Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-16 / 134. szám
1943. J V N 1 V S lé 4 Márton Áron püspök. Első miséjét meg el sem mondta. De ez az ünnep a nép ünnepe. A nép fungál itt egyszerű szivének teljes áhítatával. S Balog-Baricz János bátya ime, magairta versben fohászkodik Máriához: A ezess győzelemre, ne valljunk kudarcot, Engedd, hogy megnyerjük e keresztes harcot. Szent fiad jelében, a keresztbe győzünk, A Te pártfogásod minden reménységünk. Ezer éve vagyunk gyermekeid immár. Eegyen százszor áldott érte István király. így fohászkodott az öreg székely, az öreg táltos. Ez az ünnep a nép ünnepe. A nép találkozik itt hitében Istenével s a székely nép minden fia egyetért az álfáiul megye- bíró mély áhítatból született szavaival. A menet tovább halad. Leér a falu szélére. Meg kell állnia, hogy a menet vége elhaladjon előtte. Kell egy félóra, amig újra megszólalhatnak a felvirágozott csengettyűk és felcsendülhet az ének. Ebben a pillanatban a hit és áhitat lobogó lángnyelvei nyönyörü körben ölelik köröskörül a hegyet. S a hegy lángol a hála és reménység tüzkoszorujában... Szürkület lesz, mire a kikerülést bezáró kereszt: a csángók csoportja visszakerül a faluba... A menetben ott láttuk a székely egység szép jelképét: a Csíkszeredái katolikus főgimnázium választott diákjaitól vitt „Labn- rum“-ot. Stilizált méhkas. A székely nép nehéz sorsának, dolgos életének, szorgalmának kifejezője. Ott láttuk a nagyváradi leventék népes csoportját is. Először vettek részt ezen a megható magyar ünnepen. S az események egyszerű krónikása, miközben búcsút' mond a esiksomlyói zárda udvarának, fülében, szemében s szivében a nagy székely sokadalom lenyűgöző szinppm- pájából dallamfoszlányokat visz magával emlékül: ftrces férfihangok zengik: „Magyarok Istene, kegyelmezz minéktink...“ Kedves, üde leány hangok csilingelnek: „Régi magyaroknak királyné asszonya...“ 8 még egy képfoszlány lép az öntudat küszöbére: Kápolnásfalu keresztjét flatai honvéd vitte. .. Fiatal honvéd... Magyar ünnep volt s az is marad a csili- eomlyói „kikerülés“. JZfa/mD&msmtL ERDÉLY FINN VENDÉGEI közül néhányan megérkeztek Désre. A finn tiszteket SchtUing János dr. alispán As Kttbacher Árpád bankigazgató látják vendégül. A testvérnemzet fiai beutazzák a* egész megyét, meglátogatják gróf Bethlen Béla dr. főispán bethleni kastélyát, Tolna Miklós rsicsókereszturi kastélyát és Altatóban a vidék szebb helyeit. Körülbelül két hétig lesznek Bés és a vármegye vendégei. A magyarság szeretettel nézi a finn tiszteket, amint az ősi dési épületeket és dési utcákat szemlélgetik. A polgárság szívélyesen elbeszélget a németül tudó tisztekkel. * A DÉSI POLGÁRI TÁRSASKÖR * kisebbségi időkben a magyar élet egyik erős bástyája volt. Értelmiségi és iparososztály találkozott és élt itt egymással szoros fegyverbarátságban. Ma ez a helyzet meglazult... Még nem éleződött ki, de gyors közbelépésnek kell történnie. A különböző társadalmi osztályok elkülönülnek a társaskörben s mindegyre jobban elhalványul a zord időkben kikristályosodott egyiívétártozás érzése. Előadásokat kellene tartani, amelyek a közszellemet emelnék és felfrissítenék a Társaskör életét. ■* A DÉS MELLETTI CICHEGY kálvinista magyarsága önálló egyházközséggé óhajt alakulni, hogy ilymódon külön temploma és iskolája legyen s ne kellessen a gyermekeket télen-nyáron Désre be- gyalogdfíatnia. A dési egyházközség egy- hangulag hozzájárult a tervhez. A derék cichegyiek a templom költségeihez 12.000 pengőt, azonkívül igás napszámot ajánlottak fel. Az uj kálvinista magyar egyház- község egyébként 884 lelket számlál.-ft A SZATMÁRI SZÍNTÁRSULAT amely szeptember folyamán kéthónapos vendégszereplést akart rendezni Désen, értesítést küldött, hogy tervét elvetette, mert a színházterem befogadóképessége olyan kicsiny, hogy a bevétellel a kiadásokat sem tehet fedezni. kolozsvärT\J THJ. KIR . VAROS. * , . ,0 GÁZMÜVEI dEzsma u.34-38 .TÁVBESZÉLŐ : 30 - 72 PROPAGANDA ÜZLET: WESSELÉNYI M.«. 35 TÁVBESZÉLŐ : 31*59 A hősi eszmém/ szolgálatában áll a székeh/udvathe'i/i Baráti Szabó Dávid főgimnázium — mondotta az iskola fennállásának 350. évfordulóján vitéz dr. Boga Alajos kanonok — A Keleti Ujmg kiküldött munkatársaiéi. — Székelyudvarhely, június 15. A székely anyaváros, Udvarhely felett magasodik Szent Miklós hegye. A hegyen vár, a kultúra és magyarság vára: a Baráti Szabó Dávid főgimnázium. Pompás uj épület, büszke, díszes homlokzattal, de maga az intézet háromszázötveneşztendos s ennek a negyedfélseázadnak levegője és szelleme tölti be a hatalmas épületet, hirdetve, hogy egy iskola igazi ereje és lényege nem a korszerű és kényelmes épületben, hanem a hagyományok soha el nem múló erejében rejlik. A Baráti Szabó Dávidról elnevezett székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tájékán nagy az izgalom. Háromszázötven kemény, becsületes munkában, áldozatos tanítás közben eltelt esztendőt ünnepelnek. Az igazgatói irodában egymásután kopogtatnak be az öregdiákok, akik az ország valamennyi szegletéből eljöttek. Fehérhaju öregurak ismernek egymásra —- keresve a régi, pajkos kisdiákot, akivel nyolc esztendőn át együtt faragták az iskola padját és remegtek a szekundától. Mialatt a véndiákok gyülekeznek, megkérjük Dobos Ferenc dr. tanügyi főtanácsost, akit annakidején a megszálló hatóságok magyarságáért hosszú ideig börtönben tartottak s aki alapos ismerője az Iskola múltjának, hogy beszéljen az intézet három és fél évszázados történetéröl. íme, néhány mozzanat: 1849-ben, amikor az orosz hadak elözön- lötték Erdélyt, Székelyudvarhely környékét is megrohanta az ellenség. A környékbeli falvakra már csóvát vetett az ellenség' s a magasba kanyargó füst hirdette, hogy itt az ellenség. Ekkor küldöttség alakult a székely- udvarhelyiekből s az Oltárt Szentséggel, élen a föesperessel, aki ősi hagyomány szerint egyúttal az iskola igazgatója is volt, az oroszok elé Vfir.uk. A hagyomány úgy beszéli el, hogy az orosz tábornok, amikor meglátta az Oltári Szentséget, térdreborult s Ígéretet tett, hogy nem fogja bántani Székelyudvarhelyt. Aranybetükkel lehetne beírni a magyarság történetébe azt a jelenetet is, amikor a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium tanári kara, 1919-ben, amikor a megszállók ajánlatot tettek, hogy meghagyják az iskola katolikus jellegét, ha a románt választják tanitási nyelvként, egyhangúlag azt válaszolta, hogy az iskola katolikus jellegéért nem áldozzák fel magyarságát. Ezt a kijelentést egy jezsuita nevelésű paptanár ette meg. A harmadik, az iskola történetére sorsdöntő fontosságú tett akkor történt, amikor a, román agrárreform során az erdélyi római katolikus státust megfosztották birtokaitól, az egyetlen alaptól, amiből iskoláit támogathatta, a Státus vezetősége kénytelen volt közölni az intézettel, hogy nem tudja folyósítani az iskola fenntartásához szükséges összeget. S ekkor nyilvánult meg legszebben Székely udvar hely magyar öntudata. Gyűjtést indítottak, először az iskola volt növendékei között, de megmozdult az egész társadalom. Keni volt különbség a felekezetek között. Mindenki adott, aki csak tehette. Vajda református esperes saját maga szólította fel hiveit az adakozásra, azt mondva, hogy a római katolikus főgimnázium léte általános magyar érdek s megszűnése éppen úgy fájna a reformátusoknak is. A három esztendő alatt, amig a Státus képtelen volt támogatást nyújtani, a koldussá szegényedett erdélyi magyarság s elsősorban Udvarhelyszék cgymillióhdromszázezer lejt gyűjtött össze az intézet számára, s az ilyenformán folytatni tudta nagyértékü nevelő munkáját. A Baróti Szabó Dávid főgimnázium junius 14-én, pünkösd másodnapján ünnepelte fennállásának háromszázötven éves évfordulóját. Az ünnepségen rendkívül nagy számban jelentek meg a volt növendékek, akik között jópéhány igen magas közéleti tisztségre jutott. Az ünnepség reggel fél 9 órakor hálaadó széntmisével kezdődött. A hatalmas katolikus templomot zsúfolásig megtöltötte a volt diákok és hivök serege, akik áhítattal hallgatták végig a szentmisét, amelyet Sándor Imre püspöki általános helytartó mondott. A szentmise alatt dr. vitéz Boga Alajos pápai prelátus, aki maga is az intézet növendéke volt, mondott szentbeszédet. Szentmise után a véndiákok látogatást tettek a temetőben, volt tanáraik sírjánál. Itt László Ignác gyergyói föesperes emlékezet. meg az elhunyt tanárokról. Ezután a véndiákok, kegyeletes szavak kíséretében virágot helyeztek el régi tanáraik sírján. Délelőtt 11 órakor jubileumi közgyűlést tartottak az intézet tornatermében. Az emelvény fölötti falat Baróti Szabó Dávid és Sám- bár Mátyás, a tudós jezsuita képe diszitette. A termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt zajlott le az emelkedett szellemű ünnepség, amely a Magyar Hiszekegy eléneklésével kezdődött. Jancsó Béla gimnáziumi igazgató az intézet nevében köszöntötte a megjelent véndiákokat, majd P. Jánossy Béla, az intézet volt növendéke mondotta el nagyhatású juMleumi ódáját Dobos Ferenc dr. tanár, tanügyi főtanácsos hatalmas tudásról tanúskodó előadásában az intézet háromszázötven éves múltját ismertette, derűs és szomorú epizódokat elevenítve fel az iskola történetéből Ezután az intézet vegyeskara P. Jánossy Ferenc tanár vezényletével népdalokat adott elő, majd Kása Kálmán dr. miniszteri osztályfőnök. a vallás és közoktatásügyi miniszter képviselője köszöntötte a jubiláló intézményt, vázolva azt a nagy munkát, amit három és fél évszázad alatt végeztek. Dr. vitéz Boga Alajos pápai prelátus az Egyházmegyéi Tanács nevében köszöntötte a Baróti Szabó Dávid főgimnáziumot: — A háromszázötven éves intézet elődeink közös cselekedete volt. Harmincezer magyar férfi kezdette meg’itt életpályáját. Harmincezer férfi, akik bíztak karjukban és bíztak Istenben. Újra harc folyik a világban. Hős lelkek kellenek s ennek a hősi eszménynek szolgálatában áll ez az iskola is. Ezután a vármegye, a város, a kerületi papság, a társintézetek üdvözölték az intézetet, majd az öregdiákok nevében Sebestény Imre dr. nyugalmazott kúriai bíró köszöntötte az iskolát. Az üdvözlésekre Sándgr Imre püspöki helytartó válaszolt, majd egy kisdiák köszöntötte az öregdiákokat. Következőnek János Áron dr. országgyűlési képviselő szólalt fel az öregdiákok nevében, bejelentve a véndiák alap megteremtését, több nagy, ezer pengős adományt jelentve fce. A véndiákok alapjára már az első órákban igen tekintélyes összeg gyűlt össze. Az alap kamatait a szegénysorsu diákok felsegitésé- re fogják fordítani. A jubileumi diszgyülés Jancsó Béla igazgató zárószavaival és a pápai himnusszal ért véget. Este 8 órakor a városi moziteremben tartottak díszelőadást a véndiákok közreműködésével. Elsőnek az intézet ének- és zenekara adta elő a Himnuszt P. Jánossy Ferenc tanár vezényletével, majd Bálint József dr. országgyűlési képviselő tartotta meg bevezető előadását. — Az idősebb nemzedékeknek — mondotta Bálint József dr. — a fiaţalsâg adja meg az erőt a további küzdelemre. Ezért jöttünk most össze a Szentlélek ünnepén. Ez a nap nemcsak az iskola és diákjai, hanem az egész magyar ifjúság, az egész Magyarország ünnepe. Bálint József dr. Így fejezte be beszédét; — Iskolánk a székely hagyományokból nőtt ki és lett naggyá és továbbra is ezt a szellemet fogja őrizni. Bíró Lajos nyugalmazott gimnáziumi igazgató .Magvető apostolok, megtermékenyült lelkek“ cimmel az iskola volt kiváló tanárairól és tanítványairól emlékezett meg, majd az ifjúsági énekkar adta elő Liszt „Magyar Ünnepi dal“-át. Ezután Kazatsay Emilné szavalt nagy sikerrel, majd az intézet növendékei mutattak be székely táncokat. Dantei. Áron dr., az Országos Magyar Sajtókamara, főügyésze beszédében hangsúlyozta, hogy valamennyi véndiák örökké visszavá-gyott az Alma Mater falai közé. Az intézet növendékei pompás élőképekben mutatták be. hogy a sport tulajdonképpen honvédelem. A pompás. látványos mutatványokat Benedek István tornatanár állította össae. Ezután az intézet énekkara P. Jánossy Ferenc „Erdélyi leventeinduló"-ját adta elő, majd Nagy Lajos dr. gondnok zárószavaival és a Székely Himnusszal ért véget az ünnepség. Junius 27-én ovaţia fal Gábor Aion szobrát a nagyváradi hadapródiskola Nagyvárad, junius 15. A Gábor Áron honvéd tüzérségi hadapródiskola, junius 27-ikén avatja fel Gábor Áron szobrát. Az avató ünnepélyen megjelenik és beszédet mond a honvédelmi miniszter is. (MTI) Bolgár lap Magyarország és Bulgária szerepéről Szófia, junius 15. (MTI) A Jambolban megjelenő „Trákiec“ című lap azt írja, hogy a magyar újságíró vendégek bulgáriai tartózkodásukon kifejezésre juttatták a bolgár nemzettel való testvéri kapcsolatokat, kidomborították, mennyire közösek Bulgária és Magyarország érdekei. Mint a múltban, Magyarország és Bulgária közös ellenséggel harcol, hogy megvalósítsa teljes nemzeti egységét és biztosítsa nyugodt fejlődését. Szorosan egybefüzi őket a legutóbbi háborúból folyó közös sors is. Ebben a háborúban mindkét nemzet bizonyságát adta bátorságának, méltóságának és csodálatraméltó lovaglás jellemének. Példás és megható az a küzdelem is, amelyet Magyarország a legutóbbi időkben vívott a páriskörnyéki békeszerződések ellen. Szívós erővel viselte el a megpróbáltatásokat és kitartóan készült nemzeti egység érdekében az újabb küzdelemre. Elérték céljaik egy részét és életük árán Is készek megőrizni és megerősíteni azt, amit kiharcoltak. Ma kéz a kézben küzdenek együtt Magyarország és Bulgária Európa ellenségei ellen és méltók arra, hogy betöltsék az őket megillető helyet cm uj Európában,
