Keleti Ujság, 1943. augusztus (26. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-15 / 184. szám
8 1943.AZJ GUSZTUS 13 WKaöKOCSI*-—htw— ■ --------------- -**&)—— Az étkező kocsi éppen olyan zsufolt) mint a- többi, .csak jóval melegebb. Az első ebéd résztvevőit már kitessékelték a pincérek, bár sokan könyörögtek, hogy maradhassanak még, mert szorongva gondoltak arra, hogy visszatérve az utasszállitó kocsiba ismét állniuk kell majd és vissza kell prése- lődni a heringéletformába, ami ebben az embertelen melegben egyáltalán nem mondható a. legkellemesebb dolognak... Egyes elszánt utasok az első ebéd után inkább a másodikat is hajlandók végigenni, csakhogy megszerezzék maguknak a jc^ot, hogy legalább Nagyváradig az étkezökocsiban maradhassanak, ahol ülőhelyük van... A hosszú és fáradtságos ut, mely alatt átfúrták magukat a kocsikat eltömö utasok között, mig az étkezökocsiig értek, kellően megtépázta az egész családot... Az ur nyakkendője hervadtan figyeg a vállán, frissen vasalt nyári nadrágja mintha most ke rült volna ki egy mindentevő szörny fogai közül. Az utasok a szűk helyen sorra bele- töriHték cipőiket, mások bokán rúgták, az egyik ajtókiiincs pedig leszakította a kabáf- gombját. .. Annyi erővel, mig átküzdötték magukat az étkezökocsiig, egy hegyet lehetett volna megfúrni és alagutat építeni s Karsztökon keresztül. / Az étkezőkocsi pincére gondterhes arccal veszi át- a számozott asztaljegyet és azon tűnődik, hogy miként szorítson az ujjonnan érkezőknek helyet. Rövid ideig úgy látszik, hogy állva kell majd elfogyasztanak az ebé det, ami a. mozgó vonaton artistamutatványnak is beillenék, tekintve, hogy az ur még soha sem csinálta és a gyerekek még nyugodt ülőhelyzetben sem Igen tudnak anélkül enni, hogy le ne csöpögtessék az abroszt, nemhogy robogó gyorsvonaton kanalazzák ki a levest állóhelyzetben. ^ Az egyik asztaltársaságot azonban kilakoltatják. Ezek csalódottan veszik tudomásul, hogy távozniok kell. Meg akartak húzódni csendesen, hogy ülhessenek még egy kicsit, igazán senkit sem zavartak volna. . . A pincét azonban hajthatatlan: — Más is éhes! Tessék távozni! —• Dehogy vagyunk éhesek... csak ülni akarunk... __ mondja az ur, mikor helyet foglal családjával a kiürített asztalnál. — Sajnálom, Itt enni kell! — mondja a pincér, mintha egy csecsemögondozó intézet főgondnoka lenne, ahol nagy súlyt helyeznek a gyermekek bőséges táplálkozására. ‘— Mi az ebéd? I— Húsleves, zöldbabfőzelék feltéttel, tészta a menü. ötharminc az egész... —- Fagylalt nincs? — kérdi az ur gyöngyöző homlokkal. — Az nincs, csak meleg étel... Kár.., __ sóhajt az ur, mert legszlve sebben fagylaltot ebédelne ebben a szörnyű melegben, esetleg jéglevest kanalazgatna, de legalább is levetné a kabátját... Az étkező kocsi közönsége azonban elszomoritóan elő kelő és disztingrvált társadalmi réteg, akik még negyvenfokos hőségben is állig begombolkozva. nyakkendősen ülnek az asztaloknál.. Hölgyek Is vannak jelen, bár igaz, hogy ők lenge imprimé ruhákban. . . Kinéznék az embert, ha tágítani akarna a nyak- ravalóján... A kocsi izzik, mint egyetlen hatalmas ke mence. A szakács egy szál kötényben ámuldozik a konyhában, kezében fözökanállal Az utas. mint egy szomjas kaktusz, áhitózik a hűsítő viz után. — Italt parancsolnak? Sör van. .. Az ur mohón rendel négy üveg sört egyszerre eltikkadt családjának. Utána titka 3 pillantást vet az italárlapra. .. A szerény- fizetésű városi kishivatalnok pillantása ez.'.. Az árjegyzékben látottaktól még nagyobb melege lesz... A sör vésztjóslóan drága... Az ur előtt felrémlik a nótaszöveg: „így jár, aki mindig iszik...“ Tény, hogy az étkezőkocsiban ihatja el leghamarabb az ember áz utolsó ingét is.,. A rutinos étkezőkocsiban utazók azonban már rájöttek arra, hogy mid kell inni: nem sört, hanem ásványvizet. Az ur azonban erre csak a hatodik üveg sör után jött rá, elég lassan... Hja, a sör álmosit... és hogy izzad tőle az ember ebben a cudar melegben... Az ásványvíz pedig még sokkal jobb is. .. A leves kitűnő. Csészékben tálalják föl a pincérek, mert másként kllötyögne a rázkódó vonatban. Az utasnak, ha először ét kezik étkezökocsiban, gondot okoz a leves elfogyasztása, mint a rókának, mikor a gólya meghívta magához ebédre és dunsz- tosüvegben tálalta föl a levest. Egy pillantás a kocsi közönségére, rávezet bennünket a helyes módra. Inni kell a levest, mint a teát. A tésztát a végén a társaság kikotorja a csésze aljáról. Alkalomadtán érdekes lenne gulyáslevest föltálaim disznócsülökkel. Azt aztán szürcsölhetné a társaság. A sörrel egyéb bajok is járnak: mikor az ur ki akarja tölteni, a vonat pont akkor zökken egyet, a fránya pohár elugrik és az árpalé nem a pohárba, hanem az asztalterítőre kerül... ejnye, ejnye... A gyerekek vihognak— Apa, leöntötted az asztalt .. Az eset azonban előfordul a pincérekkel is. A zöldbabfőzelék egyrészét például az egyik pincér egy hatalmas zökkenönéil a szomszéd asztalnál ülő ur világosszürke öltönyének ujjára szervírozta ... — Vigyázzon kérem! — szól haragosan az ur és elborult homlokkal tisztogatja ka- bátjaujját egy papírszalvétával... — Élesen vette a kanyart a vonat — szabadkozik a pincér... — ez megtörténik kérem ... — De ne velem történjék meg, a kutyafáját! — mondja az ur, mintha irányítani tudnánk a sorsunkat, mi emberek ... Pedig ebbe semmi beleszólásunk sincs. Ha a sors úgy akarja, hogy a zöldbabfőzeléket az ét- kezokocsiban a kabátunk ujjára szervírozza a pincér; hát bizony oda is kerül az akkor, akárhogy is szabadkozunk ellene ... Lám, az ur sem kerülhette el a sorsát az előétellel Mikor ugyanis a pincér hozta az előételt, amely nem más volt, mint csábitó tojásos omlett, az ur erőt vett magán és azt mondta mord arccal: .— Nem kell! Es pontosan úgy tett, mintha utálná a tojásos omlettet. Pedig csak spórolni akart, mert aggasztóan sokba kezdett kerülni az utazás. A jegyre is alaposan rá kellett fizetni, mert harmadik helyett az elsóosztályon kaptak csak állóhelyet... Brr... és most ez a tojásos omlett a csábitó sárgaságával ... — De, Béluskám, olyan régen nem láttunk már tojást — kérleli a felesége ... Hosszú harc és fejszámolás... — Legfeljebb nem három hétig nyaralunk, csak kettőig — gondolja magában az ur és megfogja az omlettel a karján végig- lejtő pincér frakkját; ___________ — Kérek! Most először érez valami hüset a pokoli melegben az ur: a várható kiadás gondolatára kiverte a hideg veríték. Hideg, nyugalommal végzi ki az omlettet, utána még feketekávét is kér és a szive jéghideg, mikor ebéd után szólítja a fizető- pincért. ■— Fizetni! gal összegezi a fogyasztást és a számlát... százalékot told hozzá és furfangos felárakat, pótdijat és rendkívüli illetéket és lendületes mozdulattal kanyaritja a számlát az ur elé, aki a kisfizetésű városi hivatalnokhoz egyáltalán nem méretezett számlát fagyos nyugalommal egyenlíti -ki,... hetvenöt pengő egy ebédért az öttagú családnak ... csekélység ... És még a jegyeket sem kellett leadni...! Nagyszerű! — Legfeljebb csak egy hétig fogunk nyaralni, szivem — mondja egyszerűen a feleségének. És a szive hideg, mint egy jégcsap: a számla jobban lehütötte, mint egy fagylalt. — Tessék igyekezni kérem, következik a másik ebéd! — mondják a pincérek. Az ur felkel. A himbólázó vonattól, a kó- tyagositó melegtől és nem utolsó sorban a szerény számlától támolyogva indul családjával a nyomában, a heringes hordó, ületve a szomszéd kocsi felé ... Irta és rajzolta: DOBR.Y LAJOS NUVEk'köZöTT Norvég írónő magyar tárgyú regénye — Ingegerd Gaining: írógéppé! a pusztában — Ingegerd Galtung fiatal norvég Írónő egy évet töltött Magyarországon és hazájába való visszatérése után Magyarországon szerzett élményeiből félig életrajzszertt, félig utinaplószeríi megfogalmazásban regényt irt, amely nemcsak Norvégiában ért el Igen nagy sikert, hanem miután németnyeívre Is lefordították, a külföld több országában Is. A regény cselekménye Budapesten és a magyar vidéken játszódik le, a Balatonmen- ti városokban, a Debreceni nyártegyetemen és a Hortobágyon. A szerelmi történet, amely a könnyed, eleven és színes nyelvezettel megírt kisregény kerete, csak össze- togja azt a sok mondanivalót és élményt, amelyet Ingegard Galtung hazánkról a norvégeknek elmond. A magyar élet szines és nagyon sokrétű megnyilatkozásáról rendkívül ügyesen, nagyon komoly tájékoztatásokat ad a szerző olvasóinak. És ebben van a legnagyobb érdeme. A kis regényből a távol észak népe szórakoztató módon megismer sok értékes adatot a magyar történelemből, a magyar muzsikáról, szín és filmjátszás- ról és a társadalmi életről. Kiérzlk a könyvből a szerzőnek a magyar vendéglátásért való köszöneté és hálája. Egy norvég polgári család leánya magakarja. Ismerni a világot. Szerelmében csalódott s szivében a sajgó tövissel szülei utazni küldik délre. Utazása során elvetődlk Magyarországra. A magyar főváros színéé, zajló társadalmi életébe és az állandó ünnepként ható pompázó vidámságba, az egymást követő gmrdanpártlk, meghívások s vendégségek forgatagába, a más életformák között felnőtt leány elmerül és a mulatságok bűvöletében kezdi elveszíteni önmagát. A regény cselekménye ezeken a lapokon mintha megállana, de a hullámzó élet leírása élénkül és az események örvényszertl kavarodása magával rántja az olvasót. És akkor „szerencsére“ a kis norvég leány beteg lesz. Sárgaságot kap, Visszanyeri öntudatát. Gondolkozik és rájön, hogy ez az élet, amiben belesodródott nem az igazi magyar élet, Elfogja a honvágy és hazamegy. Ingegard Galtung kisregényén vitathatatlanul megérzik, hogy írása személyes élmény. Reméijük, hogy a. kétségtelenül írói képességekkel megáldott szerző, ha újra ellátogat hozzánk, második könyvében többet fog foglalkozni az igazi mngyar élettel. Ebben a, munkájában a személyes élményeit nem tudta kellő mértékben elválasztani a regény cselekményétől s ezért a regény Irodalmi értéke nem teljes. A könyv mindamellett élyezetes olvasmány és az a meggyőződésünk, hogy ez a munka is közelebb hozza a norvég olvasóközönség érdeklődését hazánkhoz és a magyar fajtához. (t. 1.) Jó ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK SZÉKEL YI NYÍRI LÁSZLÓT PARTIZÁNHÁBOBU Aki csak az első világháborút fetta, az könnyen azt képzelhetné, hogy amíg a nagy harci cselekmények a keleti arcvonalon peregnek, addig messze a tüzvonalak mögött „Valahol Oroszországban“ csend, rend és nyugalom uralkodik. De aki a második világháborúba is betekintést nyert és kritikus szemmel tanulmányozta annak eseményeit, az meggyőződhetett arról, hogy a mögöttes ellenséges területeken sincs nyugalom- Az arcvonal felé menetelő csapat- és ellátó oszlopokra, az utánpótlást eszközdő trénerekre száz és száz halál leselkedik. Oroszország sötét érdéin áthaladó katonáinkra alattomos, bestiális érzésű szovjetbandák géppisztolyainak és golyószóróinak csövei tüzelnek, a nemzetközi jog-, gal szöges ellentétben, orylövész háború alak«, jában. Ezek a partizáno kszabadcsapatokba verődve, sokszor harcikocsik, tüzérség és repülők támogatásával - is megtámadják a tengelyhatalmak seregeit, különsen ha kisebb vállalkozásaikat nem koronázza siker. Örökös Irt re ez, éjjel és nappal egyaránt ott, ahol hidak, robbannak és ahol nem ismerik a nemzetközi jogszokásokat. Székelyi Nyiry László ny. vk, ezredes kaját szemével követhette az eseniényetk a „partizánbirodalomban“ a brjanszki erdők közelében, amelyek már 1812 óta partizánbandák és' szabadcsapatok gyülekezőhelyei és tanyái- A kitűnő és közismert katonai szakiró és újságíró személyes tapasztalatait és meglátásait" értékesítette s hozta nyilvánosságra „Partizán- háború“ c. müvében, amélyik a Stádium kiadásában most jelent meg. Megismerjük a miiből a partizántámadás technikáját és az elhárítás módozatait isA könyvet izgatóan érdekes epizjdok tarkítják és igy különösen ajánlható nemcsak katonáknak és katonajelölteknek, hanem a. lanulnivágyó aranyifjuságnak is. A könyvet könnyen érthető leírások .tölik ki, amelyeket: az egyszerű ember is könnyen megért. BETHLEN GÁBOR FEJEDELEM KASSÁN Talán csak beavatott történészek tudják, hogy Kassa városa tíz éven kérész-■ túl— 1619—1629-ig — Bethlen Gábor fejedelem magyarországi birodalmának székhelye, diplomáciai összeköttetéseinek és hadműveleteinek .központja volt. ■ ■■ Bethlen Gábor itt tartotta udvarát,’itt pihente ki annyi testi és lelki nyugtalanságát és viszontagságos életének fáradalmait. Erről a küzdelmekkel, bukásokkal és dicsőségekkel tele korszakról emlékezik meg Kerekes György dr. hatalmas, oknyomozó történelmi müve Kassa egykorú jegyzőkönyveinek és hiteles okmányainak az alapján. A hóditó és mindig többre törő Bethlen Gábort ebből a műből megismerhetjük, mint embert is, aki a nagy történelmi távlatból egészen , közel jön hozzánk, miközben a Kerekes György dr. müvét olvassuk. Megismer-;" jük a nagy építőt, a művészetek és a tw- dományok áldozatkész barâtjâţ. Magunk körül érezzük egy nagy szellem maga köré sugárzó varázsát, a legaprólékosabb* dolgokra is kiterjedő figyelmét, gondoskodását. a föld népével való törődését,.. gondoskodását és nagy alkotó erejét. Amint említettük, Bethlen Gábor 10 évig tartózkodott hosszabb, rövidebh ideig Kassa városában. A nagy erdélyi, fejedelmet Kassa polgársága ezalatt azj idő alatt gyermeki ragaszkodással vette körül, alattvalói tisztelettel és hódolattal, de a város polgárainak a jogát Bethlen Gábor is mindig tiszteletben tartotta. A könyv lapjain megelevenedik Bethlen. Gábor minden napja, életének minden kis és nagy mozzanata, amelyet Kassán, töltött, de a fejedelem udvari és diplomáciai dolgain kívül hü képet kapunk Kassa akkori polgárainak mindennapi életéről is Kerekes György dr. müvében, amelyet számos illusztráció gazdagít. A „Bethlen Gábor fejedelem Kassán" cimii. rendkívül lenyűgöző 400 oldala9 történelmi müvet a kassai ,,Wiko“ könyvkiadó vállalat adta ki igen tetszetős kiállításban. (—)■ A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ NYÁRI ELŐADÁSAI A SZÍNKÖRBEN Utolsó előadások Vasárnap ,d. u. 3-kor: Tábornokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Vasárnap este 7-kor: Tábomokné. Kovács Kató fellépésével. Rendes helyárak. Hétfőn este 7-kor: Tábornokné. Kovács Kató fellépésével a Kolozsvári Nemzeti Színház műszaki személyzete javára rendezett előadás. A nyári ciklus utolsó előadása. Rendes helyárak.
