Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-23 / 164. szám
3 V ^Q 1943. J 1/ C 1 V Egy évi időtartamra ismét ki lehet adni Erdélyben ideiglenes iparjogositványokat Miniszteri rendelet állapította ki tekinthető nehéz testi munkásnak Szeptember elsejétől csakis a rendeletben felsorolt szakmai munkások részesülhetnek élelmiszerpótjegyekben .Minden támogatást megígérek Érdél*i művészei* életének' Csánky Dénes, a Szépművészeti Muzeum főigazgatójának tárlatvezetése Kolozsváron le, meghosszabbítás adható. Abban az esetben, ha az iparos, kereskedő letelepülése a fogyasztóközönség szükségleteinek kiegészítésére szükségesnek mutatkozik, akkor az ideiglenes hatályú iparjogositvány helyett szabályszerű iparjogositványt lehet kiadni, amennyiben a kérelmező iparos, vagy kereskedő igazolja, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges okmányait belátható időn belül megszerezni nem tudja. gén és hidrogén kivételével), kénsavval, salétromsavval, lúgokkal, szalmiákszesszel, ólommal és nikotinnal dolgozó vegyészeti munkások, cuzó- és örlőmunkások, izzón folyó elektrolízisnél, (aluminium), gázgyári («tortáknál, koksz és kamarás kemencéknél alkalmazott munkások, gumi, mügumi, vagy müanyaghengerlésnél keverő munkások. K) Építőipar: kőművesek, állványozók, beton- és vasbetonépitéseknél, ácsok, ut- és mélyépítésnél alkalmazott munkások, vasút- és hídépítő munkások, mélyfúró munkások, légnyomásos szerszámoknál és kézi döngölőknél alkalmazott munkások, süllyesztő szekrényben dolgozó munkások, búvárok. L) Sokszorosító ipar: nyomdai gépmesterek, betű- és tömöntő, kézi- és gépszedök. M) Közhasználatú villamosmüvek, oszlopon dolgozó hálózati villanyszerelők. IV. Kereskedelem és közlekedés: mozdonyvezetők, mozdonyfütők, közforgalmi repülőterek műszaki személyzete, légi forgalmi vállalatok hajószemélyzete (pilóta, szikra- távirász, utazó, szerelő). Budapest, Julius 22. (MTI) A Budapesti Közlöny pénteki számában jelenik meg a minisztériumnak a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozásáról szóló rendelet«. A rendelet értelmében a keleti és erdélyi országrészen ideiglenes iparigazolványt az előfeltételek fentartása esetén az eddigi renKolozsvárt julius 22. A Budapesti Közlöny július 22-i száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét a nehéz testi munkások körének megállapításáról. A rendelet szerint az élelmiszerellátás szempontjából nehéz testi munkásoknak azokat a személyeket kell tekinteni, akiket a rendelet függeléke felsorol■ Az itt felsorolt munkások a nehéz testi munkások részére megállapított magasabb élelmiszerfejadagra csupán abban az esetben tarthatnak igényt, ha hetenként rendszerint 6 napon át napi munkaidejüket megjelölt munkában töltik. A nehéz testi munka végzését szolgálati viszonyban álló munkásoknál a munkaadó a rendelethez mellékelt mintának megfelelő hatósági űrlapon kiállított munkaadói igazolással tanúsítja. Ezeket az űrlapokat a községi elöljáróság díjmentesen bocsátja a munkaadók rendelkezésére. Hadi üzemben alkalmazott munkásoknál a munkaadói igazolás a hadiüzemi megbízottnak (hadiüzemi személyzeti parancsnoknak) láttamoznia kell. Az igazolásban a munkás foglalkozását — a függelékben használt elnevezés szerint — pontosan meg kell jelölni. A kiadott munkaadói igazolásokról jegyzéket kell vezetni és az üzemből eltávozott munkásokat a községi elöljáróságnak az általa megállapított időközökben be kell jelenteni. Az önálló iparosok és szolgálati viszonyban nem álló munkások nehéz testi munkás minőségét a községi elöljáróság állapítja meg. Hasonlóképpen a községi elöljáróság végzi a megállapítást akkor is, ha a munkaadó, illetőleg a hadiüzemi megbízott az igazolás kiadását megtagadná. A rendelet hatálybalépésétől (szeptember 1) kezdve a nehéz testi munkások részére I megállapított magasabb élelmiszer fejadag •megvásárlására jogosító jegyet (pótjegyet) csak annak a munkásnak szabad kiadni, aki a nehéz testi munka végzését a fenti módon igazolja. Alább közöljük a rendelethez csatolt függelék szerinti felsorolást, amely a nehéz testi munkásokat a jövőben igy csoportosítja: I. Általában: Teherhordó, szállító- és rakodómunkások, ideértve a nehéz tárgyakat testi erővel az üzemen belül hordó, szállító és rakodómunkásokat is. H. Mező- és erdőgazdaság: Földmunkások ,(kubikusok), favágók, mész- és szénégetők. III. Ipar: (Az itt felsorolt munkásokat nehéz testi munkásoknak kell tekinteni abban az esetben is, ha őket nem a saját iparágukban, hanem munkaegyesités, vagy házilagos munka cimen más iparágban foglalkoztatják.) A) Általában: kézi erővel dolgozó kazánfűtők, generátoroknál dolgozó kézi adagolók, megmunkáló gépet nehéz darabokkal, testi erővel kiszolgáló munkások, ha a nehéz darabokkal való kiszolgálás hosz- szabb megszakítás nélkül történik. B) Vas- és fémipar: Vas- és fémöntők, kemencemunkások (nagy olvasztóknál, keverő és Martinkemencéknél, melegítő és gözkezelö kemencéknél, elektromos kemencéknél dolgozó munkások). Hengerészek, huzómunkások, sajtoló gépen dolgozó munkások és fémnyomók, melegfürésznél és melegollónál dolgozó munkások, Öntödei és hengerdei darukezelök, hegesztők, órozók, horganyozok és ólmozók, ba nehéz munkakörülmények között dolgoznak. C) Vas-, acél- és fémáruk előállítása, gép-, acél- és járműgyártás, villamos techni kai és finom mechanikai gyártás: öntők és olvasztók, kalapácsvezetök, nagy munkadarabokkal dolgozó sajtolók és lyukasztók, kézi és gépi kovácsok, nagy testi erőt kifejtő lakatosok. D) Kő-, föld-, agyag- és üvegipar: Anyag-, homok- és kavicsbányászok, kőfejtők, kővágók, kőfaragók, kőcsiszolók, téglavetők és Chamott-téglaverök, tégla- és cserépsajtoló munkások, üvego’vasztó, üvegfúvók és üveghuzók. EÍ) Fa- és csontipar: Rönkkérgezök, gömbfát feldolgozó fűrésziparban foglalkoztatott munkások, lábnyodeletekben megszabott határidőn, 19^3. június 30-án tül is lehet kiadni. Az ideiglenes iparjogositvány hatálya egy évi időtartamra szól, ebbe az időbe azonban a háborús, vagy a háborús veszély idején teljesített katonai szolgálat tartama nem számítható be. Az ideiglenes iparjogositványt ki lehet állítani annak részére is, aki a jelen rendelet hatálybalépése előtt már kapott ideiglenes iparjogositványt. Ha annak hatálya már lejárt, vagy ha annak hatálya később járna mással dolgozó furnirdarabolók, faapritók, parkettberakó munkások. F) Bőripar: Tan- ningyártó munkások, ázó-, meszes- és cse- resmühelyben nagy állatbőrökkel dolgozók. G) Fonó- és szövőipar: Filmnyomó munkások, nedves appreturánál dolgozó munkások, kender- és lenáztató munkások. H) Papirosipar: Fahántolók, facsiszolók. Kénpörkölő kemencénél dolgozó munkások. I) Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása: vágók, vágóhídi hajtők, cukorgyártásnál foglalkoztatott eukorfözök, diffundánsok, illetőleg szelet száritó kazánházi munkások, sör- és malátagyártásnál foglalkoztatott malátaforgatók, sUţ6munkâsok. J) Vegyészeti ipar: klórral, klórszulfonsavval, technikai gázokkal (oxiKolozsvár, julius 22. örvendetesen szépszámú közönség volt tanúja a Kolozsvár művészeti életében ritkán adódó ünnepi eseménynek, melyet Csánky Dénesnek, az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum főigazgatójának tárlatvezetése jelentett. A Szépművészeti Muzeum nagykulturáju főigazgatója szakavatott és hivatott szavakkal ismertette az elmúlt harminc év magyar festészetét, melynek anyagát legközvetlenebbül ismeri, mivel az az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum mindenkori kiállítási anyaga. — Missziót teljesítünk ezzel a kiállítással — mondotta Csánky Dénes főigazgató — Az utolsó harminc év magyar festészetének termékei, művészi alkotásai a megszállás alatti izoláltság miatt kiestek az erdélyi lélek művészi érdeklődésének köréből, illetőleg nagyrészt ismeretlenek voltak előtte, mivel azokat sehol sem láthatta. Ezt a nagy lelki hiányt van hivatva pótolni ez a kiállítás, mely felöleli nagy vonalakban az említett idő művészi termését. Sajnos — még most is maradtak Budapesten képek — éppen a legértékesebbek. Behozataluk a nagy kockázat miatt nem vált lehetségessé. Ezek olyan értéket képviselnek, hogy a mai rendkívüli időkben felelőtlenség lenne kockáztatni épségüket. Részletesen ismertette ezután a föigaz-. gató a megjelent közönség előtt a kiállítás anyagát. Kitért az előbbi kiállításra, melynek logikus folytatása a mostani, mely a megszállás alatt kiesett művészi termés megismerését szolgálja az erdélyi közönség számáré. A kiállítás anyagát egyébként maga a főigazgató rendezte. A kiállítás erdélyi vonatkozása és egyben a sugalló és inspiráló erdélyi föld beszédes bizonyítéka a nagybányai müvésztelep tagjainak korszakalkotó munkássága, amelyet ésaknem teljesen képvisel a kiállítás anyaga. A nagybányai iskola alapitó tagja Hollóéi Simon volt, aki köré tömörültek a Münchenben dolgozó magyar festők, köztük Csók István, Glatz Oszkár, Ferenczy Károly. Hollósit mesterüknek tekintették és az ö vezetése mellett alapították meg a nagybányai müvésztelepet, ahol nyáron dolgoztak, mig a téli működés szintere változatlanul München maradt. A francia Lepage breton parasztképeinek hatása alatt indultak el ok is. Annak ezüstszürke tónusából azonban csakhamar felszabadította őket a nagybányai táj széles skálájú szinpompája, melynek hatása alatt egymásután bontakoztak ki a nagybányai müvésztelep izmostehetségü tagjainak egyéni mondanivalói. Külön meg kell emlékeznünk arról, hogy a tájszeretettöl ösztönözve és a pompás erdélyi táj hatása alatt tájképeket festettek, ami abban a korban nem számíthatott sikerre, mivel az, aki boldogulni akart, csak figurális müvekkel érhette el ezt a célját. Ez volt a korszellem. Úttörő munkásságuk azonban csakhamar diadalmasan széttörte az előítéletek béklyóit és tájképeik megtalálták az utat a magyar mttértfi és nagyközönség leikéhez. A magyar festőművészet nagynevű képviselőinek egész csapata dolgozott a nagybányai müvésztelepen. Hollósi Simon után Ferenczy Károly a hideg-zöldek utolérhetetlen mestere. Csók István a kulturált rajz- tudás és' derűs színskála művésze, Réti István a kiváló pedagógus, a melegbarna tónusokba ágyazott interiörök festője, Iványi- Grünwald Béla, az élete végén friss impresszionizmusba átcsapó mester, Hatvány Ferenc báró, Benkhardt Ágoston, a kialakult szemléletű és biztosecsetü művész — mind-m'nd hatalmas értéke a magyar festőművészeinek. Közülük számosán a Képzőművészeti Főiskolán oktatták és oktatják ma is a fiatal magyar képzőművész ifjúságot, átadva nekik szellemi kincsüket a. magyar művészi kultúra további építéséhez. A fennti festők közül Ferenczy „Kettős arckép“, „Tanulmány a Háromkirályokhoz , Csók a ,,keresztpapa reggelije“, Réti „önarckép“, Iványi-Grünwald a „Tavaszi kirándulás“ és az ezzel éles ellentétben álló, harsogó impresszionista levegőjű „Csendéle •, Flatvany báró „Női arckép“ és Benkhvt Ágost: ,,Csend a hegyekben“ c. jelentős alkotásait említjük meg a bemutatásra került anyagból, de valamennyi kiállított többi müvek is általánosan elismert értékű alkotása«. — A Hollósi Simont legérdemlegesebben képviselő „Kukoricahántás“ c. képet a leg- nagyoob sajnálatomra, nem tudtuk lehozni Kolozsvárra, mert a többiekhez hasonlóan különösen féltettük az értékes alkotást — mondotta Csánky Dénes főigazgató. A többi termekben a sokrétű művészi érdeklődés és sokfelé ágazó irányzat képviselőiben gyönyörködhetett a tárlat közönsége. A nyugtalan, viziószerü látomást idéző Aha A ouáfc-képek, közülük egy, amelyet a ha'á- losan beteg művész már nem fejezhetett be, követőjének, Istokovitsnak higgadtabb festménye, a magának élesen egyéni irányt tö' ő Koszta Józsefnek monumentális hatást keltő tájkompoziciói, megejtöen színes, sötétbe ágyazott ragyogásával, Perlmutter, Tho ma, p szintén egyéni utakon haladó impresszló- iiista Szönyi, Szobotka, a formákat sziliekkel fellazító ,,fény festője", Egry, az egyé* rien primitiv elöadómodoru Molnár C. Tál, majd a „realisták“, köztük a miniatűr festőnek indult Karlovszky, a temperált szinuskás kritikus napokon « Kínzó fájdalmainak okosan eleiét veszi 1*2 Py lamidon tablettával láju Szüle Péter képeiben, Rippl-Rónai, Rúd- nay és Vaszary János halhatatlan művészetének alkotásaiban gyönyörködhetik a közönség. Az érdekes és megbecsülhetetlenül szakszerű tárlatvezetés közönségében ott láttuk lnczédy-Joksman Ödön dr. főispánt, Kcledy Tibor polgármestert, Vásárhelyi János református, Józan Miklós unitárius püspököt és Kolozsvár művészet iránt érdeklődő közönségének számos tagját. — Azzal búcsúzom — fejezte be Csánky Dénes főigazgató előadását, — hogy Erdély művészeti életének vérkeringését ezután «s minden módon élénkíteni igyekezünk és minden támogatást megígérhetek a magam részéről is, hiszen én is erdélyinek érzem magam. Legközelebb Rippl-Rónai és Vnsza-y János művészetének bemutatását vettük tervbe. Ennek a kiállításnak Ígéretével búcsúzom Kolozsvár és Erdély művészetet pártoló közönségétől: a viszontlátásra! DOBRY LAJOS A háború hősi halottainak emlékét fogja szolgálni a római Pieta kápolna Róma, julius 22. (MTI.) A Szentatya valószínűleg a jelenlegi háború hősi halottainak emlékére fogja a Szent Péter-bazlli- káhan lévő Pieta kápolnát szentelni. Ebben a kápolnában van elhelyezve Michel Angelonak a világhírű Pieta szoborművé. Csatay Lajos honvédelmi miniszter beszédet mondott a budapesti leventeparancsnoki tanfolyamon Budapest, julius 22. Csatay Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vitéz Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság országos vezetőjének társaságában csütörtökön a fővárosban résztvett a közép- és polgári iskolai igazgatók és tanárok részére rendezett leventeparancsnoki tanfolyamon. A miniszter beszédet intézett az iskolaigazgatókhoz és tanárokhoz. — Sok embert láthattunk, — mondotta többek között — akiknek csak abból áll a magyarságuk, hogy csak magyaroknak mondják magukat, de szivükben nem él a haza iránti ssíretet. A belső szellemi és testi megújhodást csak a fiatal nemzedéken keresztül érhetjük el, s ezért akar a leventeintézmény a fiatal magyar nemzedékbe hazafiasén gondolkozó, kötelességét híven teljesítő, igaz magyarokat nevelni. R törökök nagymennyiségű élelmiszert adományoztak a görögöknek Athén, julius 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A török Vörös Félhold. a görög Vörös Keresztnek nagy tömeg élelmiszert bocsátott rendelkezésére, amelyet egy svéd gőzös szállított Pireusba. — Napközi otthont állítanak fel Költőn. Tudósítónk jelenti: Vágó Károly dr. ref. lelkész, Fekete Sándor főjegyző és neje kezdeményezésére napközi otthont állítottak fel az óvoda helyiségében, ahol a munkába járó szülök apró gyermekeire két szociális óvónő vigyáz a nap folyamán,
