toznak. És ennek a gyakorlatnak köszön­hető az, hogy ma már gépies tökéletes­séggel megy a munka és a délfrancia­országi német partvédelem egyetlen ha­talmas gépezettel hasonlítható csak össze. Hová lett a Riviéra régi élete? A pezs­gő, a luxus, a fejedelmi autók s ragyogó nők. Szürke hétköznapok, a kötelesség- teljesítés napjai, az ugrásrakész harci készség jellemző ma a Délfranciaország- ban „nyaraló“ német haderőre. ajánlott sokgyermekes anyák névsorát. Eszerint ötven kolozsvári anya részesül ki­tüntetésben. A kitüntetésre ajánlott anyák között van 11 gyermekes is, de legtöbbje nyolcgyermekes. A Föméltóságu Asszony kitüntetéseit, mint már megírtuk, Szent István-napján délelőtt fél 12 órakor a Má­tyás király Diákházban tartandó ünnepség keretében Keledy Tibor dr. polgármester osztja ki. zet igazgatója a sajtó képviselőinek be­mutatott. Erdély iparosítása, villamosítása rend­kívül sok szakembert igényel. A kolozs­vári ipari szakiskola elsősorban Erdély számára nevel megfelelő szakembereket. És növendékeit Erdély fiai közül tobo­rozza. Sajnos az intézetnek jelenleg nin­csen internátusa és ez a körülmény sok gondot okoz az intézetbe beiratkozó ta­nulók szüleinek. A gép és villamossági szakokra mindamellett ebben a tanév­ben is körülbelül kétszáznegyven tanuló iratkozott be és az év végén ötvennyol­cán állanak érettségi vizsgálatra. Az érettségi vizsgálat megszerzésén kívül az intézet módot és alkalmat nyújt azonban arra is, hogy azok, akiknek nincsen meg a négy középiskolai előkép­zettségük, vagy azok, akiknek nincsen alkalmuk és idejük rendes iskolalátoga­tásra, de magukat technikai és elektro­technikai szempontból továbbképezni akarják, az intézetben elméleti és gya­korlati ismereteket szerezhessenek és arról bizonyítványt nyerhessenek. Ebből a célból rendezi az intézet a szaktanfo­lyamokat. Ezeknek a szaktanfolyamok­nak a látogatása nélkülözhetetlen min­den a villamosszakmában vagy gépekkel dolgozó segédnek, sőt mestereknek is, mert hiszen mindkét szakma folytonos fejlődésben van. Újabb és újabb gépek kerülnek forgalomba és a velük bánók­tól kezelésük uj ismereteket igényel. Ebben a tanévben a következő tanfo­lyamokat rendezi az intézet: Gőzkazánfütői, — Házi fütőberendezé- si, — Lokomobil és cséplőgép, — Mező- gazdasági gép, — Stabilgőzgép, — Mo­tor, — Szerszámgépkezelő, — kezelői, azonkívül szakrajzi és költségszámítási, villamosipari előkészítő, villamosgépke­zelői, világítás és erőátvitelszerelői és rádiószerelői tanfolyamokat. A tanfolyamok beosztása a jelentke­zők előképzettsége és életviszonyai sze­rint, nappali és esti időben történnek, céljuk alapos elméleti és gyakorlati tu­dást adni különösen azoknak az erdélyi iparosoknak, akiknek a kisebbségi múlt­ban nem volt alkalmuk önmagukat ké­pezni és igy jelenleg is csak alacsonyabb- rendü munkák elvégzését vállalhatják. Az intézet igazgatójának szives kísé­retében és tájékoztatása után alkalmunk volt megnézni az intézet újonnan felsze­relt műhelyeit. A villamossági és mű­szer észosztályban látottak méltó büszke­ségei lehetnek bármely hasonló intézet­nek. A legkorszerűbb berendezések, gé­pek állanak a növendékek és oktatóik Ölvén kolozsvári sokgyermekes magyar anyát tüntet ki a Föméltóságu Asszony Szent István-napján Hz iparosodó Erdély részére , készít elő szakembereket a kolozsvári Állami Gép- és Villamosipari Középiskola Újabb szaktanfolyamokat létesítenek gép- és villamos-ipari munkások részére rendelkezésére. Külön említést érdemel, hogy a finom műszerek nagyrészben ma­gyar gyártmányúak. Arról, hogy az in­tézet növendékei milyen gyakorlati tu­dást sajátítanak el, az a tény a bizonyí­ték, hogy az intézet valamennyi műhe­lyében és tantermében a villanyos be­rendezések szerelését mind a növendé­kek maguk csinálták. Az intézetnek pompásan felszerelt géplakatos, villanyszerelő, kovács és la­katos műhelye van. Mindenik nagyobb­részt teljesen uj és kitünően ápolt gé­pekkel felszerelve. Ezeknek a gépeknek csak felsorolása is oldalakra terjedne. A gépek mellett a most érettségire készülő utolsó tanfolyamok növendékeit találtuk, amint oktatóik felügyelete mellett szor­galmasan dolgoztak. Az igazgató elmon­dotta, hogy az intézet növendékei sor­rendben valamennyi műhelyen keresztül gyakorlati munkát kell végezzenek és bi­zony csak kemény munkával szerezhe­tik meg okleveleiket, Hogyan fogadta Xll Alfonz a képviselőház elnökét — egy forró nyári napon ? Spanyolországban rekkenő a hőség. A na­pokban a hőmérő a negyven fokot is túl­lépte. Ebből az alkalomból az egyik spanyol napilap a következő kis történetet közölte: „A spanyol udvarnál tudvalevőleg roppant sokat adtak a szertartásokra. Az előirt, ha­gyományos szabályokat a legszigorúbban ■megtartották és mindenkitől megkövetelték, hogy ezekhez minden tekintetben alkalmaz­kodjék. A „spanyol etikett“ közmondásossá is vált. XII. Alfonz király volt az első, aki eze­ken a merev szabályokon rést mert ütni. Az ő közvetlensége, felfogása sok ilyen cere­móniát megszüntetett. így például a nála kihallgatásra jelentkezőket akárhányszor egyszerű kabátkában fogadta. A király tud­tával és engedélyével Alkucerras márki, a képviselöház elnöke egy alkalommal — forró nyári nap volt — nem az előirt forma­ruhában, hanem egyszerű, könnyű, világos öltönyben és szalmakalappal jelentkezet* a királynál, aki viszont ingujjban fogadta őt. A „különös“ fogadtatás hire csakhamar elterjedt, a vaskalaposok szörnyükődtek, a kényes főárak csóválták a fejüket, de a királyt mindez nem hatotta meg és továbbra is megengedte bizonyos alkalmakkor az egyszerű ruházkodást magának is, mások­nak is.“ EflY francia lap móllal ja a magyar »racíális íníérményelteV Párts, augusztus 18. (MTI.) A Petit Journal részletesen ismerteti Magyarország szociális helyzetét. Megállapítja, hogy 20 éven át a magyar kormány állandóan a munkásság szociális helyzetének megjaví­tásán fáradozott. Szembetűnően hamis ac a beállítás, mintha Magyarországon feudá­lis rendszer uralkodnék. Szent István or­szága nemcsak, hogy nem elmaradott, ha­nem szociális Intézményeivel példát mutat sok más országnak. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Karosszék. Főszerep­ben: Szeleczky, Szilassy, Latabár, Raj- nay. Pénteken d. e. %12-kor matiné. CORVIN: Heten, mint a gonoszok. Főszerep­lők: Mednyánszky Ági, Sárdy János, Bi- licsi Tivadar, Vaszary Piri, Makláry Zol­tán, Szatmári Margit, Kiss Manyi. Kez­dete 145, i/47, 149, szombaton és vasárnap 143 órától. Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. ÉGYETEM: Szerencsés flótás. (Tolnay Klá­ri, Latabár Kálmán, Szilassy László, Bi- licsi.) Pénteken, Szt. István napján d. e. 11-kor és vasárnap d. e. 11-kor két nagy­szabású matiné: A titokzatos Sziám. ÉRDÉLY-mozgó: Kalóz szerelem. Főszerep­ben Doris Duranti, Fosco CgiachetI, Ca- miilo Pilotto. Előadások kezdete 4, 6, 8. MÁTYAS-mozgó: Ifjúság. Fősz.: Simone Si­mon, Jean Pierre Anmont, Raymond Ron- leau. Előadások 4, 6, 8 órakor. RAKÖCZI mozgó: Nem loptam én Hetem­ben. Főszerepben: Anla Suli, Szilassy László, Latabár, Pethes. Pénteken, 20-án délelőtt 11 órakor matiné. Előadások kez­dete 4, 6, 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom