Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

194 3. J V9 5 MzszMTxilrs'jea MAi MÚZEUMOK: Botanikus Muzeum a Botanikus Kertben (Majális-utca 42. Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—6-ig.) Erdélyi Nemzeti Muzeum (Bástya­utca 2. Nyitva délelőtt 9—1-lg. Megtekinthető római kori és közép­kori kőtár.) Ab Erdélyi Nemzeti Muzeum Állat- tára (Mikó-utca 5. Megtekinthető 9—12-lg). Az Egyetemi Általános Növénytani Intézet Múzeumai. (Farkas-utca 1., Közp. Egyetem, I. bejárat az udvar felől.) Alföldi múzeum, Erdélyi szo­ba, Tanszer- és Amerikai—Alaszkai muzeum. Nyitva minden hónap első vasárnapján d. e, 10—12. (Díjmen­tes.) EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8—r 1-lg, délután 3—8-lg. a népkönyvtár I— vasárnap is — délután 3—9* *1 "j. f Mikó-utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor a ,,Sasfiók” elő­adása. MUZUfiUOADÁSOK: ARPáD-mozgó: Barlettai párviadal. CORVIN-mozgó: Éjféli gyors. (Ma­gyar.) EGYETEM-mozgó: Tábori színház. ERDELY-mozgó: így szeret egy férfi. MÁTYÁS KÍRÁLY-mozgó: Alom- keringö. (Magyar.) RAKÓCZI-mozgó: Az ördög nem alszik. (Magyar.) SZOEGAI,ATOS GSÓGTSZERTÁRAK: Egyszarvú gyógyszertan, Mátyás ki­rály-tér 10. Távbeszélő: 32-23, — Kereszt gyógyszertár, Mussolini-ut ut 2. Távbeszélő: 14-39. —■ Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. MAGYAR ARCVONAL —• Coring tábornagy rész^éttávirata gróf Széchenyi Bertalan halála alkalmából. Bu­dapestről jelenti a Magyar Távirati Iroda: Göring birodalmi tábornagy, a német biro­dalmi gyűlés elnöke gróf Széchenyi Berta­lan elhunyta alkalmából a Felsőház elnök­ségéhez részvéttáviratot intézett. — Bolgár-magyar szövetkézé« megbeazé- I lések lesznek Budapesten. Szófiából jalenti a! Magyar Távirat) Iroda: A bolgár-magyar j szövetkezeti együttműködés keretében jú­lius 8—10. között bolgár szövetkezeti fér- j fiák érkeznek Budapestre, s tanácskozáso­kat folytatnak a bizottság magyar tagjaival. — Uj érempénzeket veretett a Vatikan. A Ştefani Iroda jelenti: A Szentszék nemré­giben újabb érempenz sorozatot veretett. A sorozat egy arany százlirásból, egy 10 és egy 5 lírás ezüst érméből és öt kis bronz ér­méből áll. Az érmek egyik oldalán XII. Pius pápa képmása látható, a másik oldalon az igazságot jelképező nöl alak és a galamb a a béke olajágával a csőrében. Az erempenz sorozat első vereteit megküidötték a király­nak, aki közismert mimízinatikus. * Közgyűlési meghívó. A Hargita Gaz­dasági és Hitelszövetkezet június hó 18- án d. u. 7 órakor Kolozsvár, Kossuth L,- u. 44. sz. alatti saját házában tartja 1942. évi rendes X. közgyűlését. Tárgysorozat I. Az 1942. évi zárókimutatás ismerteté­se, tárgyalása, megv'^spélá-sa és a fel­mentvény megadása. 2. Nyereség felosz­tás. 3. Az Igazgatóság 3 tagjának megvá­lasztása, 4. Indítványok- A zárókimutatá- sokSzövetkezetünk helyiségében vannak kitéve és mindenki által megtekinthetők — Magyar leventék is résztvettek a Hit- ler-ifjak vezetőjének tiszteletére rendezett diszmenetben. Szófiából jelenti a Magyar Távirati Iroda: A diszmenetben, amelyet az ifjúsági és hazafias szervezetek Axmannak. a Hitler-ifjak vezetőjének szófiai látogatása alkalmából rendeztek, a szófiai levente- szervezet is részt vett. A magyar leventék kitUnö hatást keltettek. AMI KIMARADT EGY CIKKBŐL, Egy fiatal erdélyi író, akit a népi arcvo- nalon tartottak nyilván a múltban, a faji kérdésről Irt cikket az egyik fővárosi libe­rális napilap vasárnapi számában. Többek között ezt olvassuk írásában: „A fajbiológia alapjaira fektetett nem­zet politika, ami a holnap, a jövendő ma­gyarság kérdései körül töpreng s inkább politikai jellegű, mintsem a biológia nagy- multu és tiszteletremétló eredményeket felmutató területén kereskedik, ott válik veszélyessé a nemzet számára, ahol elveti az örök törvényt, amelyet p teremtés al­kotott a faj fennmaradásának érdekeben s attokat uj alapokra, áltudományos mes­terkedésekre fektetve, maga akar ember­típusokat alkotni a természet helyett, a nemzet számára. Ezek nem a humanista, mégcsak nem is a keresztény szempont­jai —. ne legyünk emberségesek ebben a kérdésben s ne tiltakozzunk ellene az egyén jogainak nevében, — úgyis el kell vetnünk az ember erőszakosságát, amit önmagán akar alkalmazni, hogy felülmúlja önmagái. Ez az erőszakos beavatkozási elv hirdette be világszerte és fogadtatta el igen sokkal azt a tételt, hogy egy nem­zetnek, egy népnek a pusztulása fizikális vonatkozású, tehát gyártsunk atlétákat, fizikailag erős, kemény egyedeket a nem­zet számára, mert ezeknek mentői na­gyobb számú tömege a garancia — a men­tői biztosabb garancia — egy nemzet fenn­maradásához és életképességéhez.“ Azért kegyesen megengedi, hogy „jói van, legy’enek kemény, egészséges, szívós, edzett, fajikig igen-igen nemes tagjai nemzetünk­nek, legyenek men'öl többen ... Tudjuk, hogy ez utópia...“ Mert: „Ne ringassuk magunkat Illúziókban. A nemzetek, a népek anyagi tényezői enyészet martalékai lesznek idővel... Hol van ma már a régi Spárta, Herkules, a félisten? S a többi görögök, akik halhatatlanságot sejtettek az Izmok kultuszában? Csak a költőktől hallasz híre­ket felőlük ... Azért esiidáljuk Herkules rop­pant erejét, örömünkre szolgál Hektor testé­nek nagy'szerüsége s AehlWest irigyeljük se- bezhetetlanségéért. De amikor ideáljaivá fo­gadja őket a huszadik század embere, igaz­ságtalanság megfeledkezni a költőről, akinek életüket köszönhetik. Aki utat vágott nekik az emberi művelődé* viszontagságokkal, máglyákkal, keresztekkel és bitófákkat sűrű rengetegének évezred Jelben.“ Konklúzió ? Tenyésszünk költőt, mentői többet... Ez következik a oikk gondolatmenetéből. Ha a fiatal népi iró a magyarság mai állapotára figyelt volna szellemi emelkedett­ségének sztratoszférájából, nem Így irta volna meg a cikkét. Akkor nem maradt vol­na ki Írásából a mai magyarság-politika egy igen fontos tétele. Az, hogy nemcsak vas- gyurókra van a nemzetnek szüksége, hanem acélos lelkű és magyarságukban is európai magaslatra emelkedett szellemekre. Nem éppen csak költőkre, hanem olyanokra, akik tollal sajátos fajiságukat, annak megmara­dását, örök emberi értékét, ennek az érték­nek szellemi színvonalát magyarul és euró­pai szántén jelentik, hirdetik, sokkal magya- rabbul mint eddig, fis ha kell, meg is vé­dik. Herkules erejével, Hektor testi nagysze­rűségével és Achilles sebezhetetlenségével. A cikkből végzetesen kimaradt a leghal­kabb utalás is arra, hogy a mai magyar nemzctpoUtikának nemcsak az erős és ed­zett uj nemzedék felnevelése a célja. Hanem a tudatosan magyar, elsősorban magyar, de mindenképen minőségi magyar szellem ki­alakítása is. Mindez még a jövő zenéje. Jelen pillanatban az a meztelen igazság, hogy ha a magyar Herculesek, Hectorok és Aehülesek nyers ereje nem védi meg és nem menti meg a magyar földet, költő sem ma­rad, irniagnak sem, hogy régi dicsőségünket megénekelhesse. RENDZAVARÁS A „Felvidéki Újság“ jelenti a Katádi- frontról az alábbiakat: „Az álomkórral megfertőzött Kongó vi­déke jutott eszüpkbe szerdán este egy film kassai bemutatóján. Mindennapi tucatfilm volt ez és hangos tüntetés kisérte bemu­tatóját. Alig szólalt meg a főszereplönö, mély, búgó hangja, a nézőtéren itt is, ott is erős krákogás, erőltetett köhécselés hangzott fel. Azután jöttek a különböző megjegyzések. A tüntetők — akik a jobb- izlésü kassai ifjúság soraiból kerültek ljl — tiltakoztak a film egyik-másik jelenete ellen, majd, amikor rendőri beavatkozásra ;érült sor, egyöntetűen elhagyták a néző­teret. Előadás után az utcán újra és újra felhangzott a kiáltozás: „Magyar filmet akarunk!" Csak erélyesebb rendőri beavat­kozás vetett véget az Ifjúság tüntetésé­nek.” As az érzés hatalmasodik el az emberen. hogy egészséges, tiszta magyar szellemű filmet követelni —. rendzavarásszámba megy. EGY ELVTÁRS A JÖVŐBE PILLANT A „Népszava“ vasárnapi számának -vezér­cikkében Szakasits elvtárs a jövendőről kö­zölt elmélkedést. Abból indul ki, hogy uj világ van születőben s „a most élő nemze­dék minden szerencsétlensége mellett is ab­ban a szerencsében részesül, hogy tanúja le­het a történelem leghatalmasabb eseményei­nek, a társadalmi változások leggramllózu- sabb fordulatainak. As tulajdon szemével győződhetik meg arról, hogy miképen ha­nyatlik le egy termelési rendszer roppant válságok viharaiban s láthatta n láthatja, hogyan bontakozik ki a válságok nyomán egy uj rendező elv: a szocializmus gondolat- rendsze.re." Megállapítja, hogy- „végül is ebből a küz­delemből alakul ki a magasabb létforma“. Kíváncsian várjuk, hogy utaljon arra, mit is képzel el az elvtárs a „magasabb létfor­ma“ alatt? Megkapjuk rá a feleletet a kö­vetkezőkben : „Most nyílnak meg először a lehető­ségek olyan társadalom keletkezése szá­mára, amelynek minden zugát a szabad­ság tölti be. Miért ? Mert most már a tech­nikai eszközök, a tudományos munkamód­szerek és a munka megszervezésének rop­pant lehetőségei megadják a módját a szegénység és nyomor leküzdésének. Az emberiség először válhat szabaddá, mert nem kell többé félnie a létbizonytalanság­tól — minden szabadság legnagyobb ve­szedelmétől. A termelőeszközök megszapo­rodása, a szédületes mechanikai fejlődés, persze, csak akkor válik áldássá, ha köz­ponti irányítás őrködik fölötte és ez ki­terjed nemcsak a közösség kezébe jutott termelőapparátusra, hanem a szövetkeze­tekre és a magángazdasági szektorokra is. Értelmesen megszervezett tervgazdálkodás —• demokratikus ellenőrzés 'mellett, íme: ez a fejlődés iránya és csak a kalandorok, a lesipuskások, a gazdasági diktatúra ha­szonélvezői és a haszonelv fanatikusul szállhatnak szembe vele.” Erre az utópiára a tények beszédével szük­sége» néhány megjegyzést tenni. Szakasits elvtárs vagy megfeledkezett, vagy szándé­kosan hallgat a társadalmi fejlődés ujahb állomásairól. Akár elfeledkezett, akár hall­gat erről — jellemző. E helyen azonban eszébe, juttatjuk, hogy a szoe'alizmus gondolatrendszcréneU rendező elve mellé és fölé európaszerte egy másik, nagyon fontos elv lépett: a népi és sT v/.eti elv s má inár minden európai nép tudatá­ban a nemzeti kiteljesedés ügye áll első he­lyen s a szocálizmus gondolatvilágából csak annyi, amennyi a legelsőbbrendü nemzeti érdekeknek megfelel. A nemzeti kiteljesedés ügyétől nem idegen a* „észszerűen megszer­vezett“ tervgazdálkodás, sőt, — igy mutat­ják a jelek — a tervgazdálkodás a nemzeti államok belső életében az anyagi és szellemi megerősödésben máris fontos szerephez ju­tott, mégpedig a szoriáJlsta tervgazdálkodás eddigelé megismert legnagyobb kísérletével: a szovjetgazdálkodással ellentétben az ön- eéluság és egyoldalúság hibájának kiküszö­bölésével. Szakosíts elvtárs elmélkedésében teljesen figyelmen kívül hagyja a nagy európai át­alakulás eszmei és anyagi tényezőit s ami­kor a jövendőbe pillant, akkor voltakép a mult egy szépnek indult s valójában liáivu- ba rekedt vágyálmát: a demokráciát fedezi fel az emberiség jövedóbell földi menyorszá- gaképen. Jellemző célzatos látásmódjára, hogy nem számol egy halálosan komoly bi­zonyossággal. Akárhogy is dől ei ez a há­ború, Európa s talán az egész emberiség jö­vendő életformáját határozza meg egyik, vagy másik félnek győzelme. Vagy uţy kép­zeli Szakasits elvtárs, hogy a nemzeti és keresztény Európa esetleges katonai vere­sége egy holdé™, szabad, demokratikus Eu­rópának rózsaszínű hajnalhusadásávnl je­lent egyet? Vagy arra már nem is gondol, hogy a tengelygyözdem már önmagában tagadása lesz mindannak, ami a tegnap és a ma értelmezése szerint — „demokrácia“? Szakasits elvtárs nézzen farkasszemet a tényekkel s jól jegyezze meg: csak két le­hetősége van a társadalmi fejlődésnek: nem­zeti és szociális Európa, vagy Szovjeí- Európa. Tertium — non datuv .. . Demokrácia ? Naiv .játék a szóval, amikor a tények be­szédében ég és gyökeréig reng az egész világ... A „Népszava“ nemrég kifejtette, hogy mi M is az igazi nemzeti öntudat, S tessék, mily rövid idő alatt elfelejtette, hogy a nemzeti öntudat is ott van a világot formáló erők nagy összecsapásában, mégpedig a győze­lemnek nemcsak reményével, hanem lehe­tőségeivel is. De ha a jövendőről esik szó, mily szívesen utalnak ismét a Népszavánál a demokrá­ciára, amely szovjetté akarja tenni ezt az európai földrészt.., Megkoszorúzták Ulászló Iára y várnái emlékművét a magyar újságírók Szófia, junius 8. (MTI) A magyar ujsag­irók csoportja hétfőn délelőtt 11 órakor ár-« kezett Várnába, ahol a hatóságok és a la­kosság igen szívélyesen fogadta. A magyar vendégek koszorút helyeztek el a várnai csatában elesett Ulászló király emlékművé­nél. Az ünnepi beszédet Tóth László, a „Nemzeti Újság“ főszerkesztője mondotta. A magyar újságírók ezután bejárták a kor­nyéket Fehér Géza egyetemi tanár vezeté­sével, Fehér professzor ismertette a várnai csata különböző szakaszait. Ezután az uj- ságlróesoport visszatért a városba s ott a polgármester villásreggelin látta őket ven­dégül. Délután a magyar újságírók az euxi- nográdi királyi kastélyt tekintették meg. A „Rees“ elmü lap a magyar ujaágiróK látogatásával kapcsolatosan ezt Írja: „Az a meleg fogadtatás, amelyet a bolgár nép a magyar újságírók tiszteletére rende­zett, annak a vérrokoni és sorsközösségnek az eredménye, amely évszázadok óta össze­kapcsolja a magyar és a bolgár nemzetet. A két nép kapcsoltait sohasem zavarták nézeteltérések és érdekellentétek, ellenkező­leg, a barátság mindinkább elméi.' ült As megszilárdult, különösen az első világhábo­rú alatt, majd azt követöleg az országaikat megcsonkító és megalázó békeszerződések idején és még erősebb alapot öltött a fel- emelkedésre irányuló közös törekvésekben. De nemcsak a közös származásúak és a kö­zös megpróbáltatásoknak tulajdonítható a bolgárnép rokoaszenve és elismerése, han ’.m magasabb tényezőknek: a. magyar nép ne­mességének, lovagiasságának, bátorságának, A magyar népnek ezek a tulajdonságai jel­lemzik elsősorban a bolgár nemzet érzel­meit, amikor Magyarország mellett megnyi­latkozik. Magyarország a legsötétebb na­pokban sem vesztette el hitét, jogai igazsá­gában és büszke hajlíthatatlansággal küz­dött győzelmes felemelkedéséért.“ A szófiai „Parole Bulgare“ című francia- nyelvű lap hasonló szellemben ir a magyar újságírók bulgáriai látogatásáról. Tehe’ségltuiafó veisanyt rendez a Wesselényi Lövészeqyesület Kolozsvár, jun. 8. A Wesse'ényi Lövész­egyesület fe'hivja lövészkötetezett tagjai figyelmét a junius 20-án, reggel 8 órakor az Egyetemi Sportpark löterén megtartandó tehetségkutató versenyre. Versenyfeltételek: fekvötesthelyaet 15 lö­vés. Nevezési dij 50 fil'ér. A helyezések megállapítása szórási kép alapján. A he'yezettek fele éremdijazásban vésze­sül. Nevezési határidő e hó 16-án déli 12 óra. Nevezni lehet az Egyesület Unió-utca 12. sz. alatti irodájában. Későbbi nevezéseket nem fogadnak el. — Közeli földrengést jeleztek a budapesti szeizmográfok. Budapestről jelenti a Ma­gyar Távirati Iroda: Az Országos Földren- géstvizsgáló Intézet készülékei junius 7-én 13 óra 47 perckor gyenge közeli rengést .jeleztek. A földmozgás Budapesten 10 percig tartott. A műszer legnagyobb kilengése egy milliméter volt. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mind­azoknak az ismerősöknek és jóbarátok­nak, akik drága kicsi lányunk tragikus elvesztése feletti bánatunkat részvétük­kel enyhíteni igyekeztek, .ezúton mon­dunk hálás köszönetét. Fey Lukács hő- ránd és neje. * Meghívó. Az Erdélyrészi Magántisztvi­selők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egye­sülete junius hó 17-én, csütörtökön este 7 órakor az Egyesület (Mátyás király-tér 12. II. 10.) helyiségeiben tartandó évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelen­tés. 4. Pénztárellenőrök és számvizsgálók je­lentése. 5. Felinentvény megadása. 6. Indít­ványok és javaslatok. 7. A megüresedett tisztségek betöltése. Felhívjuk tagjaink fi­gyelmét arra, hogy a közgyűlésen csupán azok a határozatok és javaslatok lesznek tárgyalás alá véve, melyeket az indítványt tevő tag 10 nappal a közgyűlés megtartásá­nak időpontja előtt egyesületünk Elnökségé­hez címezve, Mátyás király-tér 12. II. 10. szám a’atti irodánkba benyújtanak, vagy posta utján eljuttatnak. Egyben közöljük tagjainkkal, hogy az alapszabályaink idevo­natkozó rendelkezései értelmében, amennyi, ben a közgyűlés nem lesz határozatképes, u'gy junius hó 18-án (pénteken) este ugyan­csak az Egyesület helyiségeiben 7 órai kez­dettel tartjuk meg, amely tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképes lesz. A közgyűlés termébe való belépésre és a szavazati jog gyakorlására csak azok a Tagjaink jogosultak, akik a közgyűlés nap­ján tagdijhátralékban nincsenek. Hazafias üdvözlettel: Elnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom