Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-02 / 124. szám

4 1943. JUHI US 2 Négyszáz diák ére Kolozsvár tizenegy Gyakorlati pályákra törekszik a most végző ifjúság Kolozsvár, Junius 1. Nemrégiben minisz­teri rendelet közölte, hogy valamennyi kö­zépfokú- és népiskolának junius 2-án be kék fejeznie idei tanévét. A tanulás szoká­sos időtartama igy közel három héttel lett rövidebb. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendel ele csak a középiskolákat már elha­gyott növendékeket a jelenlegi „nyolcadi­kosokat" nem érintette. Hiszen ők — ren­des szokás szerint — még május első heté­ben befejezték évi tanulmányaikat, hogy az érettségi vizsgára kellő időben elökészül- heseenek. Töbhezéz kolozsvári fiatal fiú és leány két héttel ezelőtt tette le az Írásbeli vizs­gát. Az írásbelit, majd minden tárgyból meg­követelő kereskedelmi iskolákkal ellentét­ben a gimnáziumi érettségin csupán ma­gyar, latin és német nyelvből kötelező az Írásbelizni. A többi tantárgyakból szerzett tudást a szóbeli vizsga eredménye dönti el. A május 17-én, 18-án, 19-én s a kereske­delmi iskolákban még 20-án is végbement Írásbelik adataik alapján most. a szóbeli érettségi küszöbén igyekszünk számot adni, mit végzett és mire készül a mai ifjúság. Az erdélyi szellem s a gyermek értékelése mint érettségi tételek Kolozsvár tizenegy középiskolájának igaz­gatója válaszolta meg kérdéseinket. Amit végeztek, tudásuk legjavára az Írásbeli té­telek tárgya vet világot. Értjük alatta a nemzett (magyar irodalom, történelem) tár­gyakból vett tételeket. Mert ezek a tár­gyak, éppúgy, mint a hozzájuk újabban csatlakozó .honvédelmi ismeretek" kivétel nélkül mindeniküket érdeklik. Bzért választotta annyi jelölt a reformá­tus kollégiumban a mai nemzetpolitika ve­zéreszményképül tekintett gróf Széchenyi István méltatását. Hasonló szellemre vall a Martámim-leányintézet főgimnáziumában a „XIX. szám«! irodalmának nem/etnevelő jellege“ c. tétel. A református leánygimná­zium viszont ugyanezt költészetünkből ele­mezte ki: „Mit tanultunk a XIX század magyar költőitől?“ címmel. Az egyéni érté­kelés elbírálására adott kitűnő alkalmat a középiskolai tanárképzőintézet gyakorló gimnáziumának tétele: Olvasmányaim leg­érdekesebb regény hősei. De jelenkorunk költészetének is lényeges szerep Jutott, hiszen a római katolikus ke­gyesrendi főgimnázium egyenesen az újabb magyar lira, a református kollégium pedig Ady lirájá-nak ismertetését várta el tanít­ványaitól. Az állami leánygimnázium Krdély szelle­mének adózott: „Mit adott az erdélyi szel­lem a magyar irodalomnak“ című tételével. Az unitárius főgimnázium pedig korunk hő­sének, a gyermeknek jelentőségét méltatta. „A gyermek értékelése a magyar költészet­ben“ c. feladatában. Gyakorlatiasságra utal a kereskedelmi fiuközépiskola idösz—'ü tétele: ;,Az önmű­velődés eszközei és módjai.“ A kereskedelmi leányközépiskola Arany Jánosról Írtak dol­gozatot. A Mariánum kereskedelmi iskolá­jában Mátyás királynak a magyar költé­szetben megénekelt alakját formálták ki. Egyetemes emberi és irodalmi tárgyat ka­pott az állami román tannyelvű koedukációs főgimnázium érettségiző ifjúsága Madách Ember tragédiájában, amelyet, bár anya­nyelvükön dolgozhatták ki, a legtöbbjük magyarul irt meg. Magyar nyelvi jártassá­guk bizonyítására, külön népmeseforditás szolgált. Ókori háborúk a háborús érettségin A gimnáziumi klasszikus jelleget kidom­borító latin nyelvvel legjobban az állami gyakorló gimnázium növendékeinek kellett megküzdeniük, akik Vergilius Aeneis-ének