Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-23 / 140. szám

ütkewrllireasa 1S43. JUH I tj S”jj — A jövő tanévtől kezdve kertészeti és 1 szőlészeti főiskolaként folytatja működését a kertészeti akadémia- A mezőgazdaság fej­lesztéséről szóié törvény a kertészeti akadé­miának kertészeti és szőlészeti főiskolává való átszervezését rendeli el. A Kormányzó Ur öföméltósága 1942, október hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyta a főiskola szervezeti szabályzatát. A jóváha- • gyott szervezeti szabályzatot a földmiveflés- ügyl miniszter 95.800/1943. F. M. számú rendeletével kihirdette, így a kertészeti aka­démia az 1943/44. tanévtől kezdve négyéves tanulmányi idővel, • kertészeti és szőlészeti főiskolaként folytatja működését. * Felkérjük azokat a volt osztálytárs­nőinket, akik 1937—38. a IV. B. osztályt a Ref. Leánygimnáziumban végezték, hogy junius 27-én délelőtt 11 órakor ta­lálkozó céljából fáradjanak fel a Ref. Leánygimnáziumba. ■— Karvezetői tanfolyamot rendez az or­szágos dalosszövetség. A Magyar Dalos Egyesületek Országos Szövetsége idén is megrendezi karvezetöi továbbképző tanfo­lyamát augusztus 9—19-ike között, elsősor­ban a vidéki karvezetők részére. Solfege, gyakorlati karvezetés, magyar népzene, hangképzés és karének kerülnek előadásra. Előadók a zeneakadémia tanárai és szakelő­adók. Jelentkezni Julius 1-ig lehet a Dalos­szövetségnél, Budapest IV., Reáltanoda-u.’.ca 7., ahol bővebb felvilágosítással is szolgál­nak. — A Temesiek, Bánságiak és Délerdélyiek folyó év junius hó 23-án, szerdán este 8 érakor társasösszejövetelre gyűlnek össze a Wesselényi Lövészegyesület Konvéd-utca 12. szám alatti helyiségeiben, mely összejö­vetelre minél nagyobb számban való meg­jelenést kér az Intézőbizottság. ■ * Az agyvértódulás, a szivszorongás, nehéz légzés, féielemérzet és az álmat­lanság azon esetei, amelyek a rendetlen székürülés következményei, az enyhén, de biztosan ható természetes „Ferenc Jó­zsef“ keserüviz használata által igen sok­szor rövid időn belül megszűnnek. Kér­dezze meg orvosát! — Érettségi találkozó a kolozsvári refor­mátus kollégiumban. A szokásos évvégi érettségi találkozók a református kollégium­ban az idén junius 27-én, vasárnap délelőtt lesznek a következő rend szerint: Fél 10 frakcr gyülekezés a kis kúrián és tisztelgés a hősök emléktáblája előtt. Beszél Dániel Elemér dr. ügyvéd. Tiz órakor istentisztelet a Farkas-utcai templomban, prédikál: Fel­méri Albert sajóbábonyi lelkész. Tizenegy órakor a Pártfogó Egyesület közgyűlése keretében a találkozók beszámolója a kollé­gium dísztermében. A közgyűlés tárgysoro­zatában történik meg Nagy Ferenc egykori kollégiumi tanár arcképének leleplezése. Az Ünnepi beszédet Jancsó Elemér dr., a gróf Teleki Pái tudományos intézet tanára tartja. Az Alma Mater szeretettel hivja és várja minden tanítványát. * Kolozsvár thj. sz. kir. város közigazga­tási bizottsága kisajátítási albizottsága Szám: 464/1943. kb. HIRDETMÉNY. A ko­lozsvári u. n. „Unirea“ üzemanyagtelep ki­sajátítása. A m. kir. honvédelmi miniszter ur 471.811/14—1943. szám alatt elrendelte a kolozsvári 398. számú telekjegyzökönyvben 8260. helyrajzi számmal felvett, 1. kát. hold 1061 n-öl területű, a Mozdony-utca 7. szám alatt fekvő, Weisz Gyula tulajdonában levő ingatlan kisajátítását a m. kir. kincstár ré­szére, az 1939. évi II. t. c. 105. §-a alapján. Kolozsvár thj. sz. kir. város közigazgatási bizottsága kisajátítási albizottságának kül­döttsége az ügyben f. hó 30-án déli 12 óra­kor a helyszínen fog eljárni. A kisajátítási terv és összeírás a Városháza 35. számú szo­bájában megtekinthető. Felhívom az érde­keltek figyelmét arra, hogy a kisajátítási küldöttség a kisajátítási terv megállapítása felett akkor Is érdemileg határoz, ha az ér­dekeltek közül senki sem jelenik meg Ko­lozsvár, 1943 junius 15. Dr. Inczédy-Joks- man Ödön a. k. főispán, elnök. * A kolozsvári kir. járásbíróság. Pk. 22771/1943. szám. Hirdetmény. A kolozsvári kir járásbiróság közhírré teszi, hogy az ál­lítólag elveszett következő okirat: Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank r. t. kolozs­vári cég által Csűrös Blanka kolozsvári (Ma- jális-u. 19. sz.) lakos nevére kiállított be­mutatóra szóló 7688. számmal ellátott és a 1557 P 80 filléres értéket képviselő bank­betéti könyvecske megsemmisítése iránt az eljárást Csűrös Blanka kolozsvári (Majá'is- •ltca 19. sz.) lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hbgy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt beiktatását követő naptól számított egy év alatt az ok­iratot a bíróságnál mutassa be, mert ellen­kező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Kolozsvár, 1943. évi junius hó 18. napján. Dr. Demeter s. k. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás, dijnok, lakodalom a Mária Valéria leánt/árvaházban Kolozsvár, junius 22. Felejthetetlen napja volt szombaton a kolozsvári Mária Valéria leányárvaháznak; hetedhétországra szóló lakodalom zajlott 16 a különben csendes in­tézetben. Kovács Annuska, az árvaház egyik volt növendéke ment férjhez vőlegényéhez, a Tordáról menekült Szász András fiatal mé­szároshoz. Eljegyzésüket a télen tartották meg, ugyancsak az árvaházban. Az egyházi esküvő a Magyar-utcai refor­mátus templomban szombaton délután fél 7 lelkésze „végzett. A megható szertartáson Szancsali Lajos és Porsolt Sándor szerepelt tanúként. A fiatal pár esküvőjén megjelent a Mária Valéria egész vezetősége Török Bálintné elnöknő vezetésével s ott volt a menyasz- szony gyámapjaként lécfalvi Sípos Béla zászlós, a kolozsvármegyei Vitézi Szék szék­tartója Is, Esküvő után a fiatal pár visszament az árvaházba, amelynek falai között Kovács Kovács Annuska búcsúja a Mária Valéria leányárvaház- tól, amelynek tiz évig \olt lakója. Mellette áll férje: 9 0 Szász András. Balról Kun Mária, az árvaház gondnok- nője áll, aki valósággal leá­nyaként szerette és gondozta a. kis árvát. Jobbról az egyik koszorús leányka mögött öz­vegy Nagy Albertné. az ár- valiáz igazgatónője áll. (Finta Zoltán riport­felvétele.) órakor történt meg. A fiatal párt Nagy Má­ria tanitónö vezetésével a Mária Valéria kedves kék egyenruhájába öltözött növen­dékeinek sorfala fogadta. Nagy Kálmán nyugalmazott református iskolai igazgató, aki annakidején , tanítója volt a menyasz- szonynak, a templom orgonáján a Lohengrin nászindulóját játszotta el a fiatal pár tisz­teletére. Ezután kezdődött meg az esketésl szertartás, amelyet Kádár Géza generális di­rektor távollétében Keresztes István segéd­Annuska tíz évet töltött. Férjével együtt Íz­letes vacsorával vendégelte meg a kis ár­vákat. Az esküvői vacsorára később került sor s a fiatal pár rokonaiból s barátaiból álló násznép a Mária Valéria vezetőségével együtt a legjobb hangulatban a hajnali órá­kig maradt együtt. Kovács Annuska igy vett búcsút attól a jóságos intézettől, amelyben felnevelték s ahonnan a magyar társadalom hasznos tag­jaként kibocsájtották az életbe. . Az iparügyi minisztérium a legújabb munkabér- határozatoknál kimondta, hogy az erdélyi munkabérek nem lehetnek kisebbek, mint az anyaországiak Kolozsvár, junius 22. Bornemisza Géza Iparügyi miniszter még első minisztersége alatt többizben tanujelét adta, hogy hive a szociális haladásnak. Most újabb tanúságot tett erről a felfogásáról, amennyiben számos iparágban (összesen ütvenhétben) rendezte a legkisebb« munkabéreket. A megjelent ren­deletek közül néhányat alább közlünk. Lé­nyeges tudnivaló, hogy a legkisebb munka­bérekhez hozzá kell számítani még a bér­pótlékot is. Nagyjelentőségű ujitás, hogy Erdély területén az Itt eddig érvényes 23 százalékos bérpótlék tulajdonképen feleme- lödik az anyaországi színvonalra, amennyi­ben valamennyi bérrendezö határozat ki­mondja, hogy a visszacsatolt keleti és er­délyi országrészen a határozatokban közölt legkisebb munkabérek számítása igy törté­nik: A 23 százalékkal növelt órakereset nem lehet kevesebb, mint a rendeletekben meg­adott órakereset és a 30 százalékos, vagyis az anyaországban alkalmazott bérpótlék együttes összege. Ez azt jelenti, hogy az erdélyi munkás nem kereshet kevesebbet, mint az anyaországbeli. Amikor ugyanis a bérpótlékrendelkezések életbeléptek, Erdélyben csak 23 százalékkal lehetett a béreket növelni, az anyaországban viszont a bérpótlék 30 százalékos volt. Ez az intézkedés akkor abból az elgondolásból fakadt, hogy az erdélyi bérek magasabbak, mint az anyaroszágiak s itt a helyzetnek a kisebb bérpótlék is megfelel. A gyakorlat azonban megmutatta, hogy ez a bérpótlék- rendezés nem fedi a tényleges helyzetet és az erdélyi munkásérdekképviseletek mozgal­mat kezdeményeztek a bérpótlékhelyzet ren­dezésére. A mozgalom elismerését mutatják a most nyilvánosságra került legkisebb mun- kobérhatározatok. Az iparügyi miniszter 26.025/XUJ/1943. számú rendelkezésében elrendelte, hogy a szövő- és fonóiparban foglalkoztatottak munkabérét a legközelebbi bérfizetéstől kezdődően az alábbi alapelvea szerint rendezzék: a férfi munkavállalók óra­keresete 50 fillérnél, nőknél 40 fillérnél ala­csonyabb nem lehet. A betanított munkások­nak átlagos órakeresete, ha eddig alacso­nyabb volt, 62 fillér. A fonó-, szövő-, viaszosvászon- és kalapkészitő Iparban (ide ném értve a kárpitos-, slkhurkoló, a kézikötögyártó-, az u. n. torontáli szőnyeg- szövő- és csomózott „magyar perzsa1“ szö- nyegkészitö-ipart) azoknak a napszámosok­nak és betanított munkásoknak, akik mun­kabérüket teljesitmény alapján kapják — a megfelelő munkacsoportonként — két mun­kaheti időközre számított átlagos órakere­sete nem lehet kevesebb, mint a fentebb alapul megjelölt őrakereset (40, 50, illető­leg 62 fillér) 20 százalékkal növelt értéke. A 26.025/XIII/1943. számú rendelkezésével a kő-, föld-, agyag-, aszbeszt-, üvegiparban foglalkoztatott férfi munkavállalók örakere- sete 50 fillérnél, nőknél 40 fillérnél alacso­nyabb nem lehet, a betanított munkások át­lag órakéresete — hji eddig alacsonyabb volt — a kőbánya, kőfejtő, homok- és ka­vicskotró iparban a tégla (cserép), keramit és tüzállóanyag gyártó, a finom kerámiai és anyagárurgyártó, valamint a cement- és mészégető iparban 55 fillér, az üveggyártó iparban 70 fillér kell, hogy legyen. A 27.306/XIII/1943. számú rendeletében a miniszter úgy intézkedett, hogy az élelmezési és élvezeti cikket ffyártó iparba* á férfi munkavállalóknak éránként. 5®, Eők«- nek 40 fillérnél kevesebbet nem fizethetnek, a különleges napszámos munkáknál a muí= kasok órabére 58 fillérig emelkedhet. A be* tanított munkások átlagos órakeresete fér­fiaknál 60, nőknél 55 fillér lehet. A 27.307/XIII/1943. számú rendelkezésével úgy intézkedett a miniszter, hogy a fa*, csont- és műanyagiparban a férfi munkavállalók órakeresete 50 fillér­nél, a nőké 40 fillérnél alacsonyabb nem lehet. Különleges munkáknál egyes napszá­mok tekintetében ezek az összegek 58 fillé­rig emelkedhetnek. A betanított munkálok átlagos őrakeresete általában 72 fillér lehet, a gömbfát feldolgozó, a. fűrész- és fatelitő üzemekben azonban 60 fillér, a hajlított bú­torgyárak betanított férfi munkásainak át­lagos órakeresete 72, a betanított, munkás- nőké pedig 62 fillér. A 27.52O/XIII/1043. számú rendelkezés értelmében a bőrgyártó, bőr- és szőrmefestő, kiké­•zitö és báránybőmemesitő, továbbá sörte-, szőr- és tollipárban foglalkoztatott, férfimunkavállalók órakere­sete 50 fillérnél, a nőké 40 fillérnél alacso­nyabb nem lehet. Különleges munkáknál ezek az összegek 58 fillérig emelkedhetnek. A betanított munkások átlagos őrakeresete 75 fillér. A 27.521/XIH/1943. számú rendelkezés értelmében a papíriparban a férfimunkavállalók órakeresete 50 fillér­nél, a nőké 40 fillérnél alacsonyabb nem le­het. A különleges napszámos munkások óra­keresete 58 fillérig emelkedhetik. A beta­nított munkások órakeresete a papír- és •papírgyártó iparban 70, a papirárufeldolgozó. művirág- és disztollkészitő Iparban pedig legalább 60 fillér. A vegyészeti és gumiiparban a 28.221/XIII/1943. számú rendelkezés értel­mében a férfi munkavállalók őrakeresete 50, a nőké 40 fillérnél kevesebb nem lehet. A napszámos munkások órabére 58 fillérig emelkedhetik. A betanított munkások átla­gos órakeresete a keményítő- és gyufagyár­tó, valamint falepárló- és gyógyszeriparban 65, a vegyészeti ipar többi ágaiban 70, a gumiiparban 75 fillér kell, hogy legyen. A 28.821/XIII/1943. Ip. M. sz. rendelet a ruházati iparban foglalkoztatott munkások munkabérét szabá­lyozza. A rendelet értelmében a férfi mun­kavállalók órabére 50, a nőké 40 fillérnél, a betanított munkások átlagos órakeresete a szabó- és cipőgyártó iparokban 70, a fehér- nemükészitö iparban 65 fillérnél kevesebb nem lehet. A vas- és fémipari, gépgyártó és közle­kedési eszközöket gyártó iparban a férfimunkavállalók órakeresete 50, a nőké 40 fillérnél alacsonyabb nem lehet. Külön­leges munkáknál egyes munkások tek'nteté- ben ezek az összegek 58 fillérig emelked­hetnek. A betanított munkások átlagos óra­keresete 75 fillér. A rendeletek már hatályban vannak. Sürgős a kukorica kapálása. A néhány héttel ezelőtt megindult és azóta csaknem állandóan tartó esőzés a mezőgazdasági munkákat, legfőképpen azonban a kapálást nagymértékben akadályozza. Éppen ennek a munkának elmaradása következtében a gyomok akadálytalanul fejlődnek s ezzel a növények egyébként is gyenge fejlődését erő­sen késleltetik. Ezért a földmivelésügyi mi­nisztérium a legnyomatékosabban felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy amint arra az esők után a legkisebb lehetőség van, azon­nal végezzék el a kapálási munkákat, mert a megerősödött és elterjedt gyomok a gyen­gén fejlett növényzetben olyan kárt okoz­nak, amelyet később sem az elkésett kapá­lás, sem az időjárás már helyre nem hoz­hat. Gyümölcsfáé pofás! tanfolyam kezdődik. A Kolozs-vármegyel és Kolozsvári Gyümölcs- termelők Egyesülete igazgató-választmányi ülést tartott, mélyen Török Bálint ügyve­zető-elnök elnöklete alatt Balogh Sándor gyümölcsészeti gyakornok jelentést tett az egyesület eddigi működéséről, a rézgálic, nyersnikotin, káliszappan és egyéb perme­tező anyagoknak a tagok részére való kiosz­tásáról. Az igazgató-választmány foglalko­zott a junius 26-án tartandó közgyűlés tárgysorozatával. Az igazgató-választmány elhatározta-1, hogy az egyesület azok répzére, kik faápolással akarnak foglalkozni, tanfo­lyamot rendez. Továbbá az egyesület tervbe­vette a kezelt gyümölcsösök összeírását, azoknak ellenőrzését és mintagyümölcsösök­ké való fejlesztését, Jő ÁRU ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A JŐ ÜZLETMENETKEÉ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom