Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-24 / 141. szám

CsUíöriöU W4S, f un iu* îl 12 fillér ELorczirresi akak: x hóra s.20, ne­gyed EYRE 9.20, F«L «VRE 18.40, EGfiSZ «VRE 36.80 PENGŐ. — POSTATAKARfeK- PRNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. H ü S Z 0 W H A T Ö D I K ÉVFOLYAM 141. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ B«8ZV«NYTARSASAG ••• íir. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL «S NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS ÁLD. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIOK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA lVagyobli lesz a kenyerünk! Most jelen* meg a* uj gabonarendclet. Csupa, fontos, érdekes és örvendetes intéz­kedés lát napvilágot a rendelet egyes sza­kaszaiban. Ha bárki is kételkednék a ma­gyar élet belső' arcvonalának szilárdságába, ha akadna olyan vakmerő, aki mindennapi kenyerünket, megélhetésünket, illetőleg ag­godalmaskodé rémhíreket suttogna •— an­nak csak az uj termény rendeletet keli fel­mutatni. Az elmúlt évi rossz termés nehéz­ségei már elmúltak. Az elmúlt gazdasági esztendő mostoha volt, de a magyar föld, a hűséges magyar televény minden termé­szeti csapás ellenére sem lett hűtlen hoz­zánk s ha szűkösebben is, mint a kedvezőbb években, mégis termett annyit, hogy a harc­térén kuedő hadsereg és a belső arcvonal kenyérszükségletét szigorú beosztással biz­tosítani lehetett. Erre az évre az ég is ke­gyesebb volt * magyar földhöz. A termé­szet kiszámíthatatlan erői szövetségeseinkül szegődtek s az uj termés. — ezt az aratás küszöbén nyugodt lelkiismerettel állapít­hatjuk meg — a most kezdődő gazdasági évre megint biztosítja kenyerünket. Nincs helye sem kételkedésnek, sem ©süggedésnek jövő évi kenyerünket illető­leg. Abból a kevésből, amit tavaly hozott a magyar föld, jól és észszerűen gazdálkod­tunk s a kormányzat előrelátása és erélye már most abba a szerencsés helyzetbe jut­tatta a magyar kenyér, igénylőit, hogy ju- lítts elsejét® kezdve nemcsak nagyobb ke- nyémoagokat kaphatnak, hanem a liszt- edagokat Is örvendetesen emelni lehetett. Mennyire más kép ez, mint egy évvel ez­előtt! Egy évvel ezelőtt Is uj rend lépett életbe a terménybeszolgáltatásban az ország ke­nyérszükségletének biztosítására. De amig az elmúlt esztendőben csökkenteni kellett s liszt- és kenyéradagokat, most az uj rendre való áttérés semmi zavart, újabb áldozatho­zatalt nem jelent. Sőt, ellenkezőleg: az uj terménybeszolgáltatási rendelet már felüle­tes átvizsgálásra is elárulja, hogy van és lesz kenyerünk s a rendelkezésre álló gabo­namennyiségből örvendetesen több jut, mint tavaly jutott. Az uj lisztfejadag pedig akkora, hogy az alig marad el a békebeli fogyasz­tás átlaga mögött s tudunk olyan háztartá­sokról, ameiy'ek soha nem használtak el annyi finomlisztet, mint amennyit most a magyar közellátás hivatalból juttat szá­mukra. De nem itt, a liszt- és kenyéradagok eme­lésében van az uj terményrendelet ereje és reményt adó biztatása. A fogyasztóknak jut­tatott adagok emelése nem átmeneti időre SBÓ1, .hanem az egész gazdasági évre » nagy örömmel és megnyugvással vesszük tudomásul, hogy szeptembertől kezdve a lisztadagok újra megnőnek. Az elosztásnak ez a módja azt bizonyltja, hogy a kormány­zat megtalálta céltudatos szervező munkája eredményeképpen azt a biztos alapot, amely termelő és fogyasztó érdekeit egyaránt ki- kieléglti és minden tekintetben kifogástalan összhangban lesz a honvédelem legmnga sabb szükségleteivel. A rendelet legelső előnye az, hogy a fo gyasztó már ma tudja, mit kap holnap és a mostani gazdasági év utolsó heteiben is. Biztos lehet abban, hogy ezt a most meg- m szabott fejadagot hiány nélkül meg is fogja kapni. De még nagyobb előnye s egyben lényege az uj rendnek az, hogy a termelő Is pontosan tudja, mi a teendője az aratás­nál, a csépiéinél és a gahonabeszőlgáltatás rendjében. Az uj rend az élet törvényeit ■vette figyelembe s ezért az állandóság és biztonság jellemzi. Nincs félreértés, nincs bizonytalanság és bizalmatlanság s ami a legfontosabb: az aj terménybeszolgáltatási rend mellőzi a rekvirálás módszerét. A gazda bizalommal és megértéssel te­kinthet az uj aratás elé. Már ma tudja, hogy a csépiés elvégzése után mennyi a tér-, mése, mennyi abból a közösség megtartásá­ra szánt mennyiség és mennyi az, ami neki marad élelemre, nj vetőmagra. Ez a rend Igazságos és méltányos. Az egyén és a kö­zösség érdekeit hangolja össze szerencsésen Hetvenöt négymotoros bombázóval együtt 92 repülőgépet vesztett 24 éra alatt az angolszász légierO Külön francia haderők parancsnokságát veszik át de Gaulle ás Giraud Állami ellenőrzés alá kerülnek az amerikai szénbányák A Szovjet rádiófelhivásban szólította fel második arcvonal létesítésére szövetségeseit AZ 1NVÁZIÖS LÁZ UTÁN, amely Churchill washingtoni tárgyalásai alatt és azután is az egész angolszász közvéle­ményt elfogta, most már egyre több olyan hang hallatszik az ellenséges tá­borból, amely a vállalkozás rendkívüli nehézségeire hívja jel közvéleményük figyelmét. Ezek a vélemények általában jól tájékozott körökből származnak. Úgy látszik tehát, hogy az angolszászok na­gyon is fontolgatják, hogy belebocsát­kozzanak-e egy olyan vállalkozásba, amely a tengelyhatalmak meggyőződése szerint az ellenfél számára csak végzetes kudarcot hozhat. A „Daily Mail“ cipiü angol lapban Liddel Hardt, az ismert katonai szakértő fejtegeti az európai szárazföldre való be­törés nehézségeit. Betörés esetén, — irja, — nem olyan ellenség ellen kell harcolni, mint fiszak- afrikában, aki mindenben hátrányos helyzetben volt. Az előny ezúttal az el­lenségé lesz. Az északafrikai harcokkal ellentétben Európában partrászálló vál­lalkozás nem számíthat sikerre, mert se­hol sem léphet fel elég erős csapatokkal és a szárazföldi hatalmak sokkal köny- nyebben és gyorsabban gondoskodhat­nak megfelelő csapatokról, mint tengeri utón a szövetségesek. A tengelyhatal­mak katonai őrizete alatt hatalmas part­vidéken nehéz olyan helyet találni, amely rugalmas hídfőre alkalmas lenne. Az ellenség pedig éppen ezekét a helye­ket már jóelőre megerősítette. * KEMÉNY HARCOK , folynak a Föld­közi-tengeren az angolszász hajókaravá' nők és a tengely erői között. A szövet­ségesek, amint a Transcontinent Press jelenti, mindenáron meg akarják kísé­relni a hajóforgalom lebonyolítását a Sziciliai-csatornán át, ezzel a próbálko­zásukkal azonban a tengelyhatalmak nagy támadó erőket állítanak szembe. A tengely repülőgépei az utóbbi napokban egyetlen haj ókaravánból 11 hajót lőttek ki s az olasz légi haderő junius első 19 napján 74.000 tonnatartalmu hajót sül­lyesztett el. Az olasz gépek által ezalatt az idő alatt megrongált hajók tonnatar­talma 180.000 tonna, úgy, hogy az angol­szászok hajóteréből ezalatt az idő alatt csak az olasz erők egynegyedmilliót tet­tek használhatatlanná. A legutóbbi na­pok azután újabb eredményeket hoztak. A szerdai olasz hivatalos jelentés eg-- 12.000 tonnás teherhajó elsüllyesztését és egy 7000 tonnás megrongálását jelenti. Pantelleria és Lampedusa elfoglalása tehát nem hozta meg az ellenség számá­vá az óhajtott eredményt: a Földközi­tenger nyugati és keleti medencéje kö­zötti szabad hajózás lehetőségét. Ellen­kezőleg, hajókaravánjai éppen olyan sú­lyos veszteségeket szenvednek, mint amikor a tengelynek még támaszpontjai voltak Északafrikában. A német légi haderő is alaposan kive­szi részét a Földközi-tengeri csatákból. A legutóbb Bizerta ellen intézett táma­dása során a hajók egész sorát tették larcképtelenné. A lecsapódó bombák óriási pusztítást vittek véghez a kikötő- medencékben sűrűn egymás mellett álló •sapatszállitó és kereskedelmi hajók kö­zött s ezenkívül két torpedórombolót is bombatalálat ért. Az ellenség hajói tehát a Földközi­ig jjprer: és a kikötőkben egyaránt a leg­nagyobb veszélynek vannak kitéve s mindez csak előjátéka annak, ami bekö­vetkezne akkor, hogyha az angolszászok partraszállást kísérletének meg és Szi­cíliát, Szardíniát, vagy Délolaszországot közvetlenül akarnák megtámadni. A NVUGATNSMETORSZAGI TERÜLE­TEK s a német haderő által megszállott nyugati területek ellen kedden és szerdára virradó éjjel a brit és amerikai bombázók ismét nagy terrortámadást intéztek. Sikerült súlyos károkat okozniok a lakosságnak épü­letekben és emberéletben, de a íámadék is példátlan veszteséggel fizették meg ember­telen cselekedetüket. A német hivatalos je­lentés szerint 92 ellenséges repülőgépei, lőt­tek le a német vadászok és a légvédelmi tüzérek. Ezek közül 75 gép négymotoros bombázó volt. A német veszteség három vadászgép. Az angolszász légi haderő vesztesége a Németország fölötti vállalkozásai során egy­re növekvő arányú, ezzel szemben az angol gépekkel szembeszálló német vadászgépek mind csekélyebb saját veszteséggel Intézik el a legyözhetetlennek hirdetett repülő erő­döket. A bonyolult nagy bombázó gépek vezetésére csak hosszú időn át kiképzett le­génység alkalmas és így könnyen átgondol­ható, hogy 75 Ilyen gép elvesztése — egy nap alatt — milyen rendkívül súlyos vesz­teség mind a gépek, mind az azokat vezető repülők kiesése szempontjából. Ilyen veszte­ségeket az ellenség egyáltalában nem pó­tolhat hamarosan, legfeljebb silányabb ki­képzésű emberanyaggal, ez pedig csak a további veszteségek arányát fogja növelni. A német légi haderő újból London kör­nyékét és a délangliai partvidék városait támadta. A KELETI AKCVONALItQL továbbra Is csak helyi jellegű harcokat jelent a vezéri főhadiszállás. A német légi haderő folytat­ta a szovjet repülötámaszpontok és hadiipari üzemek bombázását. A szovjet kormány állandóan követeli szövetségeseitől a második arcvonal létesí­tését. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda je­lenti, hogy kedden reggel a moszkvai rá­dióban felolvasták a szovjet kormány egyik hivatalos közlését, amely megismételte ezt az angolszászokhoz már annyiszor Intézett felhívást. Újból fölemlegette, hogy az an­golok és az amerikaiak nem tudták volna fegyverkezésüket megfelelő módon kifejlesz­teni, ha a szovjet csapatok nem kötötték volna le a német haderő... Hangsúlyozta, hogy a Németország és Olaszország elleni szövetséges légi támadások uem kénj szent­hetik ki a győzelmet s föltétien szükség vol­na a második arcvona! létesítésére. NEM VOLT EREDMÉNYE a De Gaul­le és Giraud közötti angolszász közvetí­tésnek. A brit hírszolgálat algíri jelen­tése szerint hivatalosan közölték, hogy De Gaulle és Giraud külön-külön fog­ják vezetni haderejüket, amig azokat egységes hadsereggé nem olvasztják. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a disszidens franciák két csoportban, két vezér alatt küzdenek a szövetsége­sek oldalán. Nagyon kétséges, hogy ez a különálló harc jobban összehozza a szem­benálló érdekeket, mint ahogyan azt az eddigi közvetítés tette. Az igazság az, hogy a franciák két csoportja az ango* lók és az amerikaiak által támogatott frakcióknak felel meg, hiszen köztudo­mású, hogy De Gaulle London, Giraud pedig Amerika embere. Anglia gyenge­ségét mutatja amerikai partnerével szemben az a tény, hogy De Gaulle szem- melláthatóan kezd háttérbe szorulni s valószínűleg a közeljövőben vagy Braz- zavillébe. vagy pedig Beireutba utazik s onnan fogja igazgatni a hozzá „hü“ te­rületeket. A „News Chronicle“ értesü­lései szerint kétséges, hogy visszatér-e Londonba. Nyilvánvaló, hogy Giraud, tehát Amerika győzött ebben a kérdés­ben is. Eisenhoower amerikai tábornok közvetítése tulajdonképpen <*. Fehér Ház, illetőleg az amerikai katonai körök aka­ratának érvényesítésével volt egyér­telmű. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK belső helyze­tét mindennek lehet nevezni, csak éppen nyugodtnak nem. A szénbányászok sztrájkja nemcsak önmagában okoz nagy kárt, nem­csak- a szénmennyiség kiesését jelenti, ha­nem további hatásában valósággal megbé­nítja az egész északamerikai hadiipart. Nel­son, az amerikai háborús termelési hivatal vezetője különösen hangsúlyozta, hogy mi­lyen károk érik az acéltermelést. Pittsburg területén eddig hét kohót kellett munkájá­ban szüneteltetni. Szorult helyzetében a kormány kénytelen volt átvenni az ellenőrzést az egész ame­rikai széntermelés fölött. Iefces belügymi­niszter vállalta a felelősséget a helyzet to­vábbi alakulásáéit, mintegy az állam vé­delme alá vette a bányászokat a bányatulaj­donosokkal szemben és biztosította őket ar­ról, hogy változatlanul megmaradnak azok s éppen ez a szép és jó összhang biztosítja az élet zökkenésmentes, nyugodt tovább­folytatását. Ez R a rondáiét célja. Hogy hozzon bár­mit a jövendő alakulása, biztos legyen a kenyerünk. Mert a kenyér — maga a* élet. Kenyerünk pedig lesz, mert sem a ma­gyar fiad, sem a magyar dA»eláM* sem ha*! gyott cserben. Életünkkel legyünk méltók a hűséges földhöz és annak szent ajándékához, a ma­gyar kenyérhez «»£?*•

Next

/
Oldalképek
Tartalom