Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-27 / 143. szám

MúszmxMrsjsa 1943. JUNIUS 27 Az angolszász stratégia a német hadászat régebbi módszereit akarja felhasználni Európa megrohanására B Wehrmacht gondosan titkolt uj taktikával fogadja az ellenség esetleges kísérletét Katonai természetű ügyekről általában nem nagyon szoktak beszélni s ha valami nyilvánosságra kerül, az rendszerint már csak akkor történhetik meg, amikor azok nem titkok. Talán egyedül az angol­szász államok kivételek e szabály alól, ahol jóelőre, nyilvános üléseken és a saj­tóban szokták megvitatni a katonai új­donságokat, legyenek azok bármilyen természetűek is. Például az afrikai had­járat egész ideje alatt gyakran a legna­gyobb nyüvánosság előtt tárgyaltak meg olyan taktikai, stratégiai és hadtechni­kai kérdéseket, amelyek nyilvánvalóan csak az intézkedő szakemberekre tartoz­tak. Ezzel szemben a német- Birodalom katonai kérdésekkel kapcsolatosan min­dig teljes némaságba burkolózott. A ki­tünően megszervedett katonai titoktartás azt eredményezte, hogy a világ a leg­utolsó pillanatig tökéletesen tájékozat­lan volt a Birodalom, katonai erejét ille­tően. A propaganda papirmasé tankokról és ágyukról mesélt. Németországban egyetlen hang sem cáfolta e gunyolódó- kat. Szemrebbenség nélkül tűrték a lebe­csülést, de aztán tettekkel mutatták meg a „papirmasé“ tankok igazi erejét. Ha­sonló módszerekkel dolgozott a Szovjet is, úgy, hogy még a példásan megszerve­zett német hírszerzés sem alkothatott pontos képet magának a háború elején a vörös hadsereg erejéről. A német titoktartás a háború folya­mán változatlanul megmaradt, sőt talán még fokozódott is. így például a világ csak akkor hallott az uj, félelmetes harckocsiról, a „Tigriséről, amikor már harcba vetették. Adatait a nyilvánosság még ma sem ismeri, holott például az angolszászok hadigépeinek minden kis részletét meg szokták tárgyalni a nagy nyilvánosság előtt, amiről természetesen az ellenfél is tudomást szerez. A háború jelenlegi állapotában, amit a várakozás és felkészülés, a vihar előtti aránylagos csend jellemez, természetesen különösen érdekes minden olyan hir, ami kapcsolatban van valamiféleképpen vala­melyik hadviselő fél-katonai erejével. A mindig szenzációkra éhes világsajtó igyekszik uj és uj hírekkel szolgálni ol­vasóinak. Az angol inváziós tervekkel kapcsolatosan rengeteg közlemény jele­nik meg, de legalább olyan nagy figyel­met szentel, főleg a túloldal a német hadsereg állítólagos újjászervezése kér­désének is. Ezek égyrésze természetsze­rűleg légből kapott hazug propagandahir. Vannak azonban a semleges külföldnek más megnyilatkozásai is, amelyek ná­lunk is figyelmet érdemelnek.' Ezekből a külföldi, semleges források­ból származó hírekből és véleményekből igyekeztük egységes képet összeállítani arról, hogyan látja, helyesebben^ hogvan sejti a külföld a világ legnagyobb kato­nai gépezetének, a német hadseregnek újjászervezését. Von Seeckt tábornok, a versaillesi né­met haderő, a Reichswehr parancsnoka mondotta még 1933-ban: „Hogy ha egy hadsereg eleven akar maradni, akkor mindig az események szerint kell alakíta­nia magát.“ A német hadsereg vezetői mindig szorosan tartották magukat ehhez a klasszikus megállapításhoz s a Reichswehr kereteiből feltámadó Wehr­macht, a Nagy német Birodalom diadalo­kat diadalra halmozó hadserege valóban mindig a szó szoros értelmében vett igazi korszerű haderő volt. A németek soha­sem ragaszkodtak az egyszer már bşvâlt, de időközben elavuló, merev formulák­hoz. Hadseregszervezésük és hadvezeté­sük mindig a legkorszerűbb volt s egyet­len lehetőséget, módszert vagy eszközt sem hagytak figyelmen kívül. Ennek kö- •' szűnhető, hogy bár Versailles bilincse­ket vert rájuk, a második világháború kitörésekor s a~ első kit esztendőben egyedül csak a német hadsereg volt kor­szerűnek nevezhető. Az Észak-, Nyugat-, Dél-Európában vívott hadjáratok alatt a németek nagy­jában a „motorizált lerohanás“-•• straté­giáját használták, az eseményekből is­meretes káprázatosán nagy eredménnyel. Támadásaikat mindenekelőtt, káprázatos eredményű légibombázásokkal indították meg. Miután azonban a repülők csak rombolni és nem birtokba venni tudtak, motorizált és páncélos erőkkel megerősí­tett, gyors, gépesített gyalogsággal ope­ráltak. Ez a villámháboruk taktikája volt. A háborúkban azonban a taktikai módszerek hamar megöregednek, egysze­rűen azért, mert az ellenség alkalmazko­dik, tanul és megfelelő ellenrendszabá­lyokat vezet be. így, az európai villám­háboruk tanulsága alapján például az oroszok sürgős átszervezéseket hajtot­tak végre s az angol és amerikai hadse­regeket már egyenesen a német villám­taktika eredményeinek felhasználásával szervezték meg. Egészen természetes, hogy a német hadsereg minden kiváló­sága ellenére, emberben és haditechniká­ban való jelentős minőségfölénye elle­nére sem érhette el azokat az eredmé­nyeket a végtelen orosz térségben, mint azelőtt. Ez semmiképpen sem jelentette a német haderő gyöngülését, mint azt egyes ellenséges propaganda hírforrások tudni szerették volna. Mindössze arról van szó, hogy az ellenfél alkalmazkodott az uj német hadvezetési módszerekhez, amelyek ilyenformán nem hatottak töb­bé a meglepetés erejével. A német hadsereg éppen az elmúlt tp- len mutatta be hadvezetési művészetük­nek végtelen rugalmasságát, amikor olyan csapások elől tudott kitérni, amit tálán egyetlen más hadsereg sem lett volna képes elviselni. S az azóta eltelt hónapokat aligha töltötték összetett kéz­zel a német laktanyákban, műhelyekben és gyárakban. Speer, a hadfelszerelési ipar gyakorlati irányitója és vezérkara keményen dolgozik s mind újabb és újabb fegyverekkel látja el a küzdőket. Az uj fegyverek meglepetésén túl azonban rendkívül fontossága van annak az állítólagos átszervezési munkának is, amit mostanában hajtottak volna végre a német hadseregben. A .Journal de Geneve“ cimü svájci lap cikket közöl S. Stelling-Michaud tollából, a negyedik Kolozsvár, junius 26. A hivatalos lap csütörtöki számában a közellátásügyi mi­niszter rendelete jelent meg a bércsép- lési rész megállapításáról. Ennefc alap­ján a buza, rozs kétszeres, árpa, zab és köles bércséplésének elvégzésénél az el­csépelt mennyiség után felszámítható cséplési rész aZ alább felsorolt megyék kivételével, ahol a rész magasabb a kö­vetkező: Magánjáró gépek, ha az üzemanyagot a csépeltető gazda adja, 5 százalék. Ha az üzemanyagról a cséplőgéptulajdonos gon doskodik, 6 százalék. Nem magánjáró gépek, ha az üzem­anyagot a csépeltető adja és a vontatás­ról is gondoskodik, 4.5 százalék. Ha az üzemanyagot a cséplőgéptulajdonos ad­ja, de a vontatásról a csépeltető gondos­kodik 5.5 százalék. Ha a vontatásról is a géptulajdonos gondoskodik 6 százalék. A fentebb közölt bércséplési rész leg­magasabb és legalacsonyabb résznek te­kintendő, ettől eltérő bércséplési részt követelni, vagy elfogadni nem szabad. Zab cséplésénél a bércséplési részt ter­mészetben nem szabad kiszolgáltatni, an­nak ellenértékét a munkaadó a 15 tonnás kocsirakományra hatóságilag megállapí­tott termelői állomási áron készpénzben köteles a jogosultnak kifizetni. A géptulajdonos abban az esetben, ha szalmafelvonót, (elevátort) is alkalmaz, a fentebbi cséplési részen felül további háborús év német haderejéről Írva, azt állítja, hogy teljesen uj elgondolással felépített német alakulatok kerülnek most a különböző arcvonálakra. A német véderő szerinte feladja az ed­digi taktikát, a gépesített tűz és gépesí­tett mozgás elvét s a szakemberekre építi fel uj terveit. Az idei télen végre­hajtott nagy 'behívások mintegy másfél­millió férfit, nagyobbrészt technikai szakembert szabadítottak fel, akiknek helyét külföldiek, hadifoglyok és asszo­nyok foglalták el. Ezek a kitünően kép­zett műszaki hozzáértők lesznek hivatot­tak arra, hogy az uj módszereket gya­korlatban alkalmazzák. A svájci forrás tudni véli, hogy ezeket az uj módszere­ket Manstein vezértábornagy és Gude- rian vezérezredes, előbbi a Führer he­lyettese a keleti arcvonalon, második a páncélos erők felügyelője, dolgozta ki. Elgondolásuk szerint — Írja a svájci lap — uj elitet képeztek műszaki szak­emberekből. A mult hetekben tartott nagy hadgyakorlatok azt mutatták, hogy az uj elgondolások mindenben bevallot­tak s alkalmasak arra, hogy az arcvona­lakban is alkalmazásra kerüljenek. Az uj műszaki tudásra felépített, tehát nyil­vánvalóan a gépeket még fokozottabban alkalmazó hadviselési mód, amint a sem­leges forrás tudni véli, nem annyira a tömegek, mint az egyén kiképzésére he­lyezi a fősulyt. Az eljövendő harcokban a németek ezeket a különleges műszaki képzettségű, egyénenként is nagy harc- értékű csapatokat fogja bevetni. Az angolszászok, mint azt az észak­afrikai hadjárat is mutatja, az eddig használatos német taktikával dolgoztak, Fantelleria és Lampedusa elfoglalásánál is szinte hajszálpontossággal a német- módszereket követték, tehát azt a mód­szert használták, amin a németek, mint elavulton, már változtattak. A valószínűleg sorrakerülő európai partraszállási kísérletekben tehát tulaj­donképpen a régi és az uj német hadvi­selési módszer kerül majd szembe egy­mással s bár a háborúban mindig lehet­ségesek a meglepetések, az eredmény ez­úttal aligha lehet kétséges. NAGY ELEK 0,5 százalékot számíthat. Azokon a vidé­keken. ahol a gazdálkodás tanyarend­szerben folyik, valamint Beszterce-Na- szód, Csik, Háromszék, Kolozs, Maros- torda, Máramaros, Szolnok-Doboka, Ud­varhely vármegyék területén, ahol a cséplőgépek vontatása a nehéz homoki talajon nehezebb útviszonyok, vagy nagy távolságok miatt csak jelentékenyen na­gyobb üzemanyag felhasználásával tör* ténhetik, a magánj ár ó-gépeknél, vala­mint a nem magánjáró gépeknél abbán az esetben, ha vontatásról is a geDtuIaj- donos gondoskodik, a fentebb már kö­zölt cséplési részhez további 0.5 százalék számítható, de csak akkor, ha a géptu­lajdonos, illetve a bércséplő a közigazga­tási hatóságoktól erre Írásban- engedélyt kapott. Olyan esetben, amikor a csépeltető a bércséplésre szállt gabonanemüt nem kötteti kévébe s ha a gabonaneműt csak a cséplés alkalmával vontatja a cséplő­gép mellé, további 0.5 százalék számít­ható. Beszterce-N aszód, Csik, Háromszék, Kolozs, Marostorda, Máramaros, Szol­nok-Doboka, Udvarhely vármegyékben a bércséplési rész 1 százalékkal maga­sabb. Olyan esetben, amikor a bércséplö a felsorolt vármegyék területén egy he­lyen összesen 100 q-nál kisebb gaDona- mennyiséget csépel, az 1 százalékos rész* többleten túlmenően még 0.5 százalék többletet jogosult számítani. Gőzgéppel folytatott cséplés esetén az 1 százalékos többletet felszámítani nem szabad. Cséplőgép kiszolgálására alkalmazott etetők járandóságát, továbbá a gép mű­szaki felügyeletére esetleg szerződtetett gépész és fütő fizetését bér cséplés esetén a bércséplési részből kell fizetni. A bér- cséplést végző gépekhez szerződtetett munkások részére a szabályszerűen kö^ tött munkaszerződés alapján járó mun­kabért, a bércséplő a bércséplési részhez hozzászámithatja, egyéb felszámításnak helye nincs. Felemelték a fehérnemű-, vegytisz­tító- és kelmefestű-ipar árait Kolozsvár, jun. 26. A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a közellátásügyi mi­niszter rendeletét a fehémemütisztitó, vala­mint a kelmefestő és vegytisztító iparban számítható legmagasabb vállalási árak újabb megállapításáról. A darabszám szerint vállalt fehérneműk mosás utján történő tisztításáért, legfeljebb az alábbi vállalási árakat lehel számítani: Keményített ing 1.76, ing keményitése és vasalása 1.50, félkemény szmoking-ing 1.50, ingmell 0.82, selyeming 1.36, puhaing (háló­ing, sporting) 0.86, gallér 0.20, kézelő párja 0.40, szövött ing vagy nadrág 0.86, vászon naóiág 2.72, vászon kabát 3.40, egybeszabott munkásruha 2.44, munkásruha vasalás nél­kül 1.90, munKásr-iha nadrág 1.36, munkás­ruha nadrág vasalás nélkül 0.32, munkás- ruha kabát 1.90, munkásruha kabát vasalás nélkül 1.36, fürdököpeny 2.18, pincérkahát I. 10, pizsama vászonból 1.60, pizsama Pa­nelből 1.90, alsónadrág 0.54, zsebkendő Ó.14, rövid harisnya párja 0.26, hosszú harisnya párja 0.40, női nappali ing (vászon, batiszt) 0.54, hálóing 0.96, mosóselyem hálóing 2.18, nöl nadrág 0.68; ingnadrág 0.94, kombiné 0.94, munka vagy orvosi köpeny 1.36, egy­szerű kötény 0.40, melles kötény 0.56, mell­tartó 0.40, gyermekvászoning 0.40, kötött vagy horgolt kabát 0.82. A rendelet ezután részletesen felsorolja a sima fehérnemű árait. A berakásom és fodros fehérnemű tisz­títási ára növelhető. Függöny, kelengye és szines selyem fehérnemű vállalást árát ese­tenként lehet megállapítani, de nem lehet magasabb, mint az Erdélyben 1940 augusz­tus 23-án érvényben volt árak 55 százalék­kal növelt értéke. Súly szerint átvett árakra egyéb szabályozás mérvadó, a rendelet ezt is felsorolja. A postamunkák 48 órán beliül teljesítésnél 50 százalékkal, 72 órán belüli készítésnél 33 százalékkal drágábbak. Köz- intézmények, kórházak, tanintézetek, kávé- házak, stb. részére megállapodás vagy szer­ződés alapján tömegesen vállalt rujianemü- ek mosásáért és tisztításáért az 1940 au­gusztus 23-án érvényben volt rögzített árak­hoz Erdélyben kilógramonként legfeljebb 20 fillért lehet felszámítani. Más árak érvénye­sek, ha a munka felvállalása nem súly sze­rint történt. Házhoz szállítás esetén a szám­la 5 százaléka, de legfeljebb 40 fillér a felár. A kelmefestő és vegytisztitó Ipari válla­lási árak aszerint alakulnak, hogy a vállalat hány alkalmazottat foglalkoztat s hány gyüjtőtelepe van. A rendelet három árcso­portot különböztet meg. Az első csoporthoz a legalább 20 alkalmazottal, a másodikba a legalább 2 gyűjtőhellyel és 5 alkalmazottal rendelkező vállalatok, a harmadikba pedig azok tartoznak, akik sem az első, sem a második csoportba nem sorolhatók. Alább mind a három árcsoportot közöljük azzal a megjegyzéssel, hogy Kolozsvár területén még a jogosult vállalat sem számította fel az I., vagyis a legdrágább árcsoporthoz tar­tozó árakat, hanem mindegyik nagyobb vál­lalat a II. árcsoport áraihoz igazodott. Elő­reláthatólag ez a helyzet marad érvényben azután is. A kisebbek a III. csoport árait számíthatják fel. öltöny tisztítása 12.20—11.90—10.20, fes­tése 22.50—21.80—17.90, zakó tisztítása 6.60— 6.40—5.60, festése 11.30—10.90—9.60. nadrág tisztítása 4.80—4.60—4, festése 8.10 —8.20—6.80, mellény tisztítása 0.84—0.80 - 0.60, festése 2.80—2.60—1.40, kosztüm kö­peny, felöltő bé'eletlenül tisztítva 12.20 — II. 50—10.20,'festése 18.70—18.20—16.40, vá­szonöltöny, vászonkosztüm tisztítása 9.10— 8.80—7.70, tropical öltöny tisztítása 11.20— 10.90—9.40, sima női ruha tisztítása 8.70 — 8.40— 7.10, festése 13.10—12.70—11.50, blúz vagy alj tisztítása 4.70—4.60—3.80, festése 7.60— 7.30—6.20, acetát ruha tisztítása 8.70— 8.40— 7.10, festése 19.60—16.40—14.80, ace­tát blúz vagy alj tisztítása 4.70—4.60—3.30, festése 8.§0—8.30—7.10, női selyem lmprimé (kabátka vagy alj) tisztítása 9.40—9.10— 7.70, sima ruha mosóvászonból tisztítva 6.60 —6.40—5.50, festése 11.30—10.90—9.70 pen­gő. A su'y szerint vállalt vegytisztító mun­ka árát külön szabályozták. Paplan vegy- tisztitása 8.40, gyermekpaplan tisztítása 5.90 pengő. A rendelet kihirdetése napján lép életbe, addig csak a már felvállalt árak szá­míthatók. B közellátásügyi miniszter szabályozta az Erdély területén felszámítható bércséplési részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom