Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-29 / 169. szám

6 A repülési sebesség határai EiwwMsm — Hogyan szerezheti meg: a* ezüstkalá­szos gazda jelvény. A Mezőgazdasági Ka­mara kérte a földművelésügyi minisztert, adasson ki olyan kézikönyvet, mely tartal­mazza mindazt, amit az ezüstkadászos gaz­dajelvény megszerzéséhez 2—3 havi tanfo­lyamon el lehet sajátítani. A Kamara hi­vatkozott arra, hogy nem lehet olyan sok tanfolyamot rendezni, amennyire «ftükség lenne és kívánatos, hogy a jelentkező gaz- dalfjak kézikönyvből, magánúton is elöké- szülhessenek az ezüstkalász viselésére fel- jpgoeitő vizsgára. A földművelésügyi mi­niszter válasziratában most közölte, hogy ehhez a javaslathoz most nem járulhat hozzá, mert módszeres tanítás nélkül a könyvből való tanulás nem sokat ér, a könyv egyes részeit meg sem értenék a ta­nulástól elszokott gazdák. Megengedte azonban a miniszter, hogy mindazok, akik valamelyik téli gazdasági tanfolyamot elvé­gezték ugyan, de valamely ok miatt a vizs­gát nem tették le, egy másik gazdasági tanfolyam záróvizsgáján jelentkezhessenek és igy pótlólag megszerezhessék az ezüst- kalászos jelvényre jgositó bizonyitványt. — Töb bszörösen büntetett csalók és tol­vajok büntetését egységesítette a kolozs­vári törvényszék. Vajda Miklós kolozsvári gyári munkást ezév január 28-án sikkasz­tás miatt hathavi börtönbüntetésre Ítélte a helybeli törvényszék. Büntetése megkezdése után, két, előzetesen elkövetett lopásért is Ítélkeztek felette. Egyik ilyen bűncselek­ménye miatt nyolchavi fogházbüntetést, a másikért pedig nyolchónapi börtönbüntetést kapott. Kérésére a külön-külön kiszabott büntetéseket egyesítették s igy a már kitöl­tött 6 hónapon kívül még 13 hónapot kell börtönben ülnie, összbüntetést szabott ki a törvényszék Bikall Sándor asztalossegédre is. aki Kolozsváron több megrendelőjétől előlegeket csalt ki, anélkül, hogy a vállalt munkát elvégezte volna. A járásbíróság emiatt egyizben 30, majd 40 napi fogház- büntetésre, a törvényszék pedig 8 havi bör­tönbüntetésre Itéte. A biróság most össz- büntetésként 10 havi börtönben szabta ki, leszámítva abból az eddig kitöltött 4 hóna­pot és 19 napot. Orbán Andrást szintén csalásért, valamint lopásért — márciustól májusig bezárólag már négyizben Ítélték el klsebb-nagyobb fogház- és börtönbünteté­sekre. Büntetéséből már ki is töltött több, mint 5 hónapot. A törvényszék összbünte- tésül most még 7 és félhavi börtönt álla­pított meg. Njdsztor László Apahidán kö­vetett el sorozatos baromfitolvajlásokat. Emiatt egyizben 6 havi börtönbüntetést, majd 5 havi fogházat kapott. Büntetései egységesítésekor a bíróság 6 havi börtön- büntetést állapított meg, tekintettel a már kitöltött közel 4 hónapra. Valamennyi Íté­let jogerős. — A Kúria Is helybenhagyta a betörés­ben részes munkanélküli kalapossegéd sú­lyos fegyházbüntetését. Szilágyi Zoltán ál­lásnélküli kalapossegéd a mult év augusz­tus 25-én a közben külföldre szökött Pál Gyulának egyik betörésében segédkezett. Szilágyi Zoltán felett először a törvényszék egyes büntetőbirája, majd a hatásköri túl­lépés miatt másodfokon megsemmisített Ítélet után a büntető hármastanács Ítélke­zett. A tettesként elbírált Szilágyi Zol­tánra annakidején 2 esztendei fegyházbün­tetést szabtak ki. Fellebbezés folytán az Ítélőtábla tettestársnak minősítette ugyan a betörésben részes kalapossegédet, de bün­tetését, tekintettel a súlyosbító körülmé­nyekre — 3 évi fegyházban és 10 esztendei jogvesztésben állapította meg. Az ítélőtábla által kiszabott büntetést utóbb a Kúria is jóváhagyta. MOZIMŰSOROK MÁTYÁS KIRALY-mozgó: Varieté csillagai Fősz.: Szeleczky Zita, Bordy Bella Slmor Erzsi, Páger, Jávor, Makiári. Magyar és Ufa világhiradók. Előadások 4. 6, 8 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: Titokzatos grófnő. Fősz.: Marte Harell, Wolf Albach Retty. Hörbiger, Qskaar Sima, Az els5 világháború óta a repüiési se­besség fejlődése hihetetlen léptekkel ha­ladt előre. Mig 1918-ban a leggyorsabb repülőgépek, a vadászrepülőgépek sebes­sége alig haladta meg az óránkénti 200 kilométert, ma már a 700 kilométeren is túljutott. Hasonló a helyzet a magassági repülés legfelső határával is, mely máris erősen megközelíti a sztratoszférát. Váj­jon hozhat a jövő ebben az irányban még további meglepetéseket is? Ha nem is számítjuk, hogy nagy ma­gasságokban a repülők életének védelme különleges intézkedéseket tesz szüksé­gessé, tehát a teljesítmény fokozásának élettani határa is van, a sebesség foko­zása is olyan törvények függvénye, me­lyek alapján természettudományi pon­tossággal ki lehet mutatni, hogy a jelen­leg rendelkezésre álló eszközökkel a re­pülési sebességet lényegesen már nem lehet növelni. A levegő ellenállása ugyanis a sebességgel köztudomásúlag nem egyszerű, hanem négyzetes arány­ban növekszik, vagyis a sebesség két­szeres növekedése, esetében már négyszer akkora lesz, háromszoros növekedés ese­tén már kilencszer akkora lesz és igy tovább. Az áramvonal ellenállást csökkentő szerepe Az aerodinamikus alakmegválasztás­sal, az úgynevezett áramvonallal ugyan csökkenteni lehet ezt az ellenállást, azon­ban itt is áthághatatlan akadályokra ta­lálunk. Ehhez járul még, hogy a levegő „szivós“-sága a légáramnak kitett része­ken dörzsölést vált ki és a gépnek ter­mészetesen nem lehet olyan alakot és felületi simaságot adni, hogy ezt a dör- zsölési ellenállást bizonyos határon túl ki lehetne küszöbölni: a repülőgépnek minden formában érintkezésben kell a levegővel maradnia. Kleinwächter professzornak, a német aerodinamikusnak számításai szerint a legjobb mai modelleknél a levegőellen­állás még mindig kétszer akkora ugyan, mint a dörzsölést ellenállás, ez azonban csak körülbelül a hang terjedési sebes­ségének határáig, azaz körülbelül órán­kénti 1200 kilométerig érvényes. Itt a repülőgép körüli légáramlás már alapvetően megváltozik, még pedig olyanképen, hogy a levegő összenyomha­— Lopott kenyérjegyek juttattak bör­tönbe egy gyalui napszámost. Ezév julius 5-én hajnaltájban Duma Sándor kolozstót- falusi lakos arra ébredt, hogy valaki járkál a szobában. Mire teljesen magához tért, az ismeretlen látogató már kiugrott a nyitott ablakon, magával vive Duma 110 pengőt tartalmazó pénztárcáját ée néhány darab fehérneműjét. A csendörség julius 10-én le­tartóztatta a tettest Komán János gyalui napszámos személyében. A nyomozás során kiderült, hogy Komán falujában is lopott, mégpedig különböző élelmiszerjegyeket. Ko­mán János ügyében a vizsgálat megállapí­totta, hogy a vádlott bűncselekményeit már virradat után követte el s igy rendes bíró­ság elé utalták. Szenczei József törvény- széki elnökhelyettes, mint büntető egyesbiró a szerdán megtartott tárgyaláson — Nagy Tibor dr. ügyész vádbeszéde után — más­félévi börtönbüntetést és 5 évi jogvesztést szabott ki Komán Jánosra. Az Ítélet jog­erős. Olcsó széna»záritó nyársakat kapnak a gazdák. A nyárson való szénaszáritásnak az az előnye, hogy az esős időjárás jóval kisebb veszteséget okoz tápanyagokban, mint a renden való szántás. A szénaszárl- tásra legalkalmasabb a finn-nyárs, amely­ből 1 kát. holdra 100 darab kell. Egy da­rab szénaszáritó nyárs kedvezményes ára 1.30 pengő. Igényelni a zöldmező-szerveze­teknél lehet. * A krasznal kir. járásbíróság. 696/1943. szám. Idéző hirdetmény. A krasznal kir. já­rásbíróság közhírré teszi, hogy Kosztina László és neje Opre Anna felpereseknek Ignát László és társai alperesek ellen bir­tokbaadása és jár. iránt indított perében a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tűzött és felhívta a feleket, hogy 1943. évi augusztus hó 30. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (földszint, 7. ajtószám alatt) jelenjenek ţneg, egy­szersmind pedig Ignát Gália és Gordán Tó­dor alperesek részére — akik Ismeretlen he­lyen tartózkodnak — ügygondonkul Szilágyi Sándor ügyvédet (lakik Krasznán) nevezte ki. A biróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában sze­mélyesen vagy képviseletre jogosult és Iga­zolt meghatalmazott által jelenjenek meg, mert ellenkező eseben az ügygondnok fog helyettük eljárni. Kraszna, 1943. évi julius h. 17. napján. Dr. Magyart Lajos sic. tsz. t. el. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan alá­írás, irodatiszt. tósága játsza a legnagyobb szerepet. Minthogy azonban a hang terjedési se­bessége ritka levegőben, azaz nagy ma­gasságokban a fenti határ alatt van, a helyzet a ritka levegőben nem jobbá vá­lik, mint ahogy általában várná az em­ber, hanem kedvezőtlenebbé. A hajtóműére A repülőgép sebessége függ ezenkívül á hajtmü erejétől is. A motorok fejlesz­tésének határait itt is már előre lehet látni. A jelenleg 2000 lóerős teljesít­ménnyel dolgozó 24 hengeres motor tel­jesítményét a legjobb esetben is csak 3000 lőerőre lehet növelni, a Technikai irodalomban legújabban javaslatba ho­zott 42 hengeres motor legfeljebb 4000 lóerős teljesítménye pedig valószínűleg egyúttal a motorral egyáltalában elér­hető legvégső határral azonos. A számítások szerint ilyen erős motor­ral magábanvéve nem lenne nehéz 800 kilométeres óránkénti sebességet elérni, azonban annál nehezebb probléma, hogy miképen lehetne ezt a teljesítményt úgy átvinni a légcsavarra, hogy ez teljes mér­tékben kifejthesse hatását. A légcsavar- szárnyak csúcsainak ehhez már majdnem a hang terjedésének sebességét kellene elérniök. Kleinwächter professzor azon a véleményen van, hogy égési motorral és légcsavarral a 900 kilométeres óránkénti sebességet sohasem sikerülhet átlépni. Ilyen nagy sebességeknél érthető módon már a sebesség élettani határának kér­dése is felmerül. Könnyű belátni, hogy 900 kilométeres sebességgel sem fel-, sem leszállm nem lehet, még akkor sem, ha a repülőtér futópályája elég nagy lenne ehhez. Ilyen­képen gondoskodni kell arról, hogy a felemelkedési és leszállási sebesség 200 kilométeren alul maradahasson. Á leg­nagyobb problémát azonban a forduló­kon fellépő centrifugális erő játsza, mely a vért a láb ereibe hajtja, úgyhogy a szív és fej hiányos vérellátása miatt eny ­hébb esetekben látási zavarok, súlyosabb esetekben ájulás és szív bénulás lép fel. A pilóta helyzetének megfelelő megvá­lasztásával a centrifugális erő hatását csökkenteni lehet ugyan, az igy felmelt felső határ átlépésére azonban már nem marad semmiféle lehetőség. (MN.) Besurranásból — szappanüzérkedés Kolozsvár, julius 28. A biróság nyári szü­netének megkezdése óta szerdán első Ízben Ítélkeztek uzsoraügyben a kolozsvári tör­vényszéken. A törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirájaltént Szenczei Jó­zsef törvényszéki elnökhelyettes tárgyalt ez­úttal. A napirenden lévő uzsoraügy leleplezésére egy meghiúsult besurranó tolvajlás vezetett. Szabó Farkas Mussolini-ut 114. szám alatti lakos a napokban tárva-nyitva hagyott la­kásában egy gyanús viselkedésű idegenre akadt. — Barta Annát keresem — hebegte zava­rában az ismeretlen. ■— Mosószappant hoz­tam a számára. Azonban, amint Szabó körülnézett, észre­vette, hogy az asztalán hagyot pénztárcája 90 pengővel együtt eltűnt. Erre rendőrt hi­vott, aki leigazoltatta a hívatlan látogatót. Kiderült, hogy Varga Bélának hívják és már négy Ízben ült lopásért. Varga Bélát ugyanis még a román törvényszék 1920-ban Maros- vásárhelyen 5 évi börtönre, majd 1928-ban Déván egy évi fogházra, 1930-ban pedig Gyulafehérváron 6 havi fogházra Ítélte kü­lönböző lopásért. Ugyanilyen bűncselekmé­nyért 1941-ben a kolozsvári törvényszék Is Ítélkezett felette és — büntetett előéletére való tekintettel — 2 esztendei fegyházbün­tetéssel sújtotta. Varga Béla nemrégiben történt kiszabadu­lása után ugylátszik megint régi mestersé­géhez fogott. Ezúttal ötödizben kerül tolvaj­lás miatt bíróság elé. A szerdai tárgyaláson egyelőre árdrágító visszaélés és a közellátás .érdekeit veszélyez­tető vétség miatt vonták felelősségre a vád­lottat, mert letartóztatásakor no.gyobb mennyiségű mosószappant találtak nála. Be­ismerte, hogy üzérkedett a magakészitette áruval s annak kilogramjáért 5 pengőt kért. Szenczei József, mint uzsoraegyesbiró, S havi fogházat és egyévi jogvesztést szabott ki büntetésül Varga Bélára és egyben elren­delte a tőle lefoglalt 7.5 kg. szappan elkob­zását is. Já Áru és Iá hirddtAlMMJ «lapja a Jó ttatotM fea..ÜiÍÍifi jLRPAD filmszínház: Gül Baba. Főszerep­ben: Szeleczky Zita, Jávor, Makláry. Va­sárnap d. e. 11 őrekor: Matiné olcsó hely­árakkal. Előadások kezdete: hétköznapo­kon 4, 6, 8, vasár- és ünnepnapokon 11, % 3, 4, 6 és 8 órakor. CORVIN-mozgó: Asszony a katedrán. Elő­adások kezdete 5, bí7, 149-kor. Szom­baton és vasárnap Y* 3-tól. Vasárnap 11 órakor matiné. EGYETEM-mozgó: 4 órakor: I. Csizmás kandúr. II. Béka-király. 6 és 8 órakor: Európa nem válaszol. (Tasnády Mária, Titkos Hona, Somlay, Kiss Ferenc, Mály Gerö, Pethes, Táray.) ERDÉLY-mozgő: Kanadai kaland. Fősz.: Hans Shöncker, Alexander Golllng, Annie Makkért, Otto Wernicke. Előadások kez­dete 4, 6, 8 órakor. 1943. J V C 1 V S 29 Betiltották két portugál lap megjelenését Lisszabon, julius 28. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: ' Az „O Commerzio de Porto“ zsidó tulaj­donban lévő nagy portól lap a cenzura uta­sítására bizonytalan időre •;megszüntette megjelenését. Előzőleg már többször figyel­meztették a portugállal nagyobb események nyomán tanúsított állásfoglalása miatt. A Colmbraban megjelent „Diario de Coimbra“ cimü lapot bizonytalan időre szintén betil­tották. ■ Könyvek között VITÉZ CSIKÖS JENŐ. LÁRMAFA — Versek. A Stádium ldadása, Budapest — Minden háborúnak megvan a maga Tyr- teusa. A törökvész vigasztalan éjszakájának dermedt sötétjébe Tinódi kobzának hangja csap bele, dacos „csakazértissel“, Balassy Bálint katonaszive még csordultig teli a szép lengyel citeráslány iránt való méla em­lékekkel, de iudtollának nyomán már futva kergetik egymást a ma is — annyi ember­öltő után — magyar vérünket valami dele­jes áramlásba hozó sorok betűi: „Vitézek, ml lehet, széles e föld felett szebb dolog a Végeknél..Petőfi őrnagy, a székely hon­véd Bem katonája dicsőségéről énekel, Gyón! hadapród pedig összeroppanó lélekkel Írja a krasznoparszki Golgota sirámait. Ezeknek a nagy elődöknek a lábnyomába lépett vitéz Csikós Jenő a most folyó gigá­szi harc énekmondó magyar katonája. A lármafán régi emlékükkel ködbevesző vé­szek idején verték, kopogtatták, kalapálták egymásnak adva át az ősmagyar távírón a riadójelet ősapáink, amikor még a Szarmata síkságról velünk jött öregisten felé fohász­kodtunk veszedelem idején, de magunkban bizva sorompóba hívtuk a saját erőnket is... A lármafát felváltották azután a harangok, csak a fajtánkra leső örök veszedelem ma­radt a régi... fis a lélek, a vártán álló, izzó, szerzetesi hűséget és áldozatosságot foga­dott lelkiség, ahogy keményre szorított száj­széllel, elszánt, lobogó tekintettel mered bele az ismeretlen veszélyeket felénk hömpöly- gető ködbe. És akkor újra kongatni kezdi a lármafát... Vitéz Csikós Jenő is ilyen őrtálló, élő lel­kiismeret. .. S magányos éjszakáinak vívó­dása, tépelödése, szinte a gátját veszített erő dinamikájával zudul felénk verseiből, hogy olykor halk gyengéd hangra váltson át pillanatra, de csupán azért, hogy utána még jobban tombolva, harsogva ébresztgesse a lelkeket. Mert magyarul, magyarnak Íród­tak ezek a strófák. Nincs meg bennük az a hetyke, sőt olykor már türhetetlenségig ki­hívó, nyegle hang, az ököl brutális erejét nyújtogató, állandó handabandázásával, mint ahogy más nemzetek katona költőinél olvas­hatjuk. Van ezekben a versekben valami csendes mélabuval, annak minden halk da­cával teli beletörődés is. Beletörődés európai, emberi hivatásunkban, fajtánk örök rendel­tetésében, ahol a ragyogó történelmi nagy­ságért a népszámlálási statisztikák százai­nak hol szomorú stagnálásával, ha ugyan nem elfogyó számoszlopaival fizettük meg a bért. Jó katonának, s a hazáját valóban jelsza­vak nélkül szerető embernek kellett lennie annak, aki ilyen keresetlenül, néhol éppen a formák egyszerűsége csiszolatlanságával ható döbbentő erővel meg tudta Így Írni eze­ket az írásokat. A lármafa hangja éles, szá­raz csörömpöléssel kong, s ez a hang sok­szor nem tetszik azoknak, akik struccmódra homokba buvó erőszakolt süketséggel húzód­nak félre a fajtánk sorskérdéseinek kiáltó hangjától... Pedig a könyv a Ma, a hábo­rúban álló Magyarország hangja, a hűségé, a hősiességé, odaadásé, lemondó kötelesség- teljesítésé. Benne van a falujától búcsúzó magyar földműves szava éppen úgy, mint aki a gyalupadot hagyja árván, hogy pus­kával cserélje fel a szerszámot, vagy hogy ugyanazért más meg a hivatali Íróasztalt hagyja ott. Éppen ezért úgy érezzük, ami­kor egy percre lehanyatlik a könyvet tartó kéz, s szemünk a távolba mered, hogy ez a hang valamennyiünké. Azoké, akik vállal­tuk az áldozatot s magunkra öltöttük a tá­bori zöld honvédruhát, mert hiszen, ahogy e versek mondják a virágos vonatokon a Don felé robogva is Horthy Miklós Magyar- országáért verekedünk ezért majd. Mert hi­szen a virtusos legénykedés mögött ott hú­zódik meg a fogakat össze szorító köteles- ségteljesités töretlen akarata, amely túléli a halált is s amely ahogy a kis kötet utolsó verse énekli: „Ha egyszer vége lesz..." vi­rágba borltja majd az üszkös romokat s a szenvedés könnyein átcsillan a beteljesült boldogság mosolya... Erre tanit meg vitéz Csikós Jenő közvet­len hangú, mélyen érző, magyar lélekről ta­núságot tevő verseekötete. A munkát Pa- taky Mihály művészi rajzai díszítik, ; B. L,

Next

/
Oldalképek
Tartalom