Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-11 / 154. szám

— « A Vasărnap 1943. július II v>X\ *>*-» .* l-T -í I U .. \J < * ­/^x«.«ă pv i*2}o •- s ^o *,*r v ár ,r> i * *> * n 7^0 ...... , - ..%_;. , . . .' Ju */,Í • j‘í'1 PABUM3»?- S>;T3A.‘í Ára 20 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 3.20, NE- I GYED ÉVRE 9.20, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 154. SZÁM ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYT a'r S A S A G PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 721*8. I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFTóK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA SZICÍLIÁNÁL MEGKEZDŐDÖTT Á NAGY KÜZDELEM EURÓPÁÉRT "s®*88 8BIB“"—BB,““aBBK™—1iu ■hmwbbr.awbbiw*wssaigs^^^Miiiiuiimiaaa — Írják az olasz lapok A tengelyhatalmak védelme kemény elszántsággal vette fel a harcot a támadókkal A partratett ejtőernyősöket Szicília védői megsemmisítették A fegyveres SS kötelékei átlépték a Donee vonalat Egy magyar repülőszázad sikerét emelik ki a német jelentések Felmérhetetlen ember- és anyagveszteségeket szenvedtek a bolsevisták a kurszki csatában SZICÍLIA DÉLKELETI PÁRTJÁN a'jú­lius 10-re virradó éjszakán a tengeri és légi haderők által támogatott nagy angol-ame­rikai kötelékek megkezdték a már várt partraszállási kísérletet. A partraszállók a tengelycsapatok azonnal működésbe lépő elhárításába ütköztek. A német rádióállomások már a kora reg­geli órákban közölték a partraszállásra vo­natkozó első híradásokat. Az angolszász kísérlet nem volt meglepe­tés, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a Föld­közi-tenger északi és keleti partvidékén Összpontosított nagy angolszász erők egy­szer csak megkezdik Európa déli partjai ellen a támadást. Az utolsó hét eseményei is arra utaltak, hogy a legnagyobb valószi- niiség szerint Szicília lesz az inváziós célok legelső tényleges célja. Az angolszász • légi­erők ugyanis már egy hete állandóan támad­ták Szicília különböző pontjait s a leg­utolsó 24 órában végrehajtott légitámadá­sok főpontja Catania, Messina és Gerbini volt. A partraszállási kísérlet megindítása sem Rómában, sem Berlinben nem okozott sem­mi meglepetést, mert a tengelyhatalmak fő­városaiban ezzel az eshetőséggel már eleve számoltak. A német főváros álláspontját tömören foglalja össze a Budapesti Tudó­sító alábbi berlini jelentése: Német katonai körökben arra a véle­ményre jutottak, hogy az angolod és ame­rikaiak ezen a nyáron már nem kísérelnek meg nagvobbarányu Inváziót. Emel'ett azonban lehetségesnek tartják, hogy az an­golszászok nagyobbszabásu elszigetelt had­műveleteket indítanak különösen a Föld­közi-tenger szigetei ellen. Ber'inben azon­kívül állandóan növekszik n német és olasz védelembe vetett bizalom és ezért valószí­nűtlennek tartják, hogy az angolszászoknak sikerül magán i szárazföldön nagyobhará- nyu hadműveletet indítani különösen aira való tekintettel, hogy a kontinensen had­műveletek esetén a tengely utánpótlásának kérdése nem okozná a legcsekélyebb gon­dot sem. Ami a hadsereget magát illeti, berlini vé­lemény szerint a tengely csapat-' bármi­kor felvehetik a versenyt az angolszászok­kal. A németek továbbá úgy vélik, hogy az angolszászok rendelkezésére álló haderő nem elegendő egészen nagyarányú hadmű­veletek végrehajtására. Ezzel a véleménnyel kapcsolatosan Ber­lin számadatokat közöl a szövetségesek Földközi-tengeri haderejéről. Nunet becs­lések szerint a szövetségesek a Folrtkozi- tenger vidékén 4000 repülőgépekkel rendel­keznek. Ezek, 2500 a Földközi-tenger nyu­gati és középső részén működik. Ez a srÁm magában foglalja a csapatszáTitó repülő­gépeket is, amelyeket közvetlen harci cé­lokra nem lehet használni. A brit-amerikai hajóhadat lényegesen megerősítették. Két modern angol csatahajó elhagyta Gibra'lár kikötőjét és a Földközi .tenger ny ugari ré­szébe futott ki. Azonkívül lényegesen meg- növekedett a Földközi-íengeren az angol­szász csapatszállitő hajók száma. Ami a szárazföldi csapatokat illeti, az angolszász haderő német becslés szerint 44 gyalogos hadosztályból és 13—20 páncélos hadosz­tályból áll, azonban berlini értesülés szerint ebből a magában véve nem túlságosan nagy számból invázió esetén körülbelül csak fe­lét lehet felhasználni. Minden valószínűség szerint — jelenti a Nemzetközi Tájékoztató Iroda — az angol­szászok úgy osztották egymás között a szerepet, hogy a Dél-Európa elleni betörés­ben a keleti részek elleni támadás súlyát az angolok, a nyugatit pedig az amerikaiak viselik. Ezzel-kapcsolatban meg kell álla­pítani, hogy a szövetséges főhadiszállás az utóbbi hetekben nagy csapatátcsoportositá- sokat hajtott végre és sok köteléket, ame­lyek még nemrég Kelet-Tuniszban voltak, a keleti Földközi-tengerre helyezték át. Ez nyilvánvalóan az ellátás megkönnyítése, másrészt pedig azért történt, hogy a harc­ban elfáradt kötelékek kiegészítése nyu­godtan. a tengelybombázók hatóterületén kívül történhessék, de azért is, hogy az amerikai és brit csapatok közötti állandó összecsapásokat elkerüljék. Az olasz álláspont hasonlóképpen szilárd és eltökélt. A „Relazzioni Internaţionali“ ezeket Írja: 46 millió olasz ma mind katona és el van tökélve arra, hogy megvédi országa terüle­tét és saját sorsát. Az olasz nép ma is és a jövőben is visszautasít minden ajánlatot, amely az ellenségtől származik. Olaszor­szág nem is cselekedhetik másképpen már csak azért sem, mert szemelött kell tarta­nia az olasz nép háborús céljait, amelyek ránézve és a többiekre nézve egyben a béke céljai is. Vallon, a római rádió egyik hírmagyará­zója az Európa elleni inváziós kísérleteket fejtegette. Eszerint a Földközi-tengeren há­rom fötámadási irányt lehet megkülönhöz- tetni: Az első Északafrikából Dél-Francia- ország felé mutat. Ilyenféle akciónak elő­feltétele lenne azonban Szicília, Szárdinia és Korzika megszállása. A másik lehetőség a Balkán elleni offenziva, melynek lehető­ségei kedvezőbbek az előzőeknél. E vállal­kozásnak előfeltétele Törökország magatar­tása és Kréta, Dodekanézosz és az Égei- tenger görög szigetelnek megszállása. Az invázió harmadik lehetősége az Olaszor­szágon át való benyomulása. Vallon figye­lembe veszi a terv mellett és ellene szóló összes terveket és megállapítja, hogy ez a vállalkozás lenne a legnehezebb s egyúttal a legcéltalanabb is. A szombatra virradó éjszaka megkezdett angolszász partraszállási kísérlet eseményei teljes részletességükben még nem tekinthe­tők át. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda a helyzetről az alábbi áttekintést adta: A Szicília délkeleti partvidékén végrehaj­tott partraszállási hadműveletek során az angol-amerikai csapatok a legsúlyosabb veszteségeket szenvedték el. A parti üte­gek és a tengely légierejének harcirepüiö- gépei egész sor csapatokkal és hadianyag­gal megterhelt rohamcsónakot és csapat- szállító hajót süllyesztettek el. A heve3 !c- giharcokban eddig 33 ellenséges repülőgé­pet lőttek le. A hajnali szürkületben lebo- csátott ejtőernyős vadászegységeket meg­semmisítették. * A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB PÁNCÉLOS CSATAJA változatlan heves­séggel tombol tovább Orel—Kurszk és Bjel- gorod térségében, a német csapatok által a bolsevista arcvonalon vágott rések mögött és a szárnyakon. A bolsevikieknek azt á kísér­letét, hogy a német ellentámadást megállít­sák és az áttöréseket páncélosok folyamatos bevetésével elzárják, csütörtökön további j20 páncélos elvesztésével és légierők erősen csökkent harcbavetésével és további 19 re­pülőgép elvesztésével fizették meg, úgyhogy óriásnak mondható emberáldozatok mellett eddig 1282 páncélost és 983 repülőgépet vesztettek. Az általános helyzet a legutóbbi jelentések szerint akkép jellemezhető, hogy . a német csapolok a nagy csata gyújtópont • I ján a Szovjet kétségbeesett ellenállása és I szüntelenül harcbavetett újabb tömegei elle­nére további elöhaladást tudtak elérni. Ezeknek az eredményeknek teljes értéke­lésére figyelembe veendő, hogy ellenhatásból keletkeztek, mégpedig a legkisebb részlete­kig előkészített és mindennemű hadifelsze­reléssel nagyon ellátott rohamtartalékok el­len vivták ki. Őreitől délre most páncélelháritó - csapa­tokkal megerősített német gyalogosok csü­törtökön 11 támadást vertek vissza. Ezen az egy helyen Ifi szovjet páncélos maradt má­méi kézen. Ugyanazon a szakaszon a németek meg­védtek egy magaslatot a szovjet csapatok­nak éjszakáig tartó támadásaival szemben. Bjelgorodnál a fegyveres SS a bolsevisták szívós védelmét leküzdve, étlépte a Donee folyót és' elkeseredett szovjet támadásokkal szemben nemcsak megtartotta, hanem ki is szélesítette állásait. A német páncélosok, köztük a félelmetes „tigris“ osztagok nemcsak a védelemben, hanem azzal is bebizonyították harci értékü­ket, hogy sok helyen a gyalogság útját egyengették. Messze előre sietve, kiszélesí­tették a szovjet állásokban ütött rést és a légierővel együttműködve, meghiúsították a szovjet oldalazó támadásait. Máris megálla­pítható, hogy a németek jelentős helyzeti előnyöket vívtak ki az erdőkkel és dombok­kal borított területen. Általában az jellemzi a helyzetet, hogy a bolsevisták mind az átkelés, mind pedig az áttörés, majd a fokozott nyomás pontjain általános eröelhasználásokra kényszerültek, ami annál súlyosabb, mert a Szovjet pán­célos dandáréi már meghiúsult támadásaik alatt is súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezzel szemben a német páncélosokat, melye­ket különben is csak a második nap, az el­lentámadás kezdetén vetettek tie, biztosítot­ták aknák ellen és egyébként is csak jól kiválasztott helyen használták. Miként páncélosokban, úgy a levegőben is tömegesek voltak a Szovjet veszteségei, ame­lyekkel szemben a német veszteség rendkí­vül csekély. így a Szovjet csütörtökön to­vábbi 119 repülőgépet vesztett légiharcban és a légelháritás következményeképpen, további 11 szovjet gépet pedig a német gya­logság géppuskával lőtt le. A keleti arcvonalról érkező jelentések sze­rint a Szovjet Kurszk vidékén igen erős tartalékokat vetett küzdelembe és ezek ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom