Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-24 / 165. szám

J943. J li L i U S 24 Magyarország uija A „Pester Lloyd“ péntek reg­geli száma „Magyarország útja“ : címmel feltűnést keltő vezércik­ket közöl. A cikk szövegét annak fontosságára való tekintettel az alábbiakban szószerint közöljük. Már hozzászoktunk ahhoz, hogy a nemzet­közi hirszolgálatban majd itt, majd ott hí­resztelések jelennek meg Magyarországról. Napjaink politikai eseményeiben valamilyen szerepet játszó egyetlen állam sem kerül­heti el, Hogy ne hozzák kapcsolatba olyan állításokkal, amelyeket a hírverők vágyál­maiban, vagy az idegháboru vezetőinek tak­tikai számításaiban a való események min­den külsőségeivel ruháznak fel. Magyaror­szág a nemzetközi hírverésnek ezzel a sür­gésforgásával mindig hűvösen és nyugodtan állott szemben. Válaszra sem méltattuk ezeket a különböző bölcselkedéseket. Amikor például nem régen egy hírügy nökség a ma­gyar miniszterelnökség előtt a kormány el­len rendezett állítólagos tüntetésről vélt hí­reket közölhetni, ezt a hirt, amelynek leg­jobb cáfolatát a nyilvánvaló és mindenkitől ellenőrizhető tények képezik, egy kézmoz­dulattal intéztük el. Most azonban olyan hl rekkel állunk szemben, amelynél bizonyos körülmények között a hallgatólagos maga­tartást félre lehetne magyarázni. Ez az eset Ugyanis, hogyha bizonyos híresztelések a semleges sajtóba is behatolhat. Most ismét egy olyan bizonyos oldalról rendületlenül is­mételgetett állítással állunk szemben, amely bármennyire is valószínűtlennek látszhatik a magyar politika minden igaz ismerője előtt, a kevésbé jól értesült körökben mégis hitelre találhat és igy felhasználható az idegháborus hírverés céljaira. Azt hiresztelik ugyanis, hogy Magyarország az egyik had­viselő állam fővárosában különbéke iránti kérést terjesztett elő, vagy legalábbis ilyen irányban tapogatózott. Ez a hírverés most már olyan méreteket öltött, hogy azzal kap- cslatban nem hallgathatunk tovább. Ezért a leghatározottabban kijelentik, hogy magyar részről hasonló békelépést soha sem tettek. Ha mi az ilyen hírek terjesztőit felszólíta­nánk, mondják meg ki, hol és hogyan tette ezt az úgynevezett „békekisérletet“, úgy vá­laszuk csak zavart hallgatás lehetne. Köze­lebbről megnézve, az egész szenzációs hir az Idegháborus taktika célkitalálásává, semmivé foszlik szét. Az a mód azonban, ahogyan ezt a hirt korpoltálják, azt mindenesetre elárulja, hogy az ezért felelős hirterjesztök mennyire félre­értik a magyar politikát. Azt mondják, — talán azért, hogy a magyar politikában való pontos jártasságukat mutassák — hogy a magyar vezető köröket ez, vagy az az ese­mény hirtelen eddigi politikájuk téves voltá­ra s az irányváltozás sürgősségének szüksé­gére ébresztette. így az állítólagos békelé­pést csaknem mindenütt avval okolják- meg, hogy a háború növekedő közeledése a ma­gyar államférfiakat egyszerre „nagyobb bölcsességre“ tanította. Már ez a megoko- lás is elég az állítás teljes tarthatatlanságá­nak bizonyítására. Aki ugyanis a magyar politika igazi indító okait ismeri, annak azt is tudnia kell, hogy ez a politika soha sem változtatta irányát a napi események követ­keztében és nem fáradozott azon, hogy pil­lanatnyi konjunktúrákhoz alkalmazkodjék. Éppen ezért pontosan tudhatják, hogy min­den a magyar politikának hirtelen külső je­lenségek által okozott irányváltozásáról szóló hir nem lehet igaz. Minden igazi magyar politika — és ma Magyarországot olyan em­berek vezetik, akik gondolkozásukban és cselekedeteikben az igazi magyar jellemet testesítik meg — olyan alapelvek szerint igazodik, amelyek szüntelen ezeréves állam- politikai hagyományban érlelődtek. Ez az ezeréves szemhatár óvja meg a ma­gyar politikát attól, hogy a napi események játéklabdájává legyen, de csak azok számá­ra érthető, akik szellemileg ennek az ezer­éves fejlődésnek alapján képesek megállani. Mi mindent nem kellett Magyarországnak, mint független államnak ez alatt a Hz évti­zed alatt megpróbáltatásokban gazdag tör­ténelme során kiállnia ? Külső és esetleges körülményekkel egy ilyen történelmi helyt­állást nem lehet megmagyarázni. Ehhez belső életelv kell, változhatatlan vezető gon­dolat, amely a magyar államférfiak nagy döntéseit ezer éven át a legmélyebben meg­határozta. A magyar történelmet Irányító férfiak mindig tudták, hogy ennek az or­szágnak olyan küldetést kell betöltenie, amely alapja, független nemzeH léte elide­geníthetetlen jogának és hogy ezt a külde­tést csak akkor töitheH be, ha hii marad saját jelleme, saját nemzeH személyisége parancsaihoz. Ebből adódtak a magyar ál­lamvezetésnek azok az alaptételei, amelyek ezer év folymán csak a kor által megköve­telt külső formájukban, de belső lényegük­ben soha sem változtak. Ezek az alapelvek: feltétlen kitartás a szabadság és független­ség eszméje mellett a rend és állandóság, a törvényszerűség megőrzése befelé és a bé­kés kiegyenlítés kifelé; azonnali részvétel azokban az eszmei áramlatokban, amelyek a nyugateurópai szellemiség képét meghatá­rozzák, de ezeknek a szellemi ösztönzések­nek állandó, a saját lényegünk törvényeinek megfelelő feldolgozásával; áldozatos, ma­gunkat odaadó cselekedet a keresztény hu­manitás legfelsőbb életformáiért, minden emberi jog tiszteletbentartása és minden rendzavaró és civilizációellenes eiv feltétlen elutasítása. Ezek voltak ezer éven át azok az irányelvek, amelyek a magyar politikai cselekvés útját megszabták. Gyakran kellett Magyarországnak az ezekhez az eszmékhez való megalkuvás nélküli ragaszkodását csak­nem elviselhetetlen áldozatokkal és veszte­ségekkel megfizetnie. Ha azonban felelős férflai valamilyen pillanatnyi előnyért ezek­től az alapelvektől eltértek volna, ez feltét­len szükségszerűséggel a magyar állam pusztulását Idézte volna elé. Ez a tudat, ez a meggyőződés vezeH ma is a magyar pollHkát.- olyan tudatos meg­győződés, amely mögött ezer év tapasztalata van és amely a jövőben is legalább ezer évre előre tud tekinteni. Ml, magyarok nem tar­tozunk Európa politikai újoncaihoz, nem ér­tünk ahhoz a művészethez, hogy a politikai konjunktúra minden nyergében otthonosan érezzük magunkat ravaszul a mindenkori céliránynak megfelelően fordulatokat vág­junk ki, hirtelen fölmerüljünk és kellő idő­ben eltűnjünk, ahogyan azt a rövid időkre dolgozó taktikai okosság követelné. Magyar- ország azt a helyet, ahol ma van, ezer évvel ezelőtt választotta és megvan győződve, hogy legalábbis a további ezer éven át ezen a helyen fog állani. Hozzá van szokva, hogy a zűrzavar és a rombolás erőivel szembe kell szállania, már hét évszázaddal ezelőtt itt omlott össze a mongol vihar Európa el­leni hulláma. Magyarország mai harca egy olyan elvvel szegül szembe, amely zűrzava­ros vadságával ellenségesen és rombolásra vágyva áll szembe keresztény-nyugati civili­zációnkkal, Magyarország ezt a harcot a bolsevizmus európaellenes erejével szemben, saját küldetésének érdekében vállalta és kész arra, hogy ennek az elvi döntésének következményeit nyíltan és egyenesen visel­je. Ezért alapjában véve hamis a magyar politikának l minden olyan magyarázata, amely gyáva jellemtelenséget szeretne neki tulajdonitant. Magyarország útja ma ugyan­az, ami mindig volt: az önmagához s em­beri, szellemi és erkölcsi eszményeihez való hűség útja. EGY ETEM-MOZGOBAN Grimm viláehirü két meséje filmen, élő szereplőkkel: I. Csizmás kandúr II. Béka király Előadások kezdete ma: 4-kor, 6-kor, 8-kor. — Holnap, vasárnap: D. e. 11-kor, egynegyed háromkor, 4-kor, 6-kor és 8-kor. Trockij gyilkosát szabadon bocsăjtjăk Szenzációs leleplezések a száműzött forradalmi vezér életének utolsó heteitől és a soknevü gyilkosról Madrid, julius 23. AZ IPA nemzetközi híriroda madridi különtudósitója a követ­kező feltünéstkeltö jelentésben számol be a mexikói törvényszéknek a Trockij gyil­kosa fölött nemrégiben hozott Ítéletéről: Két és fél esztendei huzavona után Mexi­kóban nemrég hirdették ki az Ítéletet Trockij gyilkosának bünperében. A per tár­gyalására kijelölt bírák az eljárás megin­dulása óta számtalan esetben kaptak fe­nyegető leveleket a kommunista-bolsevista táborból. A vádlott védőügyvédje is állan­dóan változott. A Szovjetunió kormánya közvetlen és közvetett utakon-módokon többször interveniált ebben az ügyben. Sztálin maga is rendkívüli módon érdekelve volt a perben, mert ő és nem más Trockij meggyilkolásának értelmi szerzője. Trockij rejtélyes gyilkosa, alakja, mindent megtett arra, hogy a gyanút Sztálinról elterelje. Egyszer Jacksonnak, máskor Mornardnak nevezte magát. Vannak, akik úgy tudják, hogy a gyilkosság értelmi szerzőjének sze­mélyére való vonatkozások azért kerültek háttérbe, mert a Szovjet washingtoni nagy­követe: Litvinov tett ebben az irányban lépéseket. így a mexikói bíróság csak a gyilkos felett mondott Ítéletet. Amint em­lékezetes, az Ítélet 20 évi fegyházzal súj­totta Trockij gyilkosát. A halálos ítélet ki­mondására nem került sor, mert Mexikó bizonyos politikai köreinek kapcsolatai vol­tak a Kominternhez s a hirek szerint arra is ígéretet tettek, hogy a titokzatos gyil­kost előbb-utóbb szabadlábra helyezik. Szovjet részről pedig állítólag olyan Ígéret hangzott volna el, hogy a gyilkost Mosz­kvába hívják és magas állásba juttatják. A madridi különtudósitó a mexikói ítélet megértéséhez idézi Trockij életének néhány fontosabb mozzanatát. Trockij, akinek neve eredetileg Lew Davidovics Bronstein voilt, s vezető szerepet játszott az oroszor­szági bolsevista uralom előkészítésében és megszilárdításában, magát csak a szentpé­tervári és moszkvai tömeggyilkosságok után kezdte Trockijnak nevezni. Lenin éle­tében rendkívül nagy volt a befolyása. Le­nin titokzatos halála után azonban, jóllehet ö teremtette meg a vörös hadsereg alap­jait, összeütközésbe került Sztálinnál. Az ellentétnek okát elsősorban nem a két for­radalmi vezér temperamentum-különbségé­ben kell keresni, hanem a világforradalom megvalósítására vallott nézetek és módsze­rek eltérésében is. Mindenesetre, akánpl is okozta a két forradalmár eltávolodását, bi­zonyos, hogy rövidesen nemcsak Moszkva, de az egész Szovjetunió is szűk lett arra, hogy megférjenek. És akár csak a cári uralom alatt, amikor a forradalom még földalatti mozgalom volt, Trockij ismét üldözött vad lett. 1928 januárjában a kínai határon fekvő Alma Atába száműzték. Egy évvel később, 1929 februárjában Sztálin még a száműzetésnek ezt a formáját is elégtelennek érezte,s ezért engesztelhetetlen ellenfelét száműzte a Szovjetunió területéről. Sztálin bizonyára jól emlékezetbe véste azt a forradalmi szállóigét, amely szerint „a forradalom fel­falja saját gyermekeit“. Trockij megjelenése Európában egyik állam kormányában sem keltett nagy örö­möt és lelkesedést. Megalapította a „ne­gyedik Intemaclonálét“, csakhogy annak tanai még veszélyesebbnek látszottak, mint a moszkvai III. Internaeionálé elvei. Troc­kij előbb Törökországban keresett szállást, majd Franciaországba költözött. A francia kormány azonban 1934-ben felkérte, hogy távozzék az országból. Trockij jelenléte és tevékenysége ugyanis az 1934. évi zavargá­sok idején alapos aggodalmakra adott okot. Trockij következő állomása Norvégia. A norvég kormány csak ideiglenesen fogadta be a veszedelmes vendéget. Trockij norvé- giai tartózkodása alatt a világ minden szá­mításba vehető államától beutazási enge­délyt kért, de sehol sem adtak számára beutazási engedélyt. Végül Mexikó befo­gadta. Mexikó-City közelében, Cayasqueamban telepedett meg, történetesen épp abban a kastélyban, amelyben később Károly volt román király szállt meg Lupescu asszony- nyal. A kastély körül nagyobb földbirtok terül el, magas fallal körülvéve. Trockij beköltözése után a kastély és a birtok valóságos erődrendszerré alakult át. A száműzött forradalmi vezér jól felfegy­verzett testörséggel vétette körül magát s a kastély körül géppuskafészkeket állítot­tak fel. Trockij féltette az életét s vigyá­zott is arra. A hírhedt moszkvai tömegper után, amelyben barátainak nagy részét ki­végezték, félelme valóságos lidércnyomássá változott. Tudta, hogy a.Cseka és'a G. P. U. keze. mindenhová elér. Kérésére a ipexíköi rendőrség különleges védelmi intézkedése­ket tett, sót a Trockij-birtokon különleges rendőréitől»ást állítottak fel,. Trockij gépfegyverek, testörök és rend- örök védelme mögött ábrándozhatott forra­dalmi múltjáról, a tervezett világforrada­lomról s megkezdte emlékiratainak Írását. ^ Cseka és a G. P. U. keze mégis elérte Trockljt. A foganatosított védelmi rendsza­bályok csődöt mondottak és a merénylet mégis megtörtént. Húsz elszánt ember a mexikói rendőrség egyenruhájában megro­hanta a birtokot, legyűrte az igazi rendőrö­ket és testőröket. A kastélyba bejutva, gépfegyverrel tüzeltek Trockij hálószobájá­nak ajtajára. Trockij és felesége az ágy alatt keresett menedéket a golyók elöl. ök meg Is menekültek, de amerikai titkárjukat a támadók elhurcolták. Élve többé nem Is került elő. Holttestét később egy elhagyott udvarház konyhájának padlóján találták meg. Jackson—Mornard, akinek aztán sikerült Trockljt megölnie, hat hónappal a gyilkos­ság előtt kereste fel először áldozatát. Menyasszonya: Sylvia Agerlow vezette be őt Trockij házába, azon a réven, hogy nő­vére akkoriban titkárnője volt a szám- üzöttnek. Frank Jaekson néven mutatko­zott be, kanadainak mondotta magát és azzal nyerte meg Trockij bizalmát, hogy Sztálin ellen tett kijelentéseket. A gyilkosság után, amikor letartóztatták, azt vallotta, hogy igazi neve Jacques Mor­nard és egy belga diplomata fia. A belga követ a gyilkost meglátogatta a fogházban, s beszélgetés közben több ellentmondást ál­lapított meg Jaekson előadásában s ezért habozott, hogy vájjon elismerje-e belga származásúnak. Kiderült azonban, hogy a gyilkos más álneveket is használt s több tanú állapította meg, hogy az angolt és a franciát erősen oroszos hangsúllyal beszéli. Az első merénylet után azonnal eltávo­zott Mexikó területéről. Az állandóan gya­nakvó Trockij a rokonszenves „kanadai“ fiatalember esetében elfeledkezett az óva­tosságról. Valószinüleg az is félrevezette, hogy Jaekson nagy bőkezűséggel állt ren­delkezésére az erőd kiépítésének és a test­őrség fizetésének terheiben. A gyilkosság napján Jaekson Trockljt legutolsó cikkeinek kéziratával kereste fel. Amíg Trockij az irás fölé hajolt, Jaekson egy tomaharokkal lesújtott rá. Amikor letartóztatták, ruhája zsebeiben még másfajta fegyvereket is találtak. A jelentés szerint Trockij utolsó szavai ezek voltak: __ Jaekson kiváló tagja a Csekánakl««» Kormányzói elismerés, címadományozás)) előléptetés Kolozsvár, julius 23. A hivatalos lap csü­törtöki száma közli, hogy Kormányzó Urunk a vallás- és közoktatásügyi miniszter előter­jesztésére megengedte, hogy "Busz Ödön tan­ügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgatónak, a dési állami gimnázium igazgatójának nyuga­lomba vonulása alkalmából a középiskolai oktatás szolgálatában szerzett érdemeiért el­ismerés tudtul adassák. Úgyszintén a hiva­talos lap csütörtöki számában jelent meg Kerekes Ernő nyugalmazott zilahi reformá­tus gimnáziumi igazgató iránt megnyilvá­nult legmagasabb elismerés Is. A Kormány­zó Ur Kerekes Ernőnek a közoktatás szol­gálatában szerzett érdemeiért a tanügyi fő­tanácsosi gimnáziumi igazgatói elmet ado­mányozta. Egyidejűleg jelent meg Olajos János kolozsvári állami gép- és villamosipari középiskolai rendes tanárnak ez év julius elsejei hatállyal számított előléptetése is. A Kormányzó Ur Olajos János tanárt az állami középiskolai és a velük egy tekintet , alá eső többi tanár részére megállapított és a VI. fiz. osztály 3. fiz. fokozatának megfelelő 10. fiz. fokozatba léptette elő. Négy rendeletét vett tudomásul a 36-os országos bizottság Budapest, julius 23. (MTI) A 36 tagú or­szágos bizottság pénteken délelőtt ülésezett. A kormány részéröl vitéz Kereszles-Fischer Ferenc belügyminiszter, báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter, Szász Lajos köz- ellátásügyi miniszter és csata! Csilay Lajos honvédelmi miniszter voltak jelen. A bizott­ság négy kormányrendeletet tárgyalt és mind a négy rendeletet tudomásul vette. R Sárga ioiyó áradása Honanban százezer embert tett hajléktalanná Peking, julius 23. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Pekingbe érkezett jelentések szerint a Sárga-folyó. a mult hónap végén a tartós esőzés következtében olyan hatalmasan meg­áradt, hogy a csungkingi területen, Honan- tartományban a lakosság százezrei váltak hajléktalanná. Egy nagy gát is átszakadt, *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom