Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-15 / 184. szám

Apponyi Albert gróf arcképét leplezi le őszi közgyűlésén az EMKE KOLOZSVÁR, aug. 14. Az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesület elnöksége elhatározta, hogy az ősz folyamán tar­tandó évi közgyűlésén néhai nagy alapi­tója: gróf Ápponyi Albert emlékének ál­doz. A nagy magyar államférfin, aki aranybetükkel irta be nevét a magyar történelem lapjaira azzal, hogy Trianon után első volt, aki szót emelt a nemzetek fórumán Magyarországot ért igazságta­lansága ellen s ennek a gondolatnak éle­te végéig megnemalkuvó apostola volt, hosszú évekig áldozatos, buzgó tagja volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sületnek. Az egyesület vezetősége az őszi közgyűlés keretében ünnepélyes formá­ban leplezi le a nagy államférfin arcké­pét, amelyet fia, gróf Apponyi György festetett meg az egyesület számára. Az ünnepélyes avatóbeszédet Sándor József udvari tanácsos, az EMKE diszelnöke mondja. Az egyesület vezetősége egyéb­ként a közgyűlésre megjelenteti népsze­rű ismeretterjesztő könyvsorozatában Apponyi Albert gróf életének és mun­kásságának történetét, amelyet Sándor József állít össze. Itt Írjuk meg, hogy az EMKE központi elnöksége körlevelet intézett Erdély fal­vaiban lévő megbizottaihoz s ebben a népi szokások gyűjtését szorgalmazta. Erdély különböző vidékein a legváltoza­tosabb népszokások divatoznak most is, de egyes helyeken az ősi népszokások ki­veszőben vannak s ezeket igyekszik most az EMKE megmenteni az utókor számá­ra. Az egyesület vezetősége egyébként könyvet készül kiadni Erdély népszoká­sairól s ezért közelebbről pályázatot is ir ki. Egyébként az egyesület vezetősége nagy lendülettel folytatja szervezési mozgalmát. Az egyesület népművelési szerelvénye is állandóan járja a falva­kat és Erdély legeldugottabb részeibe is elviszi a magyar kultúrát. Legutóbb Magyarpalatka, Mér a, Gyalu, Gy erővá­sárhely, Jegenyefürdő és Vajdakamarás községeket látogatta meg, ahol filmbe­mutatókat, előadásokat rendeztek. Va­sárnap Középlakot keresi fel a népmű­velési szerelvény, majd egyhetes bihar- megyei körútra megy, ahol most erőtel­jesen folyik az EMKE szervezkedése. A szervezési munkát itt Martsa Dénes dr. királyi tanfelügyelő irányítja, ősszel Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Háromszék vármegyében folytatódik a ■ szervezési munka. Tűz a râmai katolikus plébánia udvarán Kolozsvár, aug. 14. Szombaton reggel 8 óra tájban fekete, gomolygó füstoszlop tört fel a magasba a Mátyás király-téren levő római katolikus plébánia udvaráról, a kö­vetkező pillanatban pedig az iskola tetőzetén óriási lángnyelvek törtek ki. A pillanatok alatt ott termett tűzoltók a tüzet még ide­jében megfékezték, de a kigyulladt fáskamra és az iskolaépület tetőzete, gerendázata csaknem teljesen megsemmisült. A hirtelen keletkezett tűzesetet a sekres­tyés fedezte fel s övé volt a fáskamra is, ahol a tűz keletkezett. Amint a nyomozás során kiderült, pénteken este a fáskamrában lévő hamvas ládába hamut s azzal égő pa­razsat dobtak. A fáskamrában rengeteg lim-lom, gyúlékony anyag volt felhalmozva, ami a hamvadó parázstól tüzetfogott, majd egész éjjel senyvedt s a reggeli órákban robajlásszerüen tört ki az épület tetőzetén. Az épület padlásán — tekintettel a légvé­delmi óvóintézkedésekre, — szerencsére semmi gyúlékony anyag nem volt, de tüzet fogoft majdnem egész terjedelmében az elemi iskola épületének a tetőzete, gerendá­zata, aminek következtében többezer darab cserép megsemmisült. A derék tűzoltók vitéz Zombory A. József főparancsnok irányitásával kemény küzdel­met vívtak a mindegyre elharapódzó lángok­kal és küzdelmük eredménnyel is járt, mert még az égő épület közvetlen közelében lévő többi túlzsúfolt épületekben sem történt sem­mi kár. A fáskamrának egyébként elham­vadt a famennyezete is és a tűz után, még órák múlva is oitogatták a tűzoltók a füs­tölgő romokat. A kárbecslő bizottság csak ezután végzi el majd munkáját és fogja ösz- szegszerüeá felbecsülni az aránylag tetemes kárt, ami biztosítás utján megtérül. \/y REGGEL: t i UJS AG § Ez (ff W DÉLBEN: MAGYAR ÚJSÁG § I© 1943. AUGUSZTUS 15 ciidcilácj iglet Ä fizetéses szabadság idejére járó illetmények Az iparííoyi miniszter elvi rendelkezései Kolozsvár, augusztus 14- Minthogy az utóbbi időben a gyári és kereskedelmi vál­lalatok munkásainak és alkalmazottainak fi­zetéses szabadságra járó illetményei kiszámí­tásánál bizonyos nézeteltérések merültek fel. a GyOSz a rendeletek megfelelő értelmezése ügyében közvetlenül az iparügyi miniszterhez fordult. Az iparügyi minuiszter 39.978—13. szám alatt most hozta meg döntését, amely a fizetéses szabadság idejére járó illetmények­kel kapcsolatos rendelkezéseknél felmerült vitás eseteket jogérvényesen tisztázza. Az ipar- ügyi miniszter leirata a kővetkező irány- rendelkezéseket tartalmazza: I. Az alkalmazottak fizetéses szabadsága ide­jére járó illetmény mértéke tekintetében általában a 3000—1938- Ip. M- számú rende­let 32- §-ának harmadik bekezdésében foglalt az az általános rendelkezés az irányadó, amely szerint a szabadság idejére járó illet­ményt az alkalmazottnak a szabadság meg­kezdéséig elért rendes illetményei mértéké­ben kell megadni, változó illetmények ese­tében pedig a szabadságot megelőző évben elért rendes illetményei átlagát kell alapul venni. Eszerint tehát az alkalmazottnak a fizeté­ses szabadság idejére járó illetményt általá­ban olyan mértékben (összegben) kell meg­adni, mint amilyen mértékű (összegű) rendes illetményt kapott volna az alkalmazott akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzen> ben reánézve irányadó (szokásos) munkaidő­ben munkát teljesített volna. A szóbanilévö rendelet 32. §-ának negyedik bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek, amely szerint időbérrel díjazott munka esete­ben heti negyvennyolc órai — tisztviselőnél heti negyvennégy órai — munkaidőt kell a szabadság idejére járó illetmény kiszámításá­nak alapjául venni, hacsak jogszabály vagy munkaszabályszerződés a heti munkaidőt kevesebb munkaórában meg nem szabja, mint kisegítő (másodlagos) szabálynak az al­kalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a heti foglalkoztatás mértéke rendszertelensége miatt vagy más okból nem állapítható meg (p;l- kisipari műhelyben). Ilyen mértékű illet­ményt kap — természetesen — a munka- vállaló abban az esetben is, ha foglalkoztatása állandóan csak ebben a keretben történik. Eszerint tehát órabér esetében az alkalma­zottnak fizetéses szabadsága idejére olyan mértékű (összegű) illetményt keik adni, mint amilyen mértékű (összegű) illetmény az általa rendszeresen dolgozott heti munkaidőnek megfelelően megilleti- Annak az alkalmazott­nak tehát, aki rendszeresen pl. napi 12 órai heti 72 vagy 84 órai munkaidőn át dolgozik, fizetéses szabadsága idejére is ugyanennyi munkaidőre járó alapilletményt kell fizetni. | Ha az alkalmazott rendes munkaideje vál­tozó s ennek megfelelően változó illetmény­ben részesül, ez esetben a 3000—1938. Ip. M. számú rendelet 32. §-ának harmadik bekez­dése második mondatában foglalt rendelke­zést kell alkalmazni, vagyis a fizetéses sza­badság idejére járó illetmény kiszámításánál a szabadságot megelőző évben elért illetmé­nyek átlagát kell alapulvenni. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a teljesítménybérrel díjazott alkalmazott fizeté­ses szabadsága idejére járó illetmény kiszámí­tása tekintetében is. Olyan alkalmazott tekintetében, akit a munkaadó az órabéren felül egyéb juttatásban (például külön teljesítménybérben vagy bizo­nyos munkateljesítmény elérése után rend­szeres jutalomban) is részesít, külön-külön kell megállapítani a fizetéses szabadságidőre járó órabért és külön a juttatás összegét a fentiek figyelembevételével. Ha az alkalmazott díjazása jogszabály (munkabérhatározat, szokás vagy gyakorlat) értelmében napi, illetőleg heti vagy havi munkaidejére való tekintet nélkül állandó, a fizetéses szabadság idejére az illető időegy­ségre megállapított munkabérnek (fizetésnek) a fizetéses szabadság időtartamára járó "ará­nyos részét kell kifizetni- Vagyis napibéres alkalmazottnak a megállapított napidíj annyi- szorosa jár, ahány napi fizetéses szabadságra igénye van, hetibércs alkalmazottnak a heti­bér fizetéses szabadság időtartamára eső ará­nyos része, havibéres alkalmazottnak pedig fizetéses szabadsága esetén is éppen úgy igénye van a teljes havibérre, mintha a fize­téses szabadság ideje alatt munkát teljesített volna. A 3000—1938. Ip- M. számú rendelet 32. §-ának harmadik bekezdése második monda­tában foglalt ama rendelkezés értelmezésével kapcsolatban — mely szerint változó illetmé­nyek esetében a szabadság idejére járó illet­mény kiszámításánál az alkalmazottnak a szabadságot megelőző évben elért rendes illetményei átlagát kell alapul venni — az a helyzet, hogy változó illetményről akkor lehet sző, ha az alkalmazott munkateljesítmé­nye (foglalkoztatása) változásának eredménye­képpen az egyes bérfizetési időszakban vál­tozó összegű Illetmény (munkabér) kerül ki­fizetésre. Az alkalmazott nem tekinthető változó illet­ményben részesül alkalmazottnak pusztán azon az alapon, hogy neki a munkaadó fizetés­emelés (előléptetés stb) folytán szabadsága megelőzőleg járó illetménynél magasabb ösz- szegü illetményt állapított meg. Az ilyen alkalmazottnak ugyanis a szabadság idejére illetményt a szabadság megkezdéséig elért rendes illetményei mértékében kell megadni, vagyis azt az illetményt (törzsfizetést, lakás­pénzt és rendszeres pótlékot) kell részére ki­fizetni, amit az alkalmazott megkapna egyéb­ként akkor, ha a szabadságidő alatt munkát (szolgálatot) teljesítene. III. A fizetéses szabadságot megelőző évben el­ért rendés illetmények átlagának kiszámítása a valóban munkában töltött napok számának figyelembevételével történik- Vagyis az átla­gos munkabért egy napi Időegységre kell ki­számítani és az Így kiszámított munkabérnek (fizetésnek) annyiszorosát kell az alkalma­zottnak a fizetéses szabadság idejére kifizetni, ahány napi fizetéses szabadságra az alkalma­zottnak Igénye van. A munkabér (fizetés) át­lag kiszámításánál azokat a napokat, amelye­ken az alkalmazott munkát nem teljesített (törvényes munkaszüneti napok, betegség, katonai szolgálat időtartama stb.) — feltéve, hogy ezekre a napokra fizetést (munkabért) nem kapott — figyelmen kivül kell hagyni. Annak az alkalmazottnak tehát, aki a fizeté­ses szabadságot megelőző évben például csak 240 napon át dolgozott, a fizetéses szabad­ságra járó egy napi illétihénye átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az említett 240 napon elért rendes illetményei összegét 240-nel kell elosztani. ( IV. A 3000—1938. Ip. M- számú rendelet 32. J-a harmadik bekezdése második mondatának al­kalmazásában a szabadságot megelőző évben elért rendes illetmények megállapításánál a megelőző évben jogszabály alapján adott bér-, illetőleg fizetési pótlékot számításon kivttl kell hagyni és az ekként kiszámított rendes illetmények átlagának alapulvételével kell a fizetéses szabadság idejére járó illetményl meghatározni, önként értetődik — figyelem­mel arra a körülményié, hogy a fizetéses sza­badságidőt a bér- (fizetési pótlék rendelke­zések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az alkalmazott a fizetéses szabadság időtartama alatt Is szolgálatot (munkát) tel­jesített volna —, hogy az igy kifizetésre ke­rülő összeg után a fizetéses szabadság idején hatályban lévő jogszabály alapján járó és az ebben meghatározott mértékű bér-, illetőleg fizetési pótlékot is ki kell fizetni. Megjegy­zendő. bogy ha a 3000—-1938. Ip- M. számú rendelet említett rendelkezése szerint kiszámí­tott átlagban olyan juttatás is volna, amelv után pótlék nem, vagy csak kisebb mértékű pótlék jár (pl. járulék), a különböző termé­szetű juttatások átlagát külön-külön kell megállapítani. V. A 3000—1938. Ip. M. számú rendelet 32. §-ában meghatározott rendes illetmény kiszá­mításánál a törzsfizetést, lakáspénzt és rend­szeres pótlékot (ilyennek kell tekinteni az állandó külső szolgálat után járó díjazást, jutalékot stb- is) kell alapul venni. E’rendelték az ipari növényekre vonatkozó szerződéstervezetek bemutatását Budapest, augusztus 14. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bánffy Dániel báró földnjivelésügyi minisz­ter elrendelte, hogy a napraforgóolaj, len, szója, ricinus, repce, rostlen és rostkender termeltetésével foglalkozó vállalatok kötele­sek bemutatni a földmivelésügyl miniszternél annak a szerződésnek a tervezetét, amelyben ipari növényekre a gazdákkal termelési szer­ződéseket kívánnak kötni. A szerződéseket csak a földmivelésügyi miniszter álltai jóvá­hagyott szerződésmintának megfelelően sza­bad megkötni. Minden olyan kikötés, amelyet a földmivelésügyi miniszter nem' hagyott jóvá, a gazdával szemben érvénytelen. fl kolozsvári kamara mellett i megalakult körzeti textil-bizottság i hétfőn határoz a kiskereskedők áruelosztásáról Kolozsvár, augusztus 14. Ismeretes, hogy a közellátásügyi miniszter a textil­árucikkeknek a kiskereskedelem részére való igazságosabb elosztása érdekében minden egyes kerületi kereskedelmi és iparkamara mellett úgynevezett körzeti bizottságok megalakítását rendelte el. Ezeknek^a bizottságoknak a hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy egy- egy kereskedő milyen minőségű és mennyiségű árucikkre tarthat igényt, amit azután a nagykereskedő köteles ki­szolgáltatni. A kolozsvári kamara melletti körzeti bizottságot a közelmúltban hívták életre és abban három nagy- és három kiske­reskedő foglal helyet. A bizottság első ülését hétfőn délelőtt tartja. Ekkor álla­pítják meg az áruelosztás mértékét a ka­mara körzetéhez tartozó kiskereskedők részére. A kiskereskedők a jövőben, mint ismeretes, bevásárlási könyv alapján vá­sárolhatják a kijelölt mennyiségű és mi­nőségű árut. A mennyiségről majd a vá­sárlási könyv tájékoztat, ezért már a felállítandó textiliroda állítja ki. 2400 vasúti kocsi vetőmagot osztanak ki. A termelés egységesítése és a minőség eme­lése érdekében ebben az évben körülbelül 2400 vasúti kocsi különféle minőségű vető­magot osztanak ki. Az igénylést közvetlenül a M. Kir. Növénytermelési Hivata’nak (Bu­dapest, XV. Horthy István-körut 2. szám) Ítéli jelenteni. , Újabb intézkedés a munkabér cimén szerzett kenyérgabonától Kolozsvár, aug. 14. A közellátásügyi miniszter augusztus 10-én kiadott rende­letével szabályozta a természetbeni mun­katér cimén szerzett kenyérgabona ki­szolgáltatását és visszavásárlását. Intéz­kedett arra az esetre, amikor a munka­vállaló a munkahelyén szerzett gaüoná- jái a kijelölt kereskedőnek felajánlja megvételre azért, hogy lakóhelyén ugyanilyen mennyiségű kenyérgabonát vásárt Ihasson az ottani kereskedőtől. En­nek a műveletnek lebonyolítására a Ga- bonajorgalmi Központrak a munkahe­lyen illetékes kirendeltsege utalványa szükséges. Ez az intézkedés azt célozza, hegy a munkás ne legyen kénytelen ke- nyé-'i.abonakeresetét vasúton messze szállítani, de nem érinti a korábban ki­adott rendelkezést, amely szerint a mun- karál'aló kenyérgabonáját a községi elöl­járóság szállítási igazolványával lakóhe­lyére szállíthatja. MOZI-MuSOROK ÁRPÁD filmszínház: Bob herceg. Főszerep­ben: Simor, SziJassy, Kovács Kató, Raj- nay, Makláry. Előadások mindennap, va­sárnap is 4, 6 és 8-kor. Vasárnap d. e. %12-kor matiné olcsó helyárakkal. CORVIN: Heten, mint a gonoszok. Főszerep­lők: Mednyánszky Ági, Sárdy János, Bi- licsi Tivadar, Vaszary Piri, Makláry Zol­tán, Szatmári Margit, Kiss Manyi. Kez­dete 1^5, i/47, 149, szombaton és vasárnap 1,^3 órától. Minden vasárnap és ünnepnap d. e. 11 órakor matiné. EGYETEM-mozgó: D. e. 11-kor és d. u. 143-kor Az utolsó menet. D. u. 4, 6 és 8- kor Havasi vadmadár. Csak 16 éven felü­lieknek. ERDÉLY-mozgő: Egy szív megáll. Fősz.: Karády Katalin, Nagy István, Uray Tiva­dar, Kiss M., Pethes F. Előadások kezdete 4, 6, 8. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. Csak 16 éven felülieknek engedélyezve. ' MATYAS-mozgó: Szép csillag. Fősz.: Fé­nyes Aliz, Páger Antal, Mály Gerö. A film előtt Magyar és Ufa világhiradók. — Elő­adások 4, 6, 8 órakor. RAKöCZI-mczgó: A harmincadik. Főszerep­ben Páger Antal, Pelsőczi Irén. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. Előadások kezdete 4, 6, 8. órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom