Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-02 / 124. szám

KsiBnUrsjta 1943, JUNIUS 2 Al agy kereskedelmi bajóraj larlózkodiL Gibraltárban Megkezdődtek De Gaulle és Giraud tárgyalásai Algír, junius 1. (Búd. Tud.) Giraud és De GauUe központi végrehajtóbizottságának ta­nácskozásai hétfőn reggel megkezdődtek. Mint a brit hírszolgálat Algírból jelenti, Giraud és De Gaulle a központi végrehajtó­bizottságba meghívta Philippe-1, Massiglyt, valamint Georges és Monet tábornokokat. Ezenkívül Catrouxnak ebbe a bizottságba való beválasztását is kivánják. A brit hír­szolgálat szerint még nem döntötték el azt a kérdést, vájjon Giraud foglaljia-e el a francia haderő föparancsnoki tisztségét, amit De Gaulle néni kivan. Kérdés még, hogy Bergeret tábornok és Muselier tenger­nagy, akiknek visszalépését De Gaulle kí­vánja, vlsszalépnek-e? Hawses visszaérikezetf Amerikába I dött rendkívüli követe vssaaérkezett az Egyesült Államokba Sztálinnak Roosevelt- liez intézett levelével. Sztálin cseh, lengyel és jugoszláv kormányt akar létesíteni Moszkvában Ankara, junius 1. Itteni emigráns körök­ben néhány nap óta makacsul tartja magát az a hir, hogy Sztálin a harmadik kommu­nista internácionálé feloszlatása ellenérté­kéül nagyobb befolyást követelt a London­ban lévő lengyel, jugoszláv és csehszlovák menekült kormányok alakulására Ezt a hirt megerősítik azok az angol sajtóhangok is, amelyek időközben ismere­tessé váltak Ankarában. így a többi között hivatkoznak a „News Chronícle‘‘-nek arra a legújabban közölt cikkére, amely egyértel- milleg elutasítja Mlhajlovics tábornokot, „akinek kétszinü játékától a scovjet kor­mány már régóta óvta Angliát“. A „News Chronicle“-nek ez a cikke Mi- hajlovics tábornokot egyenesen megbizha- laf'un elemnek bélyegzi. Ezzel kapcsolatban idézik még a „Daily Telegraph" diplomáciai tudósítójának azt a cikkét is, amely azt jó­solja, hogy a jugoszláv menekült kormányt újból átalakítják abból a célból, hogy a kormány tagjai közé felügyelőként felve­gyék a kommunista partizánok képviselőit is. Ankarában azt hiszik, hogy Sztálin, mi­után lengyel hadosztályt létesített a Szov­jetunióban és a Wanda Vasilevszlia köré csoportosult körben már kezében tartja az első alapokat a lengyei szovjet-kormány megalakítására, most azt is meg fogja kí­sérelni, hogy először szovjetbarát elemeket vétessen fel a jugoszláv és a cseh kormány­ba, azután pedig előkészítse Moszkvába át­költözésüket. A Fir linger cseh követ által Moszkvában nemrég kötött.egyezményt az első lépésnek tekintik ezen az utón. Jugoszlávia esetében a szovjet politika eredményességéhez az szükséges, hogy London is támogatást nyújtson ahhoz Moszkva tevékenységének hallgatag tűrésével. Az angol sajtó nyilván­valóan hivatalos közleménye egészen uj hangnemben Ír ezekről a kérdésekről ás en­nek következtében Ankarábár. nem sok két­séget táplálnak az iránt, hogy a szovjet diplomácia törekvésében eredményt is ér el. A cseh kommunistáknak nem kell Benes Berlin, junlus 1. (MTI) Illetékes német helyről közlík tájékoztatásul: A befutott jelentések szerint az emigrá­cióban élő cseh kommunisták Benes eilen foglaltak állást. Ezekből a jelentésekből kö­vetkeztetni lehet arra, hogy dr. Benes az iiányu munkássága és törekvése ellenére, hogy a Szovjetunió számára a kengyelt tartsa, végső eredményben mégsem fogja megtalálni a számításait, azaz a Szovjfet- uniótól független cseh köztársaság vezeté­sét nem kaphatja meg. Benesnek, valószí­nűen ugyanazt kell tapasztalnia, mint a Szovjetunió sok más készséges hívének, akik gazda nélkül állították fel számitásal- kat. A kedd reggeli prágai lapok Rippka, úgy­nevezett cseh—lengyel emigráns állammi­niszter és Benes legutóbbi Chicagóban mon­dott beszédével kapcsolátban cikket közöl­nek „Benes átváltozó művészete" cimmfel. Rippka legutóbbi beszédében közölte a len­gyel emigránsokkal való szakítását — írja a lap, majd Benes chicagói beszédére tér ki, amelyben a menekült cseh kormány feje többek között a kővetkezőket mondotta: „A szovjet politika további haladásának élő- munkásai leszünk a demokratavilággal szemben." Ezután a lap így folytatja: „Hogy Benes ért az átváltozáshoz, azt mindig tud­tuk, de hogy egyszer a demokráciát is kész félretenni, azt őszintén szólva'nem tartottuk lehetségesnek. Benes valószinüleg úgy gon­dolja, ha Sztálin feloszlathatta a komin- ternt, miért ne akaszthatja ö is szegre a demokráciát." Amerikában Roosevelt hívei és a köztársasági párt külön „béke-terveket" készítenek Berlin, junius 1. (MTI.) Illetékes német helyről közük tájékoztatásul: Sumner Welles, az Egyesült-Államok he­lyettes államtitkára, az északkarolinia egye­temen beszélt a háború utáni világrende­zésről. Beszéde teljes mértékben emlékezte­tett arra a beszédre, amelyben röviddel a.z első világháború befejezése előtt az Egye­sült-Államok akkori elnöke, Wilson vázolta azokat az alapelveket, amelyek később a Wilsön-féle népszövetség megteremtéséhez vezettek. Sumner Welles most ugyanezeket a célokat hirdeti: nemzetközi hadsereg, nem­zetközi törvényszék felállítása, bizonyos fegyvernemek leszerelése, gazdasági és' pénz­ügyi kérdések megoldására bizottságok ala­kítása, valamint az összes nemzetek egyen­jogúsága. Welles beszédéből arra következtetnek, hogy az amerikaiak győzelme esetére. Eu­rópa éppen olyan keveset várhat Amerikától, mint 1918-ban. Amerika politikája ma is ki­zárólag arra irányul, hogy Európában újra zavart keltsen. Jellemző Weites következő mondata: „Mindnyájunknak számolnunk kell bizonyos körülményekkel, amelyek a háború befejeztével be fognak következni. A tengelyhatalmak által most megszállt te­rületeken politikai ingadozások fognák mu­tatkozni. Ezekben az országokban éppen úgy, mint a tengelyhatalmak államaiban embermiliiók halnak éhen, mindenütt zűr­zavar lesz úrrá, ami néhány területen min­den bizonnyal teljes bomlásra fog majd ve­zetni: Ebben az átmeneti időben az egyesült nemzetek minden bizonnyal határozhatnak a nemzetközi élet megszervezéséről “ Berlini körök véleménye szerint világo­sabban nem Írhatták volna körül azt az életformát, amelyet Amerika a hahóm után Európának szánt: az éhség, a zavar, a bom­lás uralma és egyetlen orvosságként vala­milyen népszövetségféle, amelyet adott eset­ben a szárazföld legerősebb hatalma, a Szovjet-Unió Irányíthatna, ahogy azt 1918- ban Franciaország tette. Az egész amerikai Meghivő Tisztelettel meghívjuk f. hó 4, h és 7-én az üzlettel szemközti könyvsátrunkba. Legkiválóbb írók ded ká’ják könyveiket e három napon. Dr. szentgsriczei Jakeb Jenő könvvesboltia Mátyás király-tér 7. szám. terv nem más, mint annak a keserves Idő­nek a felújítása, amelyet valamikor Versail­les idézett elő Európában és végig az egész világon. Az amerikai Egyesült-Államokban a köz- társasági párt különálló béketervet dolgoz­tat ki. A köztársasági párt egy tanácsot lé­tesít azzal a megbízatással, hogy realisz­tikus béketervet dolgozton ki és ügyeljen arra, hogy ez a terv meg is valósuljon. Ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy a köztársaságlak a háború utáni program megalkotását nem akarják a demokraták« nak átengedni. Köztársasági részről a következőket han­gozhatják: A háború utáni világ kérdései­vel a világ többi nemzeteivel való együtt­működés és az előzékenység szellemében kell foglalkozni, de mindenekfelett sajat országunk javát kell szem előtt tartanunlc. Hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy nemze­tünket boldogabbá tegyük és harcolnunk kell egy jobb világért, amelynek irányelve a béke. Megsemmisültek, vagy szétszóródtak a montenegrói és hercegovival partizánok Zágráb, jun. 1. (MTI) A Belgrádi Donau Zeitung jelentése szerint a Montenegróban és Herccgóvlnában harcoló, részint kommu­nista, részint Mihajlovics-íéle partizánok a legutóbbi időkben igen nagy veszteségeket szenvedtek. A veszteségek a partizánok er­kölcsi összeomlását idézték e!ö. Mihajlovics- féle partizánok vagy megsemmisültek, vagy szétszórva menekültekként bolyonganak az irdatlan hegyóriásokban. A Mihajlovics-féle partizánokhoz tartozó egész sereg csatlós és alvezér megadta magát a németeknek, mert látta, hogy a további küzdelemnek nincs semmi kilátása. Egyiptom felveszi a diplomáciái ItopcsoIofoWot a Szov;eftei Amszterdam, junius 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: / A brit hirszolgálat hivatalos kairói jelen­tés alapján hirül adja, hogy az egyiptomi kormány utasította a külügyminisztert, ve­gye fel a diplomáciai és gazdasági kapcso­latokat a Szovjetunióval. Cáfolják a csunglcinai köztársasági elnök halálhírét Sanghaj, junius 1. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda közli: Csungltingí jelentés szerint, nem felel meg a valóságnak az a melbournei hir, amely szerint Linszen csungkingkinai elnök hal­doklik. Előrehaladott kora miatt állapota aggodalomra adott okot, de hétfőn már job­ban érezte magát és orvosai remélik felgyó­gyulását. Közös hodgyakorlotot tartottak az angol és amerikai csapatok Bern, junius 1. (Búd. Tud.) Londoni jelentés szerrint most fejeződött be An­gliában az angol és amerikai csapatok első nagy közös hadgyakorlata. Ezek a hadgyakorlatok három napon és három éjszakán át tartottak és azokon nagy brit és amerikai kötelékek álltak egymással szemben. A gyakorlatokon valamennyi fegyvernem résztvett és minden korsze­rű fegyvert kipróbáltak. Könyvek között KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: PACSIRTA Kosztolányi Dezsőnek, amióta elköltözött közülünk földi lénye, talán még több müve jelenik meg, mint életében. A mostani könyvnapokra megjelent újból összes novel­lái s nemrégiben egy bűbájos kisregénye, a „Pacsirta“. Az is bizonyos, hogy alig irt még olyan tisztán, magyarul és sziporká- zóan valaki, mint Kosztolányi Dezső. Innen van Írásainak, verseinek és prózájának is hatalmas népszerűsége. Csak elindítja a mese szálát és száll, száll tollából a mese az ol­vasó szivéig s ott megtelepül, mint egy meg­nyugtató estéli imádság... Milyen egyszerű meséje van például „Pacsirta“ cimü regé­nyének, amelyet most adott ki másodszor a Révai. Nyaralni készül az öreg házaspár. Az Idén éppen úgy, olyan lelkesedéssel, iz­galommal, akar tavaly, vagy tavalyelőtt, s a nyaralásról most is lemaradnak, akár tavaly, vagy tavalyelőtt. .. Maguk helyett el­küldik egyetlen leányukat, aki bizony már nem „mái pacsirta“, de a szülök azért most is éppen úgy féltik, úgy aggódnak érette, amikor felpakkolják és kikisérik a kis vi­déki állomásra, mintha ő volna a világ leg­gyámoltalanabb s legártatlanabb teremtmé­nye. A leány pedig elmegy nyaralni a nagy- bácsinoz s ezzel útjára indul a mese, a re­gény. Cselekménye nagyon egyszerű. Az Író éleslátással leii'ja benne, hogy mi történik a leány távollétében a szülőkkel és ml történik magával, a nyaraló leánnyal. .. Aki nem ért annyira a telkekhez, az emberekhez, az em­beri Indulatok kordában tartásához, az bi­zonnyal ennjd cselekményből nem tudott volna regényt felépíteni. A „Pacsirta" olyan szép és megnyugtató regénye Kosztolányi Dezsőnek, mint amilyen szép és békés lehet a vénasszonyok nyarának egyik legszebb napja... (—) Film a legfiatalabb magyar repülőnemzedékről Kolozsvár, junius 1. Az eljövendő króni­kások századunkat — technikai szempontból — minden valószínűség szerint, „a repülés századának" fogják elnevezni. A legkorsze­rűbb közlekedési eszköz páratlan arányú fej­lődése erre az évszázadra esik. Harmincnégy évvel ezelőtt történt, hogy Blériot, az „égbe­tör ö, szárnyas ember“ az első nagyobbsza- básu teljesítménnyel, a La Manche csatorna átrepülésével lázbaejtette a világot... Pedig mi ez a kis táv ahhoz képest, amit a mai repülőgépek megtesznek? Az aviatika gyer­mekkorában ingatag vászon-, drót- és fatá­kolmány volt a repülőgép s ma alumínium­ból szilárdan megépített légi óriások, való­ságos erődök szelik keresztülkasul a levegőt. A ma hadviselésében óriási, mondhatnék szinte döntő szerepe van a légiérönek. .. Mindezt abból az alkalomból bocsátottuk előre, hogy a jövő héten érdekes film kerül vetítésre egyes kolozsvári mozgóképszínhá­zakban. A film, amely a Magyar Aero Szö­vetség égisze alatt és irányításával készült, a repülökiképzes 'egyes mozzanatait örökíti meg. Végig kisérhetjük azokat a fejlődési fokozatokat, amelyeket a magyar ifjak a modellezéstől a harci repülőgépekig tesznek meg. A kisdiák még féltő gonddal tervezi és épiti meg apró modelljét, a serdültebb ifjak már a vitorlázó repülés művészetét sajátít­ják el, a fiatal férfiak pedig megfelelő ki­képzés után, harci repülőgépre ülnek, hogy a légierő kötelékében szolgálják hazájukat. A film beszédes bizonyítékot szolgáltat ar­ról, hogy a trianoni békeparancs után gúzs­bakötést Magyarország, bilincseit, lerázva, milyen fontosságot tulajdonit a repülés ügyének. % Nem szükséges megemlítenünk, hogy a magyar Ifjúság is teljes tudatában van a repülés ügye fontosságának s napról-napra növekszik azoknak az ifjaknak száma, akiié az aviatikát akarják szolgálni. Bizonyos, hogy a rövid, de annál tanulságosabb és ha­tásosabb film megtekintése után még több fiatalunk szivében ébred fel majd a vágy, hogy bekapcsolódjék a repülésbe. Nem ár­tana, ha a filmet azok a korszellemtől el­zárkózó' szülök is megtekintenék, akik min­den erejükkel gáncsot akarnak vetni gyér» mekeik törekvésének és i..„reven elzárják őket a nagy lehetőségeket nyújtó hivatástól. v (—) Jő ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A Jő ÜZLETMENETNEK I kodik, mégpedig 10 !f gőzös. E hajók közül egyesek csak szállítók és tartályhajók, ame lyek a műk éjszaka futottak be a kikötőbe. La Lunea, junius 1. (Búd. Tud.) GibraXtá kikötőjében jelenleg a háború kezdete óta < legnagyobb számú kereskedelmi hajó tartóz Amszterdam, jun. 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Dawies, az amerikai elnök Sztálinhoz kül­Eurépa dolgozik és karcol Vichy, junius 1. (Búd. Tud.) Hivatalosan közlik, hogy németországi kötelező munka­szolgálatra hívnak be minden 1922. évben született francia ifjút azoknak kivételével, akik a mezőgazdaságban, vagy más élet- fontosságú hivatásban teljesítenek szolgála­tot. A 21 és 22 éves franciákat is felszólítot­ták a Németországban teljesítendő munka- szolgálatra való jelentkezésre. Kivételezet­tek a mezőgazdasági munkások, a fontos közigazgatási hivatal tisztviselői, a közép­birtokosok, a vasutasok es a rendőrség al­kalmazottjai. Madrid, junius 1. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Falange legfelsői)!) vezetősége engedélyt adott több vezető személyiségnek, hogy csatlakozzanak a keleti arcvonalon a bolse- vizmus ellen küzdő önkéntesekhez. Az or­szágos vezetőség több tagján kivül minden egyes spanyol tartományból a falange több vezetője 'épett be az önkéntes légióba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom