Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

IBamfliaaa 1943. J V M 1 V S 19 között a legelső sorton helyezkedik el, amely uj Európának megvalósításáért fia, Horthy István kormányzóhelyettes életét adta. A lap ezután megemlékezik arról a hatal­mas újjáépítő munkáról, amivel az első ^világháború után az elesett és meggyötört 1 íagyarországot felemelte. Bölcs politikáját azok a hatalmas sikerek koronázták, ame­lyeket a trianoni szrzödéssel elszakított te­rületek visszaszerzésében ért el. Az olasz nemzet szive, mely mindig a legtisztább sze­retetet érezte a baráti magyar nép Iránt, ma legmelegebb jókívánságait küldi a nagy ál­lamfőnek, aki egyesíti az erős és harcos magyar nép polgári és katonai erényeinek minden nemes vonását. A ,fopolo di Roma“ szintén fényképes cikkben emlékezik meg a születésnapról. Át­tekinti azt a hatalmas alkotómunkát, amely- lyel a megcsonkított, megkínzott Magyaror­szágot az erős nemzetek sorába emelte. Ez­után igy ir; «— A magyar nemzet ma egy vonal ban küzd a tengelyhatalmakkal a közös ellenség ellen. A magyar katonák vállvetve harcolnák Európa valamennyi katonájával, hogy elhá­rítsák a szárazföld keleti határiin fenyegető bolsevizmus veszélyét. Nem kétséges, hogy miként Horthy Miklós elűzte országából Kun Béla kommunista uralmát, Európa hadsere­get is kiirtják keleten a bolsevizmust. Együttes díszközgyűlésen ünnepelte meg Kormányzó Urunk 75. születésnapját Kolozs vármegye és Kolozsvár törvényhatósági bizottsága Kódoló feliratokat intéztek a díszközgyűlésről a legelső magyar emberhez Kolozsvár, junius 18. Junius 18-án, a há­borús időkhöz méltó komolysággal, a leg­első magyar embert: vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunkat ünne­pelte az ország. Nagyobbszabásu ünnepsé­gek a Kormányzó Ur kívánságának meg­felelően sehol sem voltak, de mindenütt •módot találtak arra, hogy az országfő iránt érzett szeretetet és hálát kifejezésre juttassák. Kormányzó Urunk 75. születésnapja al­kalmából Kolozs vármegye és Kolozsvár t*j. sz. klr. város törvényhatósági bizottsá­gai együttes díszközgyűlést tartottak. A itisKközgyülést megelőzően a törvényható­sági bizottság tagjai az egyes felekezetek templomaiban megtartott ünnepi istentisz­teleteken vettek részt. A vármegyeháza délszaki növényekkel és Kormányzó Urunk nemzeti színekkel öve­zett arcképével diszitett közgyűlési termét 12 órára zsúfolásig megtöltötték a törvény- hatósági bizottságok tagjai és az ünneplő közönség. Az első sorokban az egyházi és katonai hatóságok vezetői, a kolozsvári diplomáciai kar képviselői és a poigári ha­tóságok fejei foglaltak heiyet. A feldíszí­tett emelvényen Inczédy-Joksman Ódon dr. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, Szász Ferenc dr. alispán, Kcledy Tibor dr. polgármester, Vásárhelyi László dr. helyet­tes polgármester, Forgács József dr. vár­megyei főjegyző, Folyovich János városi főjegyző és Székelyhidy Géza dr. árvaszéki elnök foglaltak helyet. A Kormányzó Ur képmásának két oldalán feszes vigyázz-ban a vármegye és a város két-két díszruhád hajdúja állott. A főispán ünnepi I» esze de A „Magyar Hiszekegy“ elhangzása után Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán mon­dotta el ünnepi beszédét: — Mélyen tisztelt Vendégeink! Tekinte­tes Törvényhatósági Bizottságok! — Talán szokatlannak tűnik fel, hogy a kormányzatomra ; bízott Kolozs vármegye és Kolozsvár szabad királyi város törvény- hatósági bizottságának igen tiszteit tagjait egyszerre, egyazon időben és helyre hívtam össze ünnepi közgyűlésre. Tettem ezt pusz­tán és kizárólag azért, hogy a mai napot, amikor Kormányzó Urunk öföméltosága a jó Isten kegyelméből születésének 75. év­fordulóját érte meg, minden más ünnep­napnál még ünnepélyesebbé tegyem! Abban a biztos tudatban, hogy a két törvényható­ság bizottsági tagjai osztják eljátásom he­lyességét, szívből üdvözlöm mélyen tisztelt vendégeinket és a törvényhatósági bizott­ságok Igen tiszteit tágjait. — Templomból jöttünk, ahol szívünk mé­lyéből hála imádság szállt az Egek Urá­hoz. Hála, hogy adta nekünk magyarok­nak öt én megtartotta immár 75. életévéig erőben, egészségben. Ha csak egy röpke pillantást vetek Kormányzónk életére, meg kell azt a szomorú tényt állapítanom, hogy milyen súlyos lelki megpróbáltatásoKon kel­lett ennek a nemes léleknek keresztülmen­nie. — Hányszor borult a szerető atyai szív gyászba, hányszor könnyeikbe a szem, amely annyi veszéllyel nézett lialáltmeg- vető bátorsággal szembe! De ft nem ros- kadt össze a megpróbáltatások sulya alatt, az isteni Gondviselés segítségével szikla- szilárdan állta azokat, mert áthatotta a tu­dat, hogy neki erősnek kell lenni, reá isteni hivatás vár, visszavezetni nemzetét a szent Istváni országba. — Hát tehetünk-e mi mást, minthogy ezen a napon nemcsak a templomból, de önkormányzati szerveink kebeléből is töl­jön Ég felé szivbeli óhajtásunk, váljon imádsággá kérésünk a Mindenhatóhoz: óvd meg Kormányzónkat minden veszély­től, bajtól, szomorúságtól, éltesd öt lelki, szellemi és testi erőben sokáig nemzetünk örömére, Hazánk boldogulására! A főispán beszédét többizben is megsza­kította a közönség lelkes éljenzése s annak elhangzása után hosszasan ünnepelte Kor­mányzó Urunkat. A Kódoló felirafok Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán sü­ti tán felkérte Szász Ferenc dr. alispánt, hogy olvassa fel a díszközgyűlés résztvevői előtt a vármegye Kormányzó Urunkho'z in­tézett hódoló feliratának szövegét. A hó doló fedirat igy hangzik: — Főméltóságu Kormányzó Ur! — Kolozs-vármegye Törvényhatósági Bi­zottsága Föméltóságod hetvenötödik szü­letésnapján hódoló tisztelettel, az ország- gyarapító Kormányzó iránt érzett őszinte hálával és szeretettel ünnepel. Föméltósá- gn -Urunk hetvenötödik születésnapja az ezeresztendös Magyarország népei számára nemzeti ünnep és boldog alkalom, hogy Föméltóságod iránti hűségünknek és hódo­latunknak kifejezést adjunk. ■— A mai ünnepi napon Kolozs-vármegye Törvényhatósági Bizottsága hálát ad a gondviselő Istennek, hogy a nemzet legne­hezebb és legszomorubb korszakában Fő- méltóságodat állította a sokat szenvedett magyar haza élére. Ma. a nemzet minden fia leborul a Mindenható előtt, hogy imád- ságos lélekkel hálát adjon azért a kegyele­mért, amellyel a hit- és a szabadságjogok, az élet és a vagyonbiztonság megrendülése, nemzetünk szomorú összeomlása idején a magyar nemzetet felemelte és megsegítet­te akkor, amikor az ország élére az otran- tói Hőst állította. — Hálaimánk szálljon az Egek Uráho s egyúttal emlékezzünk is, hogy Föméltó­ságod bölcs országlásának értékelése, a mai ünnep erején át, minden idők magyar­ja számára, megtartó, felemelő és örök kincs maradjon. — Kolozs-vármegye Törvényhatósági Bi­zottsága emlékezik a gyászos trianoni bé­keparancsra, emlékezik az 19X0. évi már­cius hó 1-én megnyilvánult nemzeti biza­lomra és arra a lelkesedésre, amellyel Fő- méltóságodat a nemzet egyhangú bizalma Kormányzóvá választotta. Emlékezik Tör­vényhatósági Bizottságunk Főméltóságod bölcs országlásának minden mozzanatára és azoknak minden esetben nemzetet meg­tartó és. felemelő erejére. Emlékezik a nemzeti hadsereg megszervezésére, a jog­rend visszaállítására és emlékezik Fömél­tóságod parancsára, amely a trianoni bi­lincset szétzúzta. — Kolozs-vármegye Törvényhatósági Bi­zottsága a Legelső Magyar Ember, a Leg­felsőbb Hadúr hetvenötödik születésnapján imádkozva és emlékezve ül örömünnepet! Kérjük a Mindenhatót, hogy Magyarország Kormányzóját, vitéz nagybányai Horthy Miklós Főméltóságu Urunkat éltesse so­káig, sugározzon fényt nevére és áldást életére. Kolozsvár, 191f8. évi junms hó 18-án. Dr. Inczédy-Joksman Ödön s. k. főispán. Kolozs-vármegye törvény- hatósági bizottságának elnöke. A hódoló felirat felolvasását ugyancsak többször megszakította az ünneplő közön­ség őszintén feltörő, önfeledt éljenzése. Kolozsvár városa szintén hódoló felirat­tal fordult 75. születésnapja alkalmából Kor­mányzó Urunkhoz. A hódoló felirat, amelyet a főispán felkérésére — a közönség sürtí éljenzés közepette — Keledy Tibor dr. pol­gármester olvasott fel, a következőket tar­talmazza: Főméltóságu Kormányzó Ur!- — Mély hódolattal és hálatelt szívvel köszöntjük mi, Kolozsvár város törvény- hatósági bizottsága Főméltóságu Kor­mányzó Urunkat hetvenötödik születése napján. — Hetvenöt év! Milyen jelentős korszak volt ez a nemzet életében s milyen cso­dálatosan forrt ez össze Főméltóságod éle­tével. — Lelki szemeink előtt ma megjelennek a mozgalmas időszak emlékezetes határ­állomásai. — Íme hetvenöt évvel ezelőtt együtt születik az abszolutizmus elnyomatásából szabadabb életre keit nemzettel s az elkö­vetkezett nyugalmasabb években testben és lélekben együtt fejlődik Vele, hogy 50 év múlva már küzdjön érte, az életért. — És az utolsó 25 év alatt, mikor észak­ról, délről és keletről ellenséges népek vad vihara támadja kommunizmustól átmen­tett és Trianontól is megtépett hazánkat, ott áll Főméltóságod sziklaszilárdan az élen s küzd nemzetével, nemzetéért —« megint csak az életért. — A 75 év alatt a nemzet megifjodott és uj erőre kelt — a férfi pedig 75 éves lett. De vésztől, vihartól meg nem törve szilárdan áll ma is vele, mellett«, áQ a, kormány mellett. — A bölcs vezetése alatt, nj erőre éb­redt nemzet most újból harcban áll — a nemzet minden tagja pedig Föméltóságod- ra, a vezetőre tekint bizva, remélve, meg­nyugodva. — Az egyes ember sóhajtása hangtala­nul vész el az űrben, de ma millióknak sóhajtása tör az ég felé és millióknak só­hajtása imává erősödik: Tinink, Istenünk még sokáig tartsd meg öt nekünk! Kolozsvár, sz. ldr. város törvényható­sági bizottságának 1943. évi junius hó 18- án tartott díszközgyűléséből. Dr. Inczédy-Joksman Ödön s. k, főispán, elnök. A hódoló felirathoz Kolozs vármegye tör­vényhatósági bizottsága részéröl Albrecht Dezső dr., a város törvényhatósági bizott­sága részéről pedig Bernád Ágoston dr. szó­lották hozzá. Emelkedett szellemű beszé­deikben mindketten visszapill» ntást vetet­tek Kormányzó Urunk eddigi dicsőséges or- száglására s lelkes és hódolatteljes szavak­kal méltatták a magyar nemzet országgya- rapitó vezérének elévülhetetlen érdemeit. Az izzó magyar érzéstől átfűtött díszköz­gyűlés a magyar nemzet imájának ünnepé­lyes hangjaival ért véget. Ismét magyar kézben van Kolozs-fürdő Pl község házi kezelésbe vette a »feltámadt« hires gyógyfürdőt Kolozsvár, junius 18: A felszabadult er­délyi részek sok természeti kincsben bővel­kednek.’ üdülőhelyekben, gyógyfürdőkben — különösen a Székéíyföldön — nincs hiány. Nem is nagy túlzás az a mondás, hogy ha „Székelyországban“ valamelyik falu határá­ban egy botot a földbe szúrnak, onnan forrás tör fel üdítő, sőt gyógyító v'zével. A magyar kormány valósággal anyai szeretettel ka­rolta fel a sokáig mellőzött és a megszállás alatt sokat szenvedett székely megyéket és évtizedes mulasztásait hozta be — a hábo­rús nehézségek ellenére — nem is egészen három év alatt. A Székelyfc’.dön gyönyörű, elfáradt tgstet pihentető vidékeken gyógy­helyek, fürdők várják a magyart, de mind­ezek — sajnos — a javító'.!: vasúti közleke­dés ellenére is messze esnek a jelenleg ha­társzéli Kolozsvártól. , A természetes vidékétől elszakadt Kolozs­várnak a szamosfalvi gyógyhatású iszapos fürdőjén kívül egyetlen gyógyfürdője van: Kolozs, mintegy harminc kilométerre Ko­lozsvártól, egyórás ut autóbusszal. Végre eljutottunk addig, hogy mindkét gyógyfürdő magyar kézben van. A két fürdő fejlődése azonban nemcsak a közön-ég látogatottsá­gától függ, mert mindkét helyen, küH'nsen Kolozson hatalmas befektetésekre lenne szükség. Kolozs fürdő keletkezése Kolozs nagyközség kiváló főjegyzője, Györffy István a kővetkezőket mondja ne­künk Kolozs-fürdö keletkezéséről: — A fürdötelep elhagyott, részben betö­mött, részben pedig félig beomlott sóbánvák helyén keletkezett. Ezen bányák régi idők­től fogva, 1872. évig bezárólag állottak mű­velés alatt. Magának a fürdőnek fejlődési alapját egy régebbi művelési! sóbányaürég- nek földalatti forrásból fakadó vízzel meg- telése által keletkezett sóstó képezte,. de hogy ez a tő mikor keletkezett, nem lehet megállapítani. Minthogy a sósviz gyógvha- tása közismert volt, a kolozsiak és a kör­nyékbeliek gyakran fürödtek a tóban, gyó­gyulás céljából. A mult század 80-as éyeiben Kolozsvár előkelő közönsége is kezdte láto­gatni a tavat s ezért Kolozs — akkor ren­dezett tanácsú város — vezetősége szük­ségesnek találta, hogy a tó körül szállodát, vendéglőt, melegfürdőt stb. létesítsen. Tgy azután a fürdő évről-évre látogatottabb lett, úgyhogy a fürdő további fejlesztéséről és szépítéséről gondoskodni kellett s igy kelet­keztek a mai épületek és berendezések. A kolozsi sóstó vize Európa legkoncentráltabb természetes sósvizei közé tartozik. Hasonlít, a halii és a reichenhalli vizekhez. A fürdő sorsa a megszállás alatt — A megszállók — mint mindenben — kitűnő érzékkel Kolozs-fürdöben Is üzletet szimatoltak és számításaikban nem is té­vedtek. Miután a fürdő a község tulajdona volt, hatalmi szóval rendelkezhettek sorsa felöl. Meg is alakult egy román-zsidó tár­saság, amelynek célja a fürdő befektetés nélküli kihasználása volt. A nagyközség mai főjegyzője tudná csak elmondani, hogy mi­lyen gazdálkodás folyt a fürdötelepen. A községnek természetesen semmi jövedelmet nem hozott a tulajdonában levő fürdő, de. annál többet az említett társaságnak. Ami­kor végre bekövetkezett Kolozs egy részére s igy a fürdötelepre is a felszabadulás, még két évadban uralltodott a fürdötelepen a némileg átalakított társaság. De hogyan? Naponta előfordult, hogy a melegfürdöt be­zárták, mert nem volt fa. A „bérlő urak“ autóval átrándultak Kolozsvárról, összeszed­ték a heti bevételt és egy negyedóra múlva eltávoztak. Ez volt az utolsó idényük... Ismét magyar kezekben Kolozs Az utolsó gyászos szezon letelt, mint a huszonkétéves megszállás egyik szomorú em­léke. Most ismét magyar kezekben van Ko­lozs-fürdö. A tulajdonos maga a község vette át elképzelhetetlenül botrányos álla­potban, de néhány hónap alatt mindent rendbehoztak. A mintegy kétszázezer pengős befektetést a mai viszonyok között a jövő évre halasztották, de eltüntették a megszál­lásnak még a nyomait is. Kolozs nagyköz­ség önerejéből hozta meg a legnagyobb ál­dozatot a fürdőért, amely valójában Kolozs­vár fürdője. A község főjegyzője, Györffy István most azon fáradozik, hogy a község kamatmentes állami kölcsönt kapjon, hogy a fürdőt a mai kor követelményeinek meg­felelően átalakíthassák. TÓTH SÁNDOR n légiriadó alatti lopási Kísérleteket is halállal büntetik Belgrádban Zágráb, junius 18. (MTI) Belgrádi jelentés szerint a szerb honvédelmi tanács rendeletet bocsátott ki, amelynek tartalma a légi riadó alatt elkövetett bűncselekményekre vonat­kozik. Halállal büntetik azt, aki a légi riadó alatt vagyon ellen követ el bűncselekményt. Minden kísérlet befejezett bűncselekménynek számit. Elősegítik a m' t pu cipők gyártásét Budapest, junius 18. A lábbeli központ legutóbbi termelési terve szerint főleg a mii- talpú lábbeli gyártását segitik elő. A köz­pont 800.000 pár gumi-, textil- és selejtbőr- cipő gyártáshoz biztosítja a szükséges anya­got. Mütalpu lábbeliket nagyobb arányban főleg a városi lakosság ellátására gyártanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom