Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-11 / 131. szám
KmusntlYws&Q 1943. J If N i U S H fí^óg\?szertdrak és loborafóriumok részére oaI6dI havasi málnaié kapható nvjilf edényekben kg-ként P 2.14. Szittya Erdélyi Kereskedelmi Rt. Kolozsyár, Horthy*ut 33. szám. — Telefon: 20-72 Vallomás Szekfü Gyuláról Szekfü Gyula, a kiváló magyar tört énét tudós as utóbbi időkben az érdeklődés és a bírálat gyújtópontjába került. Most a „Fiatalok“ e. esetnie foglalkozik Szekfü munkásságával és történelemszemléletével. Az érdekes cikket az alábbiakban adjuk: A hatvanéves Szekfü Gyuláról a Fiat átoknak is van egy szava. Nem ünneplés, nem is ünneprontás. Egyszerűen tudomásulvétele annak, fiogy egy tudós, egy történetíró és lényegében politikai irányító, olyan határkőhöz érkezett, amikór véleményt kell róla mondani, állást kell foglalni, szembesíteni kell. Vallani kell. Tegyük személyesen. Szekfü nevével egy vidéki kollégium padjaiban találkoztam először. Úgy mondták: „Megrontja magyar értékeinkbe vetett hitünket." Másodszor Debrecenben olvastam nagy érdeklődéssel Három nemzedék cimfl müvét: társadalmi bajokról, zsidókról* Ady- ról stb. Ez a mii minden gondolkozó magyar ifjút megkapott és sokakat bevont a maga értékelési eljárásába és elgondolásába .. . Aztán peregtek a nehéz évek s anélkül, hogy Szekfü Gyula bélyeget nyomhatott volna rájuk. Harmadszor összefoglaló történelmi müveiből alkottunk képet arról, hogy miként értékeli át a magyar erőfeszítéseket, hősöket, államférfiakat, azzal a hajlékony módszerrel, amely komoly felkészültséget és- komoly alapelvet egyesit és érvényesít mindenben, amivel foglalkozik. Nem hamisítja meg a történelmet. Ez határozottan téves felfogás. Nem is tér ki a nehéz kérdések elől, sőt szinte keresi őket. Nem is magyar- ellenes a felfogása, sőt néha aggodalmasan magyarnak látszik ... Hanem úgy csoportosítja a dolgokat, hogy ne csak a Kossuth— Széchenyi ellentét ejtse gondolkodóba az olvasót, hanem például Bethlen Gáborhoz is talál ellenpárnak valót: Xsterházyt. Rákóczi Ferencnek is jó magyar ellenpárja: Pálfy generális. Lehetne vitatkozni, hogy Pálfy áldozata, mellyel odadobja leányát, méltóbb és nagyobb-e Rákócziénál, aki családi életét, millió holdnál nagyobb birtokát és fejedelmi életkörülményeit hozta áldozatul. Annyi azonban bizonyos, hogy Szekfünél nagyobb felkészültséggel és a következetessége miatt nagyobb hatással senki sem mutathatta ki a labanckodók magyarságát. S ha a Három nemzedék a hatvanhetes kiegyezést törekedett igazolni, történeti átértékelései viszont a Habsburg-uralom négyszáz évének apoté- stiseként hatnak. Negyedszer a Magyar Szemlére kellett felfigyelnünk. frissessége, komoly mondanivalói és következetes álláspontja miatt, ötödször Mi a magyar cimü kötete keltett általános érdeklődést. Érdekes, hogy az Imrédy—Teleki-féle politikai feszültség idején nyíltan az öshagyományt őriző magyar fajuak mellett foglalt állást és a népet is ez alapon kívánta beengedni az alkotmány és az érdek- várak sáncaiba . . . Mikor azonban ez a feszültség feloldódott, egyszeriben már nem azt a kérdést veti fel, hogy ki a magyar és mit ér, hanem leszűkíti erre: mit Ha aztán egyik szerző nyelvi képletként fogja fel, s másik megfoghatatlan léleknek tartja, a harmadik szándéknak vagy magatartásnak, ez nem zavarja az összhangot. S hogy még teljesebb legyen a fordulat, legfőbb cikkíróként jelentkezik abban a 'apban, amely a népi irók ellen folytat kérlelhetetlen harcot, hogy igy a faji gondolat hitelét megrontsa... Ezen a nyomon jut a marxi szociáldemokrácia berkeibe is. Mintha csak szövetségeseket lelne bennük valami és valamely irányzat ellen, vagy még inkább valami érdekében. Hatodszor Állam és nemzet cimü tanulmánykötete ragadja meg figyelmünket s nemcsak a körülötte zajló vita és akadémia döntés-kitüntetés miatt, hanem a komoly mondanivaló és állásfoglalása miatt is. Minden fiatalnál firssebben foglalkozik a nemzetiségi kérdéssel. Szinte siet előre állást foglalni egyes kérdésekben, hogy a döntésnél szava legyen és a fiatalokat irányíthassa. Azt mondja ugyan magáról, hogy „nem jövendömondója, hanem a mult magyarázója“, de elárulja szándékát is. Úgy érzi, hogy „ismeri a múltat, hisz a jövendőben... a jelenben azonban keveset bízik... Ezért is kívánja lehetővé tenni ,,a régi magyar politikai érzék érvényesülését", amely természetesen a főpapokban, a föurakban és ki- catnyég az ezerholdasokban találhatók meg... átöröktödö módon. Nem tudja az ember, hogy a nagyterületű tudást, az értékelő módszert, a szerkesztő kküBö tulajdonságait, az Írónak szempontjait következetesen végigvezető erejét, a publicista frissességét bámulja-e inkább, vagy azt a bátorságot, amellyel mindig résen áll eleve meglevő álláspontja érdekében, minden politikai fordulatnál készen, hálóval, frissen. Ez a szempont, ez a politikai tiizpont pedig már a bécsi titkos levéltárban kialakult benne s azóta is változatlanul érvényesül minden látszólagos ingadozásban. Szekfü Gyula nem németeszü, mint ahogy ócsárolni szokták. S valószínű, hogy túlzott Szabó Dezsőnek, R. Kiss Istvánnak és Németh Lászlónak is a kritikája. Nem is az a drága indulatokat és elfogultságokat rejtegető katolicizmus ez, amely Pázmányt olyan félelmetessé s nagy magyar alkotóvá teszi. Nem is tapad a rendi elgondoláshoz olyan módon, hogy ezzel a társadalmi hibáinkat eltakarni hajlandó volna. Az ö tüzpontja a Habsburg- katolikus Birodalom, amelyben jobb társadalmi berendezkedéssel és teljesebb beilleszkedéssel jobban érvényesülhet a magyarság az eddiginél. S ha Széchenyi hatalmas ereje felőrlődött ennek a felfogásnak a jegyében az eltérő magyar magatartás miatt, akkor Szekfü már megtalálta a megfelelő dialektikát is, amely mind őbenne elaltatja a fel-' tóluló kérdéseket, mind arra is alkalmas, hogy az ellenzéki magatartásról elriassza az érdekelteket. Ez a csodabogár pedig az ellenpárok alkalmazása, másrészt a kis és nagy magyar szemléletnek beállítása a történelembe. S ha Mályuszt most azzal vádolja Szekfü, hogy német fogalmakat vesz át, akkor csak eltereli a figyelmet arról, hogy ezt a fogalompárt viszont ö nemcsak átvette, de teljesen gyökértlenül ültette ide. Mert Németországban ez a fogalompárt azt jelentette, hogy csak a szükebb németség alkosson országot, vagy a szomszédos országok németéivel egyesüljön birodalommá a németség. Szekfü használatában viszont azt jelenti, hogy mi magyarok maradjunk magunkra és járjuk a magunk külön útját, vagy tágabb horizonttal (nagy-magyar) szerveződjünk ismét egybe az osztrákokkal, a Habsburgok alatt. Mi úgy véljük, hogy a magyar birodalmi gondolathoz sem kell idegen viszonylatokhoz tapadnunk, mert a magyar jövőnek függetlennek kell lennie minden más vizsonylattól. A. magyar nép-faji állomány számbeli meg- sokasodása, értékbeli kiteljesedése, gazdasági termelésünk javulása, szellemi felértékelődésünk, a magyar alkotások megszületése s sok szent erőfeszítésből és akaratból s a hősi magyar élet kialakulása nem lehet függuó- nye sem ilyen viszonynak és helyezkedésnek. Ez csak öncélú nemzeti politikával érhető cl. Éneikül magunk sem tudjuk eléggé becsülni önmagunkat, barátainknak sem érünk any- nyit, mintha teljes erőnk latbavetésével haladunk a magánk alján, a magunk kiteljesedése felé. És tartson bennünket annyira éretteknek Szekfü Gyula, hogy megleljük a felemelkedés útját akkor is, ha nem tapadunk olyan sógorhoz, aki csak zsigerezett bennünket örökké és a legszívesebben elnyelt volna mindenestül. És ez a tudat indította el az erdélyi magatartást, Zrínyi szövetkezését, Rákóczi szabadságharcát, a ku- ruckodást, negyvennyolc fergetegét. Ez az áldozatos magatartás él ma is bennünk, éppen azokon a nagy magyarokon keresztül, akikről igyekezett Szekfü Gyula megváltoztatni a véleményünket. Az értékeléssel a szemszög, a tüzpont megváltoztatására törekedett — könyörtelenül. Ezért kell tagadni a Vérszerzödést. Viszont ellenpárul azért kell egy képzeletbeli szentistváni államot misztifikálni s annak alapait a Szacz Leo-féle Intelmeket ténynek és szentnek tartatni. Ezért kell megvonni a hitelt az Árpád-korban meg volt „magyar életerő"-tői. Ilyen nem is lehetett, míg egy- háziassá nem lett az állam. Ezért kell bemártani Bethlen Gábort még aţzal is, Hogy „kereskedett", tehát méltatlan lehetett a császárt leányhoz .. . Ezért kell a szent életet élő Rákócziról mentöl többet elpletykálni, hogy ne lehessen mintaképe a magyarságnak. Ezért kell a nemességről is korszerűtlenséget, müveletlenséget és embertelenséget mondani. Ezért haszontalanoknak és céltalanoknak minősíteni szabadságharcainkat. Ezért kell olyan fürgén állást foglalni a magyar jobboldal ellen és a nemzeti szocializmus ellen, ha az veszélyezteti a Habsburg- katolikus tüzpontot. Ezért kap ki a zsidóság még a Három nemzedékben? De ugyanezért kell kezet fogni velük egy erősebb ellenfél ellen. Ezért kell olyan hisztérikusan ügyelni arra, hogy kik kerülnek egyetemi tanszékekre. Ezért fordul a népi gondolat felé, mikor ott vél támaszt találni s megint ellene % fordulni, mikor úgy látja, hogy a nagy önállóságban elfeledkeznének a lényegről, a tüzpontról, az aulikus magatartásról. Szekfü nem hűtlen a magyarsághoz, sohasem is volt az. De idegen szemszögével veszedelmes hályogot von minden gondolkozásra rest magyar szeme élé. S ez annál veszedelmesebb, mennél nagyobb tudós, mennél könyörtelenebből érvényesíti a tüzponc- ját és menné) frissebben alkalmazkodik a korszerű fordulatokhoz. Egyet azonban ne feledjünk el. Négyszáz éven át egy pillanatra sem birt összedobbani a magyarság szive a Habsburgokéval. S ezt aligha sikerül elérnie Szekfünek, mert a történelem arra is tanít, hogy a ‘restaurációk sohasem szoktak sikerülni. KINCS ELEK Felfüggesztették a Baross Szövetség önkormányzatát Miniszteri biztost neveztek ki a szövetséghez Budapest, jun. ló. A Baross Szövetségnek a legutóbbi napok folyamán kiéleződött belső ellentétei miatt a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az Iparügyi miniszterrel egyetértőleg vizsgálatot rendelt el és annak tartamára a Szövetség önkormányzatát felfüggesztette. A szövetséghez miniszteri biztosul dr. Gál László miniszteri osztálytanácsot rendelte. Ez a rendelkezés a? évtizedek óta keresztény nemzeti szellemet szolgáló egyesület érdemes működését nem érinti. (MTI) Vidékről is csak az evenként megengedett mennyiségű tűzifát lehet vásárolni Kolozsvár, juaius 10. A közellátási hivatal többirányú érdeklődésre közli, hogy a vidéken, vásárolt tüzifamennyiséget a kerületi kirendeltségek a vásárlási engedély kiadásakor feljegyzik a fogyasztó törzslapjára. Ez annyit jelent, hogy vidékről is csak az évenként megengedett mennyiségű tűzifát lehet Vásárolni. Senkisem számíthat tehát arra, hogy vidékről több fát vásárolhat, mint amennyi megengedett. Azok a fogyasztók, akik a megengedett tüzifamennyiségnek csak egyrészét vásárolják meg vidéken, a kolozsvári kereskedőtől csak annyi tüzelőt vásárolhatnak, amennyi a megengedett évi mennyiséget nem haladja tud. A közellátási hivatal egyben felhívja a közönség figyelmét arra is, hogy a vidékről beszerzendő tüzelőanyagra vásárlási engedélyt csak az kérjen, aki a tűzifát biztosan meg is tudja vásárolni, mert a kiadott vá,- sárlási engedélyeket a kerületi kirendeltségek semmi körülmények között nem veszik vissza. A tüzifavásárlási igazolványok kiadása áz élelmiszerjegyek kiosztása miatt június 10-töl junius 30-ig szünetel. A közellátási hivatal egyben kéri a közönséget: figyelje a lapokban a husárusitásra vonatkozó közleményeket. Sertéshúst mindig csak azokban a mészárszékeknél lehet vásárolni, amelyet a lapokban megjelöl. Ezen a héten az 1—jj-ig terjedő sorszámú, valamint 73-as és a 75—93-ig terjedő sorszámmal ellátott mészárosok szolgáltatnak ki sertéshúst. — Beiratkozás az állami kereskedelmi fiuközé piskótába. Az állami kereskedelmi fiuközépiskolában (Bartha Miklós-utca 10. sz.) a beiratkozások junius 12-én, szombaton délelőtt 9 órától 12 óráig lesznek. A felnőttek tagozatán a beiratkozási idő szombaton délután 5—7-ig. Szilágysomlyói napló KÓBOR FARKAS« A szilágysomlyói Magúra hegység erdő» jében az utóbbi időben egy öreg, hatalmas kóbor farkas garázdálkodik. Nemrég megtámadott egy falusi asszonyt, aki a Ma- gurán keresztül igyekezett Szilágysomlyó- ra a heti vásárra, szerencsére éppen amikor az asszonyra akarta magát vetni, egy csoport falusi munkás bukkant ki u egyik ösvényen, akik az asszony kétségbeesett segélykiáltásait meghallva, szerszámaikkal hangos rikoltozás közben a farkas felé szaladtak, s megijesztve az állatot sikerült Is azt megszalasztaniok. Ugyanez a farkas, özv. Karácsonyi Sán- dorné györteleki földbirtokosnőnek a Magúra erdőségében fekvő tanyájáról fényes délben több libát vitt el. A györtelkl pásztorok juhai) is állandóan dézsmálgatja. Egyik éjszaka egy Bántó nevű magyar magurai telepes egyetlen juhit akarta, elvinni, de, a gazda felébredt a kutyaugatásra és vasvillával megszalasztotta a farkast. A farkas garázdálkodása olyan rémületet keltett, a falusiak között, hogy a nők és gyermekek nem is mernek jönni a városba, mert ütjük az erdők között vezet és félnek a farkastól, amelynek tanyája állítólag a keriilőháztól nem messze lévő irtásban van. A farkas különben a kerülőház körül is töhbizben ólálkodott, nyomait még másnap is tisztán ki lehet venni. HA A HALOTT FELTÁMAD ... Kellemetlen kalandja volt égy szilágy- sómlyói uriasszonynak. Gy. E-né, aki magányosan lakik Szőlő-utcai házában, gyanús motoszkálást hallott egy éjjel a nyári konyhájából. Reggelre kelve benézett a nyitott ajtón és legnagyobb megdöbbenésére egy mozdulatlanul fekvő, falusi ruhában öltözött férfit látott a. konyha földjén. Szólt hozzá, de a férfi nem válaszolt. Költögetni próbálta, de hiába volt minden ez irányit kísérlete, a férfi merev, halotti mozdulatlanságban feküdt tovább. Az uriasszony ekkor átszaladt szomszédban lakó rokonaihoz, kérve őket, hogy azonnal jöjjenek hozzá, mert egy halott fekszik a nyári konyhájában. Mire azonban átmentek, a halott feltámadt és nyom nélkül eltűnt. Amint később az uriasszony megállapította, a kámforrá vált halott magával vitte a nyitott hálószoba asztalán lévő aprópénztárcáját, húsz pengő s néhány fillér tartalmával, azonkívül egy termoszpalack tejet és két napi kenyéradagot. A SZEMÉTKOSÁR Nemrég egy igen eló'kelő magyar ur járt Szilágy somión. Nagyon tetszett neki a történelmi emlékű városka. Nagyon meg volt elégedve a város fejlődésével, de utolsó nap megelégedésébe egy kis hiba csúszott. Amikor végigsétált a Báthory várkertben, ahol a Báthory lovagvár két bástyája és egy épületrész szinte teljes épségben hirdeti a régi nagy időket, felháborodva látta, hogy a magyar történelem egyik legnevezetesebb emlékeinek szomszédságában papírkosarak vannak elhelyezve. Ez még magában nem rontotta volna az összhangot, de a papírkosarat még az elmúlt uralom Idején, állították fel s a pléhre messzi olvasható betűkkel van felirva „Pentru hârtie..A benszü- lött, aki kalauzolta, nem merte megmondani, hogy nemcsak a várkert papírkosarán, de az egész váios területén az összes papírkosarak ma Is ezzel a felírással figyelmeztetik a közönséget a tisztaságra, bár két évvel ezelőtt a városka hetilapjában nyílt levélben hivták fel erre az Illetékesek figyelmét. , Nyaraljon Szovátán a Szent József Villában Kényelmes elsőrendű berendezés folyó* vízzel a fürdő központjában. Medvetótól 3. peicre. Mintaszerű kiszolgálás felügye* letet a Kalocsai Isko anövéiek lát ók el. Szobaárak: egyágyas 6. Pengő kétágyas 8—10 Pengi Előszezonban és utószezonban 20°/o os kedvezmény. A villában elsőrendű éterem áll a t. vendégek részére a közellátás ál- t tál megállapított szolid árakon. Élelmiszer jéoyre szükség van. Közel'áfás! igazolványát mindenki hozza magávaL Tiszlelettel: Szent Józaei VIl's