Hl. énekéből kapták feladatukat. Aeneis egyik könnyebb fejezetéből kaptak a refor­mátus leánygimnázium tanulói is. A refor­mátus kollégiumban és a kegyesrendi fő­gimnáziumban Cicero, az unitárius főgimná­ziumban Caesar „de Bello- Gallico", a Ma­riánum leánygimnáziumában allustius „Bel­lum JugurtWnum"-a az állami leányfögim- náziumban az ifjabbik Plinius egyik levél- részlete, a román tannyelvű koedukációs főgimnáziumában pedig Tltus Livlus 24. könyvének egy fejezete volt az Írásbeli té­tel. Néme.böl a nyelvi készséget olvasmány­részletek áwditásával igazolták. — FőJeg gyakorlati pályákra, amelyeken gyorsan és jól lehet keresni — körvonalazta az életbe kilépő nemzedék tervét, szándé­kát a Kegyesrendi Főgimnázium igazgatója, Kari János dr. — A tanári pálya természe­tesen nem ezek közé tartozik. Ugyanezt hangoztatták az Állami Gya­korlógimnázium, a Református és Unitárius Kollégiumok igazgatói. — Még szép, hogy legalább akad egy-egy papnak — mondotta lemondással Gálffy Zsigmond unitárius fögimnáziumi igazgató. — Annál többen vágynak katonának, sőt repülőnek, meg mérnöknek — jelentette ki a Református Kollégium igazgatóhelyet­tessé. Császár Károly dr. tanügyi főtanácsos, az Állami Leánygimnázium igazgatója szerint a leányok közül számosán a férjhezmenetelt tűzték ki életcélul. Ezek „nem folytatják tan'-'-anyaikat“. A többi leányintézet, Mariánum, Református Leánygimnázium, Állami Kereskedelmi Leányközépiskola ve­zetői megerősítik a mondottakat. De látni, hogy itt még javában él a női hivatástudat: tanárnőnek, óvónőnek, védőnőnek készülnek közülök, még hozzá ez utóbbi épp a keres­kedelmiből. A Kereskedelmi Középiskola ltjaiban is igen sok hajlandóság mutatkozik intelek- tuális pályákra. — Tudják, hogy a kereskedelmi pálya mindenre jó — szögezi le önérzetesen Vaska Dezső iskolaigazgató. Az ö intézetének növendékei között talál­koztunk különben az egyetlen ujságiróje- lölttel. Ám beszél jenek inkább a számadatok: Újságíró jelölt is akad A Kereskedelmi Középiskolában teljes érettségire 26-an, közöttük 4 magántanuló és 17 javitós, együttesen tehát 43 jelentke­zett. Hivatásának választott kereskedelmi pá'yát 14, katonait 8, tisztviselőit 5. mező­gazdaságit és hajózásit 3—3, a többiek ipa­rit és egyéb foglalkozást, így egy-egy a papit, újságíróit, iparművészetit és színészit jelölt meg. Az idén végzett növendékeknek több, mint a fele jeles és jó, elégséges alig az egyharmada. A szóbeli vizsgákra itt jú­nius 7., 8. és 9. napjain kerül sor. Az érett­ségiztető bizottság elnöke Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató. A Felsőkereskedelmi Leányiskola utolsó évfolyamát magába foglaló Kereskedelmi Leányközépiskolában jelentkezett 24, közü­lök 2 magántanuló, egy pedig javitós. Beje­lentett pályaválasztásuk szerint 10 tisztvi­selő, 4 kereskedelmi, 2 mezőgazdasági, egy közgazdasági téren fog működni. Ezenkívül egy-egy orvos, tanár, óvónő lesz, a többi férjhez készül. A kinevezett bizottsági el­nök dr. Papp-Szász Tamás fővárosi tőzsde- tanácsos, aki a szóbeli vizsgák időpontjáról is döiit. A Mariánum-Leányintézet Kereskedelmi­jének 24 most végzett és egy javitós növen­déke jelentkezett. Bizottsági elnök dr. Luckhaub Gyula, az egyetem közgazdasági karának dékánja. A kormányt dr. Bereczky Ernő, a Kereskedelmi és Iparkamara főtit­kára és miniszteri biztosa képviseli. A Mariánum Leánygimnáziumában jelent­kezett 28. A szóbeli vizsgálatokat junius 15., 16., 17. és 18-án tartják. E'nököl dr. Várlro- nyi Hildebránd egyetemi tanár. Kormány­képviselő dr. Császár Károly tanügyi főta­nácsos, az Állami Leánygimnázium igazga­tója. A Református Leánygimnáziumban junius 21., 22. és 23-ára tűzték ki a szóbeli érett­ségit. Bizottsági elnök dr. Vékás Lajos, az Ítélőtábla elnöke. Kormányképviselő dr. Kristóf György egyetemi tanár. Ez utóbbi három iskolában a jelentkezet­tek a pályaválasztásukról majd a szóbeli vizsgák alkalmával döntenek. Az Állami Leánygimnáziumban 25-en je­lentkeztek, közülük 2 magántanuló. Hatan tanári, 2—2 hivatalnoki, vegyészi, orvosi, zenei és szabadpályát választottak. Egy-egy közgazdaságra és iparművészeire készül, a többiek nem folytatják tanulmányaikat. A szóbeli érettségi junius 7., 8. és 9. napjain történik meg. A Középiskolai Tanárképző Gyakorló- gimnáziumában 33 jelentkező közül egy is­métlő, 9 magántanuló és 23 az idén végzett, 4 kereskede'mi, 3 katonai, 2 pap1 pályára, egy-egy orvosnak, állatorvosnak, tanárnak, mezőgazdászaira s a Keleti Kereskedelmi Akadémiára, a többi pedig jogásznak ké­szül. A szóbeli vizsgák junius 15., IC., 17. és 18-án lesznek. Elnököl dr. Bartók György , egyetemi tanár. A Kegyesrendi Főgimnáziumban jelentke­zett 44, köztük 5 magántanuló. Valameny- nyien gyakorlati pályára törekszenek A szóbeli vizsgálatok junius 7-től 12-ig, pün­Okvetlen jöjjön el a DÉLVIDÉKI ESTRE jun. 4-én, péntek este 7 óra­kora Mátyás Király Székházba A Magyar Újságírók Kgye;ülete Erdélyrészi Tagozatának rendezé- v sében Délvidék magyar írói a könyvnapok keretében ezen az elő­adáson mutatkoznak be rdély kö­zönségének. A műsort a rádió is közvetíti, ezért a nézőtérre vezető ajtó­kat pontosan 7 órakor bezárják. legyek rlővéte'ben kaphatók a Ma «var «idratl Iroda Kossuth Lajos-u. 30. sz. alatti Ii odá|ában kösd szombatjáig tartanak. Elnököl dr. György Lajos egyetemi tanár, a kormányt dr. Millecker Rezső egyetemi tanár képvi­seli. A Református KoUégium 44 jelentkezőié­ből 2 a magántanuló. A szóbeli érettségit junius 19., 21., 22., 23. és 24-re tűzték ki. Elnököl dr. Bartók György egyetemi tanár. Kormányképviselő dr. Kántor Lajos tanügyi főtanácsos, a Gyakorló Gimnázium igazga­tója. Az Unitárius Főgimnáziumban egy ma­gántanulóval 20 jelentkezett. A junius 17., 18. és 19-re kitűzött szóbelin Váry Albert teológiai tanár elnököl, a kormányképvise­letet meg dr. Gyulay Zoltán egyetemi tanár látja el. * E két protenstáns Iskolából főképpen jogi, katonai, gazdasági, orvosi, mérnöki pályákra mennek, egy-egy lelkész!, tanári hivatást választott. Legkorábban lösznek a szóbeli érettségik a Román-tannyelvű Állami Koedukációs, Gimnáziumban: junius 4., 5., 7. és 8-ik nap­jain. Ebben az intézetben 43 jelentkező s 16 leány és 2 ismétlő magántanuló volt. Csak­nem kivétel nélkül mindannyian szabad pá­lyára mennek. Az elnöki tisztet Kelemen Béla főigazgatósági szakelőadó tölti be. Keserű megpróbáltatásain átesett diák­nemzedék nyomában már újabb „jövendő" lépett. Reájuk hárul e súlyos időkben a nemzet megszerzett szellemi javainak őr. zése és az a nagy feladat, hogy a magyar­ság „történelmi érettségi vizsgáján" Is helyt tudjanak állam. H VFFASr ISTVÁN Bulgáriai notesz A bulgár embernek nincsen érzéke az üres és haszontalan külsőségek iránt, ßlsö pillanatban szinte azt gondoljuk, hogy csupa szegény ember közé jöttünk. Az igazság azonban az, hogy ezekre az emberekre nem hat a jólvasalt nadrág és a monokli, de annál inkább a kérges és kidolgozott tenyér, amely munkáról ta­núskodik és amelyet jtt nagyon megbe­csülnek.-* Tirnovo volt az ország régi fővárosa. A Janta folyó mellől úgy emelkedik ki, mint egy amphiteatrum. Az embernek az az érzése, hogy ez csak a város egy része és szinte keressük a tulajdonképeni vá­rost. Kirándulunk a Preobrajensky-ko- lostorba. Ez a XIV. században épült re­mekmű, értékes falfestményeivel, ame­lyekről már köteteket Írtak, olyan, mint egy luxus-hotel. Szinte meglepődünk, amikor szerzeteseket látunk benne. * Épp csak, hogy beülünk a vonatba és már itt vagyunk, Szófiában. Csodálatos, hogy az egész város, amely nem egészen 50 év alatt épült fel, mennyire kiri a bulgár környezetből. 1878-ban, amikor Bulgária felszabadult a török hódoltság alól, mindössze 18.000 lakosa volt. Ma félmillió. Hatalmas, modern házsorok, nagyforgalmu utcák és valami különös, túlfűtött elevenség az, amely első pilla­natban szembeötlik. A régi római és görög idők hires Filip- popolisza Plovdiv, az öt domb városa. Marcus Aurelius vétette körül falakkal. Plovdiv valóban öt dombon épült, ame­lyek között ott kanyarodik a bulgár him­nuszban szereplő „Kanyargó Maritza“, Évek óta itt tartják a nemzetközi vásá­rokat. & DéVBulgária a rózsák hazája. Am a rózsa itt nem a szerelem örök poézisét jelképezi, hanem a komoly üzletet je­lenti. Nálunk a nép a búzát élet-nek ne­vezi. Ők a rózsát kenyérnek hívják. És ha egy évben gyengébb a rózsatermés, ez nehéz telet jelent Dél-Bulgária sokszáz­ezer emberének. Ezért a kenyéréjt azon­ban alaposan meg kell dolgozni. Har­mincöt kiló rózsalevelet kell lepárolniok, hogy egy deka rózsaolajat kapjanak. A rózsaszüret hetekig tartó komoly munkát jelent. Hiszen a millió és millió rózsale­velet kiválogatva, osztályozva kell a pá­roló kazánhoz vinni. * Lehet, hogy éppen ez adja meg a hul- gár embernek azt a rendíthetetlen nyu­godtságot és szinte idegnélküli higgadt­ságot, amely annyira jellemző rá. Józan, komoly emberek ők, nem várnak csodá­it. Szerényen, igénytelenül reggeltöl- estig, kora tavasztól késő őszig szorgal■ másán dolgoznak.' Társadalmi rangra való tekintet nélkül korán kelnek és ko­rán feküsznek. Ez az egészséges életmóé a magyarázata annak, hogy az átlagot életkor túlhaladja a hetven évet. Egyik hires francia tábornok valaha igy jellemezte őket: — A bulgárok a munka arisztokratái. Mire készül a mai ifjúság ? „A honfoglalástól napjainkig“ és „Erdély jövő saerepe“ A kereskedelmi iskolák további érettségi tételei kimondottan szakismereti vonatko- zásuak. Általános érdeklődésre tarthatnak azonban számot közülük a történelmi és közgazdasági tételek. Az állami kereskedelmi középiskola tör­ténelmi tételében „A magyar kereskedelem fejlődését a honfoglalástól napjainkig“ tag­lalta, a kereskedelmi leányközépiskola „Honfoglalását. A Mariánum kereskedelmi­jében a Zrinyi-cfjalád történelmünkben be­töltött szerepével foglalkoztak. Ugyanott közgazdasági feladat „Erdéüy jövő szerepe a történelmi Magyarország gazdasági életé­ben“ volt. A két állami kereskedelmi közép­iskola örökértékü és mégis különösen idő­szerű tárgyra hívta fel növendékei figyel­mét. A leányközépiskolában érettségizők „a takarékosság szerepe a nemzetgazda­ságban“, a fiukereskedelmiben ^A munka, mint nemzeti vagyon“ cimen kapták fel­adataikat. Humanisztikus jellegű középiskoláink iro­dalmi kiegés7Ítőtételként szintén gyakor­lati vonatkozású tárgyakról gondoskodtak. Az állami gyakorlógimnázium igy „a ma­gyar mezőgazdaság jövő feladataidról, mig a római katolikus főgimnázium „az erdélyi fejedelmek szerepe Erdély művelődésében“ címmel szólaltatták meg érettségire kerülő tanulóikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom