Keleti Ujság, 1943. július (26. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-17 / 159. szám

MföezmnilT&JKa 1943. J V C 1 V S 17 8 Kolozsváron készen áll Erdély legkorszerűbb Sajsóbemuíofó az átépített kolozsvári strandfürdőben Kolozsvár, julius 16. Kolozsvár eddig nem büszkélkedhetett korszerűen felszerelt és minden igényt kielégítő nyári fürdővel. Strandja mindenre alkalmas volt, csak ép­pen üdülésre nem s éppen ezért egészség- ügyi, sport és idegenforgalmi szempontokra való tekintettel Keledy Tibor dr. polgármes­ter a városi vízmüvek igazgatóságát bízta meg a nyári fürdő korszerüsitésével. A tavasszal megkezdett munkálatok most már befejezéshez közelednek s rövidesen tel­jes pompájában várja az üdülni vágyó kö­zönséget és a sportoló ifjúságot a korszerű­sített nyári fürdő. Bár az épitési és csino­sítás! munkálatok még folynak, már most meg lehet állapítani, hogy Kolozsvár büszke lehel nyári fürdőjére, mert az minden tekin­tetben vetekedik a világvárosok hasonló létesít menyeivel. A vízmüvek igazgatósága pénteken dél­után a sajtó képviselőinek bemutatta a még építkezés alatt álló nyári fürdőt, amelynek tulajdonképpeni felavatása a szombaton kez­dődő országos uszóverseny keretében törté­nik meg. Müller Géza főmérnök, a. vizmüvék igaz­gatója, akinek oroszlánrésze van a nyári fürdő pompás kiépítése körül, tájkoztatta a sajtó képviselőit a korszerűsítési munkák­ról. — A nyári fürdő medencéje átépítésének tervezésével és kivitelezésével — mondotta Müller igazgató — Keledy Tibor dr. polgár- mester a városi viz- és csatornamüvek mű­szaki osztályát bízta meg. Az épitési munká­latokat áprilisban kezdték meg. A régi me­dence egyúttal a Malom-ároknak vészátöm- lőjeként szerepelt. A munkálatokat tehát egy megfelelő méretű betoncsatorna meg­építésével kellett megkezdeni, hogy a régi medencét tartósan víztelenítsük. A csatorna segítségével a városi sporttelepnél lévő fa- hid is fölöslegessé vált. A tervek szerint zoyé.50 méretű úszómedencét kellett építeni, vízzáró falakkal és beton fenékkel, egyik régében ugrásra alkalmas mélységben. A. régi medence nyugati betonfalát el kellett távolítani. Ezt' csak robbantással lehetett végrehajtani. A felsőbb honvédparancsnok­ság előzékenységéből a Désen állomásozó árkász század egyik különítménye végezte el a robbantást. Csak a nyugati fal eltávo­lítása után foghattunk a medence földmun­kálatainak elvégzéséhez. Ennek a falnak el­távolítása a szűkre szabott épitési időből 12 munkanapot vett el. — A medencét úgy alakítottuk, hogy a hemuszók számára a sekélyebb vizű, kisebb medence állhasson rendelkezésre, viszont az 50X20 méter méretű sportmedence megfe­lelő mélységével mind az uszósportnak, mind a műugrásnak megfeleljen. A nagy medence nyugati oldalán 600 személy befogadására alkalmas fedetlen, faszerkezetű lelátó épült, mig az ugrótorony mögötti telek határában a versenyen résztvevő sportolók számára építettünk lelátót. Müller Géza főmérnök ezután a medence vízellátásáról adott' tájékoztatót: *—■ Első feltöltését mindkét medence a vízvezetéki hálózatból kapja. A fürdéssel szennyeződő viz egy hosszú csővezetékkel a Malomárok partján épitett gépház szívó- aknájába jut, ahol durvább és finomabb szitaszürön ömlik át. A percenként 1800 li­ter szállítóképességű szivattyugép a gépház szivóaknájából a használt vizet 20 négyzet- méter felületű gyorsszürö homokágy félett permetezi el, miáltal a szerves szennyezödésü viz a megfelelő oxigén szükségletét fölve­het! és a mikroorganizmusok és más szerves szennyeződések a homok rétegén átvonuló vízből visszamaradnak. A szülőágy alatt összegyűlt viz visszaömlik gravitációval a medencébe. A medence vízmennyisége elszi­várgás, elpancsolás és párolgás miatt kö­rülbelül 80—120 köbmétert vészit. Ezt a mennyiséget naponta pótolni kell. Hogy a pótviz a medence vizének hőfokát ne süly- lyessze le, a nyári hónapokban a körülbelül 20 fok hőmérsékletű Malomárok vizét hasz­náljuk a pótlásra. A Malomárok vizét, elő­zőleg külön medencében ülepítjük és előme­legítjük és gondosan megszűrjük. — Sajnos, a medence ugrótornya alatti mélységnek határt szabott a magas talaj- vízállás és a Szamos néha igen magas ár­szintje. Emiatt az ugrótbrony alatti vízmély­ség csupán 3.2 méter. Az ugrótorony kor­szerű formában, vasbetonból épült három és öt méteres magassággal. A medencét ezenkívül felszereltük vízilabda játékhoz szükséges kellékekkel és uszómezönyt ha­tároló kötelekkel. A közönség magatartásán múlik, hogy a medence szép és tiszta és költségesen kezelt vizét a zuhanyozók igény- bevételével, fokozottan ügyelve, megőrizze — fejezte be fejtegetéseit Müller igazgató. A nyári fürdő kibővítésével kapcsolatban Roncs Rudolf református kollégiumi tanár, a Magyar Uszószövetség alelnöke emlékezett meg a strandfürdő „hőskoráról“. — A kolozsvári strandot 1922-ben létesí­tették két kis, deszkából készült medencével. A kisméretű medencében természetesen sző sem lehetett komoly uszósport kialakulásái ról. 1924-ben építették meg az első beton­medencét, amely szintén nem volt alkalmas komoly versenyek rendezésére. A medence közepén beiktatott deszkafal, amely tulaj­donképpen az ötvenméteres uszópályát ha­tárolta, sok nehézséget okozott. Sokszor megtörtént, hogy a deszkafal felemelkedett a viz felszínére és a versenyt csak akkor lehetett folytatni, miután leengedték a me­dence vizét és ismét helyreállították a desz­kafalat. 1937-ben az akkori városvezetöség megvonta a versenyzőktől az ingyenes be­lépőjegyet s ettől kezdve két éven keresztül stagnált az uszósport Kolozsváron. A mo­dern, minden szempontot kielégítő úszóme­dence ezután lehetőséget ad az egészséges uszósport knalakulására. Kolozsvár városa kétségtelenül sokat nyert a nyári fürdő átépítésével, mert ezzel nem­csak a sportélet fellendülését lehet várni, hanem a város idegenforgalmára is üdvös lehet. az eddigi viz-, villany-, kéményseprési- és más hasonló dij tekintetbevétele is. Vitás azonban még mindig, hogy ezek a mellék­díjak adóalapot képeznek-e ? A jelentés valószínűnek tartja, hogy az uj szabályrendelettel a házbérek arányos emelése Is bekövetkezik, A titkári jelentést zárszámadások és a jövöévi költségvetés felolvasása követte. Valamennyit egyhangúlag elfogadták. A közgyűlés ezután köszönetét szavazott az eddigi vezetőségnek, majd elhatározta, hogy a szabályrendelet sérelmezett pont­Kolozsvár, julius 16. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben szabályozza az uj mozlhelyárakat. A rendelet szerint a jö­vőben a belépőjegyeket terhelő forgalmi és vigalmi adó, valamint a Horthy Miklós Nem­zeti Repülöalapra fizetett hozzájárulás össze­gét ezentúl külön kötelesek kezelni és be­szedni a mozikban. Az alaphelyárakat és a különböző állami szolgáltatásokat külön- külön is fel kell tüntetni. A városokban működő mozik az alaphely­árakat úgy állapítják meg, hogy kiszámít­ják az 1943. évi junius 30-án érvényben volt helyárakkal számított telt ház bevételét. Az emelés mérve az említett telt ház bevételé­nek 10 százaléka, amelynek keretében az jainak módosítására emlékirattal fordul a pénzügyminiszterhez. Ezután a vezetőséget választották újjá. Elnök ismét Bartha Ignác dr., alelnökök Erszényes Sámuel dr., Botár István dr. let­tek. ügyvezető alelnök Botos János lett. Megválasztottak még 26 választmányi ta­got és 12 póttagot is. Végül kimondották, hogy az egyesület az Országos Városi In­gatlantulajdonosok Egyesületével szoros kapcsolatba lép és azzal — önállósága fenn­tartása mellett — mindenben együttmű­ködik. egyes jegycsoportok árai legfeljebb 25 szá­zalékkal emelhetők. Ez az uj alaphelyár és ehhez kell számítani az adókat és más hoz­zájárulásokat. A községekben működő mozik az adót és a Nemzeti Repülöalapra fizetendő hozzájá­rulás összegét is magában foglaló nyers helyárakat oly mérvben emelhetik, hogy egy telt ház bevétele a régihez képest 40 százalékos többletet eredményezzen, viszont az emelés a jegycsoportok egyikénél sete haladja meg az 50 százalékot. Ennél kisebb helyáremelés végrehajtása tilos, úgy Buda­pesten, mint vidéken. Az emelést augusztus 1-ig végre kell hajtani minden moziban. Olaszország minden erejét bevetette a szicíliai küzdelembe Róma, jul. 16. (MTI) Az angolok és ame­rikaiak szicíliai partraszállása óta Gaida, Pavolini és Baroni cikkei a legjelentősebbek az események ismertetése terén. A péntek délutáni olasz lapok cikkei közül is Gaida megállapításai a legfigyelemremé’tcbbak. Gaida leszögezi, ji°gy a szicíliai szárazföldi hadszíntéren bizonyos egyensúlyi helyzetről van szó. Az egyik oldalon ott áll az a fél, amely óriási tömegű repülő erőktől védett és támogatott katonák és hadieszközök part- raszállitása következtében folyton növeke­dett, a másik oldalon ott ál aV. olasz erők Napról-napra nefc©*©I>bé váalilc az angolszászok utánpótlása Berlin, julius 16. (MTI) A Német Táv­irati Iroda a hadijelentés kiegészítéseképpen a következőkről értesül: Ha a brit és északamerikai hadműveletek a szigeten napról-napra lassabbá és nehe­zebbekké válnak, akkor ennek oka nem utolsó, sorban az egyre fokozódó utánpótlási nehézségekben keresendő. Kitűnt ugyanis, rendíthetetlen ellenállása, amelynek minden nap fényes tanujelét adják. Olaszország minden nap egyre jobban érzi az angol-amerikai szövetség elleni há­ború súlyát, amely háborúnak európai és világháborús jelentősége van. Olaszország minden erejét és minden rendelkezésére álló eszközt bevet ebben a küzdelemben, bízva szövetségeseinek megfelelő és gyors segít­ségében, amelynek folytán jelentősebb erő» két lehet szembeállítani a Földközi-tenge­ren összpontosított angol-amerikai erőkkel. hogy napról-napra egyre nehezebben meg­oldható kérdéssé vált a partraszáUitott, had­erő utánpótlása a tengeralattjáró háború, okozta angolszász hajóhiány következtében. »így nem lehet csodálkozni azon, hogy a partraszállott csapatok julius 15-én sem tudtak semmiféle nevezetesebb sikert el­érni. Felemelték a nrozjgrőfényképüzemek kelyárait I kolozsvári háztuiaMoiiosok közgyűlésén kilátásba helyezték a házbérek augusztus elsejével történő felemelését fl lakbérszabálvrenüefe? sérelmezett pontjainak módosítására emlékirattal fordulnak a pénzügyminiszterhez Kolozsvár, jul. 16. A kolozsvári háztulaj­donosok egyesülete pénteken este tartotta meg rendes évi közgyűlését Botos János ügyvezető alelnök elnökletével. A közgyűlés határozatképességének meg­állapítása után az ügyvezető elnök előter­jesztette a titkári jelentést. Visszapillantást vetett az egyesület eddigi működésére. Az egyesület megalakulása, azaz 21 óv óta szol­gálja tagjai érdekeit. Feladatát főként a megszállás éveiben — az akkori hatósági intézkedések zűrzavarában — a tagok jo­gainak védelmében látta, ma pedig a szoli- dáritás kifejlesztésére fekteti a fősulyt A vezetőség számos tagja szerepel a városi törvényhatósági bizottságban s ott minden­ben igyekeztek álláspontjukat egyesületi szempontból is érvényre juttatni, bár ez nem mindig sikerült. Az uj vizüzemi szabályrendelet megalko­tásánál is csak részben érvényesíthették át­hidaló álláspontjukat. Az eddigi, lakrészek után fizetendő dij helyett a szabályrendelet ugyanis a fogyasztás arányában állapította meg az uj díjszabást, mig az egyesület olyan rendszer megvalósítását kivánta, amely meghagyja ugyan a fogyasztók elő­nyét, de a kevés lakóval rendelkező épüle­tekre is vizadót ró. A vizadó, amely arány­lag csekély városi hozzájárulással a csator­názási alap megteremtésére szolgál, súlyos tehertételként nehezedik a városokra. Hasonló helyzet volt a járdakérdésben is. A régi, még a román időkből visszamaradt szabályrendelet ugyanis az egész költséget a háztulajdonossal fizettette meg. A jövő­ben a város, illetőleg Kolozsvár közönsége is részt vesz ebben 25 százalékkal. A jelentés ezután a házbér, közüzemi di­jak és az ingatlanok feletti rendelkezés nagyrészt szintén sérelmezett kérdéseire tért rá. Kiemelte, hogy az 1943. évi au­gusztus elsejével életbelépő uj városi lak­bérleti szabályrendelet a lakók és a háztu­lajdonosok közti viszonyt újból rendezi s a lakók eddig élvezett kiváltságai megszűn­nek. Az egyesület e szabályrendelet alapján uj szerződési mintát és házirendet készített a lakók kötelezettségeinek figyelembevéte­lével. Bár az uj szabályrendelet külön díj­ként csak a melegvíz és központi fűtés el­lenértékét állapította meg, a vonatkozó ki­kötés szerint Erdélyben érvényben marad Megjelent a nyugdíjpótlék felemeléséről szóló rendelet Budapest, julius 16. (MTI) A Budapesti Közlöny szombati számában jelenik meg a minisztériumnak 3850—1943. M. E. számú rendelete a magánjogi szolgálati jogviszony alapján járó nyugdijak után nyugdíjpótlék fizetéséről szóló 1420—1942. M. E. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosításá­ról. A minisztérium a közelmúltban szabá­lyozta újból a magánalkalmazottak fizetését és igy szükségessé vált a magánjogi szolgá­lati viszony alapján járó nyugdijak újabb rendezése is. A magánalkalmazotti nyugdi­jaknak megállapított pótlékolása körülbelül ugyanolyan mértékű, amilyen mértékben legutóbb a fizetési pótlékot is emelték. A rendelet szerint ugyanis magánalkalmazotti nyugdijak után 3600 pengőig az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék, 3600-tól 6000 pengőig az eddigi 15% helyett 40 százalék nyugdíjpótlékot, a 6000-től 12.000 pengő kö­zött az eddigi 900 pengő helyett 2400 pen­gőt, 12.000-töl 14.000 pengő között pedig olyan összeget kell nyugdíjpótlék cimén ki­fizetni, amely a nyugdijat 14.400 pengőre egészíti ki. A magasabb nyugdíjpótlékot 1943. évi julius hó 1. napjától visszamenőleg kell fizetni. LEGÚJABB SPORTHÍREK WMTK—KAC 8:3 (3:2) Kolozsvár, julius 16. Pénteken délután az egyetemi sportpark úszómedencédében ját­szották le a WMTK—KAC Magyar Kupa mérkőzést. A mérkőzést szép játék után a csepeli együttes 8:3 (3:2) arányban nyerte meg. A két csapat a következő összeállítás­ban játszott: WMTK: Suba — Barna, Kondor — Bán- falvy — Babay I., Keserű II., Babay n. KAC: Drotleff — Radu, Major — Csizmás — Jordáky, Bázsa, Sarkady. A KAC vízilabda csapata az első félidő­ben kitünően megállta helyét, de szünet után nem tudott ellentállnl a nagy játékerőt kép­viselő csepeli együttessel szemben. A gólok közül Keserű II 4-et, Babay II. 3-at és Ba­bay I. egyet, illetve Bázsa 2-öt és Sarkady egyet dobott. A mérkőzést Nagy Barna bu­dapesti játékvezető közel ezerfőnyi közön­ség előtt jól vezette. szerkesztésért JENE Y és kiadásért félek LÁSZLÓ. A Minerva Irodalmi és Nyomdái Miiintézet Bt F, V. ; Maior Jómét, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­tatakarékpénztár! csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. WBBBÜ----IUSUl_mu - IfH.. ■■ ■ 1__-'-A- J ■■ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom