Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-24 / 141. szám

6 1943. J V N 1 V S 24 — Urnapi istentisztelet vasárnap az AÎ- rernán. A ferencesek Aivernáján az umapi körmenetet vasárnap, junius 27-én tartják, a 10 órai szentmise után. Ugyanaznap d. u 4 órakor a Szent Kereszt Hadseregének tá­borozása műsoros ünnepséggel egybekap­csolva. Este Jézus-Szive litánia, körmenettel a Lourdesi-barlanghoz. A Ferencesek min­denkit szeretetten várnak, — ELJEGYZÉS. Martonfalvi Tusa Lili és k'íbédi Nagy Miklós, EMGE főtitkár, ma tartják eljegyzésüket. Minden külön értesítés helyett. — Elveszett egy zöldköves, gravírozott arany pecsétgyűrű junius 22-én, kedden este Majális-utca, Balassa-utca, Honvéd-utca vo­nalon. Kérik a becsületes megtalálót, hogy jutalom ellenében legyen szives leadni Hon­véd-utca 10 sz. aflatt, a Nemzetvédelmi osz­tályban, Pogány Sándor ezredesnek. I Garanciával féregielenif Tisztaság vállalat, Kossuth-u. 34. Telelőn: 30-32. — Bíróság elé juttatta a külföldről csem­pészett szódával készült „szappanpótlék“. Tót Páll kolozsvári hentesmester felesége, Orosz Mária a férje üzletében felgyülemlett zsiradékhulladékokból nagyszerűen használ­ható szappanpótlékot készített s azt a kato­nai szolgálatot teljesítő Császár Ferenc utján helyezte el. Császár Tótnétól kilogramon- ként 2 pengőért vásárolta a mosószert és azt 40—50 filléres haszonnal adta tovább. Az elmúlt év tavaszán, több héten át mint­egy két métermázsa mosószer került így forgalomba. A pótszerhez szükséges szódát Ványai János vadházastársa, özvegy Kádis Gábomé csempészuton szállította Romániá­ban élő leányától. Az özvegyasszony maga is szappanfőzéssel foglalkozott. Készítmé­nyéből egy nagyobb tételt szintén Császár Ferencnek adott át értékesítés céljából. Ár­drágító visszaélés és a közellátást veszélyez­tető bűntett miatt a szappanügylet vala­mennyi szereplője uzsorabiróság elé Került. A kihallgatott tanúvallomások alapján Szűcs András dr. egyes uzsorabirő Császár Feren­cet egy hónapi, Kádis Gábornét 21 napi fog­házra, Tótné Orosz Máriát S00 pengő pénz- büntetésre Ítélte. A vádéit képviselő Schlett Jenő dr. ügyész a vádtól eltérő minősítés és a büntetés sulyosbbitása miatt felebbe- zett az Ítélet ellen. Ír á% 4 # v A,. i munkálatokat * ** jutányosán uállal Id. LÖRINCZY JÓZSEF lak. Zápolya-ttfca 14. szám vagv Sebők cukrászda Mátyás kir.-tér 23. szám. 7 ctefon : 19-59 — Burmában is bevezették a Gregorián­naptárt. Tokiói jelentések szerint Burmában megszüntették az eddigi naptárt és helyette a Gregorián-naptárt vezették be. A régi burmai naptár szerint az év a Gregorián-év áprilisának közepén kezdődött. * Rolozs-vármegyei Közjóién Szövetkezet. Szám: 1726/1943. Tárgy: Közgyűlés össze­hívása. Meghívó. A Kolozs-vái megyei Köz­jóléti Szövetkezet 1943. julius hó 3-án d. e. 10 órakor a vármegyeháza kisgyülési ter­mében tartandó rendes évi közgyűlésére. Tárgysorozat: 1. A Közjóléti Szövetkezet 1942. évi február hó 15-én rendkívüli köz­gyűléséből készített jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Az 1941. és 1942. évi mérleg veszteség és nyereség számla bemutatása. 3. Az igazga­tóság felmentése. 4. A felügyelöbizottság felmentése. 5. Megüresedett igazgatósági tagsági helyek betöltése. 6. Indítványok. Kolozsvár, 1943. junius 24., Dr. Szász Fe­renc s. k. elnök. MOZI-MŰSOROK ÁRPÁD filmszínház: Szakadék felétt. Előtte Horthy Miklós, Magyarország Kormány­zója. Csütörtökön d. e. 1^12-kor matiné. CORVIN: A 7 vig özvegy. Antonio Gandusio és Laura Nuccival. Az előadások ismét 3, 5, 7.10 és csütörtökön d. e. 11 órakor kezdődnek. EGYETEM: Sok hiihó Emmiért. (Szeleczky Zita, Jávor, Csortos, Kiss Manyi.) Csütör­tökön d. e. 11-kor matiné: Sok hiihó Em­miért. ERDÉLY mozgó: Pepita kabát. Főszerep­ben: Egry Mária, LatíWrár Kálmán, Kiss Manyi, Pethes Sándor, Makláry Zoltán. MÁTYÁS KIRALY-mozgó: A kutásó leánya. Csak 16 éven felülieknek. Főszereplők: Raimu, Fernandel és Josette Day. Előadá­sok 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: G. P. TT. Fősz.: Laura Solari, Andrews Engelmahn. Csü­törtökön d. e. 11 órakor matiné 1200 elemista, középiskolás és érettségizett ifjú kaphat utazási igazolványt Romániában élé családja meglátogatására Budapest, junius 23, A Magyar Távirati Iroda jelenti: A külügyminisztérium az érdekellek ludo. mására hozza, hogy a román kormánnyal tör­téni megáHapolás értelmében 1200 18 évesnél nem idősebb elemista, középiskolás és az idén érettségizett, de főiskolára nem Iratkozott diák — akik tanulmányukat Magyarországon folytatják, de családjuk, illetőleg szüleik Romániában élnek — utazási igazolványt kap­hat, hogy szünidejüket családjuk körében tölt­hessék. A külügyminisztérium közli továbbá, hogy ezután a román vízumokat a diákoknak a lakóhelyük seerml Illetékes román királyi külképviselettől lbudapesti román királyi kö­vetség, illetőleg rragyyváradi, vagy kolozsvári román királyi konzulátus) személyesen kell kérniük. A diákoknak a vízum kérésével egy. id e jti leg be kell mutatniok az iskolák látoga- lási bizonyitványát. A magyar élgárda vonal fel a szombaton kezdődő négynapos kolozsvári lovasmérkőzéseken Kolozsvár, junius 23. A kolozsvári honvéd hadtest jiunius 26-án, 27-én, 28-án és 29-én rendezi meg nagyszabású országos lovas- mérkőzéseit az egyetemi sportparkban fel­állított pályán. A hazatérés óta már két alkalommal is tartottak lovasmérközéseket Kolozsváron s bemutatták a hazatért Erdély fővárosának a világhírű magyar lovasmüvé- szetet. Kolozsvár közönsége olyan rendkívüli érdeklődést mutatott a versenyek iránt, hogy bátran el lehet mondani: ma a lovasmérkö- zések számítanak a legérdekesebb sportnak Erdélyben. A szombaton kezdődő lovasmér­kőzéseken felvonul az egész magyar lovas élgárda és a magyar ménesek legpompásabb telivérei kerülnek a közönség elé. A verse­nyen példátlanul nagy. mezőnyök indulnak. Vannak olyan számok is, amelybe száznál több versenyző nevezett. A négynapos ver­senyből kiemelkedő érdekességünek ígérke­zik a „vitéz Limanovai Muhr Albert emlék- verseny“, amely olimpiai military díjugratás, amelyen a magyar éllovasok indulnak. De a nevezők között ott szerepelnek a legismer­tebb urlovasnök is. Keresztes Erzsébet, Krlegs-Au Katalin, Dorka Klarissz dr. és mások. A műsoron járőrversenyeken és díj­ugratásokon kívül díjlovaglás is szerepel. A versenyt rendező hadtest gondoskodott tribünök felállításáról és szombaton délben fél 12 órától kezdődői eg an fókusz áll a ver­seny látogatóinak rendelkezésére. A társas- gépkocsi a Szewt Mlhály-tensplom északi oldaláról, az Égető-étterem elöl indul, A ver­senyek mind a négy napon pontosan délben Î órakor kezdődnek. A rendezőség büfférŐJ is gondoskodott, amelyet a hadtest tiszti ét­kezdéje fog házi kezelésben ellátni. A rend­kívül magas színvonalúnak és izgalmasnak ígérkező verseny iránt máris igen nagy az érdeklődés és valószínűnek látszik, hogy a versenyeket mind a négy napon zsúfolt tri­bün fogja végignézni. Az országos lovasmérkőzések fővédnöksé­gét vitéz Albrecht királyi herceg, a védnök­séget vitéz Náday István vezérezredes vál­lalta. A mai háborút csak a tökéletes lelki és érzelmi egységben vívhatjuk meg fllmay Béla alezredes nagyhatású előadása a 21-es honvédezred bajtársi szövetségében Kolozsvár, junius 23. A volt kolozs- vári 21. honvédezred és a 21-es székely hadosztályok bajtársi közössége kedden délután, az unitárius kollégium díszter­mében nemzetvédelmi előadást rende­zett. Az előadást a Magyar Hiszekegy el­mondása után Suhayda Kálmán száza­dos lelkes beszéddel nyitotta meg, mely­ben rámutatott a belső védelem rendkí­vüli fontosságára. Ismertette az ellenség alattomos támadásainak, a suttogó pro­pagandának a belső egység szétrombolá- sára való hatását és annak rendkivüi sú­lyos következményeit. A jelen összejöve­telnek az a célja, — mondotta, — hogy illetékesek felvilágosító előadásaiból megismerjük ezeket a veszedelmeket, fő­képpen az ellene való védekezés mód­jait. Suhayda százados Kormányzó Urunk­nak, a legfőbb hadúrnak 75. születésnap­járól hódolattal emlékezett meg s neszé' dének ennél a részénél a jelenlévő nagy­számú közönség felállva lelkesen és hosz- szasan ünnepelte Kormányzó Urunkat Azután Almay Béla vk. alezredes be szélt igen nagy hatással a suttogó pro­paganda eszközeiről. Az ellenség min­den eszközzel a lelki egység és a harcos katona szellemének megfertőzésére tö­rekszik. Ehhez a szándékához fölhasz­nálja azokat, akik a magyarságtól fa)i- lag, lelkileg, érzelmileg idegenek. Fél­dákkal bizonyította, hogy a suttogó és rémhír terjesztő propaganda sorainkba is miképpen nyilatkozott meg, különösen a téli orosz harctéren történt események­kel kapcsolatba. Valóságos rágalomhad­járat indult meg á magyar honvédek el­len, akik a Donnál a hősiesség, bátorság és vitézség erényeiben tündököltek és akiknek magatartását nagy szövetsége­seink is a legmelegebb elismeréssel ho­norálták. A magyar egységet ez a sut­togó és rágalmazó hadjárat a felekezeti és a magyar tájak egységei között való megkülönböztetés résein akarják ellen' téteket szító kérdések fölvetésével meg­bontani. Olyan problémákat vetnek fel, amelyek az erdélyi és anyaországi ma­gyarság között egymás birálgatására és kritizálására vezethetnek, rendesen olyan kérdésekkel kapcsolatban, ame­lyeknek lényegében semmi közük nincs a magyar egységhez. így például a hábo­rús állapotok gazdasági nehézségeit, a közellátást stb., természetszerű nehéz­ségeit igyekeznek kihasználni arra, hogv a vezetők iránt bizalmatlanságot kelt­senek. Almay Béla vk. alezredes nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy hgyel- meztette a hallgatóságot a magyar köte­lességekre, a nagy magyar feladatokra. Létünkért harcolunk, könyörtelen ellen­séggel szemben kell megvédenünk csa­ládunkat, hazánkat, keresztény kultú­ránkat, mindazt ami e földi <' “azt értékünk. Ezt a harcot csak tökéletes lelki és érzelmi egységben vívhatjuk meg. A győzelem érdekében minden ma­gyarnak csak egyetlen kötelessége van. hazájáért és fajtájáért a legtöbbet ál­dozni. Összetartanunk és fegyverkez­nünk kell. Almay Béla nagyhatású beszédét Ka- rádi Nagy Lajos főhadnagy köszönte meg a 21'esek bajtársi közösségének neveben, kifejezve azt a megingathatatlan, el­szánt akaratát minden bajtársnak, hogy az adott utasítások és a búzáért kiadott parancsok teljesítését legszentebb köte­lességének érezze és kövesse minden kö­rülmények között. Solymossy Olivér tartalékos hadnagy és Sánta Ferenc szavalatát nagy tetszés fogadta. A bajtársi találkozó a Himnusz eléneklésével fejeződött be. — Egry ember, akinek 50 neve volt. Film­re való trükkel szerzett magának több száz­ezer francot egy grenoble-i fiatalember. Vé­letlenül birtokába jutott egy névsornak, amely az állami segélyben részesülők neveit tartalmazta. Miután a helyzetet és a jogi viszonyokat alaposan áttanulmányozta, nem kevesebb, mint 54 különböző névre szóló azonosság! jegyet készített, amelyeknek bir­tokában felvette a kiutalt segélyeket. Pon­tosan „munkájának“ befejezésekor fog­ták el. Könyvek kozott RASY barna; HÁROM ÉV HÁBORÚ Most, amikor az egész világ felfigyel & világháború legfontosabb mozzanatának, a Szovjet ellen indított európai kereszteshá- boru kitörésének második évfordulójára, a napi események forgatagában élő olvasókö­zönség azt veszi észre, hogy egészen elmo­sódott emlékezetében az a sok apró résziét, amelyből a gigantikus küzdelem áll. Hogy kezdődött, hol kezdődött? Mik voltak az előzmények? Mi a kezdet és mi a kifejlődés rengeteg mozzanata? Ezen nem csodálkozhatunk. Az 1939 au­gusztusának végén kitört német-lengyel há­ború óta az események valósággal hétmért- földes léptekkel léptek egymásnak nyomába s ma sincs megállás a sorsdöntő fontosságú események kavargásában. Amily nyomasztó és megsemmisítő a korszerű háború eszkö­zeinek munkája a harctérré változott terü­leteken, éppily lehengerelő, zsibbasztó az események, s mögöttük a külön háborúnak számitó diplomáciai mérkőzések nyilvános­ságra jutó megnyilatkozásai olyan teher - próbára tették az ember emlékezetét, mint soha máskor. Amint a korszerű hadseregen villámgyors mozdulatokkal csapnak le az ’ellenségre, megsemmisítve annak fizikai és erkölcsi ellenállását, éppigy a lélek és az emlékezet is megsemmisülte« áll az egymást valóságos villámmozdulatokkal lerohanó ese­mények forgatagában. Csak egy-egy neve- zeteseebb évfordulón válik tudatossá, hogy mennyire elmosódtak, egymásba folytak a négy év óta egymást kergető háborús és diplomáciai események az emlékezetben! Egy-egy részletre emlékezünk, de az egész folyamatot, úgy ahogyan kifejlődött, meg­indult és sorjában alakult, a hihetetlen erő­próbára tett emlékezet a legnagyobb erő­feszítéssel sem tudja szerves egységben, minden részletre kiterjedő pontossággal át­tekinteni és elrendezni. Rásy Barna „Három év háború — 1939— 1942“ cimü most megjelent könyvének la­pozása közben szinte megdöbbentő az a fel­fedezés, hogy a háború grandiózus élményé­ből már csak a legfrissebb események ál­lanak az emlékezet „premier plan“-jában. a többi homályosan derengő ködfoszlánnyá változott. Rásy Barna az események torló­dásától lerohant, a lenyűgözően nagy esemé­nyek nyilvántartásában kifáradt emlékezet­nek siet segítségére pompás könyvében. Nem ir oknyomozó történelmet, hiszen erre még lehetősége sincsen. De elénk vetiti tömören, mindig a lényeget tartva szem előtt, azt az időpontot, amelyben a páriskörnyéki béke­szerződések bilincseiben vergődő Európa, s elsősorban a Német Birodalom, megkezdte a küzdelmet életjogaiért. Nem időzik sokáig az előzmények vázolásával, valósággal „In médiás rés" utal arra, hogy Hitler vezér és kancellár 1934-ben négy évnyi időt kért a Birodalomtól a német nép egységesítésére és a Versailles! szerződés nyűgeinek szétzúzá­sára. Ausztria bekebelezése, a müncheni tár­gyalások, a Szudéta-föld visszaszerzése és Csehszlovákia elsöprése, a danzigi kérdés — rövid, táviratstilusu mondatok, tömör kis bekezdések indítják el azoknak az esemé­nyeknek sorozatát, amelyekből lépésről- lépésre, egyre közelebb jutottunk a háború kitöréséig. Innen kezdve Rásy Barna igen helyes érzékkel és szerencsés formában so­rolja fel a jól ismert s mégis már elmosó­dott eseményeket, egészen 1942 augusztu­sáig, amikor a német és szövetséges fegy­verek minden elképzelést felülmúló fegyve­res sikereket értek el minden harctéren s belső ancvonalukat is oly erősre tudták ki­építeni, hogy sem a gazdasági, sem az er­kölcsi összeroppanás veszélyétől, amiben pedig ellenséges oldalról folyton bizadoktak, már nem kell tartaniok. Rásy Barna könyvének az a legnagyobb ereje, hogy a dübörgő események láncolatát időrendi és logikai sorrendben állítja egymás mögé. Dátumról dátumra haladva sorolja fel a harcterek nagy eseményeit és a diplomá­cia sakkhuzásait, mindenütt megragadva az alkalmat arra, hogy Magyarország helyze­tét, szerepét az események alakulásában és részvételét a háborúban a lehetőség szerint részletesen az olvasó elé állítsa. Rásy Barna könyve minden sora, minden lapja lenyűgözően érdekes olvasmány. Nem­csak azért, mert az emlékezetnek segítsé­gére siet és szerves egységben állítja elénk a háború immár szinte áttekinthetetlen ha­talmas eseményfolyamatát, hanem azért is, mert a grandiózus témát avatott irói tollal, lebilincselő előadásmóddal állítja elénk. A szép kiállítású vaskos kötetet Polonyi János könyvkiadó vállalata adta ki. Felhív­juk rá olvasóink figyelmét. —- fz —

Next

/
Oldalképek
Tartalom