Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-09 / 129. szám
194 3. J V9 5 MzszMTxilrs'jea MAi MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástyautca 2. Nyitva délelőtt 9—1-lg. Megtekinthető római kori és középkori kőtár.) Ab Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-lg). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi múzeum, Erdélyi szoba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e, 10—12. (Díjmentes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8—r 1-lg, délután 3—8-lg. a népkönyvtár I— vasárnap is — délután 3—9* *1 "j. f Mikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor a ,,Sasfiók” előadása. MUZUfiUOADÁSOK: ARPáD-mozgó: Barlettai párviadal. CORVIN-mozgó: Éjféli gyors. (Magyar.) EGYETEM-mozgó: Tábori színház. ERDELY-mozgó: így szeret egy férfi. MÁTYÁS KÍRÁLY-mozgó: Alom- keringö. (Magyar.) RAKÓCZI-mozgó: Az ördög nem alszik. (Magyar.) SZOEGAI,ATOS GSÓGTSZERTÁRAK: Egyszarvú gyógyszertan, Mátyás király-tér 10. Távbeszélő: 32-23, — Kereszt gyógyszertár, Mussolini-ut ut 2. Távbeszélő: 14-39. —■ Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. MAGYAR ARCVONAL —• Coring tábornagy rész^éttávirata gróf Széchenyi Bertalan halála alkalmából. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Göring birodalmi tábornagy, a német birodalmi gyűlés elnöke gróf Széchenyi Bertalan elhunyta alkalmából a Felsőház elnökségéhez részvéttáviratot intézett. — Bolgár-magyar szövetkézé« megbeazé- I lések lesznek Budapesten. Szófiából jalenti a! Magyar Távirat) Iroda: A bolgár-magyar j szövetkezeti együttműködés keretében július 8—10. között bolgár szövetkezeti fér- j fiák érkeznek Budapestre, s tanácskozásokat folytatnak a bizottság magyar tagjaival. — Uj érempénzeket veretett a Vatikan. A Ştefani Iroda jelenti: A Szentszék nemrégiben újabb érempenz sorozatot veretett. A sorozat egy arany százlirásból, egy 10 és egy 5 lírás ezüst érméből és öt kis bronz érméből áll. Az érmek egyik oldalán XII. Pius pápa képmása látható, a másik oldalon az igazságot jelképező nöl alak és a galamb a a béke olajágával a csőrében. Az erempenz sorozat első vereteit megküidötték a királynak, aki közismert mimízinatikus. * Közgyűlési meghívó. A Hargita Gazdasági és Hitelszövetkezet június hó 18- án d. u. 7 órakor Kolozsvár, Kossuth L,- u. 44. sz. alatti saját házában tartja 1942. évi rendes X. közgyűlését. Tárgysorozat I. Az 1942. évi zárókimutatás ismertetése, tárgyalása, megv'^spélá-sa és a felmentvény megadása. 2. Nyereség felosztás. 3. Az Igazgatóság 3 tagjának megválasztása, 4. Indítványok- A zárókimutatá- sokSzövetkezetünk helyiségében vannak kitéve és mindenki által megtekinthetők — Magyar leventék is résztvettek a Hit- ler-ifjak vezetőjének tiszteletére rendezett diszmenetben. Szófiából jelenti a Magyar Távirati Iroda: A diszmenetben, amelyet az ifjúsági és hazafias szervezetek Axmannak. a Hitler-ifjak vezetőjének szófiai látogatása alkalmából rendeztek, a szófiai levente- szervezet is részt vett. A magyar leventék kitUnö hatást keltettek. AMI KIMARADT EGY CIKKBŐL, Egy fiatal erdélyi író, akit a népi arcvo- nalon tartottak nyilván a múltban, a faji kérdésről Irt cikket az egyik fővárosi liberális napilap vasárnapi számában. Többek között ezt olvassuk írásában: „A fajbiológia alapjaira fektetett nemzet politika, ami a holnap, a jövendő magyarság kérdései körül töpreng s inkább politikai jellegű, mintsem a biológia nagy- multu és tiszteletremétló eredményeket felmutató területén kereskedik, ott válik veszélyessé a nemzet számára, ahol elveti az örök törvényt, amelyet p teremtés alkotott a faj fennmaradásának érdekeben s attokat uj alapokra, áltudományos mesterkedésekre fektetve, maga akar embertípusokat alkotni a természet helyett, a nemzet számára. Ezek nem a humanista, mégcsak nem is a keresztény szempontjai —. ne legyünk emberségesek ebben a kérdésben s ne tiltakozzunk ellene az egyén jogainak nevében, — úgyis el kell vetnünk az ember erőszakosságát, amit önmagán akar alkalmazni, hogy felülmúlja önmagái. Ez az erőszakos beavatkozási elv hirdette be világszerte és fogadtatta el igen sokkal azt a tételt, hogy egy nemzetnek, egy népnek a pusztulása fizikális vonatkozású, tehát gyártsunk atlétákat, fizikailag erős, kemény egyedeket a nemzet számára, mert ezeknek mentői nagyobb számú tömege a garancia — a mentői biztosabb garancia — egy nemzet fennmaradásához és életképességéhez.“ Azért kegyesen megengedi, hogy „jói van, legy’enek kemény, egészséges, szívós, edzett, fajikig igen-igen nemes tagjai nemzetünknek, legyenek men'öl többen ... Tudjuk, hogy ez utópia...“ Mert: „Ne ringassuk magunkat Illúziókban. A nemzetek, a népek anyagi tényezői enyészet martalékai lesznek idővel... Hol van ma már a régi Spárta, Herkules, a félisten? S a többi görögök, akik halhatatlanságot sejtettek az Izmok kultuszában? Csak a költőktől hallasz híreket felőlük ... Azért esiidáljuk Herkules roppant erejét, örömünkre szolgál Hektor testének nagy'szerüsége s AehlWest irigyeljük se- bezhetetlanségéért. De amikor ideáljaivá fogadja őket a huszadik század embere, igazságtalanság megfeledkezni a költőről, akinek életüket köszönhetik. Aki utat vágott nekik az emberi művelődé* viszontagságokkal, máglyákkal, keresztekkel és bitófákkat sűrű rengetegének évezred Jelben.“ Konklúzió ? Tenyésszünk költőt, mentői többet... Ez következik a oikk gondolatmenetéből. Ha a fiatal népi iró a magyarság mai állapotára figyelt volna szellemi emelkedettségének sztratoszférájából, nem Így irta volna meg a cikkét. Akkor nem maradt volna ki Írásából a mai magyarság-politika egy igen fontos tétele. Az, hogy nemcsak vas- gyurókra van a nemzetnek szüksége, hanem acélos lelkű és magyarságukban is európai magaslatra emelkedett szellemekre. Nem éppen csak költőkre, hanem olyanokra, akik tollal sajátos fajiságukat, annak megmaradását, örök emberi értékét, ennek az értéknek szellemi színvonalát magyarul és európai szántén jelentik, hirdetik, sokkal magya- rabbul mint eddig, fis ha kell, meg is védik. Herkules erejével, Hektor testi nagyszerűségével és Achilles sebezhetetlenségével. A cikkből végzetesen kimaradt a leghalkabb utalás is arra, hogy a mai magyar nemzctpoUtikának nemcsak az erős és edzett uj nemzedék felnevelése a célja. Hanem a tudatosan magyar, elsősorban magyar, de mindenképen minőségi magyar szellem kialakítása is. Mindez még a jövő zenéje. Jelen pillanatban az a meztelen igazság, hogy ha a magyar Herculesek, Hectorok és Aehülesek nyers ereje nem védi meg és nem menti meg a magyar földet, költő sem marad, irniagnak sem, hogy régi dicsőségünket megénekelhesse. RENDZAVARÁS A „Felvidéki Újság“ jelenti a Katádi- frontról az alábbiakat: „Az álomkórral megfertőzött Kongó vidéke jutott eszüpkbe szerdán este egy film kassai bemutatóján. Mindennapi tucatfilm volt ez és hangos tüntetés kisérte bemutatóját. Alig szólalt meg a főszereplönö, mély, búgó hangja, a nézőtéren itt is, ott is erős krákogás, erőltetett köhécselés hangzott fel. Azután jöttek a különböző megjegyzések. A tüntetők — akik a jobb- izlésü kassai ifjúság soraiból kerültek ljl — tiltakoztak a film egyik-másik jelenete ellen, majd, amikor rendőri beavatkozásra ;érült sor, egyöntetűen elhagyták a nézőteret. Előadás után az utcán újra és újra felhangzott a kiáltozás: „Magyar filmet akarunk!" Csak erélyesebb rendőri beavatkozás vetett véget az Ifjúság tüntetésének.” As az érzés hatalmasodik el az emberen. hogy egészséges, tiszta magyar szellemű filmet követelni —. rendzavarásszámba megy. EGY ELVTÁRS A JÖVŐBE PILLANT A „Népszava“ vasárnapi számának -vezércikkében Szakasits elvtárs a jövendőről közölt elmélkedést. Abból indul ki, hogy uj világ van születőben s „a most élő nemzedék minden szerencsétlensége mellett is abban a szerencsében részesül, hogy tanúja lehet a történelem leghatalmasabb eseményeinek, a társadalmi változások leggramllózu- sabb fordulatainak. As tulajdon szemével győződhetik meg arról, hogy miképen hanyatlik le egy termelési rendszer roppant válságok viharaiban s láthatta n láthatja, hogyan bontakozik ki a válságok nyomán egy uj rendező elv: a szocializmus gondolat- rendsze.re." Megállapítja, hogy- „végül is ebből a küzdelemből alakul ki a magasabb létforma“. Kíváncsian várjuk, hogy utaljon arra, mit is képzel el az elvtárs a „magasabb létforma“ alatt? Megkapjuk rá a feleletet a következőkben : „Most nyílnak meg először a lehetőségek olyan társadalom keletkezése számára, amelynek minden zugát a szabadság tölti be. Miért ? Mert most már a technikai eszközök, a tudományos munkamódszerek és a munka megszervezésének roppant lehetőségei megadják a módját a szegénység és nyomor leküzdésének. Az emberiség először válhat szabaddá, mert nem kell többé félnie a létbizonytalanságtól — minden szabadság legnagyobb veszedelmétől. A termelőeszközök megszaporodása, a szédületes mechanikai fejlődés, persze, csak akkor válik áldássá, ha központi irányítás őrködik fölötte és ez kiterjed nemcsak a közösség kezébe jutott termelőapparátusra, hanem a szövetkezetekre és a magángazdasági szektorokra is. Értelmesen megszervezett tervgazdálkodás —• demokratikus ellenőrzés 'mellett, íme: ez a fejlődés iránya és csak a kalandorok, a lesipuskások, a gazdasági diktatúra haszonélvezői és a haszonelv fanatikusul szállhatnak szembe vele.” Erre az utópiára a tények beszédével szüksége» néhány megjegyzést tenni. Szakasits elvtárs vagy megfeledkezett, vagy szándékosan hallgat a társadalmi fejlődés ujahb állomásairól. Akár elfeledkezett, akár hallgat erről — jellemző. E helyen azonban eszébe, juttatjuk, hogy a szoe'alizmus gondolatrendszcréneU rendező elve mellé és fölé európaszerte egy másik, nagyon fontos elv lépett: a népi és sT v/.eti elv s má inár minden európai nép tudatában a nemzeti kiteljesedés ügye áll első helyen s a szocálizmus gondolatvilágából csak annyi, amennyi a legelsőbbrendü nemzeti érdekeknek megfelel. A nemzeti kiteljesedés ügyétől nem idegen a* „észszerűen megszervezett“ tervgazdálkodás, sőt, — igy mutatják a jelek — a tervgazdálkodás a nemzeti államok belső életében az anyagi és szellemi megerősödésben máris fontos szerephez jutott, mégpedig a szoriáJlsta tervgazdálkodás eddigelé megismert legnagyobb kísérletével: a szovjetgazdálkodással ellentétben az ön- eéluság és egyoldalúság hibájának kiküszöbölésével. Szakosíts elvtárs elmélkedésében teljesen figyelmen kívül hagyja a nagy európai átalakulás eszmei és anyagi tényezőit s amikor a jövendőbe pillant, akkor voltakép a mult egy szépnek indult s valójában liáivu- ba rekedt vágyálmát: a demokráciát fedezi fel az emberiség jövedóbell földi menyorszá- gaképen. Jellemző célzatos látásmódjára, hogy nem számol egy halálosan komoly bizonyossággal. Akárhogy is dől ei ez a háború, Európa s talán az egész emberiség jövendő életformáját határozza meg egyik, vagy másik félnek győzelme. Vagy uţy képzeli Szakasits elvtárs, hogy a nemzeti és keresztény Európa esetleges katonai veresége egy holdé™, szabad, demokratikus Európának rózsaszínű hajnalhusadásávnl jelent egyet? Vagy arra már nem is gondol, hogy a tengelygyözdem már önmagában tagadása lesz mindannak, ami a tegnap és a ma értelmezése szerint — „demokrácia“? Szakasits elvtárs nézzen farkasszemet a tényekkel s jól jegyezze meg: csak két lehetősége van a társadalmi fejlődésnek: nemzeti és szociális Európa, vagy Szovjeí- Európa. Tertium — non datuv .. . Demokrácia ? Naiv .játék a szóval, amikor a tények beszédében ég és gyökeréig reng az egész világ... A „Népszava“ nemrég kifejtette, hogy mi M is az igazi nemzeti öntudat, S tessék, mily rövid idő alatt elfelejtette, hogy a nemzeti öntudat is ott van a világot formáló erők nagy összecsapásában, mégpedig a győzelemnek nemcsak reményével, hanem lehetőségeivel is. De ha a jövendőről esik szó, mily szívesen utalnak ismét a Népszavánál a demokráciára, amely szovjetté akarja tenni ezt az európai földrészt.., Megkoszorúzták Ulászló Iára y várnái emlékművét a magyar újságírók Szófia, junius 8. (MTI) A magyar ujsagirók csoportja hétfőn délelőtt 11 órakor ár-« kezett Várnába, ahol a hatóságok és a lakosság igen szívélyesen fogadta. A magyar vendégek koszorút helyeztek el a várnai csatában elesett Ulászló király emlékművénél. Az ünnepi beszédet Tóth László, a „Nemzeti Újság“ főszerkesztője mondotta. A magyar újságírók ezután bejárták a kornyéket Fehér Géza egyetemi tanár vezetésével, Fehér professzor ismertette a várnai csata különböző szakaszait. Ezután az uj- ságlróesoport visszatért a városba s ott a polgármester villásreggelin látta őket vendégül. Délután a magyar újságírók az euxi- nográdi királyi kastélyt tekintették meg. A „Rees“ elmü lap a magyar ujaágiróK látogatásával kapcsolatosan ezt Írja: „Az a meleg fogadtatás, amelyet a bolgár nép a magyar újságírók tiszteletére rendezett, annak a vérrokoni és sorsközösségnek az eredménye, amely évszázadok óta összekapcsolja a magyar és a bolgár nemzetet. A két nép kapcsoltait sohasem zavarták nézeteltérések és érdekellentétek, ellenkezőleg, a barátság mindinkább elméi.' ült As megszilárdult, különösen az első világháború alatt, majd azt követöleg az országaikat megcsonkító és megalázó békeszerződések idején és még erősebb alapot öltött a fel- emelkedésre irányuló közös törekvésekben. De nemcsak a közös származásúak és a közös megpróbáltatásoknak tulajdonítható a bolgárnép rokoaszenve és elismerése, han ’.m magasabb tényezőknek: a. magyar nép nemességének, lovagiasságának, bátorságának, A magyar népnek ezek a tulajdonságai jellemzik elsősorban a bolgár nemzet érzelmeit, amikor Magyarország mellett megnyilatkozik. Magyarország a legsötétebb napokban sem vesztette el hitét, jogai igazságában és büszke hajlíthatatlansággal küzdött győzelmes felemelkedéséért.“ A szófiai „Parole Bulgare“ című francia- nyelvű lap hasonló szellemben ir a magyar újságírók bulgáriai látogatásáról. Tehe’ségltuiafó veisanyt rendez a Wesselényi Lövészeqyesület Kolozsvár, jun. 8. A Wesse'ényi Lövészegyesület fe'hivja lövészkötetezett tagjai figyelmét a junius 20-án, reggel 8 órakor az Egyetemi Sportpark löterén megtartandó tehetségkutató versenyre. Versenyfeltételek: fekvötesthelyaet 15 lövés. Nevezési dij 50 fil'ér. A helyezések megállapítása szórási kép alapján. A he'yezettek fele éremdijazásban vészesül. Nevezési határidő e hó 16-án déli 12 óra. Nevezni lehet az Egyesület Unió-utca 12. sz. alatti irodájában. Későbbi nevezéseket nem fogadnak el. — Közeli földrengést jeleztek a budapesti szeizmográfok. Budapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Az Országos Földren- géstvizsgáló Intézet készülékei junius 7-én 13 óra 47 perckor gyenge közeli rengést .jeleztek. A földmozgás Budapesten 10 percig tartott. A műszer legnagyobb kilengése egy milliméter volt. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak az ismerősöknek és jóbarátoknak, akik drága kicsi lányunk tragikus elvesztése feletti bánatunkat részvétükkel enyhíteni igyekeztek, .ezúton mondunk hálás köszönetét. Fey Lukács hő- ránd és neje. * Meghívó. Az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete junius hó 17-én, csütörtökön este 7 órakor az Egyesület (Mátyás király-tér 12. II. 10.) helyiségeiben tartandó évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Pénztárellenőrök és számvizsgálók jelentése. 5. Felinentvény megadása. 6. Indítványok és javaslatok. 7. A megüresedett tisztségek betöltése. Felhívjuk tagjaink figyelmét arra, hogy a közgyűlésen csupán azok a határozatok és javaslatok lesznek tárgyalás alá véve, melyeket az indítványt tevő tag 10 nappal a közgyűlés megtartásának időpontja előtt egyesületünk Elnökségéhez címezve, Mátyás király-tér 12. II. 10. szám a’atti irodánkba benyújtanak, vagy posta utján eljuttatnak. Egyben közöljük tagjainkkal, hogy az alapszabályaink idevonatkozó rendelkezései értelmében, amennyi, ben a közgyűlés nem lesz határozatképes, u'gy junius hó 18-án (pénteken) este ugyancsak az Egyesület helyiségeiben 7 órai kezdettel tartjuk meg, amely tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképes lesz. A közgyűlés termébe való belépésre és a szavazati jog gyakorlására csak azok a Tagjaink jogosultak, akik a közgyűlés napján tagdijhátralékban nincsenek. Hazafias üdvözlettel: Elnökség.