Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-04 / 148. szám
1943. J V C 1 V S 4 % *)srA Hitler művészei Bolós-Piry László ár. könyve. A Stádium kiadása — ée. azeKiléJvéh kceyve gyíhyórti képanyagát, Aíd a mai Németországot, a Harmadik Birodalmat, csak a legkézenfoghatóbb meg- nyilatkozásaiból ismeri, nem alkothat magának tiszta képet mindaddig a Harmadik Birodalmat megteremtő nemzeti szocializmus lényegéről, amig be nem pillant az állam- formává vált mozgalom rejtettebb kulisszái mögé is, ahol a világ elé állított nagy alkotásokat. mozgató szellem és erő rejlik. Sohasem kételkedtünk abban, hogy a német nemzeti szociálizmus nem csupán politika, bár bizonyos, hogy az emberiség általában hajlamos arra. hogy ebben a hatalmas, történelemformáló megmozdulásban elsősorban és leginkább csak a politikai törekéseket lássa _ meg. Ennek a felfogásnak kedvezett a történelmi Idők alakulása s nem csodálkozhatunk azon, ha ma a német nemzeti szocializmus alkotásai közül legszembeszököb- bék a politikai és katonai téren kiharcolt eredmények, Ám akármilyen hatalmas és soha nem tapasztalt eredmények ■ is ezek, mégsem ennyiből áll a nemzeti szociálizmus lényege. A Harmadik Birodalom politikai és katonai ereje — bármily csodálatraméltó hatalmat is reprezentál — csak egy része annak az építő és alkotó munkaprogramnak, amelynek megvalósítására a nemzeti szociálizmus törekszik. A mai Németország példátlan erőfeszítéseket tett arra, hogy lerázva a versaillesl békeparancs bilincseit, népessége és kultúrája történelmi küldetéséhez méitő ütöeröt teremtsen hadseregében. Téves volna azt hinni, hogy az ujjáteremtett, mégpedig alig néhány esztendő leforgása alatt ujjáteremtett német véderő egyetlen- célja volna a nemzeti szocializmusnak. Bármennyire is az események és az érdeklődés homlokterébe jutott a mai német hadsereg a világtörténelemben példa nélkül álló fegyvertényeivel, mégis azt kell nyomatékosan leszögeznünk, hogy ez a hadsereg a maga gigantikus szervezetével csak eszköz arra, hogy a védőpajzsai mögött lüktető német élet és német kultúra megtalálhassa azt a kifejlődés! formát, amelyet a nemzeti szociálizmus célkitűzései előírtak számára. Balás-Piry László dr. „Hitler művészei" eimii páratlanul szép és érdekes könyve világítja. meg közelebbről az elmondottakat. Mert ebben az álbumszerü, gyönyörű műben sokkal több van. mint amennyit a cim elárul. A címből arra következtethetnénk, hogy Balás-Piry dr. azokról a mai német művészekről beszél könyvében, akik Hitler vezérrel és kancellárral személyes összeköttetésben állanak. Igen, róluk is szó van, de a lényeg egészen más: az tömör és világos útmutatás, amellyel a kiváló szerző megismerteti olvasójával a nemzeti szocialista Harmadik Birodalom szellemi törekvéseinek rejtettebb rugóit s azokban a nemzeti szociálizmus lényegét: a német nép újjászületéséhez elengedhetetlen szellemi megújhodás tényezőit. így Balás-Piry László dr. könyve -—.ha mindent nem is mondhatott el benne a nemzeti szociálizmus szellemi törekvésének elvi és gyakorlati vonatkozásairól — igen alkalmas arra, hogy a tájékozatlant figyelmeztesse a nemzeti szociálizmus célkitűzéseinek halálos komolyságára és becsületes tisztaságára. „A rosszindulata hírverés nem veszi figyelembe — Írja könyve 22. lapján —, hogy milyen mély és örökérvényű eszmények vezetik Hitler Adolfot a művészet támogatásáéban is. Amint, fölismerte, hogy a szociáliz- •nus csak akkor vihető diadalra, ha a materiális szempontok magasabb eszmékkel kapcsolódnak össze, éppenugy már a nem- zeti-szociálista mozgalom kezdetén figyelembe vette azt, hogy egy egészséges nemzet és egy uj európai rend megteremtéséhez csakis a test és lélek felemelésével juthat el. Nagyon jól tudta, hogy a megujhódni kívánó néplet nemzetnek még szembe kell szállni sok nehézséggel' és magára kell vállalni esetleg egy világháború súlyos terhét. A test megpróbáltatásának és a lélek elernyedésének ellenszeréül tehát igénybe leéli vennie minden frissítő erőt, így a művészetét is. A harchoz a kulturá,ra éppen olyan szükség van, mint a repülőgépekre, tankokra vagy a csatahajókra, mert az idegek és az emberi érzések eröbentartását a magasabb szellemi értékek tudják leginkább előmozdítani. A művészetre azonban azért is szükség van, mert a. szépségen keresztül fokozódik az emberekben az életigenlés vágya, fölszabadítja őket. a mindennap gondjainak nyomása alól és uj hitet önt a csüggedőkbe. A német megújhodás tehát nemcsak a gazdasági igazság, a szociális rend, a társadalmi béke helyreállításával érhető el, hanem a szellemi élet egészséges alapokra helyezésével is." „ Balás-Piry dr. ismerteti könyvében legalább a legfontosabb és legjellegzetesebb törekvéseket, amelyekkel a nemzeti szociálizmus a mult szellemi szabadosságában megfertőzött német lelket vissza akarja vezetni a tisztán germán élet- és ssépségszemléletősi forrásaihoz. A munka, amely est a törekvést megvalósítja, nemcsak sokoldalú és minden részletre kiterjedő, hanem — ez a lényeg benne — set,., igaz, tiszta és becsületes. A német alaposság ezen a területen melegen érző emberi szívvel szövetkezett s a munka eddig elért eredményei azt igazolják, hogy a nemzeti ^szociálizmus valóban megtalálta azt az egyedül járható utat, amelyen a német népnek a népi-nemzeti szellemi újjászületésben meg kell tennie. Balás-Piry dr. lebilincselő kalauzolása mellett hovatovább kiderül, hógy a nemzeti szociá- llzmus szellemi és művészeti célkitűzései és azoknak megvalósítása nem holmi nyűgöt, szellemi falansztert jelent, amelyben az egyéniség legjellegzetesebb értékei megalkuvásra és megsemmisülésre \A,tmaM ítélve. Épp ellenkezőleg áll a helyzet! Mert igaz ugyan, hogy a nemzeti szociálista Harmadik Birodalom az alkotó művészek elé is követelményeket állit, ezek azonban. nem béklyók, hanem a népi-nemzeti szellemtől idegen hatásoktól való felszabadulásban teljesebbé vált művészi alkotó erő előtt tágranyitott hatalmas lehetőségek nagyvonalú és maradandó értékű alkotásokra. Ha van fék az alkotó számára, az mindössze ennyi: „a nemzeti közösség iránt érzett felelősség". S a nemzeti közösség iránt érzett felelősség jegyében újjászületett művészet, noha csak tiz esztendős mindössze, máris tanú- bizonyságot tett arról, hogy a nemzeti szo- ciálismus nem kért lehetetlent a német alkotóktól. A hatalmas iramban fegyverkező és a négy éve háborúban álló Harmadik Birodalom művészeti alkotásaiban is világ- történelmi példát adott a nagyvonalú munkára. Az élet megszépítésének és igenlésének pozitiv vágya és akarata uralkodó tényezővé vált a német művészi életben. S amikor ebben a vonatkozásban művészi életről beszélünk, az élet minden kis területére kiterjedő céltudatos" és öntudatos munkát kell elképzelnünk. A német otthon, a német iskola, % német kaszárnya, a német gyárüzem műhelye — mind olyan terület, ahová a legnagyobb áldozatok árán is el kellett vinni a napfény, a tisztaság és a szépség lágy ajándékát, E törekvés valóraváltásában a Birodalom állami utón is hihetetlen áldozatokat hozott, de meghozta a maga áldozatait a magántőke is. Az eredményt napjaink közelről szemlélt történelme mutatja fel: a szellemében és fizikai erejében meg- acélosodott német nép megingathatatlan energiával áll helyt történelmi küldetéséért és az életigenlés vágya föléje kerekedik minden megpróbáltatásnak. Balás-Piry László dr. a. nemzeti szociálista művészeti rend lényegét ismertető fejezetek után sorra mutatja be az uj német művészet legjellegzetesebb alkotásait. Olvasván sorait hord Woolton, az angol közélelmezés- ügyi miniszter alig néhány nappal ezelőtt jelentette ki sajnálkozva, hogy nem áll módjában az angol szigetország köz- élelmezési helyzetén javítani s még azzal sem biztathatja a lakosságot, hogy a közeljövőben javulni fog az állapot. Még a tájékozatlan európai ember előtt is nyilvánvaló, hogy az angol szigetország egyik legnagyobb problémája, amin — a katonai események alakulásától függetlenül — elbukhatik a brit birodalom, éppen az élelmezés. Nálunk ez kissé talán furcsának tűnik, hiszen Európa önellátását nagy általánosságban már sikerült megszervezni s termelésünk, különösen Ukrajna nagy termőterületeinek hozamával, ha nem is bőségesen, de a szükséges méretekben fedezi a szükségleteket Angliában azonban más a helyzet A P meglehetősen szűk hajótér jelentékeny részét igénybe veszi az élelmiszerszállítás. Nem tudnak elegendő háborús nyers anyagot és fegyvert számtani, mert a szűkön mért hajótér kell a buza, hús, vaj, zsír, tojás behozatalra. Gyakorlatban az a helyzet, hogy amennyiben ezek az utánpótlások kimaradnának, Anglia lakossága rövidesen éhenhalna, természetesen a gazdagok kivételével. Nemrégiben történt meg, hogy amikor a németek egy vajat szállító hajókaravánt megsemmisítettek, hónapokig egyáltalán nem lehetett vajat kapni az egész szigetországban, mert a belföldi termelés eaé- sen jelentéktelen. Könnyű kiszámítani, milyen rendkívüli könnyebbséget jelentene Anglia számára, ha önmagát tudná élelmezni s függetlenítve magát a tengerentúli szállításoktól, hajóterét egyéb katonai természetű célokra tudná bevetni. egyet kel! vele értenünk: az ellenséges pro- paganda által annyira ócsárolt és fitymált uj német lelkiség csak a világtörténelem leghatalmasabb építészeti alkotásait valósította meg, olyaun alkotásokat, amelyek mellett az egyiptomi piramisok is eltörpülnek méreteikben. A lényeg azonban nem a reprezentáló és lenyűgöző hatáson van. Ezeknek az alkotásoknak szelleme is tudatos és tudatosságában pontosan azt fejezi ki, amit az alkotótól megkívántak: az uj világnézetet. Nem is történhetett másképpen. Hitler vezér és kancellár nemcsak a feladatokat tűzte ki, hanem maga is bensőséges elmélyedéssel vett részt a tervezés és a kivitel munkájában. A Vezér nagy vonzódása a klasszikus művészetekhez már egymagában is igen nagy inditék volt az alkotással megbízott művészek számára, de az uj német művészet megszületése mégis csak annak köszönhette létét, hogy a Birodalom legkiválóbb alkotói szívvel és lélekkel átérezték az uj világnézet igazságát. A Vezér elgondolásait kongeniális művészek valósították még minden vonalon. S az uj német műalkotások. amelyek az uj közösségi eszményt fejezik ki a germán lélek sajátos nyelvén, épp annyira nemesen klasszikusok, mint amennyire jellegzetesen németek. S ez á meghatározás álj nemcsak a gigantikus méretű állami építkezésekre, de áll a festészet és szobrászat, valamint a képzőművészet többi ágazatainak minen területére is. Stilus, hagyomány és-nemzeti szociálista világnézet tudatos és szerencsés ösz- szeolvasztása jellemzi az uj német törekvéseket a művészeti életben s ha azok túlnyomó részben a heroizmus és a monumentális jegyeit viselik legszemfceszököbben magukon, az alkotások harmóniája, nyugodt derűje és komoly szépsége minden vonalon azt hirdeti, hogy az európai szellemi élet nagy tengerében egy uj sziget született meg, amelyen a szépség veröfénye, az erő öntudata, a hit fénye mind egyetlen célt szolgál: a német nép lelkének méltó kivetítését önmaga és a vűdg elé. Balás-Piry László dr. könyvét ajánljuk mindazoknak figyelmébe, akik a magyar szellemi életben is kívánják és igénylik a népi-nemzeti megújhodást. Nem azért, hogy szolgai módon lemásolják és átvegyék a német nemzeti szociálizmus módszereit, hanem azért, hogy értékes útbaigazítást és indítékot kapjanak a magyar szellemi megújhodás sajátosan magyar törvényszerűségeinek kutatására. A gyönyörű kiállítású könyv beszédes bizonyítéka annak az őszinte és meleg érdeklődésnek, amellyel a magyar szellemi élet fordul a német nemzeti szociálizmus szellemi összetevői és az azokból máris megszületett hatalmas alkotások és eredmények felé. Balás-Piry dr. müvét a Stádium adta ki, olyan köntösben, amély a magyar nyomdaipar európai színvonalát leprezentálja. — fz — Erről azonban szó sem lehet. Angliában olyan szerencsétlen a társadalom felépítése, olyan lehetetlenek a mezőgazdaság viszonyai, hogy az angol anyaország belátható időn belül nem tudja önmagát eltartani. Aligha van még a iriiü- gon egy mezőgazdaságilag olyan szerencsétlenül felépített ország, mint Anglia Jellemző az angol vagyonmegosztásra, hogy az angol vagyon 57.7 százaléka a lakosság egy százalékának kezében van. Bernhard, Shaw igen találóan nevezte ezt a bizonyos égy százalékot modern oligarchiának. „A régi angol módszer oszt bennünket két külön csoportba: urasra, akik vagyonukból élnek és csöcselekre, amely munkájából él." Ennek a módszernek esett áldozatául az angol parasztság. Már a XIX. század első felében megszűnt Angliában az észszerű mezőgazdálkodás. Az 1S44. évi vámtörvény megszüntette a gdbonabevi- teli vámot, ami egyik napról a másikra versenyképtelenné tette a belföldi gabonát. A kisgazdák tönkrementek s a kicsi-, közép- és nagybirtokok egészséges eloszlása helyett nagybirtokok alakullak, mert az elegendő tőkével rendelkező nagybirtokosok összevásárolták a tönkrement földművesek ingatlanait. Az angol falu pusztulásának története valósággal rémregény. A nagybirtokosok a jogászi percsavarás és erőszak minden eszközével, gyakran egyetlen fillérnyi kártérítés nélkül forgatták ki vagyonukból a földműveseket. G. F. Steffen ,,Séták Nagybritannián keresztül“ cimü 1896-ban megjelent munkájában, igy ir az angol falu pusztulásáról: „A J -jók ezrével szállították őket Av >a és Ausztráliába, hogy elegendő hely legyen a fuhnyájak s~d- S mára.'* így követelte a mindenható profit, mert a búzán már nem lehetett keresni, de a gyapjú busás haszonnal kecseg= ,tetett, A pusztulás további útját igy irta le Steffen: „A nagy juhlegelők is eltűntek. Helyet kellett adniok a mind jobban terjeszkedő főnemesi birtokoknak. A fulladásig gazdagodott nagy urakat már nem érdekelte többé a haszon, csak a szórakozás. Ä juh- legelők helyére vadaskerteket telepítettek s a juhok helyét előkelő szarvasok és fácánok foglalták el. Ekkor már juhokat sem volt érdemes tenyészteni, mert a hús és gyapjuárak nem maradtek mindig olyan magasan, mint a napoleoni hóboruk idején, az ujzélandi fagyasztott hús mind nagyobb konkurrencidt teremtett az angol piacokon s mélyen lenyomta az árakat. Ezzel szem,ben a történelmi és ipari arisztokráciának egyetlen vágya az volt, hogy előkelő vadászkastélyt és vadaskertet szerezzen. juhoknak tehát él kellett tünniök onnan, ahonnan az embereknek már azelőtt nem volt helyük. Nagy kiterjedésű juhlegelőket ültettek be ismét s a virágzó vidékek egyedüli lakói a szar oasok. és fácánok lettek. Pedig hetvén-nyolcvan esztendővel azelőtt még barátságos falvakból szállt itt ég felé a füst. Egy- egy falu romját még mindig meg ieiiet találni ezekben az emberek által teremtett vadonokban." Ugyanekkor a termény, gabona és élelmiszerbehozatal több mint kétszeresére növekedett. A hetvenes évekbí n nehány évnyi sorozatos rossz termés any- nyira súlyossá tette a helyzetet, hogy például a gabonaszükséglet 75 százalékát külföldről kellett behozni s a husjzük- séglet egyharmadit is behozatal^ fedezte. Ez a helyzet változatlanul megmaradt egészen a világháború kezdetéig. Lloyd George_1914-ben a háború kezdetén jelentette ki: •— A megelégedett, jóltáplált földművesből rosszul fizetett, reménytelen rabszolgát csináltak. Bérük rosszabb, mint VII. Henrik idejében volt. Ezt csinálták belőlük s az egyedüli bűnös a mi mező- gazdasági rendszerünk. Ezekért az állapotokért a földbirtokos felelős s igy a föld igazi megmüvelöjét semmi sem köti többé a földhöz a kényszerűségen kívül. Lloyd George nagyszabású propagandát indított a mezőgazdasági termelők fokozása érdekében, de minden erőfeszítés ellenére sem sikerült többet termelni, mint a gabonaszükséglet 27 százalékát. Az igazság az volt, hogy maguk a földbirtokosok ■szabotálták Lloyd ücor- gék erőfeszítéseit. A gabonatermelésre való átállítás a szükséges munkaerők és gépek beállításával nem hozhatott volna elegendő nyereséget s a földbirtokosokat meglehetősen hidegen hagyta az ország érdeke. A világháború után ismét a szükségletek 14 százalékára zuhant a be'földi gabonatermelés s a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság száma is folytonosan tovább apadt. Ma csak az összlakosság 20 százaléka foglalkozik földműveléssel és ezzel kapcsolatos munkákkal. 1935-ben Lloyd George azt irta, hegy Nagybritannia mezőgazdasága elhanya- goltabb állapotban van, mint bármelyik más államé. Azon a természetellenes helyzeten, hogy egy állam majdnem teljes egészében külföldről szerezz« be élelmiszerszükségleteit, semmiféle gazdasági tervgazdasággal sem tudtak eddig segíteni. A most folyó háborúban pontról-pont- ro ugyanazok a nehézségek jelentkeznek a mezőgazdasági termelés terén, mint a mult világháborúban. Ismét próbálkoznak a mezőgazdasági termőterületek kibővítésével s ilyen módon a termelés fokozásával. Lord Woolton legutóbbi nyilatkozata azonban azt látszik bizonyítani, hogy nem a legnagyobb sikerrel. A mindenható profit nevében emberi közösségeket pusztítottak el. Virágzó államoknak, településeknek kellett elpusz- tulniok Indiában, Afrikában s a világ minden táján, hogy az angol nagybankok és fegyvergyárak minél magasabb osztalékot fizethessenek. Európa népeit megnyomorították, az arany rabszolgaságába láncolták, a vékony vezetőréteg haszna érdekében. De ezzel sem elégedteh meg. Saját fajtájukat sem kímélték s a serényen dolgozó falvakat lerombolták. A búzaföldeket felégették, mert kellett a hely vadaskerteknek s a golfpályák is nagy területeket vesznek igénybe. Ezek kétségtelenül rendkívül fontosak, hiszen agg lordoknak és szikkadt ladyknak nyújtanak szórakozást. Előre megjósoljuk: a golfpályák nem válnak ismét búzaföld.ékké, hiszen angol népmilliók érdekénél mindig sokkal fontosabb volt a lordok és ladyk szórakozása. NAGY, ELEK Golfpályák és búzaföldek
