Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-26 / 142. szám

Sasomb at *1943. j un iu 8 26 WÁt TELJES! HETIRXDIQ.MŰSOR Ara 12 íillér EIÖFWmSI ARAK: 1 HORA 3.30, NE- I I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL. ÉS GYED ÉVRE 9.30, FÉL ÉVRE 18.40, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 142. SZÁM I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. ÉVRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 71. BZ. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. | | KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA AZ ÖRÖK VÁROS BOMBÁZÁSÁRA KÉSZÜLNEK AZ ANGOLSZÁSZOK — jelenti egy zürichi lap Knox válasza Moszkva sürgetéseire: „Nem feltétlenül szükséges a második arcvonal" Eltűntek az északausztráliai erődvonal tervei NAGYFONTOSSAGU MEGNYILATKO­ZÁSOK hangzottak el a háború értelméről s a Jövőbeni alakulások lehetőségeiről a leg­utóbbi órákban. Ezek a kijelentések egyér­telműen bizonyságát szolgáltatják annak, hogy a tengelyhatalmak és szövetségeseik az igazi .emberi műveltség fenntartása fele­lősségének tudatában készülnek fel a leg­nagyobb elhatározottsággal minden eshető­ségre s el vannak határozva, hogy a har­cot, amely Európa és a jövő számára az emberi élet igazi értelmének védelmét je­lenti, minden erejük megfeszítésével a végső győzelemig folytatják. Rómában a capitoiiumi palota Julius Cé­zár-termében Centila szenátor, a vtlághirü filozófus intézett a hatóságok fejei és az olasz kulturális élet kiválóságai előtt nagy beszédet az olasz néphez. Az ilyen háború — mondotta —, amelybe egy, vagy más mó­don minden ország belekeveredett, nem te­kinthető egy, vagy több egyen önkényes elhatározása eredményének. Nem emberi előrelátás működik ebben a háborúban, ha­nem felsőbb tényező, amelyet a jövő szük­ségszerűségének nevezhetünk. Megállapította, hogy a Uberálizmus, hiába hirdetik a mellette való harcot, végered­ményben az egész világon meghalt. Az úgy­nevezett demokrata államok is a nagy gaz­dasági csoportok erejével végeredményben elnyomnak minden szabadelvű és egyéni tö- nekvést. Hangoztatta Olaszország teljes egységét. Ma már nincs különbcég fasiszta és nem fasiszta kózöt'', mert mindenki szoros egy­ségben fog össze az ellenség leverésére és a haza, védelmére. Az olasz nép nem akar egyebet, mint amit a nagy olasz szellemi nagyságok és olasz hazafiak akartak. A bombáktól és gftppuskatüzWH meggyötöri lakosság nem matatja jelét a fáradtságnak, 'agy a lelki gyengeségnek s hősi ellenálló képességével csodálatba ejti az egész vilá­got. A másik megnyilatkozás német részről hangzott el. Dietrich dr. német birodalmi sajtófőnök tette a bécsi nemzetközi újság­író kongresszuson. — Nem értéktelen fogalmakért, hanem az. emberi kultúra egész lényegéért és szellemi tartalmáért harcolunk — mondotta többek között. — Harcunk az. emberiség szociális előhaladása ügyének megnyeréséért folyik, azokért az értékekért, amelyeket a világnak é* vele együtt az egész emberiségnek Euro­pa adott. Kifejtette, hogy Amerika végeredmény­ben egész jelenlegi létét Európának köszön­heti. Az európai gondolatok alkották meg a jelenlegi szellemi és fizikai világképet is. Ez ellen az. istenadta alkotó erő ellen szövet­keztek a háborús bűnösök, a sötétség és a rombolás hatalmai. Roosevelt egyszer föl­tette a kérdést, hogyan kellene elnevezni ezt a világháborút. Csak egyféle elnevezés van reá, amely a háborúra, annak mozgató erőinél fogva a legteljesebb mértékben alkal­mazható ás ez a név: „a zsidók háborúja“. A kultúra mindig a szociális előhal adás szülőanyja volt — állapította meg a továb­biakban Dietrich dr. — A dolgozó tömegek szociális öntudatát elsőnek az, európai szel­lem alapozta meg, viszont az emberi elnyo- inatottsággal kapcsolatos csaknem összes gondolatok Angliában születtek. A történe­lem által emelhető legszörnyübb vád a zsidó marxizmus lelkrtsmeretét terheli s az ebből fakadó zs.dó bolsevizmus vetette vissza csaknem egy egész évszázaddal a dolgozó emberiség szociális előrehaladását. Az euró­pai szárazföld azonban semlegesítette a vl- lágbolseviz.iius halálos veszélyét s munkájá­val a dolgozó emberiség számára hidat ver a szabadság és a szociális igazságosság uj világa felé. * TOVÁBBRA IS TART a harcoló felek egymással szembenálló voiiilain a virzony- lagos nyugalom. A Német Távirati Iroda katonai munkatársa e.zonoan megállapítja, hogy a jelentéktelennek látszó kisebb-na- gyobb harci cselekmények mögött az arcvo­nal mindkét oldalán olyan események tör­ténnek, amelyek akár már holnap egészen más alakira öltöztethetik a háborút. Európa nagy döntések órája előtt áll. Felvonultak a német és szovjet seregek is és mindkét ol­dalon várják a parancsot a nekivágásra. Ki­pihent német hadseregek, uj fegyverekkel ellátott uj csapatok állanak ugrásra készen. Ugyanez a helyzet Európa déli felében is. Az ellenfelek felvonulása nemsokára itt is el­érheti tetőpontját s a sajtó találgatásai he­lyett bármikor megszólalhatnak az ágyuk. Az európai légi arcvonalon angolszász kez­deményezésre a küzdelem olyan alakot öl­tött, amelynek már semmi közel a háború­hoz és így a várható visszacsapóénak ered­ményében nagyon nagymértékűnek kell len­nie. Időközben a japán szövetséges Kelet- ázsiában csaknem zavartalanul olyan mér­tékben erősíthette meg állásait, hogy azok józan ésszel ítélve bevenetetlenekké váltak. * AZ EURÓPA ELLENT ANGOLSZÁSZ TAMADAS kérdéséről Irt cikket Göbbels dr. német birodalmi miniszter a „Reich" cimü folyóirat legutóbbi számában. Az angolszász partraszállási kisériet — írja többek között — a döntés bevezetése lehet és Így Német­ország Inkább mellette van, mint ellene. Né­met részről nem vonják egyáltalában két­ségbe, hogy az angolszász hatalmaknak van elegendő hajójuk és haderejük arra, hogy Európa bármely pontján megkísérelhetik a partraszállást, de. nagyon rosszul tájékozot­tak, ha azt hiszik, hogy meglepetést okoz­hatnak. A tengely éjjel-nappal készenlétben vár és megfelelő erővel rendelkezik, hogy bárhol hathatósan és eredményesen szálljon szembe az angolszász erőkkel. * A BALKÁNI PARTIZAN HARCOKBAN, — egy olyan területen, amelyhez angolszász és szovjet részről Is nagy reményeket fűz­tek, — döntő sikert arattak a tengely tisz­togató csapatai. A német hivatalos jelentés néhány nappal ezelőtt közölte, hogy Monte­negróban a partizán bandákat megsemmisi- tően megverték, úgy, hogy most már csak a hegyekbe visszaszorult egészen kis csopor­tok végleges felszámolása van hátra. A par­tizán bandák Angliától támogatott vezére, Mihálylovics tábornok, egyébként a lemon­dott londoni emigráns kormány hadügymi­nisztere csapatainak szétverése után elme­nekült és egy angol tengeralattjárón kere­sett menedéket. A szétszórt bandacsoportok nagy része letette a fegyvert és megadta magát a német és olasz csapatoknak. Kop- rivnlk százados, egy nagyobb partizán cso­port vezére, a következőket mondotta: — Mihájlovics elárult bennünket és elme­nekült, miután mindnyájunkat szerencsét­lenségbe döntött. Letettük a fegyvert, mert nem akarjuk az esztelen küzdelmet idegen érdekekért tovább folytatni. A harc most Londonban diplomáciai utón folyik tovább. A jugoszláv emigráns kor­mány még mindig nem tudo*t megalakulni. Ezt a külföld előtt bizonyos belpolitikai né- zeteltéresekkel magyarázzák, Berlinben azonban, amint német Illetékes helyről tá- jéVortatásul közük, megállapítják, nogy a válság tulajdonképpeni előidéző jeképpen Moszkva keze van a játékban. Moszkva buz­gón igyekszik azon, hogy az emigráns kor­mányok körében ne merüljenek fel olyan Irányzatok, amelyek az ö balkáni céljaival nem egyeztethetők össze. Ismeretes, hogy Moszkva azt kívánja, hogy a lengyel, jugoszláv ts csehszlovák emigráns kormányok Moszkvába költözze­nek át, ez azonban az érdekelt szláv politi­kusoknak egyáltalában nem volna kellemes. Most az egyik svájci újságíró, sziriai kör­útjáról visszatérve, azt Írja lapjában, hogy Berlin, június 25. A német véderő fő­parancsnoksága jelenti: A Földközi-tenger térségben saját veszteség nélkül 33 brit és északameri- kai repülőgépet lőttünk le. Ezek közül 23-at a német vadászok semmisítettek meg. Brit bombavető kötelékek a péntekre virradó éjszaka nyugatnémet területek fölé repültek és megtámadtak több vá­rost, igy Wuppertaalra, Eberfcldre és Renteheidra dobta számos robbanó- és gyujtóbombát. A megtámadott városok lakosságának vesztesége súlyos. Eddig 31 ellenséges bombázó lelövését jelentet­ték. Ezenkívül 8 repülőgépet vesztett az ellenség a megszállt nyugati területek ellen intézett nappali támadásai során. Gyors német harcirepülőgépek a jú­nius 25-re virradó éjszaka Anglia déli partvidékén egyes célpontokat támadtak meg. Német tengeralattjárók a Földközi­tengeren súlyos harcokban erősen védel­mezett hajókaravánokból elsüllyesztet­tek három, összesen 15,000 tonás hajót. Róma, junius 25. (MTI). A Ştefani Iroda közli az olasz fegyveres erők fő­Bdzel, junius 25. (Búd. Tud.) A „Natio­nal Zeitung“ londoni tudósítója szerint az angolszászok Olaszország ellen irá­nyuló légi támadása a német légierő ál­landó ellenállásába ütközik. A tudósitó szerint egyébként más jelekből arra kö­vetkeztetnek, hogy Olaszország körül nagyobb harcra van kilátás. A brit lé­gierő köreiben most először tárgyalják Róma esetleges bombázásának kérdését, a lengyel emigráns kormány székhelyét va­lószínűleg a sziriai Bejrutba helyezik át. Beirut lett az utóbbi időben Kairó után a szövetségesek legfontosabb közelkeletl tá­maszpontja. * SUBHAS CHANDRA BOSE, az indiai függetlenség egyik vezére, aki most tért vissza Európából a távol Keletre, rádióbe­szédet intézett honfitársaihoz. Az indus nép háláját fejezte ki a háromhatalmi szerződés hatalmai iránt. Ezek a hatalmak tevékenyen segitik a hindu szabadságharcot, a hinduk milliói pedig készen állanak, hogy átlépjék India határát és harcolva vívják ki testvé­reik függetlenségét. — India szabad lesz — fejezte be beszé­dét — és a szabad Indiában feltárjuk a bör­tönök kapuit, hogy érdemes fiaink a sötét börtönökből a szabadság világosságára lép­hessenek. Sok ilyen hindu hazafi vár kiszabadítá­sára. Londoni jelentés szerint a munkás­párti nagygyűlésen az indiai politikáról foly­tatott vitában az egyik képviselő megemlí­tette, hogy körülbelül hatvanezer hindut vetettek fogságba, több mint tizezret öltek meg s nagyon sok a sebesültek száma. Ausztráliában, Anglia másik nagy távol­keleti területén is bizonytalan a helyzet. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt tett a kormány ellen. Egyes minisztereket egyene­sen árulással vádoltak meg s ezzel kapcso­latban felvetették a bizalmi kérdést. A vita során különösen az úgynevezett brishaveni védelmi vonalról beszéltek, arról, hogy a szövetséges tervek szerint japán támadás esetén fel kellene adni az északi területe­ket. A tervekkel kapcsolatban fontos okmá­nyok tűntek el s a kormány kénytelen volt vizsgáló bizottságot kiküldeni annak meg­állapítására, hogy mennyiben terheli a fele­lősség Ward munkaügyi minisztert, Wardot fel is mentették tisztségétől. A bizalmatlan­sági indítványt az ellenzék 36 szavazata ellenében 37 szavazattal, tehát egyetlen sza­vazattal vetették el. Curtin ausztráliai mi­niszterelnök kijelentette, hogy a parlament feloszlatását fogja kérni s rövidesen uj ál­talános választások lesznek Ausztráliában, hadiszállásának 1126. sz. közleményét: Torpedóvető repülőgépeink az észak­afrikai pariok mentén haladó ellenséges hajókaravánok ellen intézett ismételt éj­szakai támadásuk során njabb sikereket értek el. Elsüllyesztettek három nagy te- hergőzöst, összesen mintegy 31.000 ton­nát és három másikat megrongáltak. Bombavető repülőgépeink Bizerta kikö­tőberendezéseit és a kikötőben horgony, zó hajókat támadták. Ellenséges légi­kötelékek csütörtökön nappal és a pén­tekre virradó éjszaka Szardínia közsé­geit bombázták. Olasz és német vadász­gépek, valamint a légvédelmi ütegek sú­lyos veszteségeket okoztak a támadók­nak. Az olasz vadászok hét, a nemet va­dászgépek 23 repülőgépet lőttek le, hár­mat pedig a légvédelmi ütegek pusztí­tottak el. Az utóbbi három közül 2 Ma- comea közelében, a harmadik pedig Ol- bia mellett zuhant le. Jelentékenyebb károkat és polgári áldozatokat csak Sas- sari környékéről, Chilivaniból és az Aranoi-öbölből jelentettek. Két olasz repülőgép nem tért vissza támaszpont­jára. miután ezt felelős államférfiak beszé­deikben nemrég szóvátették. A brit légi­erő álláspontja, ami megfelel a kormány álláspontjának, a svájci lap szerint abban foglalható össze, hogy Róma bombázásá­ról csak abban az esetben mondanak le, ha Rómát nyílt várossá nyilvánítják. Megjegyzik, hogy Róma városa több részből áll. így pl. a Vatikánvárosból, amely Rómától különálló városnak te­Péntekre virradóiig 31 ellenséges bombázó! lőttek le a nyugatnémet területek fölött Á német légierő állandó támadásába ütköznek az angolszászok olaszországi légitámadásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom