Keleti Ujság, 1943. május (26. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-13 / 107. szám

_ Törökország' átveszi a gyufa egyed- aruságot. Isebanbulból jelentik: Tői ökör- szagban a gyufa és az egyéb tüzssesrszámok egyedáruséga idáig egy amerikai társaság kezében voit. A török kormány és az iiletö társaság köáöfct megállapodás jött létre, melynek értelmében a társaság minden ingó és ingatlan vagyona jurtius elsejétől kezdve a török ifoi ttfligdoaába megy át. Efttöl az idöpöűttdl kezdve a gyufa és a tüzszerszá- rrrofc egyetíárusága az egyedáruságok török vezérigazgatóságának az igazgatása alatt fog áHani.

* M. kir. honvédelmi miniszter. 25.345. ein. 14—4048. szám. Pályázati hirdetmény. „A Fuchs Leó vezetése alatt álló vállalatoknak örök időkre Fuchs Leóné született Fa- yer Rózsa nevét viselő hadialapitványa" vagyonának 1942. évi jövedelméből az 19.43. évben néhány olyan családi és vagyoni helyzeténél fogva arra reászoruló és érdemes, mindkét nembeli 20. életévét be nem töltött, a fennálló jogszabályok szerint hadiárvának, illetve hadigyámoltnak, továbbá a 30. életévét még túl nem haladott hadiözvegynek tekintendő személy fog tanulmányi segélyben, illetve ösztöndíjban részesülni, aki elsősorban alsóbb közép, vagy felsöbbfoku kertészeti, gazdasági, méhészeti, borászati, vagy szőlészeti, másodsorban pedig ipari és kereskedelmi szakiskolában tanulmányt folytat, vagy kíván folytatni. Amennyiben oly igény- jogosult hadiárva, illetve hadigyámolt, továbbá hadiözvegy pályázik az alapítványi segélyből, illetve ösztöndíjból való támogatásra, aki a Magyar Kender-, Len-, és Jutaipar Rt. szolgálatában állott személy hadiárvág a, hadigyámoltja, vagy hadiözvegye és a textilszakmában kivánja magát kiképezni, az ilyen személyt egyenlő feltételek mellett a többi pályázóval szemben elsőbbség illett meg. A tanulmányi segélyek, illetve ösztöndíjak céljára az 1943. évben 2.911 P 11 fillér áll rendelkezésre. A tanulmányi segélyeket, illetve ösztöndíjakat,

utóbb meghatározandó összegekben az ala- , pitványi tanács véleményének meghallgatásával a honvédelmi miniszter adományozza. A tanulmányi segély egyszeri pénzsegély, mig a tanulmányi ösztöndíj a tanulmány befejezéséig nyújtható támogatás lesz. — Az ösztöndíj adományozásakor a honvédelmi miniszter a szükséghez képest az ösztöndíj élvezetének további feltételeit és egyéb körülményeit is meg fogja határozni, s a segély, illetve ösztöndí jban részesülen- dökkel közölni. A tanulmányi segély, illetve ösztöndíj iránti folyamodványokat a járási főszolgabírónál, városokban a polgár- mesternél. Budapesten a kerületi elöljárónál kell benyújtani. A kiskorúak kérvényüket gyámjuk utján kötelesek benyújtani. A kérvények benyújtásának határideje 1943. évi julius hó 15. napja. A megjelölt köz- igazgatási vezető tisztviselők a hozzájuk beérkezett folyamodványokat megfelelően záradékolják és közvetlenül akként terjesztik fel, hogy azok legkésőbb az 1943. évi julius hó 31-ig a honvédelmi minisztériumba (14. osztály) beérkezzenek. Elkésve érkezett kérvények figyelembe nem vehetők. A pályázati kérvényekhez mellékletként csatolni kell a következő okmányokat. 1. hadiárva, hadigyámolt, illetve hadiözvegy mivoltot igazoló hitelt érdemlő okmányt (hadigondozási igazolványt) s amennyiben abban a pályázó születési ideje feltüntetve nem volna, a pályázó születési anyakönyvi kivonatát is; 2. mind a fiú, mind a leány hadíárvánál, hadigyámottnál, továbbá , a hadiözvegynél a feltételként kikötött szakiskolai tanulmány folytatásáról szóló iskolai bizonyítvány, esetleg tanonei alkalmaztatást igazoló bizonyítványt, vagy okmányt, — illetőleg az olyan pályázónál, aki csak most kivan, illetve szándékozik valamelyik figyelembe jövő szakiskolában tanulmányt folytatni, a szakiskolába való felvételről hitéit érdemlő okmányt; 3. az igényjogosult pályázó vagyoni, viszonyait családi körülményeit részletesen feltüntető hatósági bizonyítványt, amelyben azt is fel kell tüntetni, hogy a pályázó élvez-e máris, és ha Igen, kitől és milyen értékű alapítványi juttatást, ösztöndíjat, ellátást, vagy támogatást. Budapest, 1943. évi április hó 19-én. M. kir. honvédelmi miniszter.“

ERDF.LY MOZGOi

Míáiitefss tolató

Főszerepben:

Turay Ida, Hajmássy Miklós, Szemere Vera, Mály Gerő, Pelhes F. és Sándor

Jön! Május 18-tól Jön! Mire messvirad

18 deka marhahúst, felvágottat kapunk a héten

tojással ▼aló házalás

vagy

Tilos a

KOLOZSVÁR, május 12. A város közellátási hivatala közli, hagy erre a hétre érvényes 7-es száma marha hús,jegy szelvényekre (45 szelvény) összesen 18 deka húst szolgáltatnak ki a mészárosok. Azok a fogyasztók, akik marhahúsra nem tartanak igényt, a fenn ti szelvényekre 18 deka felvágottatí vásárolhatnak a henteseknél.

Itt írjuk meg, hogy a közellátási minisztérium 102.100—943. számú rendeletében

me^láhfe a tojásnak házalás utján való forjţşafâttiba Hozatalát. Ezért Keledy Tibor ctr. polgármester Kolozsvár területén a tojással való házalást eltiltja és elrendelte, hogy a termelők által behozott tojáskészleteiket csakis a piacon, vagy a vásárcsarnokban hozhatják forgalomba, vagy a vásárfel- ügyelfíségnek adják át.

A házalással forgalomba hozott tojást elkobozzák. I

összeszedik Budapesten a munkatáborok szökevényei*, a kártyásokat, dorbézolókat és a beszivárgott zsidókat

Harmadik napja folyik »1 nagy fővárosi raizia

Budapest, május 12. Az Esti Újság Írja: A belügyminiszternek néhány nappal ezelőtt a háborús élet parazitái ellen elhangzott kijelentései nyomán ellenőrzéseket rendeztek Budapesten hétfőn, amelyek kedden is egész nap folytatódtak. A detektívek először azokat szedik össze, akik munkatábor elöl bujkálnak, vagy onnan szöktek meg. A másik csoport a kávéházakat járja és a kétes elemeket keresi, akiknek nincs más jövedelmi forrásuk, mint a kártya. A harmadik csoport a tömegszállásokat ellenőrzi; a rovott- multu, a fővárosból kitiltott férfiak és nők után kutat, mig a külföldieket ellenőrző csoport a beszivárgott szidókat szedi össze. Természetesen kiterjed a rendőrség figyelme a mulatóhelyeken dorbézoló és hangoskodó társaságokra is. A kétnapos ellenőrzés eredményét még nem állították össze, de már eddig is többszáz igazoltatás, őrizetbevétel és internálás történt.

inházi hirch

Carmen

B.üei operájának bemutatója a kolozsvári Nemzeti Színházban

Georges Bizet „Carmen" c. operáját első- izben 1875-ben mutatták be Párisban. Egy sohasem hallott, csodálatosan friss zenei stilus szólalt meg ebben a miiben. Az uj stilus spanyol népzenére emlékeztető dallamokat, robusztus népi erőt, húsból és vérből alkotott természetes embertípusokat és jóformán köznapi történetet vitt színpadra. Minden teljesen uj volt a francia ,,nagyopera“ mithológikus, sokszor hazug és da- gályös műfaja után. Energiák robbantak a színpadon, pompás szerepek, természetes dallamvezetés, drámaiasággal fütött recitativók hangzottak el. Indulóritmusai egy rendkívüli zeneszerzői temperamentum tüzében ragyogtak. És ezek az energiák soha meg nem fakulnak, dallamai, melyek a zenei „verizmus“ megalapozói az operairodalomban, örök értékei az emberiségnek. A túlfűtött drámai légkör középpontjában Carmen, a szépséges spanyol cigánylány alakja áll. Soha még szerep ily elhatárolt női típust nem kívánt. Húsból és vad érzékiségből keU alkotva len-, nie ennek a lánynak, kiért lángra kap minden férfi szive, ki pusztítva vonul át kiválasztottal életén. Hangja bizonyos bujasággal telt drámai mezzot, alakja és mozgása női biztonságot és rendkívüli női szépséget kíván. Mellette Escamillo, a bikaviador áll, teljesen hozzáillő délszaki temperamentumával, férfias biztonsággal és erővel. Don Jósé, a megcsalt szerelmes és Micaela szerepei a liraiságot vannak hivatva ábrázolni a. dalműben, bár igaz, hogy ezek a szerepek is szenvedélyesen forró lírával telítettek, hangjuk sokszor felfokozott, drámai kitörésekben csúcsosodik ki. A zenekar sokszor brutálisan odavetett hangtömegeivel, majd■ meg széles ivelésü dallamaival az energikus kitörések és Urai ellágyűlások között hányódik és mindenkor hűen követi az opera meséjét. A ré.z- fuvókon hangzó vad indulóritmusokat, a kórus fergeteges kiáltásait vonósok és fafuvók lágy daliamai, finom kisérőharmóniái váltják fel. A zenekari hangszínek csodálatos gazdagsága, egyénien használt hangszerszólók jellemzik a mii parturáját.

A kolozsvári Nemzeti Színház Vaszy Viktor zeneigazgató vezényletével érezhetöleg igen gondos előkészületek után és a tőle lelhető legkitűnőbb előadásban hozta színre Bizet operáját. A zenekari partitura minden szépsége és jellegzetessége, a zenekari kíséret rendkívülien letisztult hanghatásaival • plasztikusan odavetett hangszinekkel és aprólékosan kidolgozott dinamikával elevenedett meg. A színpad és a zenekar egysége mindkét fókuszának drámai elevenséggel való telítettsége, Vaszy Viktor fáradhatatlan munkájának és lelkesedésének újabb eredménye. Tűz és biztonság árasztotta el a. dalmű minden atomját, mely egy rendkívüli

karnagyi energia sugárzásában a művészi egységnek és a részletekben is nagyot látó átfogóerönek igen szerencsés és magasfoku művészetét eredményezte. A kórus, mely csaknem szüntelenül résztvett az opera menetében és vad kiáltásaival csaknem zenekari hangszinként látszott megelevenedni, a vezénylő karnagyon kívül, Szita Oszkár kar- igazgató gondos előkészítő munkáját dicsérte.

A címszerepben Mészáros Erzsébet hangjának színgazdagságáról és drámai erejéről tett bizonyságot, nélkülözte azonban a szerephez szükséges buja és zengzetes hangkaraktert. Színpadi mozgásának a címszereppel sokszoi nem egyező jellege, mely ugyancsak nélkülözte a délszaki temperamentum és érzékiség jellemvonásait és amely öt teljesen más szerepkörre predesztinálja, természetesen semmit sem von le a kitűnő művésznő értékéből. Az első felvonás belépőáriájában és az opera drámai csúcspontjaiban hangjának sokrétű szépségét ragyogtat- ta. Angyal Nagy Gyula Don Jósé szerepében hangjának erősödéséről és mind nagyobb mérvű komolyadásáról tett bizonyságot. Ez a kitűnő énekes, akinek színpadi mozgását az operaegyüttesben szinte egyedülálló biztonság jellemzi, hangjának felvonásról felvonásra fejlődő drámai színeit, majd az utolsó felvonás szenvedélyes deklamáeióiban a legkomolyabb operai hangerejét asifflog- totta. Hidy Franciska (Micaelo), aki szerepének minden részletét hangszépség gél töltötte meg és a Hl. felvonás nagyáriájában hangjának minden báját és nemes hajlékonyságát megragyogtatta, ismét bebizonyította, hogy az operaegyüttes egyik legkitűnőbb tagja. Szerep és szereplő igen szerencsés találkozása volt Szabady István Escamillo- alakitása, melyet nemcsak a kitűnő énekes temperamentuma, hanem vad- és férfias hangszine is igen élethűen jellemzett. A II. felvonás torreádor-áriáját ismételnie kellett. Egy kitűnő fiatal baritonénekes tűnt fel: Virágos Mihály (Morales), ki rövid szelepét igen értékes hangszinnél töltötte meg és akit nagyobb szerepek az operaegyüttes egyik erősségévé tehetnek. Horváth László (Iuniga hadnagy) mély tónusu, borús jellegű hangja ezúttal is jól érvényesült. Turján Vilma (Mercedes) és Végh Kató (Frasquita) szólamait pontosság és élénk hangszin jellemezte, valamint jól illeszkedett az együtteshez dr. Sikolya István és Gaál József Remendado és Dancairo csempészek szerepében. A negyedik felvonás szólótáncát Bar- tos Irén adta élő, a monoton kísérőzene vad ritmusaihoz igen jól illeszkedő táncmozdulatokkal és igen nagy sikerrel.

A kórustagok és statiszták színpadi mozgásán, mely Vitéz Tibornak valószínűleg

1943. M A J U S 13

igen helyt álló rendezői elképzelésén épült fel, különösen az I. felvonásban a lelkesedés és szerep felfogásának némi hiányát éreztük. Az egyöntetű rnazgjusu jelenetek, mint üdvözlés, lelkesedés kJSfejezései, harmonikusan illeszkedtek a színpadi képbe, viszont az egyediekbe felbomló, szabad mozgású színpadon a szereplők intenzivebb megjelenítő erex jére és átérzesére lenne szükség. A művészi díszleteket Varga Mátyás tervezte.

C. NAGY BÉLA

Színházi napló

Mint ismerefes, a marosvásárhelyi vendégjáték igen jól sikerült. A közönség valamennyi előadásra zsúfolásig megtöltötte a színházat. Úgy a hivatalos vezetők, mint a társadalom részéről meleg szeretetet tapasztaltak s több oldalról is elhangzott az a kívánság, hogy állandósítsák Kolozsvár és Marosvásárhely közötti kapcsolatokat.

Értesüléseink szerint a kérdés megoldása azon fordul meg, hogy sikerül-e megfelelő helyiséget szerezni. A színházi előadásra alkalmas helyiségek, a Kultúrpalota és a Transsylvania nagyterme, qhol a, megszállás idején a színtársulatok játszottak, jelenleg mozik. A Nemzeti Színház vezetőségének az az elgondolása, hogy kéthavimként néhány napra ellátogat Marosvásárhelyre, bemutatva az irodalmi értékű, a magyar művelődés szempontjából egyetemes jelentőségű müveket. Tudomásunk szerint a Nemzeti Színház részéről meg volna a hajlandóság a vendégjátékok megszervezésére, Marosvásárhely városa részéről úgyszintén. A kérdés tehát kizárólag azon fordul meg, hogy sikerül-e megegyezni a mozibérlőkkel ?

Igen értékes ez az elgondolás azért is, mert ezzel a színészeknek is használnak. A színészek ugyanis hozzászoktak bizonyos közönségtípushoz. Az uj, ismeretlen közönség uj színeket és képességeket csalna ki belőlük. Ez vótt a magyarázata annakidején a régi magyar vándorszínészet magas színvonalának is. Városról-városra vándorolva ugyanis mindig más és más igényekhez kellett, hogy szabják előadásukat s ezzel művészi egyéniségük rugalmasabbá vált.

*

A színház prózai együttese már javában készül az uj bemutatókra. Legközelebb Kisfaludy „Csalódások" című vigjátékát adják elő Tompa Miklós rendezésében, majd So- foklész Antigonéja kerül sorra. Ennek á nagy irodalmi és művészi eseménynek számitó előadásnak Kőműves Nagy Lajos a rendezője. A tragédia előadásának előkészületei már meg is kezdődtek. A nagy színészi feladatot jelentő címszerepet Versényi Ida, a nagy tehetségű fiatal tragika játssza akinek az elmúlt évben a Medeában volt jelentős sikere.

*

TTgy hírlik, hogy még az idei évadban ismét Ivolozsváwn KBatjsfe Bajor Gizit. Arról van ugyanis ázó, hogy amennyiben sikerül megszerezni EKahy Lajos uj darabjának, a „Szépa*iy;Sm“-Bak előadási jogát, már a® idén megtartŞSk a bemutatót s a főszerepet Ba jor tagi« játszani.

Egyébként egy módik érdekes vendégjáték is készülőben vám. Tárgyalások foíjmak Kiss Ferenccel, hogy néhány este fellépjen a kolozsvári Nemzeti Színházban, Érdemes volna erre az alkalomra betanulni a ,»Bensche I fuvarost“, ami a budapesti színházi évad legnagyobb művészi eseményének számított.

*

Kolozsvárra készül Barabás Sári te. A népszerű énekesprimadonna május legvégén, vagy június elején lép fel Kolozsváron. Barabás Sári három estén á t lép fel Kolozsváron a/ Sevillai borbély Rosinájában, a Bárom a kislány Médijében és a Lakméban. Érdekes lesz: meghallgatni a kitűnő énekesnőt ebben a három elütő és különböző képességéket kívánó szerepben.

• *

A színház jövő évi szervezkedéséről szivárgott ki egy érdekes hir. A színház tagjai közé szerződtetett egy fi »atal színésznőt, Gáborjáni Klárát. Ennek a szerződtetésnek az az érdekessége, hogy Gáborján! Klám édesapja Szabó Lőrinc, az ismert költő. A fiatal színésznő a család nemesi előnevét használja művésznévként.

44A kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttese visszatért a marosvásárhelyi „expedícióról“. Mint értesültünk visszatérőben meglátogatták Marosvécset, ahol Kemény dános báró, a Nemzeti Színház főigazgatója látta fűiét vendégül. A látogatással kapcsolatosan, hir szerint evőverseny is volt, amely végkimeriiiéssel végződött.

t