Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-04 / 148. szám

1943. J V C 1 V S 4 % *)srA Hitler művészei Bolós-Piry László ár. könyve. A Stádium kiadása — ée. azeKiléJvéh kceyve gyíhyórti képanyagát, Aíd a mai Németországot, a Harmadik Birodalmat, csak a legkézenfoghatóbb meg- nyilatkozásaiból ismeri, nem alkothat magá­nak tiszta képet mindaddig a Harmadik Birodalmat megteremtő nemzeti szocializmus lényegéről, amig be nem pillant az állam- formává vált mozgalom rejtettebb kulisszái mögé is, ahol a világ elé állított nagy alko­tásokat. mozgató szellem és erő rejlik. So­hasem kételkedtünk abban, hogy a német nemzeti szociálizmus nem csupán politika, bár bizonyos, hogy az emberiség általában hajlamos arra. hogy ebben a hatalmas, tör­ténelemformáló megmozdulásban elsősorban és leginkább csak a politikai törekéseket lássa _ meg. Ennek a felfogásnak kedvezett a történelmi Idők alakulása s nem csodálkoz­hatunk azon, ha ma a német nemzeti szo­cializmus alkotásai közül legszembeszököb- bék a politikai és katonai téren kiharcolt eredmények, Ám akármilyen hatalmas és soha nem tapasztalt eredmények ■ is ezek, mégsem ennyiből áll a nemzeti szociálizmus lényege. A Harmadik Birodalom politikai és katonai ereje — bármily csodálatraméltó hatalmat is reprezentál — csak egy része annak az építő és alkotó munkaprogramnak, amelynek megvalósítására a nemzeti szo­ciálizmus törekszik. A mai Németország példátlan erőfeszítéseket tett arra, hogy le­rázva a versaillesl békeparancs bilincseit, népessége és kultúrája történelmi küldetésé­hez méitő ütöeröt teremtsen hadseregében. Téves volna azt hinni, hogy az ujjáteremtett, mégpedig alig néhány esztendő leforgása alatt ujjáteremtett német véderő egyetlen- célja volna a nemzeti szocializmusnak. Bár­mennyire is az események és az érdeklődés homlokterébe jutott a mai német hadsereg a világtörténelemben példa nélkül álló fegy­vertényeivel, mégis azt kell nyomatékosan leszögeznünk, hogy ez a hadsereg a maga gigantikus szervezetével csak eszköz arra, hogy a védőpajzsai mögött lüktető német élet és német kultúra megtalálhassa azt a kifejlődés! formát, amelyet a nemzeti szo­ciálizmus célkitűzései előírtak számára. Balás-Piry László dr. „Hitler művészei" eimii páratlanul szép és érdekes könyve vi­lágítja. meg közelebbről az elmondottakat. Mert ebben az álbumszerü, gyönyörű mű­ben sokkal több van. mint amennyit a cim elárul. A címből arra következtethetnénk, hogy Balás-Piry dr. azokról a mai német művészekről beszél könyvében, akik Hitler vezérrel és kancellárral személyes összeköt­tetésben állanak. Igen, róluk is szó van, de a lényeg egészen más: az tömör és világos útmutatás, amellyel a kiváló szerző megis­merteti olvasójával a nemzeti szocialista Harmadik Birodalom szellemi törekvéseinek rejtettebb rugóit s azokban a nemzeti szo­ciálizmus lényegét: a német nép újjászületé­séhez elengedhetetlen szellemi megújhodás tényezőit. így Balás-Piry László dr. könyve -—.ha mindent nem is mondhatott el benne a nemzeti szociálizmus szellemi törekvésé­nek elvi és gyakorlati vonatkozásairól — igen alkalmas arra, hogy a tájékozatlant figyelmeztesse a nemzeti szociálizmus célki­tűzéseinek halálos komolyságára és becsüle­tes tisztaságára. „A rosszindulata hírverés nem veszi fi­gyelembe — Írja könyve 22. lapján —, hogy milyen mély és örökérvényű eszmények ve­zetik Hitler Adolfot a művészet támogatásáé­ban is. Amint, fölismerte, hogy a szociáliz- •nus csak akkor vihető diadalra, ha a ma­teriális szempontok magasabb eszmékkel kapcsolódnak össze, éppenugy már a nem- zeti-szociálista mozgalom kezdetén figyelem­be vette azt, hogy egy egészséges nemzet és egy uj európai rend megteremtéséhez csakis a test és lélek felemelésével juthat el. Nagyon jól tudta, hogy a megujhódni kívánó néplet nemzetnek még szembe kell szállni sok nehézséggel' és magára kell vál­lalni esetleg egy világháború súlyos terhét. A test megpróbáltatásának és a lélek eler­nyedésének ellenszeréül tehát igénybe leéli vennie minden frissítő erőt, így a művészetét is. A harchoz a kulturá,ra éppen olyan szük­ség van, mint a repülőgépekre, tankokra vagy a csatahajókra, mert az idegek és az emberi érzések eröbentartását a magasabb szellemi értékek tudják leginkább előmozdí­tani. A művészetre azonban azért is szükség van, mert a. szépségen keresztül fokozódik az emberekben az életigenlés vágya, fölsza­badítja őket. a mindennap gondjainak nyo­mása alól és uj hitet önt a csüggedőkbe. A német megújhodás tehát nemcsak a gazda­sági igazság, a szociális rend, a társadalmi béke helyreállításával érhető el, hanem a szellemi élet egészséges alapokra helyezésé­vel is." „ Balás-Piry dr. ismerteti könyvében leg­alább a legfontosabb és legjellegzetesebb tö­rekvéseket, amelyekkel a nemzeti szociáliz­mus a mult szellemi szabadosságában meg­fertőzött német lelket vissza akarja vezetni a tisztán germán élet- és ssépségszemlélet­ősi forrásaihoz. A munka, amely est a tö­rekvést megvalósítja, nemcsak sokoldalú és minden részletre kiterjedő, hanem — ez a lényeg benne — set,., igaz, tiszta és becsü­letes. A német alaposság ezen a területen melegen érző emberi szívvel szövetkezett s a munka eddig elért eredményei azt igazol­ják, hogy a nemzeti ^szociálizmus valóban megtalálta azt az egyedül járható utat, amelyen a német népnek a népi-nemzeti szellemi újjászületésben meg kell tennie. Ba­lás-Piry dr. lebilincselő kalauzolása mellett hovatovább kiderül, hógy a nemzeti szociá- llzmus szellemi és művészeti célkitűzései és azoknak megvalósítása nem holmi nyűgöt, szellemi falansztert jelent, amelyben az egyéniség legjellegzetesebb értékei megalku­vásra és megsemmisülésre \A,tmaM ítélve. Épp ellenkezőleg áll a helyzet! Mert igaz ugyan, hogy a nemzeti szociálista Harmadik Birodalom az alkotó művészek elé is követel­ményeket állit, ezek azonban. nem béklyók, hanem a népi-nemzeti szellemtől idegen ha­tásoktól való felszabadulásban teljesebbé vált művészi alkotó erő előtt tágranyitott hatalmas lehetőségek nagyvonalú és mara­dandó értékű alkotásokra. Ha van fék az alkotó számára, az mindössze ennyi: „a nem­zeti közösség iránt érzett felelősség". S a nemzeti közösség iránt érzett felelős­ség jegyében újjászületett művészet, noha csak tiz esztendős mindössze, máris tanú- bizonyságot tett arról, hogy a nemzeti szo- ciálismus nem kért lehetetlent a német al­kotóktól. A hatalmas iramban fegyverkező és a négy éve háborúban álló Harmadik Bi­rodalom művészeti alkotásaiban is világ- történelmi példát adott a nagyvonalú mun­kára. Az élet megszépítésének és igenlésé­nek pozitiv vágya és akarata uralkodó té­nyezővé vált a német művészi életben. S amikor ebben a vonatkozásban művészi élet­ről beszélünk, az élet minden kis területére kiterjedő céltudatos" és öntudatos munkát kell elképzelnünk. A német otthon, a német iskola, % német kaszárnya, a német gyár­üzem műhelye — mind olyan terület, ahová a legnagyobb áldozatok árán is el kellett vinni a napfény, a tisztaság és a szépség lágy ajándékát, E törekvés valóraváltásában a Birodalom állami utón is hihetetlen áldo­zatokat hozott, de meghozta a maga áldo­zatait a magántőke is. Az eredményt nap­jaink közelről szemlélt történelme mutatja fel: a szellemében és fizikai erejében meg- acélosodott német nép megingathatatlan energiával áll helyt történelmi küldetéséért és az életigenlés vágya föléje kerekedik minden megpróbáltatásnak. Balás-Piry László dr. a. nemzeti szociálista művészeti rend lényegét ismertető fejezetek után sorra mutatja be az uj német művészet legjellegzetesebb alkotásait. Olvasván sorait hord Woolton, az angol közélelmezés- ügyi miniszter alig néhány nappal ez­előtt jelentette ki sajnálkozva, hogy nem áll módjában az angol szigetország köz- élelmezési helyzetén javítani s még azzal sem biztathatja a lakosságot, hogy a kö­zeljövőben javulni fog az állapot. Még a tájékozatlan európai ember előtt is nyil­vánvaló, hogy az angol szigetország egyik legnagyobb problémája, amin — a katonai események alakulásától füg­getlenül — elbukhatik a brit biroda­lom, éppen az élelmezés. Nálunk ez kissé talán furcsának tűnik, hiszen Európa önellátását nagy általá­nosságban már sikerült megszervezni s termelésünk, különösen Ukrajna nagy termőterületeinek hozamával, ha nem is bőségesen, de a szükséges méretekben fedezi a szükségleteket Angliában azonban más a helyzet A P meglehetősen szűk hajótér jelentékeny részét igénybe veszi az élelmiszerszállí­tás. Nem tudnak elegendő háborús nyers anyagot és fegyvert számtani, mert a szűkön mért hajótér kell a buza, hús, vaj, zsír, tojás behozatalra. Gyakorlat­ban az a helyzet, hogy amennyiben ezek az utánpótlások kimaradnának, Anglia lakossága rövidesen éhenhalna, termé­szetesen a gazdagok kivételével. Nemré­giben történt meg, hogy amikor a néme­tek egy vajat szállító hajókaravánt meg­semmisítettek, hónapokig egyáltalán nem lehetett vajat kapni az egész szigetor­szágban, mert a belföldi termelés eaé- sen jelentéktelen. Könnyű kiszámítani, milyen rendkívüli könnyebbséget jelen­tene Anglia számára, ha önmagát tud­ná élelmezni s függetlenítve magát a tengerentúli szállításoktól, hajóterét egyéb katonai természetű célokra tudná bevetni. egyet kel! vele értenünk: az ellenséges pro- paganda által annyira ócsárolt és fitymált uj német lelkiség csak a világtörténelem leghatalmasabb építészeti alkotásait valósí­totta meg, olyaun alkotásokat, amelyek mel­lett az egyiptomi piramisok is eltörpülnek méreteikben. A lényeg azonban nem a rep­rezentáló és lenyűgöző hatáson van. Ezek­nek az alkotásoknak szelleme is tudatos és tudatosságában pontosan azt fejezi ki, amit az alkotótól megkívántak: az uj világnézetet. Nem is történhetett másképpen. Hitler vezér és kancellár nemcsak a feladatokat tűzte ki, hanem maga is bensőséges elmélye­déssel vett részt a tervezés és a kivitel munkájában. A Vezér nagy vonzódása a klasszikus művészetekhez már egymagában is igen nagy inditék volt az alkotással meg­bízott művészek számára, de az uj német művészet megszületése mégis csak annak köszönhette létét, hogy a Birodalom legki­válóbb alkotói szívvel és lélekkel átérezték az uj világnézet igazságát. A Vezér elgon­dolásait kongeniális művészek valósították még minden vonalon. S az uj német műalko­tások. amelyek az uj közösségi eszményt fejezik ki a germán lélek sajátos nyelvén, épp annyira nemesen klasszikusok, mint amennyire jellegzetesen németek. S ez á meghatározás álj nemcsak a gigan­tikus méretű állami építkezésekre, de áll a festészet és szobrászat, valamint a képző­művészet többi ágazatainak minen terüle­tére is. Stilus, hagyomány és-nemzeti szo­ciálista világnézet tudatos és szerencsés ösz- szeolvasztása jellemzi az uj német törekvé­seket a művészeti életben s ha azok túlnyo­mó részben a heroizmus és a monumentá­lis jegyeit viselik legszemfceszököbben magu­kon, az alkotások harmóniája, nyugodt de­rűje és komoly szépsége minden vonalon azt hirdeti, hogy az európai szellemi élet nagy tengerében egy uj sziget született meg, ame­lyen a szépség veröfénye, az erő öntudata, a hit fénye mind egyetlen célt szolgál: a német nép lelkének méltó kivetítését önmaga és a vűdg elé. Balás-Piry László dr. könyvét ajánljuk mindazoknak figyelmébe, akik a magyar szellemi életben is kívánják és igénylik a népi-nemzeti megújhodást. Nem azért, hogy szolgai módon lemásolják és átvegyék a német nemzeti szociálizmus módszereit, ha­nem azért, hogy értékes útbaigazítást és indítékot kapjanak a magyar szellemi meg­újhodás sajátosan magyar törvényszerűsé­geinek kutatására. A gyönyörű kiállítású könyv beszédes bi­zonyítéka annak az őszinte és meleg érdek­lődésnek, amellyel a magyar szellemi élet fordul a német nemzeti szociálizmus szellemi összetevői és az azokból máris megszületett hatalmas alkotások és eredmények felé. Balás-Piry dr. müvét a Stádium adta ki, olyan köntösben, amély a magyar nyomda­ipar európai színvonalát leprezentálja. — fz — Erről azonban szó sem lehet. Angliá­ban olyan szerencsétlen a társadalom felépítése, olyan lehetetlenek a mezőgaz­daság viszonyai, hogy az angol anyaor­szág belátható időn belül nem tudja ön­magát eltartani. Aligha van még a iriiü- gon egy mezőgazdaságilag olyan szeren­csétlenül felépített ország, mint Anglia Jellemző az angol vagyonmegosztásra, hogy az angol vagyon 57.7 százaléka a lakosság egy százalékának kezében van. Bernhard, Shaw igen találóan nevezte ezt a bizonyos égy százalékot modern oli­garchiának. „A régi angol módszer oszt bennünket két külön csoportba: urasra, akik vagyonukból élnek és csöcselekre, amely munkájából él." Ennek a módszernek esett áldozatául az angol parasztság. Már a XIX. század első felében megszűnt Angliában az ész­szerű mezőgazdálkodás. Az 1S44. évi vámtörvény megszüntette a gdbonabevi- teli vámot, ami egyik napról a másikra versenyképtelenné tette a belföldi gabo­nát. A kisgazdák tönkrementek s a ki­csi-, közép- és nagybirtokok egészséges eloszlása helyett nagybirtokok alakullak, mert az elegendő tőkével rendelkező nagybirtokosok összevásárolták a tönkre­ment földművesek ingatlanait. Az angol falu pusztulásának története valósággal rémregény. A nagybirtokosok a jogászi percsavarás és erőszak minden eszközé­vel, gyakran egyetlen fillérnyi kártérí­tés nélkül forgatták ki vagyonukból a földműveseket. G. F. Steffen ,,Séták Nagybritannián keresztül“ cimü 1896-ban megjelent munkájában, igy ir az angol falu pusz­tulásáról: „A J -jók ezrével szállították őket Av >a és Ausztráliába, hogy ele­gendő hely legyen a fuhnyájak s~d- S mára.'* így követelte a mindenható profit, mert a búzán már nem lehetett keresni, de a gyapjú busás haszonnal kecseg= ,tetett, A pusztulás további útját igy irta le Steffen: „A nagy juhlegelők is eltűntek. Helyet kellett adniok a mind jobban terjeszkedő főnemesi birtokoknak. A fulladásig gaz­dagodott nagy urakat már nem érdekelte többé a haszon, csak a szórakozás. Ä juh- legelők helyére vadaskerteket telepítet­tek s a juhok helyét előkelő szarvasok és fácánok foglalták el. Ekkor már ju­hokat sem volt érdemes tenyészteni, mert a hús és gyapjuárak nem maradtek mindig olyan magasan, mint a napoleoni hóboruk idején, az ujzélandi fagyasztott hús mind nagyobb konkurrencidt terem­tett az angol piacokon s mélyen lenyom­ta az árakat. Ezzel szem,ben a történelmi és ipari arisztokráciának egyetlen vágya az volt, hogy előkelő vadászkastélyt és vadaskertet szerezzen. juhoknak tehát él kellett tünniök onnan, ahonnan az embereknek már az­előtt nem volt helyük. Nagy kiterjedésű juhlegelőket ültettek be ismét s a virág­zó vidékek egyedüli lakói a szar oasok. és fácánok lettek. Pedig hetvén-nyolc­van esztendővel azelőtt még barátságos falvakból szállt itt ég felé a füst. Egy- egy falu romját még mindig meg ieiiet találni ezekben az emberek által terem­tett vadonokban." Ugyanekkor a termény, gabona és élelmiszerbehozatal több mint kétszere­sére növekedett. A hetvenes évekbí n ne­hány évnyi sorozatos rossz termés any- nyira súlyossá tette a helyzetet, hogy például a gabonaszükséglet 75 százalékát külföldről kellett behozni s a husjzük- séglet egyharmadit is behozatal^ fedezte. Ez a helyzet változatlanul megmaradt egészen a világháború kezdetéig. Lloyd George_1914-ben a háború kezdetén je­lentette ki: •— A megelégedett, jóltáplált földmű­vesből rosszul fizetett, reménytelen rab­szolgát csináltak. Bérük rosszabb, mint VII. Henrik idejében volt. Ezt csinálták belőlük s az egyedüli bűnös a mi mező- gazdasági rendszerünk. Ezekért az álla­potokért a földbirtokos felelős s igy a föld igazi megmüvelöjét semmi sem köti többé a földhöz a kényszerűségen kívül. Lloyd George nagyszabású propagan­dát indított a mezőgazdasági termelők fokozása érdekében, de minden erőfeszí­tés ellenére sem sikerült többet termel­ni, mint a gabonaszükséglet 27 százalé­kát. Az igazság az volt, hogy maguk a földbirtokosok ■szabotálták Lloyd ücor- gék erőfeszítéseit. A gabonatermelésre való átállítás a szükséges munkaerők és gépek beállításával nem hozhatott volna elegendő nyereséget s a földbirtokosokat meglehetősen hidegen hagyta az ország érdeke. A világháború után ismét a szükség­letek 14 százalékára zuhant a be'földi gabonatermelés s a mezőgazdasággal fog­lalkozó lakosság száma is folytonosan tovább apadt. Ma csak az összlakosság 20 százaléka foglalkozik földműveléssel és ezzel kapcsolatos munkákkal. 1935-ben Lloyd George azt irta, hegy Nagybritannia mezőgazdasága elhanya- goltabb állapotban van, mint bármelyik más államé. Azon a természetellenes helyzeten, hogy egy állam majdnem tel­jes egészében külföldről szerezz« be élel­miszerszükségleteit, semmiféle gazdasági tervgazdasággal sem tudtak eddig segí­teni. A most folyó háborúban pontról-pont- ro ugyanazok a nehézségek jelentkeznek a mezőgazdasági termelés terén, mint a mult világháborúban. Ismét próbálkoz­nak a mezőgazdasági termőterületek ki­bővítésével s ilyen módon a termelés fokozásával. Lord Woolton legutóbbi nyilatkozata azonban azt látszik bizonyí­tani, hogy nem a legnagyobb sikerrel. A mindenható profit nevében emberi közösségeket pusztítottak el. Virágzó ál­lamoknak, településeknek kellett elpusz- tulniok Indiában, Afrikában s a világ minden táján, hogy az angol nagyban­kok és fegyvergyárak minél magasabb osztalékot fizethessenek. Európa népeit megnyomorították, az arany rabszolgasá­gába láncolták, a vékony vezetőréteg haszna érdekében. De ezzel sem eléged­teh meg. Saját fajtájukat sem kímélték s a serényen dolgozó falvakat lerombol­ták. A búzaföldeket felégették, mert kel­lett a hely vadaskerteknek s a golfpá­lyák is nagy területeket vesznek igény­be. Ezek kétségtelenül rendkívül fonto­sak, hiszen agg lordoknak és szikkadt ladyknak nyújtanak szórakozást. Előre megjósoljuk: a golfpályák nem válnak ismét búzaföld.ékké, hiszen angol népmilliók érdekénél mindig sokkal fon­tosabb volt a lordok és ladyk szórako­zása. NAGY, ELEK Golfpályák és búzaföldek

Next

/
Oldalképek
Tartalom